Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-30 / 204. szám
1994. augusztus 30., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA Úttörő szívműtét Angliában Orosz és amerikai kutatók műszív helyett sertésszívet ajánlanak beültetésre A brit orvosok által beépített műszív AP-felvétel London (MTI) — Brit sebészek négyórás műtéttel elemes műszívet ültettek egy 62 éves, meg nem nevezett délangliai illetőségű beteg hasfalába a Cambridge környéki Papworth Kórházban, és ezzel nagy lépést tettek előre a tartósan használható műszív kidolgozása felé. A pénteken nyilvánosságra hozott műtétről beszámoló orvosok azt mondták, hogy a beteg állapota stabil. Az operációt csütörtökön reggel végezték el. A hasfalba rögzített, fémből és műanyagból készült szívpumpa nagyrészt átvette a beteg tulajdon szíve bal kamrájának — vagyis főnyomó-rend- szerének -— feladatát. A nyolcvanas években az orvosok még inkább teljes műszívekkel próbálkoztak — eredménytelenül —, a most használt eszköz lehetővé teszi, hogy a beteg megtartsa a saját szívét. A hasfalba épített pumpa elvileg nem új, és már eddig is több mint 200 betegnél használták átmenetileg, hogy átsegítsék őket azon az időn, amíg átültetésre alkalmas szívet találnak. A csütörtöki műtétben használt pumpa ennek az eszköznek újabb, fejlettebb változata, amellyel a beteg tartósan hazamehet. A pumpát övre csatolható akkumulátor látja el árammal. A cambridge-i orvosok a köFiatalít a gépelés Aki sokat dobol az ujjaival, frissen tartja az agyát! Wil- dor Hollan, a Kölni Testnevelési Főiskola professzora szerint az ujjak és az agy számára rendkívül kedvező hatásúnak tartja az írógépelést és a zongorázást. Q2E311 A tudománynak igaza van. A tényéktől ne hagyd magad megtéveszteni! vetkező hónapokban több hasonló műtétet terveznek, íj:** Budapest (MTI) — A friss brit bravúrral szinte egy időben más megoldásról is beszámoltak a hírügynökségek. Ennek lényege: műszív helyett sertésszív. Óriási meglepetést keltett ugyanis az a hír, amely szerint orosz és amerikai kutatók az ezredfordulóra ígérik az első műszívet, amely képes lesz a beteg szervezetében évekig működni. Bodor Elek szívsebészprofesszor szerint azonban az ígéret nem reális, hiszen nagyon messze vannak a tudósok például attól, hogy megtalálják az igazi energiaforrást. Azt az energiaforrást, amely hosszú évekig képes lenne működtetni a mesterséges szívet. A műszívek Tokió (MTI) — Műhold- dömping volt a hét végén. A szombaton felbocsátott amerikai műhold fellövése után (amelyről tegnap képet is közöltünk) vasárnap egy japán H-2 rakéta sikeresen pályára állította az általa hordozott kéttonnás távközlési műholdat. Ez egyelőre ovális pályán kering, de a tervek szerint hamarosan az Egyenlítő fölötti geostacionárius pályára áll át. A tanegasimai űrközpont szakembereinek tájékoztatása szerint a műhold az indítás után 28 perccel, 270 kilométeres magasságban vált le a rakéta második fokozatáról. Totechnikai megoldásainak keresése mellett megindult egy másik kutatási irányzat, amely a génterápiát hívja segítségül. A kísérletek egyelőre patkányokon és egereken, patkány- és egérgénekkel folynak, de ha sikeresek lesznek, nagyobb állatokon és emberi génekkel is folytatják a kutatásokat. A génterápia a szervátültetés egyik legnagyobb gondját, a szervhiányt oldhatja meg. Ami a legcsodálatosabb és egészen fantasztikusnak tűnik és talán ez lesz a jövő század igazi meglepetése: elképzelhető olyan megoldás — és ezt kis állatban már megcsinálták —, hogy például egy érett disznóembriónak azt a génjét, amely az immunitásért, tehát a fajspecifitásért felelős, kiszedik és egy ember fehér vérsejtjében lévő gént raknak be a vábbi fél óra múlva kinyíltak az energiaellátását biztosító napelemeket tartalmazó „szárnyak” is. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a műhold egy hónapon belül rááll 36 ezer kilométer magasságban lévő végleges pályájára. Most történt meg első ízben, hogy Japán önállóan juttatott a világűrbe ilyen típusú geostacionárius műholdat. Az objektumot tíz éven át akarják használni, s azt remélik tőle, hogy megnyitja Japán előtt az utat az űrbéli információtovábbítás széles skálán mozgó, ultramodern technológiáinak alkalmazása felé. helyére. S ha ezt a bizonyos disznóembriót visszarakják a disznó szervezetébe, megszületik egy kismalac, és ez a kismalac ugyanolyan emberi immuntulajdonságokkal rendelkezik, mint akiből kivették ezt a speciális gént. Elképzelhető — és erre már folytatnak komoly kísérleteket —, hogy például rendelésre állítsanak elő disznószíveket egyedileg, egy ember részére. Disznószívet, amely annak az embernek az egész immunrendszerét utánozza. Ha egy ilyen szívet ültetnének be az emberi szervezetbe, ez nem lökődne ki, mint ahogy az ma még azonnal megtörténik, olyan nagy eltérés van a két rendszer között. Hogy mindez, mikor válhat gyakorlattá, ma még nehéz megmondani. Peking (MTI) — Ausztrál távközlési műholdat juttattak Föld körüli pályájára vasárnap egy Hosszú Menetelés 2E típusú kínai hordozórakétával a Szecsuán tartománybeli Hszi- csang űrrepülőtérről. Az Optus Communications Ltd. nevű ausztrál cég tulajdonát képező Optus B3 mesterséges hold kereskedelmi alapon történő feljuttatásáról februárban állapodott meg a tulajdonos a kínai Nagy Fal űripari Tröszttel. A Hosszú Menetelés 2E típusú hordozórakéta a kínai polgári űripar legújabb konstrukciója; 9 tonna teher feljuttatására képes. Uj távközlési műholdak A '90-es évek az agy évtizede Rovarporszívó (MTI-Press) Edmind Show kaliforniai farmer kerekekre szerelt hatalmas porszívóval távolítja el a földieprét fenyegető bogarakat és rovarokat. Ezzel annyi pesz- ticidet spórol meg, hogy a gép már az első évben amortizálódik. A porszívó alkalmazása azért is nagyon praktikus, mert egyre több rovar válik ellenállóvá a növényvédő szerekkel szemben. Főleg az olyan rovarok ellen hatékony, amelyek a növények felső részén tanyáznak; földiepeméi, burgonyánál és szőlőnél alkalmazták sikeresen. Sokkal kevésbé volt sikeres a brokkolinál, a karfiolnál és a salátánál, amelyeknél a kártevők a növény alsó részén vannak. Gyümölcsfáknál sem vált be a lombozat szabálytalan alakja miatt. A legnagyobb virág (MTI-Press) A világ legnagyobb virága 1,75 méter átmérőjű és csaknem 2 méter magas, s a Jáva szigetén levő Bogor botanikus kertjében virágzik. Nagysága mellett jellemzője még a rothadó hal és égetett cukor keverékére emlékeztető sajátságos illata, amellyel magához csábítja a rovarokat. A különös növény (Amorphophallus titanum) csak minden negyedik évben virágzik néhány napig. Teljes egészében újjávarázsoltak egy 1919-ben készült repülőgépet az angliai Brooklandsben, ahol eredetileg is építették. A matuzsálemi korú légi szerkezetet szombattól a helyszínen hét napra közszemlére tették, majd a farnborough-i légiparádén láthatja a közönség. A technikatörténeti szempontból is érdekes munkára az adott alkalmat, hogy ez volt az első repülőgép, amellyel Angliából Ausztráliába repültek 75 évvel ezelőtt AP-felvétel Tabletta és rák München (MTI) — Azoknál a nőknél, akik legalább öt évig tablettával védekeznek, a felére csökken a méh- és petefészekrák kialakulásának esélye — hangzott el a Münchenben megrendezett 50. német nőgyógyászkongresszuson. Az antibébi tablettákkal kapcsolatban sok egymással ellentétes felfogás létezik a mellékhatásokat illetően. A most bemutatott 15 éves vizsgálat eredménye szerint, százezer, tablettát szedő nő között a tablettát nem szedő csoporthoz képest csak fele volt a petefészek- és méhrákban megbetegedettek száma. A kongresszuson ugyanakkor elhangzott, hogy a tablettaszedés sem száz százalékig biztonságos védekezési mód, azonban az 1-2 százalékos arányban előforduló terhességeket inkább a szedési hibákra lehet visszavezetni — vélekedtek a résztvevők. A legkevésbé ismert, feltérképezetlen világ saját fejünkben van Elek László Budapest (MTI) — Nagy utat tettünk meg az elmúlt néhány ezer évben. Bejártuk a Föld minden zegzugát. Megmász- tuk a Himaláját, leereszkedtünk az óceán tizenegyezer méteres mélységéig. Az utolsó három évtizedben kimerészkedtünk a világűrbe is. Nemrég ünnepeltük a holdraszállás huszonöt éves évfordulóját. De a legkevésbé ismert, feltérképezetlen világ nem a sivatagok vagy az őserdők mélyén van, hanem saját fejünkben. A százmilliárdnyi idegsejt a világegyetem általunk ismert legbonyolultabb gépezete. Működéséről sokáig szinte semmit nem tudtunk. Csak az elmúlt 20-30 évben születtek olyan vizsgálati módszerek, amelyek lehetőséget adtak saját agyunk megismerésére. Ma már viszont egy számítógép monitorján láthatóvá lehet tenni a gondolatot. Egyre pontosabban tudjuk, hogyan „beszélgetnek” egymással fejünkben az idegsejtek. Ez a beszéd különböző molekulák, hormonok segítségével zajlik. Száz és százféle bonyolult vegyület képződik agyunkban, ezek hatására érzünk és gondolkodunk, pihenünk és dolgozunk, örülünk és szomor- kodunk. Amikor valamelyik molekulából több van vagy kevesebb, vagy az idegsejtek nem képesek egymásnak átadni az információkat, akkor megbetegszenek. Skizofrénia és epilepszia, agórafóbia és pánikbetegség, az elme ficamai, kisebb-nagyobb betegségei, sajnos, nem is olyan ritkán fordulnak elő. A felmérések szerint Magyarországon több százezer ember depressziós. Ezt elég régóta tudjuk, de azt csak néhány éve, hogy ez éppen olyan betegség, mint a tüszős mandulagyulladás vagy a rövidlátás. És az esetek nagy többségében éppen úgy gyógyíthatók is. A pszichiátria elképesztő változáson megy át, pont ezekben az években. Születőben van egy új tudomány, a biológiai pszichiátria, amely — hála a molekuláris biológia egyre bővülő eszköztárának — gyógyulást kínál az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegek számára is. Az Egyesült Államok szenátusa az agy évtizedének nyilvánította a ’90-es éveket. Antropológusok és biokémikusok, pszichológusok és pszichiáterek, nyelvészek, kibernetikusok, vegyészek, genetikusok dolgoznak ma együtt azért, mert hiszik, hogy saját elménk megismerése nagyobb változást hoz majd a világnak, mint a gőzgép vagy az atomenergia. A témáról érdekes könyv jelent meg nálunk, a címe: Az agy évtizedében. Szerzője dr. Bánki M. Csaba pszichiáter, a biológiai pszichiátria kutatója. Nem orvosi könyv ez, bár olvashatunk benne betegségeinkről is. Inkább valamiféle tárlatvezetés. A tudás ablakocskáján bekukucskálhatunk saját fejünkbe. Ismeretlen világ tárul elénk. Agyhullámok, hírvivő molekulák, viselkedésirányító hormonok, alvás- és biológiai óra, beszédközpontok és nemiség, emlékezés és tanulás. Miért halványul el az anyában a szülés fájdalma? Mi köze az agynak az ön- gyilkossághoz? Hogyan gyógyítható a pánik, a szorongás? Nem folytatom, hiszen a felsorolás úgysem lehetne teljes. Ahogy századunk egyik nagy kalandja, hogy kitörtünk a Föld vonzásából, úgy a másik, hogy eljutottunk agyunk rejtekébe. Éljutottunk? Dehogy. Még csak tapogatózunk a homályban. Fülelünk a neszekre, a kirakós játék néhány darabkájából megpróbáljuk elképzelni az egész képet. Ami felsejlik, lélegzetelállító. Új távlatok, új tudomány, egy jobb, bölcsebb világ. Éz persze még messze van. Ma még csak olvasgathatunk róla, itt, az agy évtizedében. Villámszelidítés Budapest (MTI-Press) A villámcsapásnál fellépő elektromágneses mező zavarja, sőt olykor károsítja az érzékeny elektronikus berendezéseket, különösen a repülőgépeken. Xin Miao Zhao és Jean-Claude Diels, az új-mexikói egyetem kutatói remélik, hogy lézerindukált elektromos kisüléssel meg tudják ezt előzni. A zivatar alkalmával keletkező elektromos feszültségek megszüntetésére vezetőkapcsolatot kell létesíteni a felhő és a föld között, hogy a töltések lefolyhassanak. Ezt a kapcsolatot erős lézersugárral létrehozott csatorna ionizált levegőmolekulái is alkothatják. Zhao és Diels lézerrendszere 200 femtoszekundu- mos impulzusokat sugároz a 248 nanométer hullám- hosszú ultraibolya tartományban (a fern to előtag az az utána álló egység ezer- billiomod részét jelenti). Hatására már az átütési feszültség felénél megindul a kisülés. 100 méternél nagyobb távolságnak a légkörben való áthidalásához nagyobb impulzusenergiára, valamint a sugár térbeli és időbeli fókuszállására van szükség. Lézerrendszerük energiáját ezért százszorosára akarják növelni. Távlatilag egy autóra szerelhető rendszer lebeg a szemük előtt, amelyet a fenyegetett objektum, például repülőtér közelében felállítva egy tükör segítségével letapogatják a felhők alsó rétegét és az esetleges villámokat levezetik.
