Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-09 / 186. szám

1994. augusztus 9., kedd Rendszerben rengeteg uborka Nyíregyháza, Mátészalka (KM - GB) — A megyei fel­dolgozók véleménye szerint a legrosszabb minőségű — semmilyen csemege uborka konzervbe bele nem tehető görbe, túlméretes uborkát is tartalmazó — alapanyagot, éppen a szabolcsi uborka­termelőktől vásárolják föl. Ennek a helyzetnek a megol­dására feltett szándéka több feldolgozónak is, hogy saját érdekében is segítsek a — szinte száz százalékban kiváló minőségű, ugyanakkor a sík­műveléshez viszonyítva hatal­mas termést adó — kordonos, öntözött egyszóval intenzív uborkaültetvények létesítését. Biztonságossá teszik ezzel a megfelelő alapanyaggal törté­nő ellátásukat, másrészt mun­kához, jövedelmező termelési lehetőséghez jut ezáltal a me­gyében jó néhány ember. Nagy kérdés, mennyi — nem csekély beruházási költ­ségű — intenzív ültetvényre van szükség Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében? Kell a termelő A szakeberek véleménye sze­rint a megye feldolgozóinak összes uborkaigénye körül­belül 20 000 tonna. Ezt, mint mondják, teljes egészében in­tenzív körülmények között kellene megtermelni. Miután az egy hektár korszerű ültet­vényről leszedhető termés leg­alább 100 tonna uborkát je­lent, körülbelül 200 hektár A lugosí homokon is ilyen módon berendezett „uborkaföldre” lenne szükség. Kordonos, öntözött uborkaül­tetvényből — bár pontos adat nem áll még rendelkezésre — leginkább néhány település kezdeményező kertészei köré csoportosulva, összesen mint­egy 80-100 hektár található ma a megyében. Ebből követ­kezik, hogy további 100-120 hektár intenzív ültetvény ki­alakítása jó esélyekkel kecseg­tető vállalkozás lehet. Ennek eldöntése alapos tájé­kozódást, fontolgatást igényel, vizen ül" az uborka A termést a helyszínen gép szortírozza A szerző felvételei de egy gyors részszámítással segített nekünk a mátészalkai bemutatón Török János, az idén összesen már 41 hektár, ebből Szabolcsban mintegy 20 hektár intenzív uborka ül­tetvény létrehozását mened­zselő KITE, öntözőrenszerek- kel foglalkozó szakembere. Gyorsan megtérül — Egy négyzetméterre szá­molva az összes költséget, egy ilyen ültetvény kialakítása be­lekerül 100 forintba. Ebből mintegy 28 forintot (1 kiló uborka árát) tesz ki a csepeg­tető öntözés létesítése — eb­ben mi fölvállaljuk a tervezés­től a 40 százalékos öntözéstá­mogatási pályázat és hitel­igény benyújtásán át a szakta­nácsadásig valamennyi teen­dőt —, ami viszont olyan ter­méseredményeket produkál, hogy a teljes beruházási költ­ség egy év alatt megtérül. Konkrétabban: öntözött kor­donon az uborka az így 100 napra nyúló szedési szezon alatt 15-18 kilogrammot is képes teremni egy négyzetmé­teren. Most azonban számol­junk csak 10 kilóval. A 10-ből 6-7 kiló legyen az értékesebb 6-9 centiméteres frakció. Ez 30 forintjával számolva is 180 Ft. A többi 3-4 kiló érjen még további 70 forintot, az mind- összesen 250 forint bevétel négyzetméterenként. A beru­házás költségén felül jött 150 forint már bőségesen fedezi az éves termelési ráfordításokat. Még néhány érv a termést megduplázó csepegtető öntö­zés egyébként egyértelmű szükségességének ecsetelésé­re: az uborka növény vízigé­nye meleg időben naponta 6-8 liter; ez a vízmennyiség oda kerül, ahol hasznosul, a nö­vény gyökeréhez; a vízzel ki­juttatható a tápanyag is oldott formában; a munkát nem gá­tolja, mivel nem ázik át a talaj a sorközökben; könnyen kivi­telezhető, megfelelő szakmai segítséggel. Az egyik minta A KITE menedzselésével léte­sült idén az az igényesen kivi­telezett öntözőtelep is, ame­lyet már izraeli szakemberek is megcsodáltak. A nyírlugosi Nyírmező Kft. az időközben új többségi tulajdonosának a Va­jai Zöldség-Gyümölcs Kft.