Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

Magyarország éves vízforgalma Aggasztó a természetes talajszűrés elégtelensége, ezért az ivóvizet tisztítani kell Nyíregyháza (KM) — Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság megbízásából egy elemzést készítettek orszá­gunk vízügyi helyzetéről, amely különösen érdekes le­het most, amikor nagy hiány van csapadékból. A Magyarországra hulló csa­padék egy millimétere kere­ken 93 millió köbméter vizet jelent. Ha azonban nem esik ennyi eső, illetve több a szük­ségesnél, az súlyosan befolyá­solhatja a talajba történő be­szivárgást és az elpárolgást. EK-normák Az ivóvíz-minőségű víz for­galma egyébként a lehullott csapadéknak csupán 3-4 szá­zalékát érinti a teljes kitermelő kapacitás kihasználását felté­telezve. Meg kell jegyezni, hogy a teljes ivóvíz-kapacitás tartós hasznosítása során szá­mos helyen a víz minősége nem elégíti ki hiánytalanul az EK ivóvízminőségi normákat. Az ivóvíz 88 százalékát fel­szín alatti vízből nyerik. Magyarországon termelt hé­vízből a gyógyfürdőkben és üdülési, illetve sportcélú für­dőkben hasznosítalak mint­egy 30 százalékot. A hévíznek mintegy kétharmadát ipari és mezőgazdasági célra haszno­sítják. Károsodás A háztartásban hasznosított ivóvíznek mintegy fele szenny­vízként jut a talajba. Ennek egy része másodlagosan fel­színi vízzé vagy ivóvízzé válik parti szűrésű vízként vagy kút- vízként. Ide jut természetesen a rendkívül sok oldott tápa­nyagot tartalmazó öntözővíz­ként használt ivóvíz. A talaj­vízbe vagy karsztvízbe került Vízhasznosítás ivóvíz a természetes víz útján vagy elpárolog vagy vízután­pótlást képez. A hasznosított ivóvíznek tehát csak mintegy 40 százaléka kerül közvetlenül az élővízbe. Mintegy 5 száza­léka elpárolog a települések felszínéről, mintegy 1-2 szá­zaléka pedig termékké válik. A szennyvíznek és a szeny­nyezett víznek mintegy 51 százalékát tisztítják, a többi 49 százalékát szakszerűtlenül tisztítva vagy tisztítás nélkül vezetik a befogadókba. Ez a szennyezés meghaladja a felszíni befogadóknak a kis- víz szállítási időszakban meg­engedhető szennyezésének mértékét, és súlyosan károsít­ják a felszín alatti vizet, külö­nösen a parti szűrésű és karszt- vfzbázisokon. Azok a szeny- nyező anyagok, amelyek nap­ról napra terhelik a hazai vízkészleteket, lényegesen na­gyobb kockázatokat jelente­nek az egészség védelmében, és a vízkészlet minőségének megóvásában, mint amilyen gazdasági kockázatot jelente­nek az eseti árvízesemények hazánkban. Növekedés A magyarországi vízkészletek kihasználtságában a határál­lapot közelébe kerültünk a hé­vízkitermelésben, egyes ré­giókban a parti szűrésű víz hasznosításában a hideg és a langyos karsztvíz, valamint a rétegvíz hasznosításában. Ugyanezeknek a vízfajtáknak a folyamatos és megengedhe­tetlen szennyezése helyenként hasznosítási tilalomhoz veze­tett. Nyomasztó módon fenyeget a természetes talajszűrés elég­telensége, aminek következté­ben számolni kell az elkerül­hetetlen mesterséges ivóvíz­tisztítás kényszerével. Ez je­lentősen növelni fogja a jö­vőben az ivóvíz termelési és szolgáltatási költségeit. Tájékoztató a környezetvédelemről Országszerte több mint félezren munkálkodnak a természet megóvásán Budapest (MTI) — A kör­nyezetvédelmi programok megvalósulása és megvaló­sítása nem igazítható válasz­tási ciklusokhoz. Mindezt Tardy János helyettes állam­titkár, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium Természetvédelmi Hivatalának vezetője jelen­tette ki múlt heti sajtótájé­koztatóján. Három témakör került szóba: a természetvédelmi hivatal ok­tatóközpontjának, valamint az ott látható kiállítások megnyi­tása; a Természetvédelem ’94 című kiadvány bemutatása, és a magyarországi vizes élőhe­lyek felmérése elnevezésű or­Pályázat Békéscsaba (MTI) — Or­szágos környezetvédelmi fényképpályázatot hirdetett a békéscsabai „Környeze­tünkért és Jövőnkért Ala­pítvány”. A pályázat célja, hogy tárlaton mutassa be a műkedvelő fotósok által készített, a természetes és mesterséges környezet szépségeit s csúfságait áb­rázoló művészi igényű fel­vételeket. A jeligés pályá­zatra kiállítható minőségű fekete-fehér és. színes fény­képekkel lehet nevezni. A pályamunkákat július 31-ig a békési megyeszékhely polgármesteri hivatalába kell küldeni. szágos program. A Költő utcában Budapesten a KTM Természetvédelmi Hivatala olyan oktatóközpontot létesí­tett, amelyben lehetőség lesz a természetvédelmi ismeretter­jesztő és tudományos prog­ramok szélesebb nyilvánosság előtti lebonyolításához. Az ok­tatóközpont része a természet- védelmi hivatal által kialakí­tandó országos oktatóközpont­hálózatnak. Az oktatóköz­pontban a helyettes államtitkár két kiállítást is megnyitott, az egyik hazánk madárvilágát, a másik pedig Magyarország földtani természeti értékeit mutatja be. A Természetvédelem ’94 cí­mű kiadvány a természetvé­delem magyarországi folya­matát kívánja bemutatni a szakembereknek és az érdek­lődőknek. E kiadványban olvasható többek között az a kitétel, mi­szerint: a természeti erőforrá­sok jelentős része megújulásra képes, azaz megújítható, a tár­sadalom gazdasági érdeke ezen erőforrások tartós fel- használásának biztosítása, vagyis a fenntartható termé­szethasználat. Ez voltaképpen a magyar nemzeti termé­szetmegőrző politika egyik alappillérének is tekinthető. Tardy János elmondta: az el­múlt négy évben 76 ezer hek­tárral nőtt a védetté nyilvání­tott területek nagysága ha­zánkban, a hivatal tulajdoná­ban 65 ezer hektár terület van, továbbá 45 új tájvédelmi kör­zet létesült. Emellett a hivatal munkatár­sai 800 ezer hektárt világítot­tak át természetvédelmi szem­pontok alapján. A hivatalban tevékenykedő dolgozóik lét­száma 25 százalékkal növe­kedett az elmúlt években, bár az államtitkár szerint még ez is kevés. Több mint félezren mun­kálkodnak a természet tényle­ges megóvásán országszerte. A hivatal egyébként évente viszonylag szerény összegből, valamivel kevesebb, mint 250 millió forintból gazdálkodhat átlagosan. Nem rendelkeznek vegyifegyverekkel Most pedig nekiláthatunk a környezetvédelmi hatásvizsgálat készítésének Oroszország vizei Moszkva (MTI) — Orosz­országban a lakosság fele az előírásoknak nem meg­felelő ivóvízhez jut, min­den harmadik orosz pedig legalább évente egyszer megbetegszik az ivóvíztől — állapította meg a kör­nyezetvédelmi minisztéri­umnak az ország teljes ivó- vízkészletét felölelő első, átfogó tanulmánya. A szakértők megállapí­tották, hogy évente minden harmadik orosznak gyo­mor- vagy bélbántalmai tá­madnak a szennyezett vagy fertőzött ivóvíz fogyasztá­sától. A helyzet oka a vizek szennyezettsége, a víztisztí­tók eíavultsága, a piszkos csővezetékek. Az orosz la­kosság fele olyan ivóvizet kap, amelynek minősége nem éri el az előírtat. A leg­rosszabb helyzet Moszkva, a Kurgán és Kalmükia tér­ségében. A bakteriális fertőzöttség a vizsgált vízminták 4,3 százalékában érte el a ve­szélyes, a megengedett szin­tet legalább 20-szorosan meghaladó mértéket. Vegy­szerekkel a vizek 3,5 száza­léka szennyezett, míg a leg­több vízminta azért bukott meg a minőségvizsgán, mert nagy mennyiségben tartalmaztak bizonyos ás­ványi anyagokat és vasat. Oroszországban a folyók és tavak 70 százaléka alkal­matlan arra, hogy ivóvizet nyerjenek belőle, a vízve­zeték-hálózat több mint 80 százaléka nem felel meg a higiéniai előírásoknak, a berendezések 40 százaléka pedig teljesen elhasználó­dott. Zöldikék A japán... ...rendőrség megfejtette a rejtélyes gázmérgezés okát. Macumoto városában ful- ladásos halált szenvedett hét ember és több mint öt- venen kórházi ápolásra szo­rultak. Az egyik ápolt laká­sában húszféle vegyszert találtak, vélhetően gyom­irtószert akart előállítani. A cianid és a szerves foszfát vegyületek a gyomirtószer alapanyagai, egyben azon­ban szagtalan, igen veszé­lyes ideggáz is előállítható belőlük. (MTI) Münchenben... ...a belvárosban a lakosság 74 százaléka használja a tömegközlekedési eszközö­ket. Mi az oka ennek a — nyugat-európai viszonyok­hoz képest — magas arány­számnak? Egyszerűen az, hogy hiányoznak, és nem megfelelőek a parkolási le­hetőségek. (Verdire) Megnyitotta... ...Kína első atomkutató központját a hazai és kül­földön élő kínai turisták számára. Az első hongkon­gi, makaói és tajvani turis­ták már fel is keresték a Kí­na észak-keleti részén talál­ható, csinghaji nukleáris kutatóközpontot, ahol meg­alkották Kína első atom­bombáját és termonukleáris bombáját. Kína 1964. októ­ber 16-án robbantotta fel el­ső atombombáját. (MTI) A Csomagolási... ...és Anyagmozgatási Or­szágos Szövetség Környe­zetvédelmi Bizottsága kon­cepciót tett közzé a használt csomagolószerek hatékony kezelésére és ártalmatlaní­tására. (Lélegzet) Riasztó... ...hírek érkeztek Hollandiá­ból, melyek a Föld felme­legedését bizonyítják. A Holland Királyi Meteoroló­giai Szolgálat jelentése megállapította, hogy az 1986-tól 1992-ig terjedő időszakban az átlaghőmér­séklet 10,4 Celsius-fok volt Hollandiában, ami 1,3 Cel- sius-fokkal volt magasabb az 1890-től 1970-ig terjedő időszak évi átlaghőmérsék­letnél. (Eco) Zöld" hűtők rr Szolnok (MTI) — Már csak freonmentes hűtő- és fagyasztószekrényeket ké­szítenek múlt hét péntektől a jászberényi Lehel Hűtő­gépgyár Kft.-nél. Noha Ma­gyarországon 1994 elejétől tiltja jogszabály az ózonká­rosító anyagok és techno­lógiák alkalmazását, a svéd Electrolux transznacionális cég tulajdonába tartozó tár­saság ennek betartására fél év haladékot kapott. A halasztás oka, hogy a jászsági nagyüzemben az idei esztendő közepére fe­jeződtek be a környezetvé­delmi programhoz is illő beruházások. Ezek szerint a Lehel Hű­tőgépgyár Kft. jászberényi gyárában a három, komp­resszoros, illetve az egy, abszorpciós hűtőszekrénye­ket előállító gyártósort állí­tották át „zöld” készülékek kivitelezésére. Ugyanez va­lósult meg a kft. jászárok­szállási gyárában is. Ennek köszönhetően Jászárokszállásról a próba­üzemet követően kikerülő fagyasztóládák 200, 300 és 400 literes változatából két­félét — energiatakarékos és hagyományos típust — kí­nálnak majd a vásárlóknak. Újdonság lesz az is, hogy a Lehel kisebb térfogatú, 115 és 145 literes fagyasztókkal bővíti kínálatát. Spanyol erdőtüzek Madrid (MTI) — Újabb két áldozata van a Spanyol- ország több területén im­már három napja pusztító erdőtüzeknek, s ezzel 13-ra emelkedett a katasztrófa­sorozat következtében el­hunytak száma. E hét eleje óta 200 tűz­esetről számoltak be az il­letékesek. A legutóbbi becs­lések szerint összesen mint­egy 90 ezer hektárnyi erdő vált a tüzek martalékává, s a tűzoltók közölték, hogy ez már most meghaladja a tavaly leégett övezetek együttes nagyságát. jglülSS7 •csútőrtők________________________,Ä, ____ZÖLDÖVEZET_____________________ i---------------------------------------------------------------------1 A vízügyi főigazgatóság grafikája fenntartásokat, amelyek abból adódtak, hogy a múltban Ro­mánia törekedett vegyifegyve­rekhez szükséges anyagok és célba juttatási eszközök előál­lítására. azok előállítása. A miniszter egyben adatokat közölt Romá­nia vegyipari kapacitásairól, mint mondotta, azért, hogy eloszlassa a korábbi hasonló nyilatkozataival kapcsolatos Bukarest (MTI) — Gheorghe Tinea román nemzetvédelmi miniszter nyilatkozatban szö­gezte le, hogy Románia nem rendelkezik vegyifegyverek­kel és nem áll szándékában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents