Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-11 / 188. szám
Óvodatábor és Évforduló A közelmúltban lapjukban dr. Reményi Mihály tollából megjelent „Nyolcvan éves a cserkészcsapat” című cikket szeretném kiegészíteni egy kis háború utáni adalékkal. 1945 szeptemberétől dr. Pazonyi Béla lett a „88-as SZABOLCS” cserkészcsapat parancsnoka. Az általános cserkészfoglalkozások mellett 1946 nyarán Tiszabercelen táboroztunk, majd 1947 nyarán pedig Fonyód-Alsóbélate- lepen volt az utolsó táborunk, s ezután szűnt meg csapatunk. Üdvözlettel: Ági Sándor, öregdiák a PUMA őrs volt tagja Örömmel olvasunk lapjukban minden olyan kezdeményezésről, amely a gyerekekkel van kapcsolatban. Most én is ilyenről szeretnék írni. A nyírbátori 4. sz. óvoda négy óvónője és 2 dajkája első kísérleti alkalommal vállalták azt, hogy 23 gyerekkel júliusban a nyírbátori strand melletti campingben sátoroznak. A strand közelsége miatt a gyerekeket könnyebben hozzá tudják szoktatni a vízhez, hiszen zömük nagycsoportos és sporttagozatos osztályba fog menni, ahol az úszás is nagyon fontos. Valamint az önállóságra szoktatás is könnyebb, mert a gyerekek megtanulnak vigyázni saját holmijaikra, nő felelősség- és kötelességtudatuk, ami az iskola-előkészítés egyik fontos lépcsőfoka, hiszen ott az óvodához képest a gyereknek teljesen önállónak kell lennie. Az egyhetes táborozás gyerekenként 1700 forintba került. Egy sátrat a Megyei Polgár Védelmi Parancsnokság, egyet a Nyírbátori Határőrség biztosított. Itt mondanánk köszönetét azoknak, akik segítették ezt a nagyszerű vállalkozást. A gyerekek egész héten változatos programokban vettek részt: szekerezés, lovaglás, éjszakai túra, bolondbál, agyagozás, tábortűz, gyöngyfűzés, néptáncpedagógus foglalkozott a kicsikkel és persze minüdülés dennap strandolás. Utolsó napon szintén emlékezetes dolog történt, hiszen a gyerekek, óvónők és szülők együtt főztek bográcsban, így zárva ezt a szép hetet. Olyan jól sikerült a kezdeményezés, hogy jövőre is megtervezik. Sajnos a mai szegényes anyagi helyzetünkben kevés gyerek számolhat be nyári üdülési élményekről, azt hiszem szép, tiszta, kulturált környezetben, lakhelyünkhöz közel ez is egy jó megoldás gyermekünk kikapcsolódásához. Hiszen egyszerre óvoda-tábor és üdülés. Kívánom, jövőre is sikerüljön ez a nemes gesztus. Több szülő nevében: Bákonyiné Brátis Zsuzsa Cigánymentes utcák a megyében Facsarodó szívvel hallgatom a kellemes arcú, K. Tibomé, J. Klára állami gondozott háromgyermekes cigányasz- szonyt. Egész éjszaka figyelem a gyerekeket, nehogy a patkány kikezdje valamelyiket, megsértse a kezét, lábát, fülét. Inkább álmatlanokom — panaszolja. A bizottság tagjai megdöbbenve hallgatják. S. Klárika így folytatja: „Nem fogadnak abba az utcába cigányt, hiába tetszenek segíteni.” Nem először hallok ilyen esetről. Úgy tűnik, hogy hiába hát a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet életkezdési bizottsága és személy szerint Együd János igazgató jóindulatú támogatása, a lakásvásárlásra megítélt 250 ezer forint, megbukik a diszkrimináción, a kiközösítésen. Mondjuk ki őszintén: a cigányellenességen. J. Klára is azért panaszkodik, hogy D. községben hiába néztek az egyik utcában eladó lakást, nem engedik oda őket, mert cigányok. Igazgatónak, bizottságnak, de még a jóhiszemű önkormányzatnak is megvan kötve a keze. Nem tehet semmit a cigánycsaládok befogadása ellen. Hiába szavazott meg egyik és másik községben is az önkormányzat több tízezer forint lakásvásárlási támogatást részükre, ha a közvélemény ellenáll. Ez olyan fal, amelynek a lebontásához idő, türelem, az előítéletek felszámolása szükségeltetik. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatóinak szociológiai felmérései tanúsították: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében , a szomszédos Hajdú-Bi- harban és Jász-Nagykun-Szol- nok megyében is voltak olyan falvak, ahol inkább összefogott a lakosság és megvásárolta az eladó házakat, lakásokat, csak be ne költözzenek cigánycsaládok. Elgondolkodtató és megdöbbentő. Ennek ellenére sem tudom egyértelműen elítélni az elzárkózókat. Azért nem, mert évszázadok óta azzal mé- telyezték őket, hogy a cigány az nem ember, másodrendű lény, lop, csal, képtelen az együttélésre, a beilleszkedésre, ki kell közösíteni, meg kell szabadulni tőlük. S ez az általános megítélés még mindig él. Ugyanakkor megvetik, elítélik azokat a cigányokat, akik a putrikban, mocsokban, piszokban élnek, s megpróbálnak kikecmeregni az embertelen körülmények közül. De megszólják a már elfogadható, vagy polgári színvonalon élőket is. Ez utóbbiaknak meg azt róják fel, hogy miből élnek, miből telik nekik gépkocsira, luxusra, divatos öltözködésre, ékszerek viselésére? Állami gondozott, életbe induló fiatalok. Cigányok. Másságuk miatt meddig lesznek kiközösítésre ítélve? Ők a halmozottan hátrányos helyzetűek. Egyszer azért, mert állami gondozottak, másrészt, mert cigányok. Leszre tolerancia velük szemben? Befogadják-e őket a helyi társadalmi közösségek? Mert ehhez kevés a gyermek és ifjúságvédő intézet anyagi, erkölcsi támogatása, a helyi önkormányzat, a polgármester empátiája, ha az emberek szíve nem nyílik meg. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke A kivágott fákról Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Kelet-Magyarország 1994. július 18-i számában A fákat kivágják ugye? címen leközölt cikkben másfél hónapon belül immár harmadszor foglalkozik a 4. sz. Budapest-Záhony főút Nyíregyháza-Nyírtura közötti szakaszának korszerűsítése kapcsán kivágott útmenti fákkal. A 4. sz. főút Budapest -Záhony közötti teljes hosz- szát tekintve ez ideig csupán egy szakaszán, Nyíregyháza-Ajak között nem lett korszerűsítve. A korszerűsítés — melynek hiánya nap mint nap észlelhető — ez év májusában a Nyíregyháza-Nyírtura közötti szakasszal kezdetét vette és itt már ebben az évben érezhetjük kedvező hatását. A Közúti Igazgatóság az útmenti növényzet gondozását, ápolását, pótlását szívügyének tekinti, ezt a feladatát jelentős anyagi eszközök ráfordításával végzi. A főút korszerűsítésekor a gondos tervezés ellenére néhány útmenti fa kivágását nem tudtuk elkerülni, de indokolatlan kivágásra nem került sor. A fakivágás szükségességének ismeretében a kivágott fák pótlására is azonnal intézkedést tettünk, a korszerűsítés folyamán az útmenti területek rendezését követően az új fák telepítését elvégezzük. Tehát hangsúlyozom, hogy a fakivágások ügyében sem mi, a korszerűsítés bonyolítói, sem a kivitelező vállalat nem hibázott. A 4. sz. főút ezen szakaszának korszerűsítésére kapott lehetőség jelentőségét nem győzöm hangsúlyozni, hiszen az egymilliárd forintot is meghaladó útkorszerűsítés az utóbbi évtizedben megyénk legnagyobb közúti beruházása lesz. Az elkerülhetetlenül kivágott és a jövőben kivágandó fák kapcsán a Kelet-Magyarország tükrében az egész útépítési ügy jelentősége eltörpül. Javaslom a teljeskörű tájékoztatás érdekében a téma ilyen irányú megközelítését. Munkatársainak továbbra is készségesen állunk rendelkezésre, biztosítva a szakmailag is korrekt ismereteket. A fakivágásokra még egy gondolattal visszatérve, igazgatóságunk a 2100 km-es út menti faállományával a megye egyik legnagyobb fatulajdonosa, mely gondozására évről évre jelentős összegeket fordítunk, feltételezhető, hogy felesleges fakivágásokat nem tervezünk és nem engedélyezünk. Tisztelettel Hegedűs Csaba igazgató A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A fő- szerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Pontatlanság miatt Az 1994. július 28-án megjelent Fakitermelés című levelünk korrekt lehozatalát megköszönjük, de megemlítem, hogy Hegedűs Csaba a nyíregyházi Közúti Igazgatóság igazgatója és nem igazgatóhelyettese, ahogy az megjelent. Szamos István ig. h. főmérnök Válasz helyett inkább kioktatás? A szolgáltatás minőségéről többször kellene nyilvános vitát folytatnunk ahhoz, hogy Mandula úr is tudja és ismerje állampolgári értékítéletünket. A Kábelkom Kft.-től mi szolgáltatást várunk és nem öndicséretet, kioktatást. Mandula Tamás igazgató úr „Önként dalolva” — fals hangon cikkre adott válasza számomra nem több, mint kioktatás. Kioktatás azért, amiért én fizetek. A fizetésért szolgáltatást és nem ízléstelenséget várok el. Balogh József újságíró azok egyike, aki jó ízléssel közvetíti a közvélemény értékítéletét. Meghallgatja a másik oldalt is. Az ár és minőség összhangja alapján mindent el lehet mondani a Kábelkom Kft.-ről, csak dicséretet nem. Vitatható számomra az is, hogy milyen módon került a városlakók pénze a kft. alapító tőkéjébe. Az Érkerti városkörzet korábbi központi tv-antennáját mi állampolgárok fizettük meg. Milyen alapon és kinek az engedélyével bontotta le a Kábelkom Kft. (vagy elődje) és szüntette meg a rendszert? Hogyan is térhetünk vissza a régi, egyébként mára több milliót érő, lebontott rendszer olcsó használatára? Kinek fizetett ezért a Kábelkom Kft., vagy elődje? Milyen osztalékhas/noí hajt a Kábelkom Kft. a városnak, az állampolgárok által befizetett tőkéből és a folyamatos díjbevételből? Valószínűleg a mi demokráciánk még sérült azon a ponton, ahol az adózó állampolgár nem ellenőrizheti az általa fizetett szolgáltatási díjak és adók felhasználási módját. El kell fogadnia Mandula úr, hogy csak az „egy közül” Önök a legjobbak és nem öröm számunkra, így a választhatóság. Ezen a tényen az sem változott, hogy néhány önkormányzati képviselőnek pártoló véleménye van a Kábelkom Kft. tevékenységéről. Abban profi az önkormányzatunk, hogy minden fontos lakossági szolgáltatást végző területen csak egy céget menedzsel, miközben jól ért a korábbi rendszer bírálataihoz. Sajnos messze van még az az Európa, ahol a közpénzek felhasználásának ellenőrzése profi módon meg van szervezve, és fontos jelentősége van az állampolgárok és önkéntes szerveződéseik véleményének. Sekély vizeinken ezért élnek meg a kishalak mellett még mindig a nagy testű, nagyétkű bálnák is. Finom, emészthető „mandulára” vágyok. Tisztelettel: Názon Gyula Nyíregyháza, Toldi u. 69. Éltető ökumené Kovács Elemér felvétele Beregszász (KM—KE) — Az egykori Ugocsa megyében, a román határ közelében elterülő Akiihegy lakói — reformátusok, római és görög katolikusok — hamarosan egy helyen dicsérik az Urat. Természetesen nem egy időben, de egyazon fedél alatt. Ugyanis a közel hatszáz lelket számláló településen előreláthatólag őszre elkészül az ökumenikus templom. „Esti fény" Örökösföldön Nyíregyházán az Örökös- földön élő nyugdíjasok és fiatalok érdekeinek képviseletére és érdekvédelmére alakult meg az Esti fény egyesület 1994. január 14- én. A1 szervezet nyitott, oda bárki csatlakozhat. Jogi személyként, hivatalosan bíróságon jegyzett szervezetként működik, négytagú ügyvivő testület képviseli az egyesületet. Az egyesület célja, hogy a területén élőket érintő állami intézkedések közéleti, társadalmi kérdések figyelemmel kísérése és problémáinak megoldására esetleg maga is kezdeményező lépéseket tegyen. További cél a szociálisan rászorult egyesületi és pártolótagok érdekképviselete a helyi polgármesteri hivatalnál és a nyugdíj és egészségbiztosításnál. Az egyesület 1982-től nyugdíjasklubként működött, de tekintettel a generációs igényekre, átalakult, így bármilyen korú személy felkeresheti, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait. Az egyesületben napi foglalkoztatás működik, melynek keretében bárki megtanulhat varmi, kötni, hímezni és szőrmejátékokat készíteni. A szőrmejátékokat, valamint kispárnákat és napos kötényeket rendszeresen készítenek a város óvodái és. bölcsődéi részére, egyéb egészségügyi intézményeknek. Naponta családias jellegű étkezés van, melyet teljesen önerőből oldanak meg a tagok, akik egymást önzetlenül támogatják. Ki-ki a maga tehetségével támogatja a másikat. Például kinőtt ruhák átadása, nagyobb terméssel rendelkező a rászoruló részére gyümölcsöt, vagy egyéb konyhakerti növényt ad. Hetente legalább egy alkalommal rendszeres orvosi tanácsokkal látja el a tagokat dr. Olajos Judit, az egyesület tagja. Lépni kívánunk a drogellenes kampányban. Itt szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy minden kedden délután jelentkezhetnek azok a szülők, esetleg személyek, akiknek szüksége van lelki vezetésre, vagy tanácstalanok a káros élvezeti cikkek által okozott betegségekkel szemben. Korábban megszerveztük a farsangot, a majálist, és jelenleg folyamatban van az örökösföldi nap megszervezése augusztus 20-án, melyre kérjük a térség lakóit, hogy amennyiben részt kívánnak venni a szervezésben, vagy ötleteik vannak, azt jelezzék az egyesületnek. Múlt évben a Bujtosi Szabadidő Csarnokban megtartottuk az idősek Világnapját, melyet ez évben is meg kívánunk tartani. Jelenleg a Kiske- gyed c. hetilappal közösen fogyókúra-akción veszünk részt. Évente legalább egy alkalommal tervezünk kirándulást, mely általában jó hangulatban telik el függetlenül attól, hogy szinte minden korosztály képviselteti magát. Az idén Bogácsra kirándultunk. Legutóbb Budapesten voltunk. Bővíteni kívánjuk kapcsolatunkat a helyi általános iskolákkal. Jelenleg lehetőségünk van arra, hogy a Héra Alapítvány támogatásával fűtés- és áramdíjkedvezményre terjesszünk elő családokat, valamint energia- takarékos berendezést igényelhessenek a családok. Kérjük ilyen jellegű igényeikkel is forduljanak az egyesülethez. Önerőből és pályázatokból tartjuk fenn a részünkre kiutalt helyiséget, melynek összes rezsiköltségét az egyesületnek kell megoldania. Kérjük azokat a személyeket, vagy intézményeket, akik támogatni akarják az egyesületet, vagy ötleteiket itt kívánják hasznosítani, jelentkezzenek az egyesületben. Az egyesület székhelye: Nyíregyháza, Család u. 21. fsz. 1. Özv. Béréi Balázsné gondnok 1994. augusztus 11., csütörtök A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJÁBÓL —JF'.77RH2EE!iÄ3