Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-16 / 192. szám

1994. augusztus 16., kedd HAZAI HOL-MI Az élmények összetartó ereje Tájak, korok, múzeumok • Honismerőt nevelő egyesület • Hazaszeretet A megyénkben sokan felkeresik a sóstói múzeumfalut Balázs Attila felvétele Budapest (MTI) — A Tájak- Korok-Múzeumok (TKM) mozgalom, a közművelődés­nek ez a sajátos öntevékeny­ségre támaszkodó ágazata 17 évvel ezelőtt, 1977 őszén született meg. Az utóbbi évek egyik legszélesebb körű mozgalmát 1985 óta önálló egyesület irányítja. A több mint 9000 tagot számláló egyesület valósággal „behá­lózza” az országot. Mintegy 700 település lakói kapcso­lódtak a játékhoz. □ Mivel magyarázható ez a rendkívüli érdeklődés? — kér­deztük az egyesület választ­mányi tagjától, Vajda Ferenc- nétől. — Sikerült a módszer kidol­gozóinak megtalálni az utat az ember két alapvető vonásának kielégítésére, ez pedig a kí­váncsiság és a játékosság. Ez ösztönözte a mozgalomhoz csatlakozókat az ország külön­böző tájainak bejárására. A múzeumok, műemlékek, ter­mészetvédelmi területek láto­gatására. Az alapfeladat, a meglátogatott helyeket igazo­ló pecsét gyűjtése újabb kirán­dulásra sarkall és a kezdetben szórványos érdeklődőből rendszeres ismeretgyűjtőt, „honismerőt” nevel. Arra is ösztönöz, hogy ne csak a ki­rándulóhelyek agyonreklámo­zott kínálatát látogassák, ha­nem keressék fel a kultúrhistó- ria egy-egy értékes darabját őrző, kisebb településeket is. Egyben biztassák a hátrányos helyzetű vidékek fiataljait, családjait arra, hogy mozdul­janak ki lakóhelyükről és igényesen tájékozódjanak a világban. Kötetlen országjárás □ Mi a mozgalom alapelve? — A kötetlenség. Nincse­nek kényszerű szabályai. Ha az immár negyedízben kiadott térképes címjegyzéket, a „Ma­gyarország látogatható mú­zeumai, műemlékei, termé­szetvédelmi területei” című kiadványt tekintjük irányadó­nak, akkor ez minimum, 400 ezer érdeklődőt jelenthet. A mozgalomban folyamatosan részt vevők száma (számítógé­pen vezetett nyilvántartásunk szerint) mintegy 50 ezer or­szágjáró. □ Kik alkotják az egyesület tagságát? — Az egyesület tagságának 73 százaléka tagcsoportokban, TKM-klubokban (eddig 50 alakult meg) talál érdeklődését lekötő, kulturáltságát bővítő tevékenységet, felismerve az azonos érdeklődésűek prog­ramalakításának előnyeit. Kor szerint is széles a skála; a ti­zenévesektől a 90 évesekig minden korosztály megtalál­ható sorainkban. A klubokban sok a nyugdíjas is, ők szintén figyelemmel kísérik a látoga­tott műemlékek, múzeumok, természetvédelmi területek ál­lapotát, és személyesen vagy levélben jelzik észrevételei­ket. Az egyesület nemre, korra és iskolai végzettségre való te­kintet nélkül mindenki számá­ra elérhető, és bár nem lehet cél bizonyos rétegek kiemelé­se, mégis szeretnénk felhívni a figyelmet az ifjúság körében végzett munkára. Iskolából indul — Az iskolákban folyamato­san szerveződő TKM Baráti Körök — eddig 20 ilyen ala­kult ill. működik — pedig sok fiatalnak adnak ösztönzést, hogy ismerkedjen — ország­határon belül vagy kívül — a haza épített és természeti érté­keivel. Számos visszajelzés bizonyítja, hogy a tanulókor­ban szerzett benyomások nem múlnak el nyomtalanul és so­kan vannak a felnőttek között, akik az iskolából hozták ked­vüket a játék folytatására. □ A hazai látnivalók megis­mertetését hogyan segítik? — A TKM Kiskönyvtár — sorozat színes kínálatával. Ezek több mint 8 milliós pél­dányszámban jelentek meg. Ez évben az 500. jubileumi kötetet is kézbe vehetik az érdeklődők. Az országosan is­mert helyekről kb. 60 német, angol és francia nyelvű vál­tozat is megjelent. □ Rendszeresen hirdetnek pályázatokat is. — Valóban. A mozgalom 1979 óta, évente változó tar­talommal és módszerrel hirdet pályázatot, elsősorban az ifjúság részére. A régi céhes hagyományokra utaló „Hazai tájakon vándorkönyvvel a ta­risznyámban” vagy a „Baran­golás hazai tájakon” játék so­rán a fiatalok a magyar történelem, művészettörténet, a néprajzi hagyományok és a természeti értékek dokumen­tumaival ismerkedtek. 1989- ben a „Barangolás hazai tája­kon” címmel, 1990-ben és 1991-ben „Kortársunk Szé­chenyi”, valamint „Széchenyi öröksége” címmel bonyolítot­tunk le pályázatot többezres résztvevővel, a Magyar Rádió­val és Televízióval közös szer­vezésben. 199 Írben — ké­szülve az államalapítás 1100. évfordulójára és az esetleg mégis sorra kerülő 1996. évi világkiállításra — több éves művelődéstörténeti vetélkedő sorozatot indítottunk „Az ál­lamalapítástól napjainkig” címmel. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium javaslatára az 1992. évben, csatlakozva a Hexagonale kezdeményezte „Közép-Európa Barokk Éve” akcióhoz „Barangolás a barokk emlékek nyomában” címmel indítottunk vetélke­dőt. A folyamat nem törik meg: 1994-ben új játék szere­pel a TKME tevékenységé­ben: „Teremtő fél évszázad — a magyar polgárosodás hősko­ra 1844—1894” címmel. Ennek célja, hogy a reformkor feldol­gozása után módot adjon az érdeklődőknek a magyar ál­lamiság, a magyar polgári fej­lődés, a modem Magyarország megismerésére. Önállóság Gábortelep (MTI) — A Medgyesbodzáshoz tar­tozó, 447 lelkes Gáborte­lep várhatóan a közeli jö­vőben önálló községgé vá­lik, ugyanis a vasárnapi népszavazáson a voksolók nagy többsége igent mon­dott a válásra, s a saját ön- kormányzat létrehozására. A vasárnapi népszavazá­son a 375 választásra jogo­sult gábortelepi közül 211 vett részt s 189-en szavaz­tak az önállóságra. Farkas Józsefné, a bod- zási jegyző elmondotta, az önállóság elnyeréséhez a kis településnek arra is szüksége van, hogy a med- gyesbodzási önkormány­zat, a köztársasági megbi- zotti hivatal, a Belügymi­nisztérium és a köztársasá­gi elnök egyaránt úgy ítél­je, a kis békési faluban megvannak a feltételei a saját önkormányzatnak. A jegyzőnő azt is hozzátette, Meggyesbodzáson — Gá­bortelep nélkül — alig ez­ren élnek, s az elöregedés miatt nekik is gondjaik vannak. A nagyobbrészt szintén idős emberekből álló gá- bortelepiek viszont abban bíznak, hogy az önálló te­lepülésnek több jut fejlesz­tésre, falujuknak lesz saját iskolája, s az orvoshoz sem kell órákat utazniuk. 