Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-28 / 176. szám
1994. július 28., csütörtök A putriból ebbe a lakásba költöztek Lászlóék A szerző felvételei Emberibb körülmények között Megszűnik az encsencsi „putriváros" • Negyvenezer forint támogatás Györke László Encsencs (KM) — Azt el kell ismerni, hogy az öt putriból álló cigánytelep Encsencs szégyenfoltja... volt — mondja Kóródi László polgármester. — Ezért is döntött úgy a képviselő-testület, hogy a tartalékból ennek felszámolására egymillió forintot elkülönít. Az öt putriban hét család „lakott”. Idézőjelbe kell tenni az állítmányt, mert a körülmények valóban emberhez méltatlanok voltak. Ezt lapunk is többször szóvá tette. A tényekből kiindulva: nem eredménytelenül. Belső pályázat Abba a testület semmiképpen nem akart belemenni, hogy az érintett családoknak ingyen, bérmentve, úgymond ajándékba adjanak tisztességesebb lakásokat. Tehát amolyan belső pályázati feltételekhez szabták az önkormányzati támogatást: a lakáshoz a cigánycsaládok úgy juthatnak, ha az önkormányzat által fejenként 40 ezer forintot megtoldják ötezer forint „saját” erővel családtagonként. Milyen lakásokba költöznek? Encsencsen van néhány üresen álló lakás, amelyeket az új tulajdonosok az említett támogatással és a saját erő hozzáadásával megvásárolnak. A lebonyolítással kapcsolatos ügyintézést (az adásvételi szerződés elkészítését például), illetve az azzal járó költségeket is magára vállalta az önkormányzat. Ahhoz, hogy a hét család rendezettebb körülmények közé kerüljön, három nagyobb lakásra volt szükség. Persze, felvetődik a kérdés, ha öt putriból három lakásba költöznek, nem lesznek-e ezek a családok az új lakásokban is ugyanúgy egymás hegyén-há- tán. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a szűk, néhány négyzetméteres putrikban egy családtagra jóformán csak négyzetcentiméterek jutottak, az új lakások ezekhez képest nagyon is tágasaknak mondhatók. Hisz például az egyik közülük, amit út közben mutatott a polgármester, egy szabvány tízszer tízes (de lehet, hogy nagyobb) kockaház. Lásilóék révben Meg aztán végül is nem idegenek költöznek egy fedél alá, de sok és tágas helyiségbe, hanem egy-egy többgenerációs nagycsalád, akik eddig is egy „háztartásban” éltek. Történelmi dátumnak is nevezhető 1994. július 22-e a László család életében. Ők — László Zoltán és családja, illetve idős szülei — voltak az elsők, akik a putriból fürdőszobás lakásba költözhettek. A lakás a két családnak megfelel — saját bevallásuk szerint —, hiszen külön bejáratú szobájuk — mellékhelyiséggel — van az öregeknek. A fiatalok és a gyerekek pedig egy tágas szobát, konyhát, kamrát és fürdőszobát vehettek birtokba. — Hogy tetszik? — kérdezem László Zoltántól. — Nagyon jó. Csakhogy ezt is megértük. Nagyon hálásak vagyunk ezért a polgármester úrnak, meg a többi képviselő úrnak. Akkor még volt egy kis gondjuk: a költözködés, a fuvarozás. Azóta valószínűleg ez, a problémájuk is megoldódott. Lépni kellett — Arra kértem a költözködő- ket — teszi hozzá Kóródi László —, hogy minden hasznavehető darabot, főleg a faanyagot, hozzanak el a putrikból, mert miután elköltöznek, a telepet teljesen felszámoljuk, hogy hírmondó sem maradjon belőle. Egy döntésnek — legyen az akármeny- nyire átgondolt — hatása mindig vegyes. Nyilvánvaló, hogy azokat irritálja az encsencsi önkormányzat gesztusértékű döntése, akik nem várták a sült galambot, hanem önmaguk erejéből teremtettek maguknak otthont. — Az utóbbi időben — mondja Kóródi László — any- nyi támadás ért bennünket éppen e putrik miatt, hogy feltétlenül lépnünk kellett, hiszen úgy tűnhetett: a község vezetésének tehetetlenségét fejezi ki a látványnak is borzasztó telep. Holott az önkormányzat a faluért megválasztása óta aligha tehetett többet: őszre már nem lesz belterületen földútja Encsencsnek; olcsón juthattak vezetékes gázhoz, itt a telefon, a korszerűsítés, bővítés pedig karnyújtásnyira; művelődési ház épült. És. most, végre,,ez a probléma is megoldódik. Anélkül, tlogy az önkormányzat egy fillér hitelt vett volna fel. Azt nem állítom, hogy nem nehéz mostanában az élet Encsencsen, de hát hol könnyű ma ebben a megyében, országban? A szociális problémák kezelése azonban mindig is fontos helyet foglalt el az ön- kormányzati döntésekben. A