- nek a finanszírozásával 60 hektáros csepegtető öntözéses kertészeti telepet hozott létre. Ennek zöme fiatal termő és ’94 tavaszi ültetésű korsze­rű almaültetvény, de belőle 4 hektár intenzív, kordonos uborka. A közel 17 milliós összbe- kerülésű, KITE kivitelezésű, így izraeli NAAN rebdszerű, imponáló öntözéses telepen Berettyón Gábor, a Nyírmező Kft. termelésirányító mérnöke kalauzolásával néztünk körül. — Lázas munka kezdődött tavaly novemberi beruházási döntés, illetve a finanszírozás körülményeinek megoldódása után, a július 5-i műszaki át­adásig — mondja a szakem­ber. — A tavaszi alma telepí­téstől egyébként erősen tartani lehet ezen a rossz homokon, de most meg lehet nézni a 6x3 méterre telepített kis fák gyö­nyörű hajtásnövekedését. Az összes uborkát vállalkozásba gondoltuk kiadni, de végül csak másfél hektár „kelt el” ily módon. A vállalkozóknak az ültetéstől a szedésen át, a terület őszi szár-, és lombta- lanításáig kell a kézi munkát elvégezni, mi elintézzük a töb­bit. A 4 hektárban 40 ezer da­rab csepegtető test biztosítja az óránként és tövenként mint­egy 3,5 liter vizet és vele, ami­kor szükséges a tápanyagokat. A Profi és Petty fajták termé­sét itt a telep közepén felállí­tott válogató gépsor szortíroz­za hat frakcióra. Ottjártunkkor három hete szedték az uborkát. Addig 50 tonna termés jött be, amit a helyi konzervüzem dolgoz fel. A korszerű, öntözéses ter­mesztésmódnak köszönhetően a termés háromnegyede a ke­lendő 3-6 és 6-9 centiméteres mérettartományba esik. Fo­lyóméterre számolva 2,5 ki­logrammot termett addig, de a szezon — ha sikerül megvéde­ni a növényt a károsítóktól, el­sősorban a peronoszpórától, no és majd az atkától — re­mélhetőleg 100 napig tart majd. A Nyírmezőnél bíznak benne: ennyi idő alatt akár a KITE számait is megközelít­heti az uborkatermés. A spárga nem lehet mézesmadzag Nyíregyháza (KM) — Alig pár hete alakult meg hivatalo­san, máris egy kecsegtető le­hetőséggel állt elő az Inkubá- torházban (Nyíregyháza, Váci M. u. 41. tel.: 463-506) műkö­dő Primom Agrármarketing Centrum: spárgatermesztésre keres vállalkozókat, biztos pi­acot ajánlva a megtermelt áru­nak. A spárgáról egyelőre nagy­vonalakban annyit, hogy az nem madzag, hanem egy évelő növény, amelyet sípjaiért ter­mesztenek. Ehhez enyhén sa­vanyú laza talajra van szük­ség, ami a Nyírség nagyobb részén meszezéssel „állítható elő”. Mély talajforgatás előtt jelentős mennyiségű szerves és műtrágyát kell kiadagolni, hogy a hektáronként 150 x 30 centiméterre kiültetett, 15-16 ezer „magoncból” a második év áprilisától júniusig tartó szedési időszakban, tövenként 3-4 síp levágható legyen. Egy évben 3-4 kapálást és ugyan­annyi növényvédelmi perme­tezést igényel az ültetvény, amelyik lehet bakhátas — ha a halványított (fehér) sípokat adó típust termesztjük — és lehet sík művelésű —, ha zöld típusú spárgával foglalko­zunk. Bármelyikkel érdemes, mert mint az Agrármarketing Cent­rumnál (AMC) mondják, most akár 60-80 hektár telepítésére is lehetőség van. Ugyanis a külföldi felvásárló cég ekkora felület esetén az osztályozás­hoz, csomagoláshoz szüksé­ges gépeket is ide telepítené. További kedvezmény a ma- goncbeszerzésben, hogy idei telepítés esetén a darabonkénti 27 forintos árának csak a felét kell kifizetni, a többit — ka­mataival — majd az ültetvény termőre fordulása után. Milyen bevételi lehetőségek érhetők el a spárgával? Erre Nyárádi Attila az Agrármarke­ting Centrum menedzsere adott egy kis kalkulációt: — Ha egy vállalkozó 1 hek­tár fölbe 16 000 darab magon- cot eltelepít egyik év tavaszán és szakszerűen gondozza ül­tetvényét, a következő év áp­rilisában már minden tőről 4 sípot leszedhet. Ez, mintegy 1000-1200 kiló termésnek fe­lel meg, ami a 2. év teljes művelési költségeit fedezi és némi tiszta pénzt is hoz. A 3. év április elejétől szedve a hozam már elérheti a 3-4000, a rákövetkező esztendőben pe­dig az 5000-5500 kilogram­mot. Tavalyi árakon számolva 7-800 ezer forintnak felel meg. Amennyiben itt sikerül a piaci előkészítést megoldani (megfelelő termelői kör kiala­kul), a termelő árbevétele ettől is magasabb lehet. Mindene­setre ha levonjuk a termélés költségeit, bízvást számol­hatunk egy hektáról 350-400 ezer forint nettó jövedelem­mel. Ez olyan lehetőség, mely­hez a feltételeink — klíma, ta­laj, munkaerő — adottak, a feldolgozáshoz szükséges tő­ke, s a piac biztosított, így szervező segítségünkkel szá­mos család megélhetését old­hatná meg régiónkban. Varasodás start Nyíregyháza (KM) — A legutóbbi kiskert oldalunk­ban, az újfehértói integrált gyümölcstermesztési ren­dezvényről szóló beszámo­lónkban illusztrációként szerepelt egy varas almákat ábrázoló fotó, amelynek néhány szavas képaláírása — ez általában nem a tudo­mányos dolgozatok szint­jén íródik)!) — nem várt in­dulatokat kavart bizonyos (társadalmi kontroll alatt te­vékenykedő) kertész kö­rökben. Legalábbis erre en­ged következtetni az a véle­mény, amely a szakembe­rekre nézve sértőnek találta a varas alma és az elalvó kertész között vont ok-oko- zati összefüggést. Kozák Károly vásárosna- ményi kertészmérnök és növényvédelmi szakmér­nök vehemens bevezető után, a megyei növényvédő állomás szakemberei által is igazoltan igen szakszerű magyarázatát adta levelé­ben az idei varasodás fer­tőzés startjának. Okulásul, legott közzé is tesszük: „Ebben az évben a sza- bocsi almáskertek fuziklá- dium (almafa-varasodás a szerk.) fertőzöttsége 20-50 százalék között van, ami­nek oka nem csak a kerté­szek hozzá nem értése. Az ez évi nagyarányú gyümölcsfertőzöttség nem virágzás után alakult ki, ha­nem igen korán, úgyneve­zett zöldbimbós állapotban, április 7-9. között. Eztán, virágzásig állandó infekció növelte a fertőzés nagysá­gát. Ennek következtében a fuzikládium első jelei má­jus 2-án jelentek meg, mely igazolja, hogy a fertőzött- ség jóval virágzás előtt már kialakult. Az ez után vég­zett növényvédelmi véde­kezések már csak a lombot tudták megvédeni, a gyü­mölcsöt nem! — A növényvédelmi munkák eredményességét nagyon sok egyéb tényező is befolyásolta. Olyanok, mint a metszetlen kertek nagysága, a kertekben lévő nyesedék, a növényvédelmi gépek állapota, az elmúlt évek aszályos időjárása következtében legyengült gyümölcsfák érzékenysége, továbbá az idei tavasz idő­járását jelemző erős éjsza- 1 kai lehűlések és az állandó csapadék.” A kávé ára... ...40 százalékkal, 2800 dol­lár körüli összegre emelke­dett a londoni tőzsdén egy hónapja a brazil fagykár hí­rére, ami 1986 óta nem lá­tott magasság, különösen a tavaly márciusi 800 dollá­ros mélyponthoz képest. A Nestlé szakértői szerint ál­talában 4-5 hónapig tart, míg a nyerskávé nagybani árának emelkedése meg­mutatkozik a boltok polcain is. Ehhez képest nálunk nem így történt. (KM) Németország... ...országos vágási tilalmat is elrendelt a brit szigetek­ről bekerült marhák bizo­nyos kategóriájára, az egy­oldalú hússtopot pedig azért fontolgatja, mert sze­rinte az EK nem lép fel Nagy-Britanniával szem­ben a „bolond tehén”, vagy marhaveszettség nevű agy­károsító betegséggel kap­csolatban, amelynek hús- fogyasztáson keresztüli embert veszélyeztető voltát még nem tisztázták. (MTI) Embert próbáló... ...viadal végén hirdettek eredményt július közepén Kecelen, az országos arató­fesztivál végén. A kézi ara­tóversenyen az első helye­zést — egy-egy színes TV-t — ezúttal is a tavalyi győz­tes, a helyiek Rózsabokor elnevezésű csapata nyerte el. Második Imrehegy Vas­taps nevű csapata, harmadi­kak pedig a Csorvási gaz­dák lettek. Külön díjat ka­pott a Thüringiából érkezett német csapat. (MTI) Ólommérgezés... ...tünetei is előfordulhatnak bizonyos borok tartós fo­gyasztásától, derült ki az antwerpeni egyetem vizs­gálataiból, amely során ma­gas ólomtartalmat fedez­tek fel a legkedveltebb, de autópályák mellett termő francia borokban, ahol a gépkocsikból kiáramló égéstermék szennyezi a szőlőt. A borokban 10-100- szor annyi ólomtartal­mat mértek, mint ugyana­zon vidék ivóvizében, de az is megállapítható volt, hogy az ifjabb évjáratok­ban csökkenő tendenciát mutat az ólomtartalom, há­la az ólommentes üzema­nyagok terjedésének. (MTI) Mézvásár... ...lesz, immár hetedszer Jászberényben augusztus 13-án, ahol a nagybani és kistételű mézértékesítés mellett méhészeti eszközök, termékek kiállítása, mézter­meléssel összefüggő előa­dások és színes műsorok, köztük szakmát ismerő „Méhészkirálynő” válasz­tás várja az érdeklődőket. A mézvásárral kapcsolatban részletes információ az 57/311 -823-as telefonszá­mom kapható. (KM) Alma a tű fokán Tokió/Brüsszel (MTI) — Huszonhárom évbe telt, míg megérkezett az első új- zélandi almaszállítmány Ja­pánba. Nem régen 17 tonna új-zélandi alma ért partot Kobe kikötőjében. Japán — papíron — már 1971-ben megnyitotta piacát a külföl­di alma előtt, Új-Zélandnak azonban mind ez idáig nem sikerült áttörnie azt a bürokratikus falat, amellyel Japán továbbra is oltalmaz­za piacát. Az új-zélandi export meg­kezdését az tette lehetővé, hogy a japán hatóságok vé­gül is beadták a derekukat és elfogadták az új-zélandi növényegészségügyi ellen­őrzéseket. Wellington reméli, hogy idén 4-500 tonna almának talál piacot Japánban. A szigetország eddig csak a dél-koreai almát engedte be az országba egy résnyire nyitott kiskapun: évente 37 tonnát vásárol belőle. KISKERT—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents