Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-24 / 199. szám

1994. augusztus 24., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Kötelező elvonókúra Az alábbi levelet egy isme­retlen, szatmári asszonytól kaptuk. Névtelen írásokat nem közlünk, most mégis ki­vételt tettünk, hogy eloszlas­sunk egy súlyos félreértést: „A férjem alkoholista. Nyolc éve esküdtünk meg, csak a gyerekek miatt nem válók el tőle. Sokszor össze­verekszem vele, amikor ré­szegen hazaállít és vemé a gyerekeket, mert akkor dü­hében tombol, zavar minket. Itt ebben az életben nincs igazság. Őt három éve rok­kantnyugdíjazták, mert elitta az egészségét, de több pénzt kap az államtól, mint én munkanélküli-járadékot, pe­dig tizenöt évet húztam le becsülettel a téeszben. A polgármesteri hivataltól évente kapok többször étke­zési jegyet, ruhát adnak a gyerekeknek. Nem mond­hatom, hogy nem segítenek. Csak az uramat nem vitetik el alkoholelvonóra, mert azt mondják, hogy az megszűnt. Felháborító, hogy megszűn­tették! Ott vagyok, hogy meg fogom ölni az uramat és vigyenek el börtönbe, de már nem bírjuk a gyerekek­kel, amit művel...” A kötelező alkohol-elvonó kezelés továbbra is létezik! Ezt az egészségügyi törvény 35. paragrafusa egyértelmű­en előírja. Ami megszűnt, az a szeged-nagyfai kezelés. E kettőt még az önkormányzati tisztségviselők is hajlamosak összekeverni, holott nem ugyanaz. A helyi polgármes­teri hivatalban bárki beje­lentést tehet, hogy rokona, ismerőse, szomszédja italo­zik, ezt titkosan kezelik. Am őt beidézik, meghallgatják. Ha tagadja, hogy alkoholi­zál, hivatalból megindítják a bizonyítási eljárást: meg­hallgatják a tanúkat, környe­zettanulmányt szereznek be, a háziorvost is megkérdezik. A kötelező alkohol-elvonó határozat meghozatalához belgyógyászati vizsgálat szükséges. Szeretnénk tudni, hogy mit reméljünk, mert a pénzünket befizettük, de a munka meg­kezdésének semmi látszatja. Falvakban, például Nagyha­lászban, Tiszatelken, Újdomb­rádon az utakat szinte mind megcsináltatta a helyi önkor­mányzat. Nyíregyháza külterülete vi­szont úgy néz ki, mintha a tanyavilágban lenne. Meg­csinálják a Csalogány, Huba, Jázmin és Előd utcát és mikor? Várjuk az önkormányzat vá­laszát. K. Sándorné, Sóstóhegy (Pontos adatok) Elhanyagolva Nyíregyházán a Síp u 6. szám alatti üres telek az önkor­mányzat tulajdona. Itt már két méter magasra nőttek a dud- vák, soha, senki se vágja le. A 7. szám alatti, szintén önkor­mányzati tulajdonú telek jár­daszegélye nagy, bozontos bokrokkal nőtt tele. Az ukrán, román, lengyel turisták, boldog-boldogtalan azt használja WC-nek. A bűz, a mocsok elviselhetetlen. A 8. szám alatti telek magántulaj­donban, de az is rendezet­len. A KGST-piacos árusok, csavargók, ijesztő alakok szí­vesen alszanak ott éjsza­kánként. Meddig tűri ezt az ál­lapotot a polgármesteri hi­vatal? Fényes György Nyíregyháza, Síp utca 9. Nem átlagos A kisvárdai ÁFÉSZ privatizál­ta a fényeslitkei 14. sz. boltját. Ebben a boltban dolgozott kiszolgálóként illetve üzlet­vezetőként Bíró Istvánná, akit a környék minden vásárlója a szívébe zárt kedvessége, szol­gálatkézsége miatt. Nem átlagos boltos volt, hanem olyan, aki manapság sajnos, ritkaság. A vásárlóinak még a gondolatait ismerte. A privatizáció miatt legnagyobb sajnálatunkra el kellett hagyni régi munkahelyét. Szeretnénk megköszönni becsületes, emberséges mun­káját. L. J.-né Fényeslitke Várjuk az utat Szörnyű, ami Nyíregyháza külterületével történik. A Sóstóhegyről van szó. Már eljutottunk odáig, hogy meg­szervezték az utak megcsinál­ta tását. Ez házhelyenként 30 ezer forintba kerül, és aki nem tud­ja kifizetni, annak lehetőséget adtak arra, hogy 3-5 évre hitelt vegyen fel.- Az Úttörő utat és a bekötőutak egy részét is meg­csinálták. Most azonban nem tudjuk, hogy mi lesz ezután. A leg­több lakó befizette a pénzt, de szívjuk a port. Szellőztetni nem tudunk, mert ha elmegy itt egy autó, tele lesz porral az egész lakás. Ráadásul ez az út tönkreteszi az autókat, a cipő­ket, egy gyerekkocsit se lehet rajta végigtolni. Ha esik az eső, olyan járhatatlanul sáros Még jó az idő a fürdésre. Kellemes és tiszta a Tisza vize, aki teheti, kihasználja a lesz. nyárutó napjait. Képünk Szabolcsveresmarton készült Harasztosi Pál felvétele Ritkított közkutak, panaszkodó emberek Sokan locsoltak, itatták a jószágot • Az önkormányzat százezreket takarít meg Kántorjánosi (KM — TMI) — A csángók úgy tartják, hogy a világ végén elapad a kutak vize. A víz az élet jel­képeként jelenik meg hagyo­mányainkban. Legendák, mítoszok szólnak róla. Gaz­dag szimbolikája mutatja, hogy őseink az emberi lét alapjaként tisztelték. A mi fogyasztói társadal­munkban áruvá lett a víz, fi­zetünk kell érte annak, aki „kitermeli”, ihatóvá tisztítja, elhozza a lakásunkba. S bár az űrutazások évszázadában élünk, a római korban már is­mert komfort előnyeit még most sem élvezi mindenki. A többség elfogadta Sok falusi, tanyai házban nincs vízvezeték. Vagy nem volt pénzük a lakóknak, hogy bevezettessék vagy fölös lu­xusnak tekintették. Ők jobbára idős emberek, akik folyóvíz nélkül szokták meg az életet. Talán nem is gondoltak az öregkorukra, amikor csak csi- szegnek-csoszognak, alig bír­ják el a nehéz kannát, vödröt. Azt meg végképp nem felté­telezték, hogy nyugalmas éle­tük így megváltozik. Például, hogy beköszöntő új világban megritkítják a közkutakat. Csekélyke áldozatnak tűnik ez, de aki cipelt már esőben, sárban, vagy havas, jeges úton vízzel csurig telt kannát, az másként érzi az áldozat súlyát. A 2160 lakosú Kántorjánosi harminc utcájában 72 közkút látta el ingyen ivóvízzel a köz­ségben lakókat. Tavaly június végén határozatot hozott az önkormányzati képviselő-tes­tület, hogy harminc közkutat le kell szerelni. Néhány falu­beli nagyon morgott, mond­ván: 1988-ban, a vízműtársu­lat megalakulásakor a tagok 20 ezer forint terhet vállaltak, hogy kiépüljön a vízhálózat, mert addig az se volt. A két­ezer forintos hozzájárulást évente fizetik, erre megszűn­tetik a közkutak közel felét? De a többség elfogadta és be­lenyugodott. Akik bekötették a házukba a vizet, nem foglalkoztak a problémával. Ám érintett vagy ezer embert, köztük gyenge öregeket, betegeket. Rajtuk kívül sejthetően érzékenyen azokat, akik (bár volt a házuk­ban folyóvíz), a közkútról itat­ták a jószágot, éjszaka locsol­ták a kertjüket. Látták ezt a szomszédok, meg is súgták a polgármesteri hivatalban. Hi­vatalosan senki se merte beje­lenteni őket, ezért bizonyíték híján nem indíthattak eljárást ellenük. A jelenség azonban elősegítette a döntés megszü­letését. Arányosan — A vízműtársulat szerve­ződésekor tájékoztattuk a la­kosságot, hogy a bekötések arányában csökkeni fog a kút­fejek száma — mondta Péter Árpád jegyző. — Az igazi ok azonban a pénz volt. Évente másfél millió forint víz-áta­lánydíjat fizettünk. A polgár- mester úr nyújtotta be az elő­terjesztést, és a testület egy­hangúan döntött benne. □ Most hány méterre ta­lálhatók a közkutak! — A testület ügyelt arra a megszűntetéskor, hogy min­den terület ellátott maradjon. Ez azt jelenti, hogyha nem is húsz vagy harminc, de leg­alább százötven méterre van vízvételi lehetőség. Nincs semmiféle megkülönböztetés, arányosan ritkítottuk meg a közkutakat, egy bizonyos tá­volságon belül mindenki hoz­zájut a vízhez. — Tény, hogy a döntést jó páran sérelmezték, de álta­lában azok, akik addig a köz­kútról locsoltak, itattak. Ezt a problémájukat most már nekik kell megoldani. □ Kérte-e valaki azóta, hogy szereljék vissza a közki­folyót a háza elé?-— Nemrégiben ketten. Az egyiket a testület elutasította. A másik kérelmet egészség- ügyi ok miatt teljesítette, de csak egy hónapra, amíg be­kötik oda a vizet. Más kérel­mekkel, panaszokkal nem for­dultak hozzánk. Csak emlék Mint bárhol az országban, Kántoijánosiban is szoro­sabbra kellett húzni a nad­rágszíjat az elmúlt esztendők­ben. A továbblépéshez szükséges fejlesztések tetemes kiadással járnak. Az önkormányzatnak a tavaly befejeződött gázprog­ram 10 millió forintos hitelét törleszteni kell. Szinte az egész községben kövesutakat építettek, lett végre szemét­telepük is, és bekapcsolták őket a crossbartelefon-háló- zatba... A terheket már nyögik, de az igazi haszon majd később érik be. Úgy tűnik, a 30 közkút leszerelésével az eddigi vízdíj- kiadásaik felét sikerült meg­spórolniuk, hiszen azóta vagy feleannyit, 750-800 ezer forint általánydíjat fizetnek. Remél­jük, egyszer eljutnak oda, hogy a falu minden portájára bevezetik a vizet, a közkút pedig csak emléke lesz e ne­héz kornak. ■ „.f , HnEÜ ' . , S 11 v, piipifínpföf , ’Vaj] Ir j t 4[ J §1 * I V-i kHM A munkáltató... ...elnevezése változott csu­pán, ha ugyanazon a mun­kahelyen ugyanazt a mun­kát folytatja tovább. Mivel nincs szó áthelyezésről vagy új munkaszerződés kötéséséről, a megelőző munkáltatónál eltöltött időt a végkielégítés kifizeté­sénél figyelembe kell venni — üzenjük Martinkó Já­nosáé nyíregyházi olva­sónknak. Pályaválasztási... ...tanácsadót ajánljunk K. Adél tiszavasvári levél­írónknak gyermeke ügyé­ben. A színtévesztés eleve kizár bizonyos foglalkozá­sokat. A gépjármű... ...üzemben tartójának köte­lező felelősségbiztosításá­ról szóló 58/91. (VLB.) Kormányrendelet előírásai szerint 1991. július else­jétől csak olyan gépjármű­vel szabad közúti forgalom­ban résztvenni, amelynek tulajdonosa, vagy üzem­bentartója rendelkezik ér­vényes gépjárműfelelős- ség-biztosítási szerződéssel — válaszoljuk Csombók András vásárosnaményi te­lefonálónknak. A régi... ...munkatörvénykönyv sza­bályai szerint a 25, 40, és 50 éves munkaviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom járt. Ezt azonban 1992. július elsejével életbe lépett új munkatörvény nem vette át. A munkahelyi felvilágosítás pontos volt — üzenjük a „Szakmun­kás” jeligéjű levél írójának. Az önkormányzat... ...állapítja meg a nevelési segélyre való jogosultságot. A környezettanulmány eh­hez szükséges — üzenjük Zs. Bélánénak Nyíregyhá­Bérpótlékok Nagy Mihály A személyi alapbért, illetve teljesítménybért további bérek, pótlékok egészíthe­tik ki. Megkülönböztetünk munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt, illetve szerződésben kikötött pót­lékot, bérezést. Jogszabályi előírás, vagy megállapodás hiányában valamilyen pót­lék folyósításának kikény­szerítésére nincs lehetőség. A bérpótlék rendeltetése, hogy az általánostól eltérő munkaidő beosztásban, el­térő munkakörülmények között végzett, vagy rend­kívüli teljesítményeket, eredményeket többlet jut­tatással egészítse ki. A jogszabály csak minimum pótlékot ír elő azzal, hogy a kollektív szerződés, illetve a felek a munkavállaló ja­vára eltérhetnek. A mini­mum megadása viszont kö­telező. A pótlékok folyósítása tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget fi­zikai és nem fizikai állo­mányban foglalkoztatottak között. Ha a feltételeknek megfelel, a pótlékot fo­lyósítani kell. Természete­sen, ha a folyósításra okot adó körülmény megszűnik, például a munkavállalónak éjszakai munkát nem kell végeznie, a pótlék folyó­sítása megszűntethető. Nem jár prémium, ha a munkavállaló a kikötött fel­adatot nem teljesítette. Eb­ben a tekintetben a vétlen­sége közömbös. Az éjszakai munkáért legalább 15 százalékos pót­lék jár. Éjszakai munkának minősül az este 22 órától reggel 6 óráig végzett mun­ka. Bár sokan összecseré­lik, az éjszakai pótlék nem azonos a műszakpótlékkal. Műszakpótlék ugyanis csak a több műszakos és folya­matos munkarendben fog­lalkoztatott munkaválla­lókat illeti meg. Délutáni műszaknak minősül a 14—22 óra között végzett munka. Ennek pótléka leg­alább 15 százalék. A folyamatos munka­rendben foglalkoztatottak részére további öt százalék jár. Az éjszakai műszak- pótlék mértéke 30 százalék. Ez azokat illeti meg, akik este 22, és reggel 6 óra között végeznek munkát. A folyamatos munkarendben foglalkoztatottakat további tízszázalékos pótlék illeti meg. Több műszakos mun­karendről akkor beszélhe­tünk, ha a munkavállalók 24 órán belül ugyanazt a munkát egymást felváltva végzik. Folyamatos üzem az, amikor a munkanapokon fizetett munkaszüneti napo­kon is működik az üzem. Ennek megfelelően nem jár műszakpótlék a délután 14 és este 22 óra között végzett munkáért, ha előtte, vagy utána nincs üzemelés, il­letve munkavégzés. Egy időben ugyanaz a mun­kavállaló műszakpótlékban és éjszakai pótlékban nem részesülhet, a törvényes munkaidőn felül végzett munkát pótlékkal kell el­számolni. A pótlék mértéke eltérő a munkanapon, a szabadna­pon és a munkaszüneti napon végzett túlmunkától függően. A munkanapon végzett túlmunkáért az alapbéren felül legalább ötvenszáza­lékos pótlék jár. Ezt el lehet számolni esetenként, és átalányként is. Az átalány­nak mindig arányosnak kell lennie a ténylegesen vég­zett túlmunkához viszo­nyítva. A szabadnapon végzett túlmunkáért első­sorban másik szabadnapot kell biztosítani. Ez felel meg a munkavállaló érde­kének, és a pihenéshez való jogának. A szabadnapot a kö­vetkező hónap végéig kell kiadni. A szabad idő mér­téke azonos a túlmunka mértékével. A törvény sze­rint azonban a kiadott sza­badnapon felül a munkavál­lalót ötvenszázalékos pót­lék illeti meg. Ha másik pi­henőnapot valamilyen ok­nál fogva nem tudja a munkáltató kiadni, vagy a határidő eltelt, akkor a pót­lék mértéke száz százalék. A pótlék alapja eltérő meg­állapodás hiányában a sze­mélyi alapbér. «jeHiagy^oma^lM

Next

/
Thumbnails
Contents