Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30 / 178. szám

1994. július 30., szombat CSUPA ÉRDEKES Kánikulában a folyóparton Harasztosi Péf felvételei Egy nagy apa, Mozart árnyékában A „kis" Mozartot, Franz Xavért végigkísérte egész életén a keserűség Salzburg (MTI) — Köszönd meg Istennek, hogy nem híres apának vagy a fia! így örömet lelhetsz abban, amit alkotsz, legyen az jelentős vagy jelen­téktelen dolog. Jogod van hoz- zá.Ezeket írta egy barátjának Franz Xaver Mozart, a nagy zeneköltő legkisebb fia, aki 55 éves korában, 1844. július 29- én hunyt el Karlsbadban, a mai Karlovy Varyban. Egész életén végigkísérte a keserű­ség amiatt, hogy a kortársak nem akarták őt önálló szemé­lyiségnek tekinteni, még a ne­vén sem nevezték, csupán úgy, hogy Wolfgang Amadeus fia. És makacsul nem vettek tudo­mást róla, hogy ő is zeneszer­ző és művész volt. A legjobb bizonyíték erre, hogy amikor a gyászszertar­tást tartották a bécsi Ágoston templomban, a korabeli lapok akkor is csak arról az alkalom­ról írtak, amely lehetőséget adott, hogy Mozart Requiem- je, ez a ritkán hallott mestermű felcsendülhessen. Míg a két felserdült fiú közül az idősebb, Carl meg sem kísérelte, hogy híres apjának nyomdokaiba lépjen, addig Franz Xaver fel­tűnő tehetséget árult el. Anyja, Konstanze sietett is őt — igaz, csak úgy, mint Wolfgang Amadeus Mozart fiát — cso­dagyereknek feltüntetni. Ta­nárainak egyike volt az az An­tonio Salieri, aki nemcsak Wolfgang Amadeus vetélytár- sának számított, hanem akit az utókor sokáig gyilkossággal is vádolt. Franz Xaver 1808-ban el­hagyta Bécset és Galíciában telepedett le, főként azért, hogy megmeneküljön az apjá­val való állandó összehasonlí­tástól. Mint zenetanár és sza­badúszó művész tíz nyugodt esztendőt töltött Galíciában, majd hangversenykörútra in­dult, amelynek során fellépett Oroszországban, Lengyelor­szágban, Poroszországban és Dániában, de bejárta Felső- Itáliát és Svájcot is. De akár Bécsben hangversenyezett, akár Prágában, Grazban vagy Ljubljanában, nem mint zon­goraművész, még kevésbé mint komponista hívta fel ma­gára a figyelmet — mindenütt mint egy híres apa fiát csodál­ták. 1822-ben ismét Galíciában telepedett le, és kórust alapí­tott Lembergben. Az azonban nem volt hosszú életű, és Franz Xaver végül is Bécsbe költözött. A komponálással már 1827-ben teljesen felha­gyott, többnyire csak magán­házaknál muzsikált. Utolsó nyilvános fellépése 1842-ben volt abból az alkalomból, hogy Salzburgban leleplezték apja emlékművét. A zenetörténet mai értékelé­se szerint Franz Xaver önálló alkotó egyéniség volt. Ami stí­lusát illeti, apja és Schubert közé tehető. Otto Biba bécsi zenetörténész szerint ez a ze­neszerző, akiről nem akartak tudomást venni, megtalálta volna helyét a zenetörténet­ben, ha nem nehezedett volna rá egy nagy név viselésének terhe. Orosz szakemberek balzsamozzák » Kim Ir Szén holttestét elteszik az utókornak • Önköltségi áron 300 ezer dollár Moszkva (MTI) — Moszkvá­ban már útra készen áll az a szakértőcsoport, amely a néhai Kim ír Szén holttestét balzsa­mozza majd be Észak-Kore- ában — írta a Moszkovszkije Novosztyi című orosz hetilap legutóbbi számában megbíz­ható forrásra hivatkozva. An­nak idején a moszkvai bioló­giai központ munkatársai kon- -k zerválták Sztálin, Dimitrov, Klement Gottwald, Agostinho Neto és Ho Si Minh testét is, így megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek —- emlékeztet az ITAR-TASZSZ. A Lenin laboratóriumaként ismert tudományos központ igazgatóhelyettese már meg is érkezett Phenjanba. A hetilap tudni véli, hogy a balzsamozás önköltségi áron 300 ezer ame­rikai dollárba kerül. A Reuter hírügynökség sze­rint az intézet korábban a szocialista testvérországok­nak nyújtott szolgáltatásokat, nemrégiben azonban szerző­dést kötöttek egy Rituális Szolgáltatások nevű temetke­zési vállalattal. Az intézet a szolgáltatások széles skáláját kínálja, így a holttestek tartós balzsamozását is. Ez a proce­dúra körülbelül hat hónapot vesz igénybe. A központ a bebalzsamozott testek állagának rendszeres el­lenőrzését ' is vállalja, de azt tudni kell, hogy a házi mau­zóleum nem olcsó mulatság — írja az ITAR-TASZSZ nyo­mán a Reuter. Nyolcvan éve tört ki az első világháború Bécs (MTI) — Egy gyűlő- reségtől és a belső feszült- letteljes ellenfél üzelmei ar- ségek miatt meggyengült ra kényszerítenek, hogy Oroszország német segít­monarchiám becsületének megőrzése, tekintélyének és hatalmi helyzetének vé­delme, valamint birtokai­nak biztosítása érdekében a béke hosszú évei után ismét fegyverhez nyúljak. 80 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án ezekkel a sza­vakkal fordult népeihez az agg /. Ferenc József csá­szár, hogy tudassa velük: pontosan egy hónappal Fe­renc Ferdinand trónörökös és felesége szarajevói meg­gyilkolása után Ausztria- Magyarország hadat üzent Szerbiának. Ezzel kitört az első világháború. Egy háború, amelyet ugyan a 19 éves diák, Gav- rilo Princip lövései robban­tottak ki, okai azonban egé­szen máshol gyökereztek. Az európai nagyhatalmak imperialista hatalmi tö­rekvései és rivalizálása, a Habsburg-korona alatt egyesített népek önállóso­dási kísérletei, a nacionaliz­mus és a diplomácia tehe­tetlensége következtében a világ lassan belecsúszott ebbe a konfliktusba, amely a nemzetközi szövetségi rendszereknek és a modem háborús technikának kö­szönhetően hamarosan vi­lágméreteket öltött. A háború egyenlege: 10 millió halott, 20 millió se­besült, a polgári lakosság felmérhetetlen szenvedései, és egy béke, amely már ma­gában hordozta egy követ­kező világháború csíráját. A szerteágazó előzmé­nyek leglényegesebb pont­jai a következők: miután a viszonylag fiatal, ám an­nál erősebb német biroda­lom nagyhatalmi ambíciói­val felborította Európa egyensúlyát, a német flotta gyors kiépítésével már Ang­liát provokálta. Franciaor­szág Németországhoz fűző­dő viszonyát nagyjából meghatározta 1871-es vere­sége, Elzász Lotharingia el­vesztése és a marokkói konfliktus. Németország, noha már a kontinens lege­rősebb gazdasági és katonai hatalma volt, bekerítve érezte magát nem utolsó­sorban Oroszország felől is. Ez utóbbi balkáni terjeszke­dési szándékai azonban az osztrákok e térségbeli érde­keivel is ütköztek. Ilyen körülmények kö­zött Bosznia és Hercegovi­na 1908-09-es annektálása Ausztriához még inkább ki­élezte a helyzetet. A japán háborúban elszenvedett ve­séggel ugyan engedelmes­ségre bírta Szerbiát, a nem­zeti elkeseredés azonban felgyülemlett a szerbekben, és végül a trónörökös meg­gyilkolásában tört felszín­re. Az utolsó csepp a pohár­ban az volt, hogy a monar­chia hadseregének június 28-i szerbiai gyakorlatán részt vett Ferenc Ferdinánd is. Ezt a szerbek súlyos provokációként értékelték, 1389-ben ugyanis épp ezen a napon szenvedtek végze­tes vereséget a rigómezei csatában a törököktől, ami­nek 500 éves oszmán ura­lom lett a következménye. II. Vilmos német császár, aki szerette volna lezárni a szerb kérdést, a trónörökös meggyilkolása után gyors hadüzenetet követelt Fe­renc Józseftől, miközben reménykedett, hogy a nagy­hatalmakat távol tudja tar­tani a konfliktustól. Miu­tán Ausztria ultimátumára Szerbia nem az elvárások­nak megfelelően válaszolt, Ferenc József aláírta a had­üzenetet. Az európai szövetsé­gi rendszerek szerkezete azonban nem tette lehetővé, hogy a háború csak a Bal­kánra korlátozódjék. Az Anglia, Oroszország és Franciaország közötti An­tant, valamint a Németor­szágot, az Osztrák-Magyar Monarchiát és Olaszorszá­got összekötő Hármas Szö­vetség — hogy csak a leg­fontosabbakat említsük — oda vezetett, hogy az elkö­vetkező két hét alatt sorra belépett a háborúba a Né­met Birodalom, Oroszor­szág, Franciaország, Belgi­um, Nagy-Britannia és Montenegró. Az év végéig a háborús felek listája kibő­vült Japánnal és a Török Bi­rodalommal, az 1915-ig semleges Olaszország pe­dig kilépett a Hármas Szö­vetségből és az Antant ol­dalán harcolt a lassan világ­méretűvé szélesedő hábo­rúban. A sorsdöntő azon­ban az Egyesült Államok 1917. áprilisi hadbalépése volt. 1918. november 11-én véget ért az első világhábo­rú, de a dátum egyben a há­rom európai monachia, Né­metország, Ausztria-Ma- gyarország és Oroszország végét is jelzi: U. Vilmos és I. Károly száműzetésbe vo­nult, II. Miklós cárt pedig családjával együtt már júli­usban megölték a forradal­márok. Óriás óriáskerék Százhetven méter magasra tervezik London (MTI) — Azt ter­vezik, hogy a Temze part­ján az ezredfordulóra a világ legnagyobb óriáske­rekén körözhetnek majd a szórakozni vágyók. Egy brit építész és a fe­lesége történetesen tervja­vaslatot nyújtott be London Lambeth kerületének illeté­kes hatóságaihoz, és jelen­leg azon fáradozik, hogy előteremtse az óriáskerék felépítéséhez szükséges ke­rek 10 millió font sterlinget. Londoni lapjelentések szerint a 170 méter magasra tervezett óriáskerék ugyan csak a köldökéig érne a pá­rizsi Eiffel-toronynak, de még így is csaknem 70 mé­terrel lepipálná a London jelképévé lett Big Bent, és 110 méterrel emelkedne a Trafalgar tér híres Nelson emlékműve fölé. Az elkép­zelések szerint az óriáske­rék építési költségei két éven belül megtérülnének, mivel egyszerre ezer ember , vehetné azt igénybe, és egy jegy ára 3-5 font lenne. Á Guinness Rekordok Könyvének adatai szerint napjaink legnagyobb óriás­kereke Japánban, Jokoha- mában található — átmérő­je 110 méter és 480, szédü­léssel szemben immunis ember befogadására képes.

Next

/
Thumbnails
Contents