Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-25 / 200. szám
1994. augusztus 25., csütörtök Útlezárás Tiszarád község lakóinak régi álma, vágya vált valója, amikor két évvel ezelőtt Nagyhalász—Tiszarád között a pormentes út építése megkezdődött. Összefogással, állami támogatással a régen óhajtott út építéséhez a NYÍRBAU hozzáfogott. Az eltelt idő alatt nagyon sok vita, probléma merült fel, a volt vasmegyeri Micsurin Tsz vállalta a megépítését, mint a beruházást lebonyolító. Az állami támogatások, az önkormányzatok által adott beruházási összegek, mind a fenti tsz számlájára kerültek átutalásra. Az út kb. 80 százalékban van kész, még egy koptatóréteg kerülne megépítésre és hivatalosan is használatba vehetnénk az utat. A volt tsz az állami támogatást nem az út megépítésére fordította, így a NYÍRBAU az út építését nem fejezte be, azonban a volt tsz ellen pert indított, mivel még az elvégzett munkáért sem fizetett teljes összegbe a tsz. 1994. augusztus 18-án a jogutód Vasmegyer Me- gyer Szövetkezet a fentebb említett utat lezárta. Ennek következtében az út mindkét végénél behajtani tilos táblát tett ki, kiegészítő táblával együtt, melyre a Magárát feliratot írta. Több embernek, nagyhalászi és tiszarádi lakosnak ezen út mellett van a földje, így azt meg sem lehet közelíteni, sőt Tiszarád község lakossága teljesen el van zárva Nagyhalásztól. Tiszarád lakossági Nagyhalászba jár gyógyszertárba, - tüzépre, ABC-be élelmiszerért és tartós fogyasztási cikkeket vásárolni, így most tiltó tábla miatt mindezt nem tudja megoldani. Horváth Miklós Tiszarád, Széchenyi u. 4. Katonaköszönet Tisztelt Főszerkesztő Úr! Engedje meg, hogy megköszönjem az 1994. első fél évben a Kelet-Magyar- örszágban megjelentetett cikkeket, amelyek az MH X Katonai Kerület, illetve alárendeltjei mindennapi katonaéletét mutatták be. A tudósítások nagyban hozzájárultak a társadalmi közvélemény, az olvasók széles táborának hű tájékoztatásához és véleményének kedvező formálásához. Számunkra ez olyan nagy segítség, amely semmivel sem pótolható. Önön keresztül szeretném megköszönni munkatársai áldozatos és szakszerű munkáját. Bízva kapcsolataink továbbfejlesztésében, Önnek és lapja dolgozóinak további eredményeket, katonaéletünk reális bemutatásában sok sikert kívánok. Végh Ferenc vezérőrnagy parancsnok Cegléd A szerkesztőség fentv tartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesz- tóség nem feltétlenül ért egyet. A „szomjas" tóról Sóstói tóparton Nagy érdeklődéssel olvastam a Kelet-Magyarország 1994. augusztus 22-i számában Kuk- nyó János írását a sóstói tavak állapotáról. Megértve a szerző szándékát, mely szerint tollát az aggodalom, a féltés, egy jó ügy szolgálata vezette városunk eme természeti kincsének, gyöngyszemének védelmében, néhány objektív, tényszerű megállapítással szeretnénk hozzájárulni egy árnyaltabb kép kialakításához. (Kizárólag csak a felelősségi közömhöz tartozó cikkbéli megállapításokhoz kívánok hozzászólni.) Kompetenciám e téren a bekerített tavi strandfürdőre és azok partélére teljed. A tavak vízgazdálkodásával, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet olyan elkötelezett, féltő gondokkal végezzük, amilyenre csak egy megszállott környezetvédő lehet képes. Természetesen e munka hatékonyságát nagymértékben rontják azok a nemkívánatos jelenségek, amelyek a tó tágabb környezetében tapasztalhatók és amelyekről a szerző cikkében szól is. Szerencsére ezek a jelenségek nem összegződnek azon kritikus tömegig, amelyek már a tó segélykiáltásához vezetnének. A tó ideális természeti és biológiai egyensúlyban él. Ezt tanúsítják a rendszeres laboratóriumi vizsgálati eredményeinek és a hatósági kontrollvizsgálatok eredményei: a tó egészséges voltát bizonyítja, hogy abban halpusztulás 6-7 éve nem fordult elő. Az öntisztulási képességének nagyszerű példáját tapasztalhattuk az 1992. évi 60 napos kánikula alkalmával, amikor is már az ország legtöbb természetes strandfürdőjét vízminőségi problémák miatt fürdésre alkalmatlanná nyilvánították, a Sóstó állta a terhelést. A jelenlegi szezonban sem tapasztaltunk vízminőségi problémát, pedig ez a nyár sem szűkölködött a 35 fokon felüli csúcshőmérsékletű napok számában. A stabil vízminőség biztosításának kulcsa a mindenkori optimális medertelítettség. Sajnálatosan természetes vízutánpótlási forrása nincs a tavaknak, ezért arról mesterségesen kell gondoskodnunk. A Sóstó vízgazdálkodási, fenntartási, üzemeltetési teendőit a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete szakértői tanulmánya, műszaki instrukciói alapján végezzük. E műszaki dokumentációk szerint a tó ideális vízszintje 100,60 m a Balti tenger felett. Megfelelő medertelítettséget jelent még a vízszint 100,40 m-es abszolút magassága is, Balázs Attila felvétele melyhez mintegy 135 000 köbméter vízmennyiség tartozik. A nyári hónapokra nagy- mennyiségű puffert képeztünk. 1994. június 1-jén a tó vízszintje 100,90 m abszolút ázinten volt, amelyhez mintegy 200 000 köbméter víz- mennyiség tartozik. Augusztus 8-ra a folyamatos napi 70 köbméteres pótvízbevezetés ellenére a párolgás következtében a vízszint Bf. 100,50 méterre apadt, ekkor saját vízkapacitás hiányában kótaji vízzel töltöttük fel, 10 centimétert emelve a vízszinten. Terveink szerint ez év őszétől saját víztermelési kapacitásunkat bővítve lehetővé válik a maximális medertelítettség folyamatos biztosítása. A korábbi éveknek megfelelően mintegy 150 ezer köbméter pótvíz bevezetése a tóba ezáltal nem szakaszos, hanem egyenletes lesz, miáltal a nyárvégi „parthízás” kiküszöbölődik. A megfelelő töltővíz- mennyiség rendelkezésre állását követően a medertisztításra is sort kerítünk. Végezetül ismételten szeretnék eloszlatni minden olyan aggályt, amely a Sóstó elmo- csarasodására irányul. Féltő gonddal munkálkodunk azon, hogy unokáink is kedvüket lelhessék e parányi vízivilágban. Pék János Nyíregyházi Fürdők Kft. Milliomosnak lenni sem egyszerű Válaszul az 1994. július 28-án megjelent rendkívül szellemes Legyen milliomos című cikkre Tisztelt Nógrádi Úr! Felfokozott érdeklődéssel olvastuk a Tárca rovatban megjelent cikkét. Nem tudjuk hány ingatlanügynökséget keresett meg, mikor a lakásproblémáját szerette volna megoldani, de írása alapján valószínű, hogy nem a megfelelőhöz kopogtatott be. Szeretnénk tájékoztatni, hogy igenis van már olyan közvetítő iroda, amely korrekt, ügyfélközpontú szisztémával dolgozik. Egy magas színvonalon működő iroda adatbankjában több száz, sőt több ezer ingatlan adatai szerepelnek, ezeknek az információknak a tárolásához, közléséhez, kinyomtatásához elengedhetetlen egy megfelelő kapacitású számítógép. Gondolja csak el, hány titkárnőre lenne szükségünk ahhoz, hogy akárcsak egy ügyfél igényeit is megfelelő színvonalon kielégítsük. Ön azt írta a cikkében, hogy egy ingatlanügynökség működése kevés pénzből is megoldható. Lássuk, mi kell ehhez? Egy pénzdíjas tanfolyam, amely ingatlanközvetítői és értékbecslői képesítést nyújt. A város központjában lévő jól berendezett iroda. A számítógép hatékony működéséhez szükséges program, melynek ára magasan meghaladja a computer-ét. Egy gépkocsi, amellyel az ügynök az ügyfelet a kiválasztott ingatlanokig elkíséri, ahol azokat be is mutatja. Ahhoz, hogy az emberek megkeressék az irodát, nélkülözhetetlen egy célirányos reklámhadjárat, aminek a költségei manapság elég magasak. Ezenkívül a megdrágult üzem- anyagárak, a könyvelő, a titkárnő fizetése, a szükséges irodaszerek, nyomtatványok beszerzése rónak még terheket az ingatlanközvetítőre. Nézzük, milyen feltétel- rendszerrel dolgozunk: Amikor az ügyfelek megkeresnek bennünket, hogy segítsünk nekik az eladásban, vételben, cserében, természetesen kötnünk kell velük egy megbízási szerződést, amelyben rögzítjük az eladásra felkínált ingatlan adatait, vétel esetén igényeiket, valamint a szerződési fettételeket. Az ön által említett 850 000 forintos díjjal ellentétben az ügyfél számára ezen megbízás ingyenes. Fizetnie csakis akkor kell, ha rendszerünkből az ügynök segítségével és tanácsaival sikerült egy neki tetsző lakást kiválasztani, és erre a lakásra elkészült az adásvételi szerződés. Amennyiben nem a mi segítségünk által oldják meg lakásproblémájukat, mindösz- sze egy köszönömmel tartoznak. Ebből is látszik, hogy bevételre csak akkor számíthatunk, ha már megdolgoztunk a pénzünkért. Ezzel a válaszlevéllel az volt a célunk, hogy a sokak által valóban lejáratott ingatlan- közvetítői szakma becsületét helyreállítsuk. Amennyiben most vagy a későbbiek folyamán bármilyen ingatlanproblémával küszködik, nagy szeretettel várjuk irodánkban. Név és cím a szerkesztőségben Nyögdíj-vihar Nyögdíj címmel a Nézőpont rovatunkban augusztus 17-én a nyugdíjasok helyzetével és a jövedelemmel nem rendelkező fiatalok sorsával foglalkoztunk. A cikkre érkezett válaszokat kissé rövidítve közöljük. Nesze semmi... Megdöbbenéssel olvastam augusztus 17-én Nábrádi Lajos Nyögdíj című írását. Én mint nyugdíjas pedagógus nagyon is tudom és szívemen viselem a fiatalok sanyarú sorsát. Tőlem telhetőén igyekszem is segíteni rajtuk. Nem értem viszont, hogy miért kell párhuzamba állítani a nyugdíj- emelést a fiatalok helyzetével. Ha tekintettel vagyunk új kormányunk kezdeményezése alapján a forint nyolcszázalékos leértékelésére, akkor a szeptemberi nyugdíjemelést így lehet meghatározni: Nesze semmi, fogd meg jól! Szerintem a cikk tudatosan ellentétbe zavarja a fiatalságot az idősekkel. Ilyen manőverekkel nem lehet szociális problémákat megoldani. A nyugdíjasok problémája külön ügy és külön ügy a pályakezdő fiatalok ügye is. Balogh László nyugdíjas tanár, Rohod Munkanélküliség A cikk írója soknak találja a 8 százalékos nyugdíjemelést, de nem veszi figyelembe az áremelést. A cikkíró szerint üres az ország pénztárcája, de ő mégsem sokallja a horribilis végkielégítéseket. Több mint egy éve folyik a médiaháború, de azt természetesnek tartják, hogy az onnan kikerülők végkielégítése több millió forint. A fiatalság a miénk, ők a gyermekeink, az unokáink. A nyugdíjasok felépítették az országot, végig szenvedtek sok mindent, többek közt a beszolgáltatásokat. Nábrádi úr gondolja, hogy nálunk sok a magas nyugdíjjal rendelkező? Azok vannak sokan, akik a gyógyszert, a drága energiahordozókat alig tudják fizetni. Remélem, akikre sorsunk van bízva, azok figyelnek a fiataljainkra is. Az elmúlt négy évben Ön sem bírálta a munkahelyeket megszüntető privatizációkat, pedig ezek indították el a munkanélküliséget. Végül is nekünk a nyugdíj nem állampolgári jogon jár, hanem 30-40, sőt több éves munkánk után. Pankotai Andrásné nyugdíjas ápolónő, Mátészalka A szüleim nyakán" rr‘ Térségünkben gyakorlatilag nincs már működő vállalat, vagy üzem. A helyi gimnáziumból és a szakmunkásképzőből kikerülők közül csak néhányan tudnak elhelyezkedni. Ha Nyíregyházán akarunk munkába állni, mindjárt azt kérdezik, hogy hány éves gyakorlatunk van. Pályakezdőkkel nem nagyon foglalkoznak a munkaadók, válogatnak a sok ember között. Mikor leszek így igazából pályakezdő? A szűzi szerző megjegyzése: Cikkem kiinduló pontja a munkaügyi központ legújabb prognózisa volt, amely szerint az idén végzett diákok közül ötezer nem tud mit kezdeni magával szeptemberben, a tanévkezdés idején. A reagálások óta végzett adatgyűjtésem szerint az elmúlt években hasonló sorsra jutott fiatalokkal együtt 13-14 ezer olyan fiatal él megyénkben, aki sehonnan nem kap pénzt. Szinte valamennyien szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy érettségi bizonyítványnyal rendelkeznek, a hátrányos helyzetű, soha nem regisztrált fiatalok nem is szerepelnek a statisztikában. Még egy fontos adat: megyénkben az 50 ezer munkanélküli 60 százaléka 35 éven aluli! Az illetékes nyugdíj osztályon pedig megtudtam, hogy megyénkben évente 30-33 ezer ember kéri nyugdíjazását, plusz sok a rokkantnyugdíjas. Csökken a munkaképesek, növekszik az „inaktívak” száma. A Népszava augusztus 22-én írta: „Magyarországon több mint kétszázezren élnek jövedelem nélkül. Ok azok, akiknek lejárt a munkanélkülileim nyakán élek, de meddig? A tévében a vezetők sokat foglalkoznak a nyugdíjasokkal, a végkielégítéssel, a sajtóval, ötvenhattal, a kárpótlással. Igaz, a munkanélküliség is gyakori téma, de csak általában, velünk a kelleténél kevesebbet törődnek. Ha nincs munkahely, nem tudunk dolgozni, nincs egy vasunk se. Mi honnan, mikor kapunk kárpótlást? Nagy Béla géplakatos Baktalórántháza segélyük. Nincs hová fordulniuk, a társadalom legelesettebbjei” . Nos, értük szólt a cikkem és nem a kisnyugdíjasok ellen. Ami a konkrét reagálásokat illeti. Balogh László cikkemet igazából érvekkel és tényekkel nem cáfolja. Igaz az az érve, megállapítása, hogy a 8 százalékos emelés nesze semmi, hiszen az infláció év végére 23-25 százalék is lehet. Megtudtam: Rohodon 82 ember kap segélyt, de 15 munkaképes, dolgozni akaró fiatal sehonnan nem kap pénzt — értük is szólt a cikkem. Pankotai Andrásné levele szíven ütött. Valóban az Önök korosztálya sokat dolgozott és szenvedett: aktív korukban havonta levonták fizetésükből a nyugdíjjárulékot, így most valóban több pénz járna a kisnyugdíjasoknak, akik nem könyöradományt várnak. Az indokolatlanul magas végkielégítésekről lapunk július 27-i számában írtam bíráló cikket. A 90-es évek óta több írásunkban céloztunk a Kelet- Magyarország hasábjain a privatizáció ellentmondásaira. Nábrádi Lajos _A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA —JKS2ZE3B
