Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-03 / 181. szám
1994. augusztus 3., szerda 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Nyírbátori díjazottak Nyírbátor (KM - K. J.) — Amint arról már lapunkban beszámoltunk, a napokban befejeződött Nyírbátorban a tizennyolcadik alkalommal egybehívott Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor. Ennek keretében bonyolították le — immár negyedik alkalommal — a Weiner Leóról elnevezett nemzetközi hangszeres versenyt három kategóriában. A hegedűsök csoportjában a zsűri az első díjat nem adta ki. Második lett a budapesti Szűcs Dea és a pécsi Bukás Csaba. Megosztott harmadik díjat kapott a budapesti Kokas Katalin és a Ívovi (Ukrajna) Terescsen- ko Jaroszlav. A mélyvonósok (brácsa, gordonka, gordon) kategóriájában a következő eredmények születtek. Első lett a Helsinkiben tanuló Bokányi Tibor gordonkás. Hárman vehettek át második díjat: Jekkel Zília budapesti brácsás, valamint Kosza- nyitzky András és Rózsa Richard (mindketten budapesti gordonkások). A fúvósok díjazottjai a következők voltak. Megosztott első helyen végzett az oboás Szélpál Krisztina és a kürtös Péter Zsolt (mindketten budapestiek). Az ezüstérmes a Romániából érkezett klarinétos, Bartha Géza lett. Csóka Gabriella fuvolista, budapesti zeneiskolai tanár a harmadik helyen fejezte be a versengést. Negyedik lett a Ívovi Bakos Tibor harsonás. A Weiner Leó Alapítvány támogatásával megrendezett versenyen külön- díjakat is adtak át. Semmelweis Tibor, a Budapesti Hangszerész Iskola igazgatója jutalmának Szűcs Dea és Jekkel Zília örülhetett, ifj. Szabolcsi Miklós fafúvós hangszerész, a Corpus kereskedőcég és hangszerjavító műhely tulajdonosa pedig Szélpál Krisztinát részesítette külön elismerésben. A díjazottak gálahangversenyének Bevezetés és tarantella című nyitószámát Szűcs Dea virtuóztechnikával, mesteri módon adta elő Harasztosi Pál felvétele 5!^'ff ' • ■ A Táncfórum... ...szervezésében Budapesten vendégszerepei Grúzia gyermek táncegyüttese. A 10-14 éves táncosok augusztus 22-én és 23-án lépnek fel a városmajori szabadtéri színpadon. (MTI) Tóth Judit,... ...az 1966 óta Párizsban élő magyar költő, műfordító kapta az idei Graves-díjat. Az elismerést a Nisi dominus című verséért ítélték a művésznek, amely az Orpheus című folyóirat 1993. évi első számában jelent meg. (MTI) Kossuth... ...Lajos 1848-49-ből származó írásait és beszédeit adta ki az Európa Könyvkiadó a jeles politikus és államférfi halálának századik évfordulójára. A válogatás annak a másfél esztendőnek az írásaiból állt össze, amikor Kossuth az ország első embere volt. (KM) Enyedi... ...Ildikó magyár-kanadai koprodukcióban készült, Magic Hunter (Bűvös vadász) című filmjével magyar alkotást is beválasztottak az idei — szeptember 1 - jétől 12-éig tartó — velencei filmfesztivál versenyprogramjába. (MTI) A II. Nemzetközi... ...Fotográfiai Szemináriumot augusztus 23-28. között rendezik meg a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. (KM) A lista hatása London (MTI) — A Schindler listája című, többszörös Oscar-díjas Steven Spielberg-film döbbenetes erejéről is tanúskodik az a tény, hogy egy egykori zsidó menekült öngyilkosságot követett el, miután megnézte a filmet. A csehszlovák származású Ruzena Stanleyt május 27-én találták holtan oxfordi otthonában. Az ügyében lefolytatott bírósági vizsgálat nemrég mondta ki, hogy valóban öngyilkosságot követett el. Stanley családja az auschwitzi haláltáborban lelte halálát a második világháború idején, neki azonban még Prágában sikerült elmenekülnie a nácik elől. Emiatt egész életében lelkiismeret-furdalás kínozta, úgy érezte, cserbenhagyta, elárulta családját azzal, hogy ő maga megmenekült. Tartós depresszióját súlyosbította, hogy tíz évvel ezelőtt a férje is öngyilkos lett. Kétségbeesése azonban a jelek szerint május végén következett be, amikor megnézte a Schindler listáját. Ruzena emlékeit és bűntudatát olyannyira felkavarták a látottak, hogy képtelen volt megbirkózni depressziójával. Vargabetűkkel — parkolópályán Elmúlt az az idő, amikor az ember életreszólóan választhatott pályát Élelmiszeripari szakmunkástanuló laboratóriumi gyakorlaton Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI) — Néhány éve szüntették meg a megyékben a pályaválasztási tanácsadókat, csupán a fővárosban maradt életben ez a fiatalokat segítő, intézményesített szolgáltatás. Kárpáti György szociológussal, ismert pályaválasztási szakemberrel beszélgetünk arról: vajon hogyan töltheti be a jelenlegi körülmények között a pályaválasztási tanácsadás a feladatát, milyen tapasztalatok vannak a gyakorlatban, illetve egyáltalán van-e szükség ilyen tevékenységre? — Több mint húszévnyi tapasztalatom alapján — figyelembe véve az utóbbi évek változásait is — úgy válaszolhatok sommásan a kérdésre, hogy ma jobban szükség van rá, mint valaha. □ Annak ellenére, hogy a munkanélküliség már meghaladja az 1929-es világválság méreteit, és vannak megyék, ahol 17-18 százalék körül van? — Éppen ezért van szükség arra, hogy elsősorban a fiatal korúaknak tanácsot, segítséget adjunk az elinduláshoz: először az iskolaválasztáshoz, ami 13-15 éves kor körül esedékes; majd a pályaválasztáshoz, ami voltaképpen a 18. év tájékán aktuális, és végül a pályakorrekcióhoz. Ez leginkább a húsz év felettiek gondja, nagyjából a 25 éves korig, de valójában később is problémát jelent. Hiszen ma már nyilvánvaló tény, hogy elmúlt az az idő, amikor az ember életreszólóan választhatott pályát. Ebben nemcsak a munkanélküliség játszik közre, hanem a kor gyors és mélyreható változásai is. Tehát lehetséges, sőt valószínű, hogy az életút későbbi szakaszában is az embernek pálya- módosítást kell megvalósítania. Önismeret kell □ A pályamódosításhoz milyen konkrét segítséget tudnak adni? — Meg kell keresnünk az eredeti elképzeléshez legközelebb álló szakmát, foglalkozást, a fogadókész munkahelyet, illetve képzési, továbbképzési lehetőséget. A szakember először is személyiségtérképet ad az illető kezébe, egy tükröt, amiben meglátja önmagát. Az önismeret az élet nélkülözhetetlen eleme, hiánya pedig önsorsrontáshoz vezet. Tehát feltérképezzük a személyiség tudati és kreatív szféráját, vagyis szembesítjük a hozzánk fordulókat az adottságaikkal, képességeikkel, valós és vélt tehetségükkel. Személyiségjegyek A másik oldalról a lehetőségeket mutatjuk meg a jelentkező számára, vagyis hova lehet „eladnia” önmagát, illetve milyen személyiségépítő képzési alternatívák kínálkoznak részére. Tudomásul kell venni, hol élünk, kik vagyunk, hol találjuk meg azt a kis rést, ahol a legkisebb veszteséggel juthatunk be a munkavállalók közé. Elüzletiesedett korban élünk. Aki nem tudja felvenni a stílust, hanem a maga alkotta ezoterikus légkörben él, amellett elmegy a világ és ő is a világ mellett. Meg kell ismernie az embernek a kényszerű vargabetűket, amit nem szabad lebecsülni. Az élet minden sikere attól függ, hogy miként döntünk, és ha nem volt jó a döntés, tudunk-e és miképpen korrigálni. Minél sikeresebb a korrekció, annál sikeresebb az élet. Ebben rejlik a vargabetűk haszna, tapasztalást ad és alapjául szolgál az élettapasztalathoz. A kényszerű kitérő végső soron hozzásegít a vágyak és elképzelések eléréséhez. A fiatalokban még erősen munkálnak a vágyak, az önmegvalósítási törekvések — ezeket kell szembesítenünk a valósággal. □ Említette, hogy a pályaválasztás előfázisa a: iskolaválasztás. Hogyan értelmezhető ez? Divatszakmák — Az általános iskola elvégzésekor, 14 éves kor körül, még csak keveseknek van kiforrott képük arról, voltaképpen milyen pályára alkalmasak. Énnél a korosztálynál még csak iskolaváltásról beszélhetünk, ámbár nem mindenki teheti meg, hogy a pályaérettség koráig kihúzza a döntést. Ennek tudható be, hogy ma az általános iskolát végzettek kétharmada szakirányú képzés felé orientálódik. Ezen belül vannak kurrens és kevésbé kurrens szakmák. így adódott, hogy a fővárosban július végén egyes szakközépiskolákban még voltak betöltetlen helyek. □ Milyen szakmák ezek? — Ilyen a villamosipari, élelmiszeripari, mechanikai, vegyipari, gépgyártástechnológiai és mechanikai műszerész szakma, és az ennek megfelelő szakirányú képzés. Megemlítem, hogy van egyfajta kényszerválasztás is ebben a korban, ugyanis arról van szó, hogy 16 éves korig a gyermek tanköteles, munkát nem vállalhat, ezért ahova felveszik, oda beíratják a szülők. És ezt helyesen teszik, nemcsak azért, hogy ne az utcán kóboroljon, hanem azért is, mert nem elvesztegetett idő a tanulás. 