Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-30 / 178. szám
1994. július 30., szombat CSUPA ÉRDEKES Kánikulában a folyóparton Harasztosi Péf felvételei Egy nagy apa, Mozart árnyékában A „kis" Mozartot, Franz Xavért végigkísérte egész életén a keserűség Salzburg (MTI) — Köszönd meg Istennek, hogy nem híres apának vagy a fia! így örömet lelhetsz abban, amit alkotsz, legyen az jelentős vagy jelentéktelen dolog. Jogod van hoz- zá.Ezeket írta egy barátjának Franz Xaver Mozart, a nagy zeneköltő legkisebb fia, aki 55 éves korában, 1844. július 29- én hunyt el Karlsbadban, a mai Karlovy Varyban. Egész életén végigkísérte a keserűség amiatt, hogy a kortársak nem akarták őt önálló személyiségnek tekinteni, még a nevén sem nevezték, csupán úgy, hogy Wolfgang Amadeus fia. És makacsul nem vettek tudomást róla, hogy ő is zeneszerző és művész volt. A legjobb bizonyíték erre, hogy amikor a gyászszertartást tartották a bécsi Ágoston templomban, a korabeli lapok akkor is csak arról az alkalomról írtak, amely lehetőséget adott, hogy Mozart Requiem- je, ez a ritkán hallott mestermű felcsendülhessen. Míg a két felserdült fiú közül az idősebb, Carl meg sem kísérelte, hogy híres apjának nyomdokaiba lépjen, addig Franz Xaver feltűnő tehetséget árult el. Anyja, Konstanze sietett is őt — igaz, csak úgy, mint Wolfgang Amadeus Mozart fiát — csodagyereknek feltüntetni. Tanárainak egyike volt az az Antonio Salieri, aki nemcsak Wolfgang Amadeus vetélytár- sának számított, hanem akit az utókor sokáig gyilkossággal is vádolt. Franz Xaver 1808-ban elhagyta Bécset és Galíciában telepedett le, főként azért, hogy megmeneküljön az apjával való állandó összehasonlítástól. Mint zenetanár és szabadúszó művész tíz nyugodt esztendőt töltött Galíciában, majd hangversenykörútra indult, amelynek során fellépett Oroszországban, Lengyelországban, Poroszországban és Dániában, de bejárta Felső- Itáliát és Svájcot is. De akár Bécsben hangversenyezett, akár Prágában, Grazban vagy Ljubljanában, nem mint zongoraművész, még kevésbé mint komponista hívta fel magára a figyelmet — mindenütt mint egy híres apa fiát csodálták. 1822-ben ismét Galíciában telepedett le, és kórust alapított Lembergben. Az azonban nem volt hosszú életű, és Franz Xaver végül is Bécsbe költözött. A komponálással már 1827-ben teljesen felhagyott, többnyire csak magánházaknál muzsikált. Utolsó nyilvános fellépése 1842-ben volt abból az alkalomból, hogy Salzburgban leleplezték apja emlékművét. A zenetörténet mai értékelése szerint Franz Xaver önálló alkotó egyéniség volt. Ami stílusát illeti, apja és Schubert közé tehető. Otto Biba bécsi zenetörténész szerint ez a zeneszerző, akiről nem akartak tudomást venni, megtalálta volna helyét a zenetörténetben, ha nem nehezedett volna rá egy nagy név viselésének terhe. Orosz szakemberek balzsamozzák » Kim Ir Szén holttestét elteszik az utókornak • Önköltségi áron 300 ezer dollár Moszkva (MTI) — Moszkvában már útra készen áll az a szakértőcsoport, amely a néhai Kim ír Szén holttestét balzsamozza majd be Észak-Kore- ában — írta a Moszkovszkije Novosztyi című orosz hetilap legutóbbi számában megbízható forrásra hivatkozva. Annak idején a moszkvai biológiai központ munkatársai kon- -k zerválták Sztálin, Dimitrov, Klement Gottwald, Agostinho Neto és Ho Si Minh testét is, így megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek —- emlékeztet az ITAR-TASZSZ. A Lenin laboratóriumaként ismert tudományos központ igazgatóhelyettese már meg is érkezett Phenjanba. A hetilap tudni véli, hogy a balzsamozás önköltségi áron 300 ezer amerikai dollárba kerül. A Reuter hírügynökség szerint az intézet korábban a szocialista testvérországoknak nyújtott szolgáltatásokat, nemrégiben azonban szerződést kötöttek egy Rituális Szolgáltatások nevű temetkezési vállalattal. Az intézet a szolgáltatások széles skáláját kínálja, így a holttestek tartós balzsamozását is. Ez a procedúra körülbelül hat hónapot vesz igénybe. A központ a bebalzsamozott testek állagának rendszeres ellenőrzését ' is vállalja, de azt tudni kell, hogy a házi mauzóleum nem olcsó mulatság — írja az ITAR-TASZSZ nyomán a Reuter. Nyolcvan éve tört ki az első világháború Bécs (MTI) — Egy gyűlő- reségtől és a belső feszült- letteljes ellenfél üzelmei ar- ségek miatt meggyengült ra kényszerítenek, hogy Oroszország német segítmonarchiám becsületének megőrzése, tekintélyének és hatalmi helyzetének védelme, valamint birtokainak biztosítása érdekében a béke hosszú évei után ismét fegyverhez nyúljak. 80 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án ezekkel a szavakkal fordult népeihez az agg /. Ferenc József császár, hogy tudassa velük: pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinand trónörökös és felesége szarajevói meggyilkolása után Ausztria- Magyarország hadat üzent Szerbiának. Ezzel kitört az első világháború. Egy háború, amelyet ugyan a 19 éves diák, Gav- rilo Princip lövései robbantottak ki, okai azonban egészen máshol gyökereztek. Az európai nagyhatalmak imperialista hatalmi törekvései és rivalizálása, a Habsburg-korona alatt egyesített népek önállósodási kísérletei, a nacionalizmus és a diplomácia tehetetlensége következtében a világ lassan belecsúszott ebbe a konfliktusba, amely a nemzetközi szövetségi rendszereknek és a modem háborús technikának köszönhetően hamarosan világméreteket öltött. A háború egyenlege: 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság felmérhetetlen szenvedései, és egy béke, amely már magában hordozta egy következő világháború csíráját. A szerteágazó előzmények leglényegesebb pontjai a következők: miután a viszonylag fiatal, ám annál erősebb német birodalom nagyhatalmi ambícióival felborította Európa egyensúlyát, a német flotta gyors kiépítésével már Angliát provokálta. Franciaország Németországhoz fűződő viszonyát nagyjából meghatározta 1871-es veresége, Elzász Lotharingia elvesztése és a marokkói konfliktus. Németország, noha már a kontinens legerősebb gazdasági és katonai hatalma volt, bekerítve érezte magát nem utolsósorban Oroszország felől is. Ez utóbbi balkáni terjeszkedési szándékai azonban az osztrákok e térségbeli érdekeivel is ütköztek. Ilyen körülmények között Bosznia és Hercegovina 1908-09-es annektálása Ausztriához még inkább kiélezte a helyzetet. A japán háborúban elszenvedett veséggel ugyan engedelmességre bírta Szerbiát, a nemzeti elkeseredés azonban felgyülemlett a szerbekben, és végül a trónörökös meggyilkolásában tört felszínre. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a monarchia hadseregének június 28-i szerbiai gyakorlatán részt vett Ferenc Ferdinánd is. Ezt a szerbek súlyos provokációként értékelték, 1389-ben ugyanis épp ezen a napon szenvedtek végzetes vereséget a rigómezei csatában a törököktől, aminek 500 éves oszmán uralom lett a következménye. II. Vilmos német császár, aki szerette volna lezárni a szerb kérdést, a trónörökös meggyilkolása után gyors hadüzenetet követelt Ferenc Józseftől, miközben reménykedett, hogy a nagyhatalmakat távol tudja tartani a konfliktustól. Miután Ausztria ultimátumára Szerbia nem az elvárásoknak megfelelően válaszolt, Ferenc József aláírta a hadüzenetet. Az európai szövetségi rendszerek szerkezete azonban nem tette lehetővé, hogy a háború csak a Balkánra korlátozódjék. Az Anglia, Oroszország és Franciaország közötti Antant, valamint a Németországot, az Osztrák-Magyar Monarchiát és Olaszországot összekötő Hármas Szövetség — hogy csak a legfontosabbakat említsük — oda vezetett, hogy az elkövetkező két hét alatt sorra belépett a háborúba a Német Birodalom, Oroszország, Franciaország, Belgium, Nagy-Britannia és Montenegró. Az év végéig a háborús felek listája kibővült Japánnal és a Török Birodalommal, az 1915-ig semleges Olaszország pedig kilépett a Hármas Szövetségből és az Antant oldalán harcolt a lassan világméretűvé szélesedő háborúban. A sorsdöntő azonban az Egyesült Államok 1917. áprilisi hadbalépése volt. 1918. november 11-én véget ért az első világháború, de a dátum egyben a három európai monachia, Németország, Ausztria-Ma- gyarország és Oroszország végét is jelzi: U. Vilmos és I. Károly száműzetésbe vonult, II. Miklós cárt pedig családjával együtt már júliusban megölték a forradalmárok. Óriás óriáskerék Százhetven méter magasra tervezik London (MTI) — Azt tervezik, hogy a Temze partján az ezredfordulóra a világ legnagyobb óriáskerekén körözhetnek majd a szórakozni vágyók. Egy brit építész és a felesége történetesen tervjavaslatot nyújtott be London Lambeth kerületének illetékes hatóságaihoz, és jelenleg azon fáradozik, hogy előteremtse az óriáskerék felépítéséhez szükséges kerek 10 millió font sterlinget. Londoni lapjelentések szerint a 170 méter magasra tervezett óriáskerék ugyan csak a köldökéig érne a párizsi Eiffel-toronynak, de még így is csaknem 70 méterrel lepipálná a London jelképévé lett Big Bent, és 110 méterrel emelkedne a Trafalgar tér híres Nelson emlékműve fölé. Az elképzelések szerint az óriáskerék építési költségei két éven belül megtérülnének, mivel egyszerre ezer ember , vehetné azt igénybe, és egy jegy ára 3-5 font lenne. Á Guinness Rekordok Könyvének adatai szerint napjaink legnagyobb óriáskereke Japánban, Jokoha- mában található — átmérője 110 méter és 480, szédüléssel szemben immunis ember befogadására képes.
