Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA Verseny: a megújulás záloga A színvonalhoz előbb a szakemberek fejében is rendet kellett teremteni Galambos Béla Baktalórántháza (KM) — Nem valószínű, hogy sokan vannak e hazában, akik ekéről, szántóversenyekről napokig tudnának beszélni úgy, hogy ne ismételjék önmagukat. A baktalórántházi mezőgazdasá­gi szakmunkásképző intézet­ben nemrégiben lezajlott szak­munkástanulók országos szán­tóversenyének vezető bírája, döntnöke azonban minden­képpen ezen kevesek közé tar­tozik. Szinte mindent tud e két témáról. Nem véletlenül, hi­szen dr. Soós Sándor Gödöl­lőn az FM Műszaki Intéze­tében dolgozik. Mezőgazdasá­gi gépészmérnökként ott sze­rette meg kutatásainak tárgyát az ekét és a szántást. Már jó ideje a Magyar Szántóverseny Bizottság vezetőségének tag­ja, s a különböző világ-, és eu­rópai versenyeken mint a ma­gyar csapat felkészítője, edző­je vesz részt. Sorozatgyártás — A vaseke sorozatgyártásá­nak kialakulása után már csak idő kérdése volt, hogy szántó­versenyeket is szervezzenek. Ilyenre már a múlt század ele­jén sor került Írországban, Új- Zélandon. Az első verseny­győztes egy Buttler nevű misz- szionárius volt, aki hatökrös ekével szántott és nyert. 1866 május 24-én Enyingen tartott szántóverseny dokumentuma a szabályok és a győztesek dí­jazásán kívül a résztvevők vi­gaszdíjáról is említést tesz. Ez * utóbbi bizony elkelne ma is, amikor ott tartunk — az 1986. évi, idehaza utolsó bábolnai nemzetközi verseny óta —, hogy vannak, akik még a szán­tóversenyek létjogosultságát is megkérdőjelezik. Kétségtelen, hogy az átalakulás, a recessz­ió, a szerkezet-, és tulajdonos váltás nem kedveztek ennek a fejlődést mozgató viadalnak. A szántóversenyek megren­dezésére vonatkozó igényt azért a többség magáénak vall­ja. A különbségek a hogyan­ban vannak. Én azon a véle­ményen vagyok, hogy a végső cél — a szántás egyre jobb mi­Dr. Soós Sándor nőségben történő elvégzése — szentesíti az eszközt, amelyek­ben azért az etikai normáknak érvényesülnie kell. — Ez a baktalórántházi ver­seny olyan értelemben egye­dülálló volt, hogy sehol másutt nem rendeznek viadalt, ame­lyen azonos erőgépekkel és ekékkel mérik össze tudásukat a versenyzők. Ennek a ver­senynek meg van a maga ér­dekessége, hiszen a sokszor feltett kérdésre — valójában a technika vagy az emberek versenye? — egyértelműen azt lehet válaszolni, az ember, az emberi tudás méretett meg. A fiúk ezt maximális mérték­ben igazolták is. Ezen a kö­zépiskolai mintán felbuzdulva szerveződik egy agrár felsőok­tatási program, hogy onnan is bekapcsoljunk fiatalokat a versenyzés számára. A meg­újhodás során meg kell refor­málni a Magyar Szántóver­seny Bizottságot. Professzio­nista stílust kell kialakítani megfelelő ökonómiai háttér­rel, mert csak így működhet. A nemzetközi szabályoknak megfelelő szántóversenyek hazai meghonosításához azon­ban a fejekben is rendet kell teremteni. Kötődés a valláshoz Ez a mozgalom világszerte mélyen kötődik a valláshoz. A vallás a földművelő ember számára azonos értékű a ke­nyérrel és a megélhetéssel. Ennek tudatosítása azonban nem megy máról holnapra, hosszabb időre van szükség. Mindenképpen példamutató és igen dicséretes, ami itt az iskolákban zajlik, és csak ez lehet az alapja annak, hogy a jövőnk jó irányba alakuljon. A gazdák érdeklődése az elmúlt év óta érezhetően megnőtt. Úgy tűnik, ők is