4. A „cipőgyógyász'' segít A lábbelik mesélni tudnak, elmondják, vannak-e hibáink Nyíregyháza (KM — DM) — Gyermekkorában ha meg­kérdezték Oncz Illést: Mi le­szel, ha felnősz? Még csak eszébe sem jutott volna, hogy „suszter”-t mondjon. Aztán a sors másként hozta. Egy félreértés miatt nem lett műszerész, s végül a kap­tafáknál kötött ki. — Ma már nem bánom, sőt örülök neki — fogad kis mű­helyében. — 1970-ben vé­geztem cipőgyártóként. Majd elmentem egy öreg mesterhez, akitől megtanultam (ellestem) a szakma fogásait. Végül a fő­városban elvégeztem egy spe­ciális tanfolyamot, így lett belőlem ortopéd cipész. Az is­merőseim tréfásan csak „cipő­gyógyásznak” neveznek. Ez sokkal speciálisabb mint álta­lában a cipészet. A dolog on­nan indul ki, az egészséges ember bármilyen szériacipőt fel tud húzni, de egy betegnél csak a saját lábra készített a jó. Az utóbbiak gyártásához ko­moly szakmai ismeret és nagy műszaki felszereltség kell. Á javításhoz viszont elég a ha­gyományos kézi munka. Hogy miért választotta még­is a szakmának ezt a speciális ágát, a magyarázat kézenfek­vő: Mint mozgássérült nagyon átérezte sorstársainak helyze­tét. Egyrészt nem olcsók ezek a lábbelik, s a legközelebb Oncz Illés Szűcs Róbert felvétele Debrecenbe vagy Szegedre kell átmenni, másrészt nagyon sokáig készülnek. Ezért sokan választják ameddig lehet a javítást megoldásnak. — Ha azt mondjuk, hogy a szem a lélek tükre, akkor talp a testté — folytatja a szakem­ber. — Lehet, hogy már szak­mai ártalom, de ha én megyek az utcán, elsősorban az em­berek cipőjét figyelem. Sokan nem hiszik, de a lábbelik me­sélni tudnak. Ránézek, megál­lapítom, hogy viselőjének van-e valamilyen statikai, vagy fejlődési rendellenessé­ge. Különösen a hölgyeknek vannak nagy veszélynek kité­ve a túlságosan magas sarok miatt. De például az ország hetven százaléka lúdtalpas, sok a gerincferdüléses beteg, rajtuk is segít a jó betét és egy megfelelő lábbeli. Divatba jött — aminek a szűk pénztárca az oka — egyesek használt cipő­ket vásárolnak. Pedig ez na­gyon egészségtelen, mert kü­lönböző lábbetegségeket lehet így szerezni. A jövővel kapcsolatban jó hírrel tud szolgálni a mester: bővíti az üzletét. A Vasgyár utca 2. szám alatt bérel egy helyiséget, mely tágasabb, kulturáltabb körülményeket jelent majd. Előnye még, hogy rokkantkocsival is megköze­líthető, és megfelelő várako­zóhely áll majd a kuncsaftok rendelkezésére. A bővítés azt is jelenti, hogy a családtago­kon kívül még három moz­gássérült munkavállalónak tudna helyet adni. — Szeretnénk szolgáltatá­sainkat is tovább fejleszteni, már eddig is kijártunk néha a szociális otthonokba a bent­lakók lábbeliéit kijavítani, most ezt rendszeressé tennénk. Vannak kedvezményeink, így nagycsaládosoknak 15%-kal, nyugdíjasnapot is tartunk akkor 10%-kal olcsóbban dol­gozunk. Különben a javítások­nál a normál tarifát alkalmaz­zuk, de tervezzük a differen­ciálást, mert általában ezek a legnehezebb anyagi helyzet­ben lévő emberek, s náluk minden fillér számít. vw---•■w .......... .......................................... ■ HP f í f 4 ~ls Vörös kakasok Dankő Mihály A hőség velejárója, hogy hol itt, hol ott üti fel a fejét a tűz, s milliók válnak a lángok martalékává. Persze mindez nem törvényszerű. Az okok között a legtöbbször az em­beri gondatlanság szerepel. Egy eldobott cigarettavég vagy gyufaszál, az el nem oltott tábortűz maradványa hamar lángra lobbanthatja a száraz füvet. Aztán a tűz nem válogat, felemészt min­den útjába kerülő tárgyat, növényt, állatát. Különösen a védett területeken pusztul­nak el pótolhatatlan értékek. Naponta szinte megállás nélküli ingajáratban dol­goznak a tűzoltók. Hisz a legkisebb avartűz is végze­tes lehet. Mentik, ami ment­hető. Nem kímélve gépeiket, önmagukat, teljesítik