Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-06 / 157. szám
1994. július 6., szerda ' KM-POSTA _ Fórum olvasóink leveleiből Lyukas póló A nyíregyházi Galéria üzletház elegáns Levis boltjában vásároltunk 1994. április 23-án egy pólót 2300 forintért. Egyszeri használat után két helyen kilyukadt. Visz- szavittük. Kinevettek és azt mondták, hogy ollóval kiszúrtuk, ami persze nem igaz. Április 30-án újra visszavittük — így jóval később felküldték a KERMI-be vizsgálatra, azóta semmi válasz. Vajon a KERMI nem siet, vagy a bolt? Én csak annyit kértem, hogy adjanak egy cseredarabot és ha rongálást állapít meg a KERMI, akkor a költségeket vállaljuk. Erre elküldték... várjak a soromra. Azt hittem, egy ilyen márkaképviselet lehet ennyire nagyvonalú. Kosztin Sándor Nyháza, Tamási Áron u.17. Vesiik, vagy nem? A minap nagyon felháborított ez az esemény a Bizományi Áruházban. Talán kezdjük az előzménnyel. Körülbelül egykét hónappal ezelőtt a lap hasábjain olvastam, hogy a „Bizi” átveszi a már szükségtelen, megunt, de jó állapotban lévő és tiszta évszaknak (nyári) megfelelő ruhákat. A kikötés az volt, hogy tiszta legyen, de nem fontos a legutolsó divatúnak lennie. Én 1994. június 14-én elvittem a felesleges nyári ruhákat, szoknyákat, amiket a bizományi becsüse meg sem nézett. A kiválasztott kosztümöt és blúzt 300 forintért vette át, a többit pedig megnézés nélkül visszatolta és közölte, hogy ezek nem kellenek. Amikor kérdeztem, hogy miért nem vesz át, akkor szárazon közölte, hogy „nem tudjuk eladni.” Megértem és elfogadom akkor, ha egyenként átnézi és tisztességesen megmondja a véleményét. De az, hogy megnézés nélkül egyszerűen visszatolja, ez nem fér a fejembe. Vagy talán azt akarják, hogy az előző nap butikban vásárolt ruhát vigyék be eladni? Arra nem hivatkozhatnak, hogy sokan voltak, mert Fordulóban éppen senki nem tartózkodott a helyiségben, vagy már csak az aranyra specializálta magát az áruház. S még valami: ha lehet, máskor a ruhák ellenértéket ne úgy adják oda az embernek, mint ha leprás lenne. Nem kell borítékba tenni vagy díszdobozba csomagolni, csupán normálisan átadni, hiszen ha vásárolunk egy boltban, nem dobáljuk a pénzt, hanem tisztességesen átnyújtjuk a pénztárosnak. M. Á. Nyíregyháza Pénztárgép Férfifodrász vállalkozóként dolgozom. Eddig nyugtát adtam a vendégeknek. Most viszont olyanokat hallok innen- onnan, hogy a pénztárgép használata nekünk is kötelező. Szeretném megtudni, hogy valóban kötelező-e a használata? Teljes név Záhony (Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép alkalmazásáról szóló 6/1993. (II.9.) PM. rendelet melléklete tartalmazza azon adóalanyok körét, akik nyugtaadási kötelezettségüknek csak pénztárgéppel tehetnek eleget. Ön az üzletköri besorolása alapján nem szerepel a kötelezettek listáján, így a pénztárgép használata az Ön részére nem kötelező — adott választ olvasónknak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Sza- boícs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága.) Balázs Attila felvétele I #h#vál C 9 4» Ml mól A szóbeli végrendelet alkotása Feltétel az életet veszélyeztető rendkívüli helyzet • Érvényességi kellék Dr. Bartha Sándor Egyéni álláspontom szerint a szóbeli végrendelet a legvitatottabb végrendeleti forma, amellyel igen sokszor lehet visszaélni. A szóbeli végrendeletnek egyébként is a törvény szerinti szabályozása olyan, hogy az átlag állampolgár nem érti meg, de igen sokszor a jogalkalmazók sincsenek tisztában teljes mértékben a szóbeli végrendelet létrejöttének minden feltételével. Ugyanis a szóbeli végrendelet alkotásának az a feltétele, hogy a végrendelkező életet fenyegető rendkívüli helyzetben legyen és írásbeli végrendeletet egyáltalán, vagy csak jelentékeny nehézséggel tudjon alkotni. Áz életveszélynek a végrendelkező személyére nézve kell fennállnia. Amikor több ember életét érintő életveszély áll fenn, földrengés, árvíz, nem minden esetben közvetlenül ok arra, hogy az végrendelkező életveszélyben való létét meg lehessen állapítani. Ha végrendelkező életveszélyben is van, akkor még szükséges ezen kívül, hogy olyan helyzetben legyen, amiben írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudna alkotni. A szóbeli végrendelet két törvényes feltételének a vég- rendelkezés idején együttesen, tehát egyidejűleg és egymás mellett kell léteznie. Az életet fenyegető rendkívüli helyzet a szóbeli végrendelet egyik feltétele, megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlen fenyegetik a végrendelkező életét, akár pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (tehát élettani) okok alapján, amelyek az életét a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. A törvény az életet fenyegető rendkívüli helyzetet a vég- rendelkező személyéhez kapcsolja annak megkülönböztetése nélkül, hogy az ilyen helyzetet külső vagy pedig a végrendelkező személyében rejlő belső ok váltja-e ki. Ebből az következik, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósulhat akár a végrendelkezőre kívülről ható, akár a végrendelkező személyében azaz, egészségi állapotában rejlő belső okok alapján. Á szóbeli végrendelet szempontjából az életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósul mindakkor, ha a végrendelkező egészségében látszólagosan minden előzetes betegségi folyamat nélkül hirtelen áll be az életet fenyegető állapot, mind pedig akkor, ha a vég- rendelkező egészségi állapotában valamely megelőző betegséggel oksági kapcsolatban álló, olyan rendkívüli méreteket öltő, hirtelen, ugrásszerű súlyos hanyatlás áll be, amelynek folyamán élete már közvetlenül veszélyeztetve van. A feltételek szempontjából e szerint orvosi szakkérdés lehet az, hogy a végrendelkező életét fenyegető helyzetben volt- e, a rendkívüliség azonban már elsődlegesen jogi fogalom, és azt a fentiek szerint kell elbírálni. Ehhez természetesen az orvosszakértő tényadatokat közölhet. A szóbeli végrendeletnek az a feltétele, amelyet a törvény az életet fenyegető rendkívüli helyzetként határoz meg, megvalósulhat hosszabb ideje fennálló megelőző betegség esetén is. A törvényes feltételeknek valóságosan, tehát objektíve kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete, a valóságban hiányzó feltételt nem pótolja. Ha a végrendelkezés folyamán a törvényes feltételek fennállnak, az előírt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a folyamat befejezésével érvényesen létrejön, és az csak akkor veszíti el hatályát, ha az arra előírt külön feltételek bekövetkeznek. Tehát a törvény két folyamatot élesen elhatárol egymástól. Egyrészt a végrendelet érvényes létrejöttének, másrészt az érvényesen létrejött végrendelet hatályvesztésének a folyamatát. Mindaddig, amíg az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennáll, a végrendelet hatálytalanságának bekövetkezése kizárt, s ez a helyzet (ha kivételesen előforduló esetben is), de akár három hónapon át is tarthat így tartós eszmélet- vesztés állapotban. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban előadja és ez alkalommal kijelenti, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Amennyiben a szóbeli végrendelet megtételének a feltételei fennállnak, akkor minden cselekvőképes személy, aki tud beszélni tehet szóbeli végrendeletet. Teljesen cselekvőképes, de néma vagy süketnéma személy, aki végakaratát élő szóval nem tudja előadni, nem tehet szóbeli végrendeletet. Ugyancsak nem tehernek a korlátozottan cselekvőképes személyek, függetlenül attól, hogy testi fogyatékosságban szenvednek, vagy nem szenvednek, vagyis a szóbeli végrendelet létrejöttének érvényességi kelléke a tanúk közreműködése. Tehát érvénytelen a szóbeli végrendelet, ha nincs két tanú, azaz a tanúk nem kellő számban vettek részt, vagy ha a két tanú közül az egyik nem alkalmas arra, hogy mint végrendeleti tanú szerepelhessen. A tanúk írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. Még napjainkban is a szóbeli végrendelet érvényessége és bizonyítása tekintetében a vitás kérdések tömege merül fel. Kelet-Magyarorszag 7 Szerkesztői üzenetek A vagyonnevesítés... ...részletes szabályait a szövetkezet közgyűlése fogadta el. A tagsági viszonyban eltöltött idő, a megszerzett jövedelem és egyéb összetevők alapján számolták ki, hogy kit milyen összegű vagyonjegy illet meg. Erről írásban tájékoztatták a tagokat. A tényleges kiszámítás módját helyben kötelesek a szövetkezet vezetői ismertetni — válaszoljuk Varjú Tibor nyíregyházi lakosnak. Az elvált..., ...továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje különélő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg — üzenjük Csengerújfaluba. Jogi... ...képviselő szükséges az ilyen vitás ügyek intézéséhez — válaszoljuk Gombos Péter nyíregyházi olvasónknak. A meghatározott... ...gyermekgondozási segély összegéhez az egyszeri kiegészítés csak egy ősz- szegben jár, nem gyermekenként — válaszoljuk Katona Sándorné mátészalkai levélírónknak. Törvénysértő... ...a munkabért visszatartani, forduljon bírósághoz, ha a vállalkozó nem hajlandó jobb belátásra térni — üzenjük a „Rakódó” jeligéjű levél írójának. Válaszol az illetékes Kiszűrni a bliccelőket Az utóbbi napokban több olvasó véleményét tette közzé a lap a Szabolcs Volán Rt. ama döntéséről, hogy Nyíregyházán július elsejétől csak az első ajtón szállhatnak fel az autóbuszokra az utasok. Mint általában a változások, ez is ki- sebb-nagyobb kedélyviharokat okozott, kérdéseket és kétségeket vetett föl, amelyekkel kapcsolatban Dr. Huba Péter személyforgalmi üzletágigazgató tájékoztatta olvasóinkat: Ezt az intézkedést az indokolta, hogy kritikát kaptunk a tömegközlekedésért is felelős önkormányzattól. Az Rt. ugyanis minden évben az infláció mértékének megfelelően a testület elé terjeszti a díjemelést. Többek között az volt a bíráló javaslat, hogy ne a menetdíjakat emeljük, hanem igyekezzünk azt mindenkitől behajtani, szűrjük ki a bliccelőket. Az ország több megyeszékhelyén, pl. Békéscsabán, Szolnokon már egy-két éve bevezették ezt a módszert, a bliccelőket sikerült visszaszorítani és a bevételek jelentősen emelkedtek. Hiába az ellenőrzés, ha sok bliccelő kibújik a büntetés megfizetése alól, rendszeres jövedelem híján a követelésünk végrehajthatatlan. Ha egyáltalán behajtható a büntetés, akkor viselnünk kell a megnöve- dekedett bírósági illetékek terhét, embereket foglal le az ezekkel kapcsolatos munka — beleértve a bírósági végrehajtót is. A költségeinket nem tudjuk csökkenteni, mert azok a piaci hatásként gyűrűznek be (emelkedő üzemanyag-, alkatrész árak, növő adóterhek, forint leértékelések, stb.) és az állam vagy az önkormányzat nem vállalja át ezeket a többletterheket. Miután támogatás-leépítés van, a tarifák folyamatosan emelkednek. Ugyanakkor megmaradt egy jelentős kedvezmény a különböző bérletek, leginkább az össz- vonalas formájában, ami így még mindig nem piaci alapon működik, hogy vonzóvá tegyük a bérlettel utazást. A helyi járatok esetében eddig valóban szokatlan megoldást, az első ajtón való felszállást találtuk a legmegfelelőbbnek, hogy a tisztességes többségnek ne kelljen többletterheket vállalni a bliccelők miatt. Azzal, hogy az első ajtón engedjük föl az utasokat, a Szabolcs-Volán is megpróbálja a jogát érvényesíteni, miszerint a szolgáltatásának ellenértékét kéri. Más szolgáltató — például az áram-, távhőszoígáltató, de még egy uszoda esetében is — eszünkbe sem jut ezt megkérdőjelezni. Aid megváltja és érvényesíti a menetjegyét, illetve bemutatja a bérletét, bárhová hátramehet a buszba. A díjat fizetni szándékozó utasnak ez tulajdonképpen csak annyiban jelent több gondot, hogy elő kell vennie és fel kell mutatnia a bérletét. Az utasok körülbelül 80 százaléka bérletes,, a többi utazik jeggyel. Mindenképpen az a célunk, hogy ezt az arányt megtartsuk, mert a bérletrendszer alapvetően jó. Ha valaki otthon felejti a bérletét, jegyet kell vennie arra az útra, érdemesebb is, hiszen be lehet mutatni az ellenőröknek két napon belül a bérletet, de ennek az ára 100 forint, míg egy vonaljegy 60 forinttal kevesebbe: 40 forintba kerül. Az első ajtónál már nem lehet leszállni, ott nem is lesz leszállás jelző, a leszállás a hátsó ajtókon történik, míg a felszállás csak az elsőn. Kivételt tehet a buszvezető olyan esetekben, amikor például közlekedési csúcs van, vagy rendkívül rossz az időjárás. Ezeknek a megítélése kizárólag a buszvezetőkön múlik, akiket felkészítettünk a konfliktushelyzetek megoldására. Az első időkben mindenképpen fog növekedni a menetidő, ezért választottuk a nyári időpontot, amikor nincsenek diákok. Reméljük, hogy két hónap alatt az utazóközönség megszokja ezt a rendet. Kisebb dolgokon sejthetően változtatni kell majd, amelyekre készek vagyunk. A menetidő valószínűleg lassulni fog, ezt majd mérlegeljük. Az igazi próba a csúcsidőben, szeptemberben, októberben lesz, amikor az utasszám jelentősen növekszik. A kezdeti nehézségekért utasaink megértését és a továbbiakhoz segítségüket kérjük.-k