igénylik ezt, hiszen azt mondják, a tudás akkor ér valamit, ha a le­gények megmutathatják, hogy mit érnek. A Bérvállalkozók Szövetségének a tagjai is úgy látják, hogy a hozzáértés és a falusi versenyhelyzet tisztá­zásának jó lehetőségét adnák a szántóversenyek. Mint mond­ják, a győztes — akit úgy neveznek, hogy szántómester — mindenféleképpen elis­merést, megbecsülést kapna, s egyúttal bérmunkához is jutna. Ez egy dolog, de mindenkép­pen szükség lenne a gazdák versenyére, mert az ő szerve­zeteik sok olyan dolgot tudná­nak képviselni, ami a most kívánt és fentebb sorolt vál­tozások hátteréhez alapvetően fontos. Az esemény napja A világ szántóversenyei min­dig nagy eseményt jelentenek a rendező országok életében. 2005-ig előre foglalt is ezeken minden hely. A rendező or­szág vezető politikusa a ver­seny fővédnöke. A színhelyet biztosító farmer táblájának szélén pedig egy jeles szob­rász mintázta emlékművet ál­lítanak. Az ekét a helyi egyház ve­zető személyisége' szenteli meg a verseny előtt. Az érdek­lődésre jellemző, hogy pár éve Ausztriában például a máso­dik versenynapon a gyepszán­tás előtt, 10 ezer ember térde­pelt a tarlón, s hitt abban, hogy ennek a rendezvénynek köze van a búzához, a kenyérhez és az élethez. A két nap alatt mintegy 60 ezer látogatója, szurkolója volt az esemény­nek. A következő évben az Egyesült Államokban 320 ezer ember vett részt az ottani szántóversenyen. Mindez azt mutatja, hogy a jóléti állomok­ban szeretik ezt az emberek, csinálják és az életforma ré­szeként kezelik. — A lehetőség, hogy a nem­zetközi folyamatokat módom­ban áll nyomon követni, egy­ben azt a kötelezettséget is róják rám, hogy itthon is érzé­kelni tudjuk a világban e téren tapasztalható változásokat, a fejlődést. Az élményeim mind arra ösztönöznek, hogy ezt nem szabad abbahagyni. Azt szeretném, hogy a szántóver­senyek Magyarországon ne ritkaságszámba menő, hanem rendszeres ünnepi eseményei lennének agrárvilágunknak. A biztonságos autó atyja Magyar feltaláló a gépkocsiipar halhatatlanjai között A fő, hogy fáj! Brüsszel (Reuter/MTI-Pa- noráma) — Évente 11,7 milliárd dollárjába kerül Európának a fejfájás a munkahelyi hiányzások, il­letve a kezelési költségek miatt — állapítja meg az Európai Fejfájás Szövetség (European Headache Fede­ration), amely a közel­múltban háromnapos kon­ferenciát tartott Liege-ben, s egy napon nyitva állt a rendszeres főfájással küsz­ködő nagyközönség előtt is. A betegség, mivel nem számít komolynak, nem kap kellő figyelmet a kuta­tók részéről, holott 90 mil­lióan szenvednek tőle szer­te Európában, csaknem minden negyedik embert megkínoz rendszeresen, vagy hébe-hóba. A fejfájást országonként eltérően kezelik, ám szinte mindenütt a tabletták a fő főfájásellenszerek. Az EHF univerzális gyógyírt nem tud ajánlani, viszont java­solja: vezessünk fejfájós naplót egy későbbi orvosi diagnózis pontossága ked­véért. Sarkadi Kovács Ferenc Bonn (MTI Panoráma) — Né­metországban sokan ismerik a hirdetést — alkonyati fényben Mercedes kanyarog egy er­dőben — de fogalma sincs senkinek arról, hogy ki az öregúr a volánnál. A 87 éves, bécsi születésű Béla Barényi nevét a szakmában is csak a beavatottak ismerik, Holott a Stuttgart mellett élő Barényi korunk egyik legjelentősebb feltalálója, a „biztonságos autó atyja”. Forddal együtt Barényit szeptemberben nagy megtiszteltetés éri: Detroit- ban, bekerül az autóipar út­törőinek emelt Dicsőség Csar­nokába (Automotive Hall of Fame). „Rettenetesen boldog vagyok, hogy a nevemet a jö­vőben együtt fogják említeni az idősebb Henry Ford nevé­vel. Fantasztikus, hogy még életemben ilyen megtisztelte­tésben részesülök” — közölte a hírről értesülvén. Nem csak Forddal fogják egy napon em­líteni Barényit, de Carl Benz- zel, Gottlieb Daimlerrel, Ro­bert Bosch-sal, vagy Rudolf Diesellel is. A csendes, visszahúzódó mérnök, az autók biztonságos­ságát növelő találmányaival — az energiaelnyelő zónával, a kétrészes biztonsági kor­mányoszloppal, az oldalsó üt­közésvédelemmel, a bukásvé­dő merevítővel, a biztonságos utastérrel, a süllyeszthető ab­laktörlővel, a kormánykerék közepének felnyársalástól megvédő kipámázásával — milliójc életének védelmezője. 2500 találmány 35 évig dolgozott a Daimler- Benznél, a Mercedesnél hosz- szú ideig vezette a fejlesztési csoportot, ő alapította a Mer­cedes balesetkutatási részle­gét, amely ezen a héten ün­nepli fennállásának 25. évfor­dulóját. Körülbelül 2500 ta­lálmányt jelentett be, de nem mindegyikből látott pénzt: szabadalmaztatott találmá­nyait sokszor csak akkor hasz­nálták fel, amikor már lejárt a jogvédelem. Az ötvenes évek közepén a Porsche-per még a megtaka­rításait is felemésztette. Ba­rényi pert indított, amikór fel­fedezte, hogy Ferdinand Por­sche és csapata egynémely dolgot tőle lopott. A müncheni Deutsches Museumban, a vi­lág legtekintélyesebb műszaki múzeumában most már tábla szolgáltat elégtételt Barényi- nek, jelezve: az optimális mo­tor és a jármű hosszanti tar­tószerkezetének koncepciója tőle származik. Tudta-e Porsche? Barényi első, a bogárhátú megtervezésénél is felhasznált elgondolásait már 1929-ben papírra vetette, amelyeket 1934-ben egy francia szaklap, az Omnia le is közölt. A fel­találó diadalmaskodott, mégha a találmányi hivatal kötötte is az ebet a karóhoz: lehetetlen eldönteni, hogy Porsche pro­fesszor ismerte-e Barényi ter­veit, vagy sem. Felesége halála óta egyedül él, lakása úgy néz ki, mint egy mérnöki-tervezői iroda. Terv­rajzok tornyosulnak a hét író­asztalon, a rendrakás már ne­hezére esik, erősen mozgás- korlátozott. „Elfáradtak a csontok” — mondja Barényi, kinek agya még ma is lázasan forog új találmányok körül. Az „aranyszívű" brit Newport (MTI-Panorá­ma) — A szó szoros értel­mében „arany szíve” van egy 61 éves brit férfinek, miután Newportban szer­dán e nemesfémből készült ritmusszabályozót (pace­makert) ültettek a mellkasá­ba. A dolog érdekessége azonban, hogy Graham Rhodes esetében nem egy milliomos szeszélyéről van szó, hanem az tette szük­ségessé az arany ritmussza­bályozó beültetését, mert a férfi szervezete már hat íz­ben kivetette magából a titánból készült szerkezetet. Ez késztette orvosait arra, hogy Hollandiában külön Rhodes számára készített „aranyszívet” rendeljenek 300 font sterlingért. Műhold és dugó Párizs (MTI) — Az autó­sok legnagyobb örömére elkészült az első olyan eu­rópai rendszer, ameiy lehe­tővé teszi majd a közleke­dési dugók elkerülését. A Renault és a Philips által ki­dolgozott Carminat (ezt a nevet adták az „újszülött­nek”) párizsi hírek szerint valóban csodákra képes: a sofőrt azonnal tájékoztatja a közlekedési helyzet ala­kulásáról, útvonalat javasol számára a dugók kikerülé­sére, közli, hogy melyik parkolóban van még szabad hely; s ha az autó végül mégis veszteglésre kény­szerül, a vezetőt az adott ut­ca történetével szórakoztat­ja­A dolog egyetlen szép­séghibája, hogy a rendszert csak 1996-ban dobják pi­acra: addig kísérleti körül­mények között próbálja ki 2000 autós a Párizst körül­vevő tartományban, vala­mint a London-Párizs és a Stuttgart-Lyon-Földközi­tenger útvonalon. A Carmi- nat-nak négy — különböző bonyolultságú — változata lesz, s ára a tervek szerint 3000 és 20 000 frank között mozog majd. A rendszernek az a leg­főbb előnye, hogy minden gépkocsinál alkalmazható. A helymeghatározást a ha­józásban és a repülésben jól ismert GPS-módszer, egy műholdas megoldás segíti, amely — az autóban elhe­lyezett két különleges ér­zékelő segítségével — egy­méteres pontosságot bizto­sít. Az így kapott adat be­kerül a gépkocsi számító­gépébe, amely összeveti a CD-n tárolt térképekkel, il­letve a rádión kapott köz­lekedési információkkal. Az eddigi kísérletek na­gyon biztatóak; a számító­gép még akkor sem adta fel a dolgot, amikor a sofőr so­rozatosan figyelmen kívül hagyta az általa tanácsolt útvonalat, s inkább a dugók felé vette az irányt... Néhány sorban Az ornitológia... ...és a műholdak. — Nem­csak a hajók, repülőgépek, kamionok, hanem az álla­tok mozgásának megfigye­léseire is felhasználják a műholdas navigációt. Az ornitológusok kis rádióadót erősítettek vándormadarak­ra, főleg nagyobb testű ra­gadozókra. Ezek műhol­dakra irányított és onnan Földre sugárzott jelei alap­ján a madarak helyzete bár­mikor méteres pontosság­gal megállapítható, és így vándorlási útvonaluk nyo­mon követhető. Az AIDS... ...és a depresszió — Sok szakorvos úgy vélekedett, hogy a depresszió elősegít­heti azt, hogy az AIDS va­lóban ki is fejlődjön az e betegség vírusával, a HIV- vel fertőzöttekben. Baltimo- re-i kutatók most ezer fer­tőzött férfin végzett meg­figyelésük alapján kimutat­ták, hogy ez a feltételezés alaptalan, nyolc év alatt a depressziósok 54 százalé­kában, a lelkileg egészsége­seknek pedig 52 százaléká­ban vált akuttá az immun­rendszernek ez a súlyos be­tegsége. A kábítószerek és más szenvedélybetegségek rabjainál azonban a dep­ressziósok veszélyeztetett­sége sokkal nagyobb. Naprepülőgépet... ...építettek — 31 méter fesz- távolság, 200 kilogramm súly, 8 légcsavar — ezek a legfontosabb adatai annak a napenergiával hajtott repü­lőgépnek, amely még ta­valy október 20-án hagyta el a Földet. A következő modell kétszer ekkora lesz, 20 kilométer magasságba emelkedik, és a légkör vizs­gálatára használják. Kína... ...vasárnap saját gyártmá­nyú „Hosszú Menetelés” el­nevezésű hordozórakétájá­val Föld körüli pályára állí­tott egy többszöri felhasz­nálásra alkalmas tudomá­nyos rendeltetésű műhol­dat. Időben operálni London (MTI) — Olasz orvosok szerint hatással le­het a mellrákos beteg to­vábbi sorsára, hogy a daga­natot mikor operálják. Megállapították ugyanis, hogy a havi ciklus második felében műtött betegeknél kisebb arányban fordultak elő áttétek. A Lancetben megjelent eredmények szerint, — amelyek 1175 nő adatain alapultak — akiknél a cik­lus első felében végezték el a műtétet, 43 százalékkal magasabb volt az áttétek aránya. Az orvoscsoport vezetője szerint ez nagy valószínűséggel az ösztro- gén hormonhatás cikluson belüli különbözősége miatt van így.. Hasonló ered­ményre jutottak korábban más kutatók is, de e téren általános vélemény szerint további megfigyelések szükségesek.

Next

/
Thumbnails
Contents