köte­lességüket. Szerencsére ál­dozatos munkájuk eredmé­nyeként megyénket még el­kerülte a nagy kárt okozó vörös kakas. Bár ha meg­nézzük mennyibe kerül egy kivonulás, nem olcsó mu­latság az biztos... A felelőtlenség mellett — mint a szakemberek véle­ményéből kiderül — a tu­datlanság is nagy szerepet játszik. Az erdők, mezők egy része magántulajdonba ke­rült, s az új gazdának nincs gondja a tűzvédelemre. Sem embere, sem felszere­lése nincs az oltáshoz. Hi­ányzik az ellenőrzés, az ál­landófigyelem. Pedig valahol tudatosul­ni kellene annak is: a tulaj­donlás kötelezettségekkel jár.-----------------------------------------------------------------------------------------1 ' . • ' > A parlagfű... ...népies nevén vadkender irtására híja fel a gáva- vencsellői önkormányzat a lakosság figyelmét. Ez a gyomnövény allergiás megbetegedést okoz, ezért rendszeres kaszálása, a gyommentesítés törvény­ben előírtan a terület tulaj­donosának feladata. (KM) A Balassagyarmati... ...Határőr Igazgatóságon megkezdte működését az a közössségi szállás, ahol a tiltott határátlépést elköve­tő, illetve a határon hiányos iratokkal átkelni szándéko­zó külföldi állampolgárokat helyezik el. (MTI) Kerülőút... ...építését kezdték meg Pécs keleti kapujánál. A 6- os országutat és az abba tor­kolló 66-os számú dombó­vári-kaposvári utat a város­ból délre kivezető 57-es mohácsi, illetve 58-as har­kányi utakhoz csatlakoztató úgynevezett keleti összekö­tő út két ütemben épül meg. Az ibrányi... ...Móricz Zsigmond Gim­názium és Szakközépiskola ősztől gimnáziumi levele­zőtagozatot indít. Az okta­tás heti két alkalommal len­ne a délelőtti időpontban. Az érdeklődők általános is­kolai bizonyítvánnyal je­lentkezhetnek az intézmény igazgatóhelyettesénél: Ib- rány Petőfi u. 1. sz. alatt. Harmadízben... ...rendezték meg a hét vé­gén Köröstarcsán a sátortá- boros megyei amatőr mű­vészeti fesztivált. (MTI) Idegenforgalom Budapest (MTI) — Bőví­teni kell az Országos Ide­genforgalmi Hivatal hatás­körét és felelősségét, és a hivatalt az ipari és kereske­delmi miniszter felügyelete alatt működő országos ha­táskörű szervezetként cél­szerű működtetni. Erről foglaltak állást kedden a kiemelt üdülőkörzetek, a frekventált idegenforgalmi térségek és az OIH képvise­lői azon a tanácskozáson, amelyet Schagrin Tamás, az IKM idegenforgalmi ügyekkel megbízott helyet­tes államtitkára hívott ösz- sze. A szakemberek úgy vél­ték: az Országos Idegenfor­galmi Tanács váljon a szak­mai szervezetek és az ide­genforgalom szempontjá­ból jelentős térségek képvi­selőiből álló turisztikai ta­nácsadó szervezetté. To­vábbra is indokolt azonban a közigazgatási határokhoz igazodóan a regionális szer­vezetek működése is. A tanácskozáson a fővá­ros kiemelkedő idegenfor­galmi jelentőségére tekin­tettel úgy ítélték meg, hogy Budapest legyen a turiz­mussal kapcsolatos nonpro­fit feladatok gazdája. Nél­külözhetetlen a turisták tá­jékoztatását szolgáló infor­mációs rendszer bővítése is. A szakértők állást foglal­tak amellett, hogy az önálló Idegenforgalmi Fejlesztési Alapot fenn kell tartani képzési, elosztási rendsze­rének korszerűsítése mel­lett. A szennyvízhálózat kiépítésén fáradoznak Leveleken a Mika Kft. dolgozói M. Magyar László felvétele 4-,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents