Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-31 / 205. szám

-----------------------------------------©—KBW,OSTA_ Fórum olvasóink leveleiből A körbevett fa Válasz az 1994. augusztus 11-i Tüskés sarok „Bekövez­ve” című cikkéhez és felvétel­eihez: A fényképen látható ülőfal­lal körbevett fa korábbi életé­ben a gépkocsiforgalmú út és járda határvonalán volt egyne­gyed földfelülettel, bebetono­zott és aszfaltszőnyeggel kör­bevett területen. A kis kép munkaközi álla­potot tükröz. A szükséges ele­mek megérkezéséig a lerakott kő fugázhatósága és tömöríté­se miatt került lerakásra fatör­zsig a kiskockakő. Végleges kialakításkor a járófelület jelentős csökkenése nélkül földtányér kialakítására került sor. Észrevételezését köszönettel vettük. Igyek­szünk természetbarát meg­oldások kivitelezésére, melyet a tér további léte, élete bi­zonyítani fog. Holnap kezdődik a suli. Jólesik felidézni a nyár emlékeit Szociális támogatási formák (1.) A jövedelem mellett a módosítás új eleme a rendszeres pénzbeli ellátás tök több mellékutcában Nyír­egyházán, ahol az önkor­mányzat lemaratta a felgyűrt buktatókat. Azonban a Kale­vala sétány öt utcájából három kimaradt! Pedig itt — külö­nösen a középsőben — jó né­hány tulajdonos a gépkocsijá­val teljesen a járdán parkol, s az útra kényszerítik a gyalogo­sokat, köztük önmagukat is. Régebben a KÖJÁL és más hatóság megkövetelte a tulaj­donosoktól — különösen a kö- zületektől — a környezetük rendbentartását. Másutt is látni rendetlenséget Nyíregyháza szívében, a művelődési köz­pont és a megyei könyvtár környékén. Azt szeretném tudni, lesz-e a városban egy nagytakarítás, amely az itt élő és ide érkező polgárok testi épségét, egész­ségét szolgálná? V.Gy., Nyíregyháza, Kalevala sétány 28. Rendet tartani Környezetünkért többet kel­lene tennünk, valamint váro­sunk tisztaságáért, szépítésé­ért. Nyáron sok vendég érke­zik városunkba. Bizony nem lehetünk büszkék környeze­tünkre. Tarkítja szemét, eltört üveg, sodródó zacskók. A nyíregyházi Északi körúton nem ártana gyakrabban takarí­tani, főleg a diszkont kör­nyékén (volt Zöld Elefánt). De ott a szemét a Kórház út 1-3. számú ház előtti úttest szélén is. Tavasszal összesö­pörte valaki, azóta ott várja az őszi lombhullást. Míg a fele­lőst keressük, ellep a szemét. Megdöbbentő, hogy a temető Pazonyi úti bejáratánál hét vé­gén nyolc-kilenc kamion ta­nyázik, parkol. Az út szélén gázon főzik a vacsorájukat (a benzinkút mellett), majd ter­mészetes szükségletüket a bokros részen végzik. Most, a szomszédos or­szágokban kialakult járvány idején ez igen veszélyes, hisz a légy gyorsan eljut mindekihez és mindenhez. Lehetne kijelöl­ni parkolót a kamionoknak, de ott legyen vécé is. Ez a leg­elemibb dolog. Köszönöm le­velem elolvasását, de az intéz­kedést még jobban. Nagy Béláné, Nyíregyháza, Északi krt. 10. Veres István, városi főépítész, irodavezető Buktatók Simábban gördülhetnek az au­Amikor még épült a tér Nyíregyháza (KM — TMI) — Február elsejétől lépett érvénybe az 1994. évi VI. törvény, amely az 1993. évi III. (közismert nevén szociá­lis) törvény módosításait tartalmazza. Vitathatatlan, hogy mindenkit érint, aki jö­vedelme, helyzete vagy más miatt szociális támogatásra szorul. Sok önkormányzatnál — kü­lönösen a kis településeken — nem kapnak megfelelő tájé­koztatást az emberek. Ezt sze­retnénk pótolni ismertetőnk­kel, amelyben felhívjuk olva­sóink figyelmét a leglényege­sebb változásokra, például ar­ra, hogy a törvény a jövedelem mellett külön elemként alkal­mazza a rendszeres pénzbeli ellátást. A jövedelem alatt — sum­mázva —, az az összeg ér­tendő, ami után már adóztunk, tehát: az adók és egyéb levo­nások után maradt összeg. Hagyatéki teher A korábbi törvénnyel ellentét­ben jövedelemnek kell tekin­teni a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, a rokkantsági járadékot és a va­kok személyi járadékát, ha az ilyen ellátásban részesülő sze­mélyes gondoskodást (pl. ét­keztetést, házi gondozást) vesz igénybe. A rendszeres pénzellátáson nem a munkavégzés utáni dí­jazást értjük, hanem azt az összeget, amit valamilyen fennálló állapota (egészségü­gyi, szociális, családi stb.) mi­att kapott a kedvezményezett. A törvény részletesen felsorol­ja azokat az ellátásokat, amelyeket rendszeres pénzel­látásnak kell tekinteni. Új eleme a törvénynek, hogy aki nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, nincs tartásra köteles vagy képes hozzátartozója, emiatt rend­szeres szociális segélyt kap, de van ingatlana, annak halála után a szociális segélyt folyó­sító önkormányzat az ingat­lanra hagyatéki teherként be­jegyzést kérhet. E törvény szerint jövede­lemnek számít: a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járu­lékkal, személyi jövedelema­dóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelema­dójáról szóló törvényben elis­mert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adóköte­lesnek minősül. Nem jövedelem Nem minősül jövedelemnek a temetési segély és az alkal­manként adott átmeneti se­gély, valamint — az előzőek­ben közölt kivétellel — a moz­gássérültek közlekedési támo­gatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka. De a családi pótlékot, az ár­vaellátást, a házastársi pótlé­kot, a házastárs után járó jöve­delempótlékot, és a tartásdíjat annak a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akikre tekintettel (így gyermek, há­zastárs) azt megállapították, fizetik. Vagyonnak minősül minden ingatlan és ingóság, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (ami szeptembertől 8280 forint) 50- szeresét meghaladja, és mely­nek hasznosítása nem veszé­lyezteti a vagyonnal rendel­kező lakhatási és megélhetési feltételeit. Pénzellátások Rendszeres pénzellátás a tör­vény vonatkozásában: a táp­pénz, terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a sajátjogú öregségi nyug­díj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi, a munkaképtelensé­gi járadék, az állandó özvegyi nyugdíj — kivéve a házastársa jogán legalább két árvaellátás­ra jogosult gyermek eltartásá­ról gondoskodó személy özve­gyi nyugdíját —; a végkielégí­tés, a szülői nyugdíj, az özve­gyi járadék, a baleseti táppénz, baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugel­látás — kivéve a baleseti jára­dékot —; a Foglalkoztatási Törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egész­ségkárosodási járadéka, a rok­kantsági járadék, a hadigon­dozottak és nemzeti gondozot­tak pénzbeli ellátásai; a gyer­mekgondozási segély, gyer­meknevelési támogatás, a mun­kanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély. A kereső tevékenység fogal­mán értünk — ha e törvény másként nem rendelkezik — minden olyan munkavégzéssel járó tevékenységet, amelyért ellenérték jár. (Következik a 2. rész: Rész­letesen a gyermeknevelési tá­mogatásról.) mmmmmmmmmmmmmM' 13 Hetenként... ...két szabadnap jár a mun­kavállalónak. Amennyiben az üzemelés folyamatos, egybefüggően legalább 42 óra szabadidőt kell biztosí­tani, amiből egy napnak va­sárnapra kell esnie — üzen­jük T. Vilmos fehérgyarma­ti levélírónknak. Gyermekei... ...születésének pontos idő­pontját is ismernünk kell, hogy kiszámítsuk gyes utá­ni szabadságát — üzenjük Nagyné M. Ibolya záhonyi lakosnak. Az alanyi... ...jogon járó közgyógyel- látási igazolvány eseteit az 1993. évi III. törvény hatá­rozza meg. A helyi önkor­mányzat a saját szociális rendeletében dönthet úgy, hogy méltányosságból más rászorultnak vagy gyógy­szerre sokat költő betegnek is ad közgyógyellátási iga­zolványt, de ennek a költ­ségeit viselnie kell — üzenjük Kerekes Jánosné nyíregyházi levélírónknak. A téeszek... ...illetve állami gazdaságok által használt földterületek­ből a földalapokat még 1992. áprilisáig ki kellett alakítani — üzenjük Gulyás Béla tiszavasvári olvasónk­nak. A betegkártyát... ...az 55/1992. sz. kormány- rendelet értelmében a helyi­leg illetékes önkormányzat jegyzője adja ki a gyermek- nevelési támogatásban ré­szesülő anyának, amíg az ellátásra jogosult — üzen­jük a „Négygyerekes anya” jeligéjű levél írójának. Bevezetése óta sokan tilta­koznak a rendelkezésre ál­lási díj ellen, mert úgy tűnik nekik, ez a törvényesített módja annak, hogy a szol­gáltató vállalat előre kérje és használja a pénzüket. Egy mátészalkai olvasónk is azt tudakolta, hogy köte­les-e a távhőszolgáltatónak kifizetni az alapdíjat, vagyis a rendelkezésre állási díjat? Júniusi számláján ugya­nis a következő tételek sze­repelnek: melegvíz hődíj 771, hideg víz díj 951, ren­delkezésre állási díj 1015, plusz az ÁFA 290 forint, az összesen 3193 forint. Azt írta, nem tudja elfogadni, hogy az egyébként tetemes díj a fűtési szezonon kívül is háromezer forintját viszi el. Egyedül neveli két gyer­mekét, sokat számít ez a pénz. Mátészalka Város Polgár- mesteri Hivatalának jegyző­jétől az alábbi tájékoztató választ kaptuk. A távhődíj költségtartalma az alapdíj (korábban rendelkezésre ál­lási díj), ami többek között az egységre jutó munka­bért, a fűtési rendszer kar­bantartásának költségeit, és a hődíj, ami az elégetett tüzelő (melegítő) anyag árát tartalmazza. Korábban az összes költ­séget hat hónapra (fűtési szezonra) számolták ki, azonban ez alatt az idő alatt az egy hónapra eső költség magas volt, ezért pontosan a fogyasztók kérésére mó­dosították a fizetési kötele­zettséget. Vagyis a hődíjat csak hat hónapon át (a fű­tési szezonban) kell fizetni, míg az alapdíjat elosztották 12 hónapra. Tehát tulaj­donképpen lehetne úgy is számlázni, hogy az éves alapdíjat nem 12 hónapra számlázzák ki, hanem csak kevesebb idő alatt kellene megfizetni nyilvánvalóan magasabb havi díjjal. A távfűtési és a meleg­vízdíjat a mátészalkai kép­viselő-testület — részletes költségszámítás alapján — rendeletben határozza meg. A meleg víz és hideg víz díját pedig a vízszolgáltató árai alapján számlázza to­vább a távhőszolgáltató szervezet. A díjfizetés köte­lező, ingyen szolgáltatást nem tudnak biztosítani, hi­szen a távhős dolgozóknak is fizetést kell adni, időn­ként felújítani, a fűtőanya­got (gáz, pakura) meg kell vásárolni. Ezeknek a költ­ségeit pedig csakis a fo­gyasztók fizethetik meg. Éppen a fogyasztók érde­kében bontották meg a dí­jat, hogy ne hat hónapon át fizessenek magas összeget, hanem 12 hónapra húzzák el, csökkentve ezzel a havi kiadásokat a fűtési szezon­ban. Egyébként aki nem tudja megfizetni a lakás- fenntartási költségeit (víz, szennyvíz, távhő, villany, lakáskarbantartás), azok ré­szére van lehetőség lakás- fenntartási támogatás bizto­sítására. A támogatást a Polgármesteri Hivatal Köz- igazgatási Irodájától lehet kérni. Akik nem szorulnak támogatásra, mégsem fi­zetnek, azoktól bírósági úton kísérelik meg a behaj­tást. X ”--------------------------—---------------------­Az alapdíjat elosztották .... . ...;..................................................................... Homokozói idill Harasztosi Pál felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents