Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-23 / 198. szám

1994. augusztus 23., kedd HAZAI HOL-MI Egyszerre hobbi és hivatás Rajongás a vadon élő állatokért • Ismerni kell a terület minden zegét-zugát Dankő Mihály Nagycserkesz (KM) — Már hatéves korában fegyver volt a kezében. Tizenhét éve vizsgázott, mint vadász. Tíz évig volt a terület vadőre. Ma a nagycserkeszi „Új Erő” vadásztársaság termé­szeti felelőse. Azt hiszem e rövid bemutatás azonnal el­árulja, hogy Csernák And­rásnak mi a hobbija. — Ez a rajongás a természe­tért, a vadon élő állatokért, azt hiszem már sokkal több mint valamilyen kedvtelés. Szá­momra évekig a hivatást, a munkát is jelentette. Talán nagyapámtól örököltem a haj­lamot, hisz mint vadőr, tőle vettem át a stafétabotot. □ Manapság minden válto­zik, mi az ami a vadászatban is áj? — Eddig az államtól bérel­tük a területet, most az önkor­mányzatoktól. Nagyon maga­sak a biztosítási díjak. Meg­drágult a vadnevelés és a gon­dozás. A környező országok belépése miatt kevesebb lett a külföldi vadász. Ez nem pa­naszáradat, ezek tények. Ami pozitívum, a monokultúrát fel­váltó kisparcellák jobb feltéte­leket teremtenek az apróvad­nak. Reméljük a területen ma­radt annyi vadon élő törzsál­lomány, mely majd a jobb kö­rülmények között reprodukál­ja saját magát. Várható, hogy a vegyszerek kivonulása mellett megnő például az a rovarál­lomány, melyre fogolynak is szüksége van. Ami az új tulaj­donosoknál probléma, sokuk nem kifejezetten vadászat kedvelő. Félre értésre adott okot egyes felelős ember nyi­latkozata is, de egyelőre a va­dászati törvények nem változ­tak. Az viszont szomorú lenne, ha feldarabolnák az országot apró vadászterületekre, ered­ményeként megsemmisülne a világhírű vadállomány. □ Örök és visszatérő gond az orvvadászat. Talán most még súlyosbodott a helyzet. — Valóban, a vadorzás ősi mesterség. Addig míg hurok­kal, csapdákkal csinálták nem okoztak akkora kárt mint je­lenleg. Sajnos könnyen hozzá lehet jutni lőfegyverhez, de le­gálisan is vásárolhat bárki lég­puskát, nyilat. Az orvvadász mindent lelő válogatás nélkül, kárt okozva ezzel a vadásztár­saságnak, az állománynak. Ta­lán az új rendelkezések elgon­dolkodtatják az elkövetőket, mert már bűncselekménynek számít a fegyverrel és lőszer­rel való visszaélés. □ Azt mondta, csökkent a külföldiek érdeklődése a ma­gyar vadászat iránt. — Igen. A nyugati megyék közelségük miatt látogatottab- bak. Emellett, nyitottabb lett ilyen szempontból Románia, a volt Szovjet államok, Csehor­szág. Pedig nagyon nagy a szükség a „pénzes” vendégek­re! A vadásztársaság anyagi helyzetét és életképességét az eladható vadjainak mennyisé­ge és minősége határozza meg. Ezt a vadat viszont fel kell nevelni, szakszerűen ke­zelni, őrizni, s megfelelő élet­teret teremteni számára. Csernák András A szerző felvétele □ Az őrzésről külön is szólni kell, hisz ez volt a „szakmája” tíz évig. — A vadőrnek, vagy ahogy manapság nevezik, hivatásos vadásznak nagy szakmai is­meretségre, rátermettségre és elhivatottságra van szüksége. Rendelkezni kell a fegyvervi­selés kritériumaival. Az elmé­leti tudnivalókat az iskolában szerezheti meg, a munkát azonban a gyakorlatban lehet igazán elsajátítani. Ismernie kell a területe minden zegét- zugát, az ott élő vadak fajtáját, mozgását, pihenőhelyeit, sza­porodását egészen az anatómi­ájukig. A fácán nevelési idő­szakban állandóan figyelem­mel kíséri az etetést, itatást, a gyógyszeradagolást. Vigyáz, hogy el ne szaporodjanak a dúvadak. A szakmai munkán túl, érteni kell az autószerelés­től a nádfedésig, a főzésen ke­resztül a vadkikészítésig min­denhez. Őrzi a vadásztársaság ingó és ingatlan vagyonát. □ Manapság egy kicsit di­vatszakma lett: puska, zöld ru­ha, járni a határt... — Sokan végeznek, mégis kevesen maradnak a pályán, mert az előbb felsoroltak csak a külszín. Először is a jó vadőr a.természettel, a vadakkal, a vadászattal sőt társaival szem­ben is megfelelő alázattal kell, hogy viseltessen. Roppant sok emberrel találkozik, jó ha legalább négy-öt nyelven is­meri a szakszavakat. S manap­ság nem véletlen, hogy az el­nevezés is megváltozott. Míg korábban az őrzés volt a legfőbb feladata, ma sokkal komplettebb ez a tevékenység: a tenyésztés, a védés, az álag- megőrzés tartozik munkájá­hoz. Ha egy idegen érkezik a területre, mindjárt észreveszi, milyen a hivatásos vadász hozzáállása, szakmai ráter­mettsége, képzettsége, munká­jának hatékonysága. □ Éppen az orvvadászok mi­att, nem lett egy kicsit veszé­lyesebb is ez a foglalkozás? — Már említettem, sok az illetéktelen kézben lévő lő­fegyver, gyakori a rapsicko- dás, és sajnos néha saját társa­ink sem tartják be a szabályo­kat. Gyakran kerül ezért konf­liktushelyzetbe, s bizony így tényleg nem veszélytelen. Fontos, hogy megnyerje a te­rületén élők bizalmát. Jó kap­csolatot építsen ki az ún. természeti emberekkel, juhá­szokkal, csőszökkel, mező­őrökkel. Mindenkit hallgasson meg szívesen, hátha pont az az információ jelenti a segítséget. Megőrizni értékeinket Vesenap Budapest (MTI) — „Moz­dulj az egészségedért” — a mottója az immár ötödik alkalommal sorra kerü­lő országos vesenapnak, melyet augusztus 28-án, az Órczy-kertben tartanak. Adám Aurél, a csaknem kétezer tagot számláló VORSZ elnöke elmondta: Ma mintegy 60 ezer ve­sebeteg él hazánkban. A veseműködés elégtelensé­gében szenvedő emberek életének meghosszabbítása jelenleg két módon lehet­séges: mű vesekezeléssel (dialízissel) vagy veseátül­tetéssel. A magyar vesebe­tegek közül 2500 szorul di­alízisre, de szerencsére ma már senkinek sem kell meghalnia azért, mert nem kerülhet művesegépre. A privatizáció nyomán ugyan­is számos műveseállomás épült, illetve korszerűsö­dött, és a 45 állomás telje­sítménye jelenleg elegen­dő. Veseátültetést ma az ország négy klinikáján vé­geznek, ezekben tavaly 187 vesetranszplantáció történt. Ez ugyanakkor na­gyon kevés, hiszen a váró­listán nyolcszáz beteg sze­repel. A problémák meg­oldásához elsősorban több átültethető vesére lenne szükség, de az orvosok és az egész társadalom részé­ről is szemléletváltásra van szükség. Az országos vese­nap megrendezése — a kö­zös gondok, eredmények megbeszélésn túl — ezt a célt is szolgálja. Az össze­jövetelen egyébiránt — a nap szlogenje jegyében — sportrendezvényeket is tar­tanak, de lesz tombola, di­étás tanácsadás és termé­szetesen orvosi ügyelet is. Gávavencsellő (KM) — Alig van ember, aki ne keres­ne szívesen felüdülést a Ti­sza partján. Nap mint nap strandolok, csónakázók, horgászok tucatjai látogat­nak ki a páratlan természeti értékekkel bíró gávavencsel- lői részre is. Vajon hányán figyeltek fel egy táblára, mely jelezte, hogy ter­mészetvédelmi területen jár­nak? A múlt idő már csak azért is helyénvaló, mert mára eltűnt a tábla. Szerencsére csak ez, és nem természeti ér­tékeink. Hogy miről informál egy közúti jelzőtábla, azt a legtöb­ben sejtjük, de mi van e mö­gött: Természetvédelmi terü­let, azt már kevesen. Mint azt a gávavencsellői Körkép című helyi közéleti lapból is meg­tudhatjuk: A Kossuth Lajos Tudományegyetem és a pader- boni egyetem közös kutatásai alapján került előtérbe a Gáva- vencsellő-Tiszabercel közötti Tisza szakasz és ártéri rész. A kutatást vezető Gerken professzor szakvéleményéből kiderül: A Tisza mindkét part­ján sikerült megtalálnia azt az „objektumegyüttest” (holtág, mocsár, rét, legelő, kemény- és puhafaliget), amely szinte valamennyi feltételnek megfe­lel, s mind tájképileg, mind bi­ológiailag kiemelkedően érté­kes. Az Alsó-Tisza-i részen lé­vő erdő és Remete-zug által körülvett öreg állomány, a leg­értékesebb ligeterdő-marad- ványhoz tartozik az egész kör­nyéken. Ezzel kapcsolatban a pro­fesszor azt is hozzáteszi: „Az európai ligeterdőket több éven át tanulmányoztam, s az így szerzett ismereteim alapján az ittenit a legkiválóbbaknak tar­tom azok között, melyek a tölgyszil, a fehémyár, ezüst­nyár állományaiból még Euró­pában megvannak. Többek között, mintaszerű övezetes­ségben mutatják az átmenetet, a mélyen fekvő lágyszárú nö­vényzettől a egyszíkűféléken keresztül a szürkenyárig. A Carabide (futóbogarak) faunából néhány nagyon érde­kes, a ligeterdőre jellemző faj került elő. Fekete gólya fész­ket is találtam, illetve több öreg fát, amely gazdag harkály állományra utal. A remete­zugi erdő fontos tájelemet ké­pez, melyet országos jelentő­ségű biogenetikai rezervátum­má lehetne nyilvánítani. A szóbanforgó ligeterdő különö­sen alkalmas ökológiai alap­kutatások végzésére is. Csak kevés ligeterdő-maradvány van, melyen a vízjárás, talaját­helyeződés, növényzet és ál­latvilág kölcsönhatása tanul­mányozható. A hely flóra és fauna minő­ségi összetétele nagyon jó, je­lentősége nagyobb, mint az át­lagos ártéri ligeterdőké. De egyben: egyik kiemelkedően veszélyeztetett terület is. Egy „élettér” tájvédelmi program, különös tekintettel a termőhe­lyi adottságok figyelembevé­telével, azonban elősegítheti a természeti értékek megőrzé­sét.” A területet végül 1990-ben nyilvánították védetté. A keze­lését a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága látja el. A védettség lehetővé teszi a kör­nyék, természeti viszonyok­kal összhangban álló ésszerű hasznosítását. Emellett, olyan kezelési utasítást fogalmaz meg, amely az értékek megőr­zésével együtt gondosko­dik a megfelelő gazdálkodási formákról. Ugyanakkor szabá­lyozza, korlátozza, illetve szükség esetén tiltja azokat a beavatkozásokat, melyek a te­rület csökkenését vagy lerom­lását idéznék elő, illetve káro­sítják és veszélyeztetik a vé­dett kincsek fennmaradását. Tiszabercelnél kezdődik a védett terület M Magyar László felvétele--------------------- —| ■ s. mi Csodavárók Dankő Mihály M int arról már la­punk is beszámolt, egy szenzációs horrorisztikus hír röppent fel a napokban Salgótarján­ban. Az egyik lakás padlójá­ból, falaiból, csak úgy egy­szerűen, vér buggyant elő. Kezdetben a rendőrség is meglepődve állt a jelenség előtt. Végül aztán teljesen prózai módon kiderült, a háziasszony visszeres vérzé­se okozta a bonyodalmat. Az ügyhöz tartozik, amint az információt világgá kür­tölték, azonnal megjelentek a különféle magyarázatok. Volt, aki egy régebben meg­ölt ember vérének tetemre- hívó jellegét hangsúlyozta, mások Jézus vérének titu­lálták a vörös folyadékot. Lényeg, nagyon sokan cso­dának hitték az esetet. S mint az már ilyenkor lenni szokott, megindult a zarán­doklat, a vélt „szent hely­re” . Harc folyt a pirosra szennyezett linóleumdara­bokért. Milyen furcsa is az em­beri elme, hiába élünk a hu­szadik században, az atom­korszakban, a repülők és az űrhajók korában. Hiába derül ki újra és újra, szinte mindenre van fizikai ma­gyarázat. Sokak mégis a csodára várnak,r a csodá­ban hisznek. Úgy tűnik, szinte ki vannak éhezve egy-egy rendkívüli ese­ményre. Magyarázatot keresve, nem biztos, hogy a tudás hiánya egyértelműen az ok — bár ez is jócskán közre­játszik. Inkább az a nehéz helyzet, amibe kerültek az emberek, és egyelőre nem is látnak belőle kiutat. Akinek nincs állása, akinek nincs lakása, fizetése még arra sem elég hogy a kötelező ki­adásokat fedezze, nem lát környezetében olyan erőt amely megsajnálná. Bizto­san hamarabb hajlik rá, hogy arra gondoljon: hátha valamilyen földöntúli erő segít. A másik nagy tábor talán még érthetőbb. Saj­nos egyre több a súlyos, ha­lálos beteg, a testi fogyaté­kos. Számukra az orvosi tu­domány véges döntése elfo­gadhatatlan, s kapaszkod­nak minden reménysugár­ba. Hiába aztán mégis min­den, azok a csodák szinte mindig elmaradnak. Nem lesz ötös találata a lottón, nem dobhatja el a mankót. Minden marad a régiben. S amiért egy kicsit mégis meg kell alkudnom önmagám­mal. Tudomány ide vagy oda, ha tényleg nincs már semmi segítség, legalább a csoda reménye maradjon meg, ami esetleg éltet. Mert lehet, pont ez a hit fog valakit megmenteni. F J - ^ < ■■ " ” - itr .............. * Wí • I* f J i ■ * JH A nyírteleki... ...önkormányzat ebben a tanévben is támogatja az ál­talános iskolások tan­könyvbeszerzését. (KM) Úszásoktatással... ...egybekötött egyhetes tá­borban vettek részt, mint­egy 35-en (gyerekek és hozzátartozók) a sóstói Pa­radise Hotelben, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei mozgáskorlátozottak egye­sülete szervezésében. (KM) Ötödik... ...alkalommal került sor a határon túli magyar diá­kok találkozójára a So­mogy megyei Meszteg- nyőn. Csaknem hetven fia­tal érkezett az egyhetes tá­borba, melyre meghívták a környező országok magyar lakta vidékeinek képviselő­it. (MTI) Bizottság... ...alakult a vasi megyeszék­helyen, hogy méltó emléket állítson a nyilasok és fa­siszták által Vas megyéből 1944 novemberében a dac- haui és auschwitzi haláltá­borokba hurcolt cigányok­nak. (MTI) Gyulán... ...1988 óta két évente ren­dezik meg a nemzetközi tűzoltózenekari találkozót. Az idén kilenc hazai s há­rom külföldi (angol, hol­land, norvég) együttes vett részt a seregszemlén. Az erdő tűzvédelme Nyíregyháza (KM — DM) — Bár valamicskét enge­dett a hőség, mégsem csök­kent a tűzoltók munkája. Különösen a nagy számú avar- és erdőtüzek adnak még mindig sok elfoglaltsá­got. A tüzek és az ebből eredő károk megelőzésében fontos szerepük van az er­dőtulajdonosoknak és keze­lőknek is. Ezzel kapcsolat­ban kerestük meg Dombrá- di László városi parancs­nokhelyettes, tűzoltó őrna­gyot, akitől megtudtuk: Hatályos törvény szabá­lyozza az erdőtűz elleni vé­delmét, mely megkülön­böztet lombos, idős és lakó- területi részeket. Fontos, hogy az erdő és a vasút kö­zött 10, erdő és a közút kö­zött 5 méter védőtávolság legyen. A parkerdők autós pihenőhelyeit gyomtalaní- tott védősávval kell körül­venni. Már telepítéskor, a parcellák között megfelelő nyiladékokat hagynak ki. A tűzvédelmi ösvényt rend­szeresen kell gondozni, róla a száraz almot, ágakat és bokrokat eltávolítani. A rendeletek értelmében, az erdőben és annak 200 méteres körzetében tüzet gyújtani tilos, kivétel az erre kijelölt részeken. A tűzgyújtási tilalmat az erdő­be vezető utakon jelölni, és annak betartását rendszere­sen ellenőrizni szükséges. A tűzrakóhelyeket táblával kell jelezni, mellette homo­kot, földet tárolni. A veszé­lyeztetett helyeken tűzjel­zésre alkalmas jelzőberen­dezéseket kell elhelyezni, a tűzvédelmi őrséget megr szervezni.. A vágástéri hul­ladékokat csak az erdő ke­zelője által adott engedély alapján lehet elégetni.

Next

/
Thumbnails
Contents