14-16 év között kiesni a tanulásból azzal a veszéllyel jár, hogy nem marad tréningben, és később, amikor már szeretne tanulni, az csak sok nehézség árán lehetséges. Ez a „parkolópálya” nem elvesztegetett idő, mint ahogyan soha sem az, amit ismeretszerzésre fordít az ember. Azok részére, akik a tanköteles kort betöltötték mintegy félezer tanfolyamrendszerű átképzésre van lehetőség, amit az állam finanszíroz. Ezekre a lakóhely szerinti munkaügyi központokban kell jelentkezni. Színész, akinek ritkán látjuk az arcát Nincs senki, akivel komolyabb lenne a kapcsolata, de nem zárkózik el Ferenczi Ágota WWWiWMV'iyWM'AVMWAYMUiWWAIMtYinMVAWbVAWAV Nagykálló — Kautzky Armand nevével gyakran találkozunk, s a hangját is ismeri már az egész ország. Reklámokban, filmekben szinkronizál, de az arcát ritkán látjuk. A Madách Színház fiatal tehetsége így vélekedik erről. — Sajnos ma már nincs olyan sok tévéjáték, mint annak idején. Ezek népszerűsítették régen a színészeket. Nekünk, fiataloknak marad a rádió, a szinkron és persze az a néhány szerep, ami a Szomszédokban vagy a Família Kft.-ben van. □ Nem érzed magad emiatt beskatulyázva? — Nem, mert a szinkronnak köszönhetően végigjátszom mindent, a nagy romantikus hőstől a hidegvérű gyilkosig. A színház pedig ellát szerepekkel: játszom a Macskákban, a Józsefben, és megkaptam a Cabaret férfi főszerepét is. Mindent egybevetve, elégedett vagyok. □ A Józsefről mondanál valamit? — Nagyon szeretem ezt a darabot. Talán már 100 fölött vagyunk az előadásokkal. Sokat játsszuk, és azt hiszem, a közönség is nagyon szereti, ami nem utolsó szempont. □ Hallottad már, hogy ezt Nyíregyházán is játsszák. — Igen, tudom, a Mandala Színház. Volt is velük egy kooperációs terv. Itt játszottuk tavaly a Macskákat, és jó kapcsolatot építettünk ki a man- dalásokkal. Meghívtak minket: Vikidál Gyuszit, Szered- nyeyt, engem, álljunk be a saját szerepünkbe. Eddig sajnos még nem igazán tudtuk az előadásokat összeegyeztetni. □ Végezetül: mondj magadról valamit, hiszen a közönség alig ismer. — Bár nincs semmi titkolni- valóm, szerintem a színész az színész, a magánember magánember. Nem szeretek róla beszélni. Egyedül élek (egyelőre), van egy csodaszép otthonom. Nincs senki, akivel most komolyabb lenne a kapcsolatom. Ez nem azért van, mert én elzárkózom. Ha jön valaki, én aztán boldogan... Lengyel kispénzű tudósok Varsó (MTI) — A lengyel tudomány komoly nemzetközi elismertségnek örvend, amit az is bizonyít, hogy a nemzetközi rangsorban az előkelő 16. helyet foglalja el. A tudósok fizetése azonban nincs összhangban ezzel az eredménnyel, hiszen bérek tekintetében gyakran még a fejlődő országok szakembereivel sem vehetik fel a versenyt. Mindennek egyenes következménye az „agyelszívás” — állapítja meg a lengyel tudományos szféra pénzügyi helyzetét elemző cikkében a Zycie Warszawy nevű napilap. Az írás szerint egy profesz- szor éves jövedelme kedvező esetben elérheti az 5000 dollárt, ám ezt az összeget Nyugaton jóformán egy hónap alatt megkeresheti. Akinek lehetősége nyílik rá, ezt is teszi, ezért mára szinte drámainak nevezhető munkaerőhiány alakult ki a lengyel kuatóközpontokban és felső- oktatási intézményekben. A katasztrófát csak a bérek európai szintűre emelésével lehet elkerülni — állítja a cikk szerzője —, ellenkező esetben a tudomány tudósok nélkül marad. Nagy feszültségek forrása lehet azonban, hogy a fizetések meghatszorozását csak más társadalmi csoportok rovására lehet végrehajtani. Az az ország viszont, amelyik nem képes fejleszteni az oktatás és a tudományok színvonalát, elveszti az esélyt arra, hogy képes legyen megfelelni a jövő kihívásainak. Mesterek Peking (MTI) — Régészek azt állítják, hogy - megtalálták annak a 85 kézművesnek a nevét, akik a messze földön híres kínai agyagkatonákaí készítették. Az ásatások vezetője most az eddig kiásott több mint hétezer katona megvizsgá- lása után úgy nyilatkozott, hogy az agyagszobrok mesterei a szobrocskák rejtett zugaiba, így a hónaljba, illetve a katonaköpeny alá vésték a nevüket.