sorok rendeződni látszanak Az önkormányzat elöntését az orvos tudomásul vette Beszterecen Beszterec (KM - Gy. L.) — Július 19-ei számunk Az önállóság serkentő hatása című, Beszterecről szóló cikkünkben a következőket írtuk: „Egy vállalkozó kedvű gyógyszerész felismerte: fiókpatikára is szükség van. Az épület már lényegében készen áll az orvosi rendelő mellett, hamarosan megnyílik. (Az más kérdés, hogy sokszor hiába mennek az orvosi rendelőbe a betegek.)” Dr. Spenik Vladimírnak, a település háziorvosának az volt a kérése, hogy ő is kifejthesse ezzel kapcsolatban a nézetét. Szerinte a zárójelbe tett mondat rágalom, ugyanis ügyelet nélkül nem marad a falu. Csak telefonálni kell Ke- mecsére, s tíz percen belül itt van az ügyeletes orvos hét végeken, illetve hétköznap este hat és reggel hat óra között. Héköznap nappal pedig, ha éppen nem tartózkodik a településen, mindig meghagyja, hol érhető el ő, illetve helyettese. Egyébként a környező falvakból mintegy 100-110 beteg neki adta le betegkártyáját, ami valamit jelent. Szerinte az önkormányzat négy éve alig fordított figyelmet fejlesztésre. Akkor ez a felszereltség korszerűnek számított, ám azóta a környező települések megelőzték Beszterecet. A falu lakosságának egy része viszont más véleményen van. Z-né például egy vasárnap reggel rosszul lett, tűvé tették az orvosért a falut, nem találták, kénytelenek voltak a kéki háziorvost hívni, aki perceken belül intézkedett. Vannak, akik visszakérték a betegkártyájukat és más környékbeli háziorvosnál adták le. A faluból többen valamelyik szomszédos falu (főleg Kék) háziorvosához járnak. Az végül is magánügy, ki melyik orvosnak adja le betegkártyáját — mondhatnánk. A beszterceiek egy részét az háborította fel, hogy miután az utóbbi hetekben Vasmegyeren helyettesített a doktor úr, helyben a rendelési idő a hét három napján délutánra korlátozódott. Az is irritálta a helybeliek egy részét, hogy a doktor úr nem itt, hanem Keme- csén lakik. (Ha Kemecsén van az ügyelet, akkor ez érthető is. De miért van Kemecsén? Ott van a körzeti ügyelet, s jobban fel van szerelve, mint a besztercei.) Végül a település egészség- ügyi ellátásának javítása érdekében a besztereci önkormányzat július 21-ei ülésén határozat született, mely szerint a rendelési idő 8.00 órától 12.00 óráig, illetve 16.00 órától 17.00 óráig tart hétköznapokon. Rendelési időben más községekben helyettesítést nem vállalhat. Az önkormányzat döntését dr. Spenik Vladimír tudomásul vette. A kísérleti jelleggel bevezetett kemecsei ügyeletet (amelyet meg akart a testület szüntetni) — tekintettel arra, hogy hosszabb tanulmányútra az Egyesült Államokba utazott el háziorvosuk — egyelőre megtartják. Visszatérése után viszont a hét öt napján az éjszakát köteles a faluban — a szolgálati lakásban — tölteni. A már hosszabb ideje egymással elégedetlen felek (a háziorvos és az önkormányzat), úgy tűnik, dűlőre jutnak. Ökumenikus kézfogás és Mesternap Házigazda: a Sant Mat • Milyen istenképet vall • Országos rendezvény Nyíregyháza (KM) — Ökumenikus kézfogás a szeretet jegyében — ez a szellemisége a július 30-án, szombaton 10 órakor a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központban sorra kerülő országos rendezvénynek. n-.. A—program házigazdája a Sant Mat közösség, amely az egész világra kiterjedt hálózattal rendelkező Sawan Kirpal Ruhani Mission szervezethez tartozik. E szervezet magyar- országi megbízottja, a Bécs- ben élő Schöpf Carmen Lucia vezeti az egész napos programot. A találkozón a különböző egyházakhoz és felekezetekhez tartozó papok, lelkipásztorok, közösségvezetők vázolják: az adott gyülekezet és hitközség milyen istenképet vall magáénak, kit tisztel mestereként. A Mestemapon szó lesz az októberben Magyarországra látogató Sant Rajinder Sing, a spiritualitás mestere, a Vallások Világközösségének elnöke útjáról, amely először vezet a volt szocialista országok közül éppen hazánkba. A programra az ország műiden részéből érkeznek vendégek és valamennyi érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.. A hivatalos programot vegetáriánus kóstoló zárja. Jegyzet Szétválások Györke László a lig néhány hete tudó- /I sítottunk arról, hogy A A Belegrád, ez a 352 lelkes kistelepülés lakossár ga az önállóságot választotta, a leválását Nyírtelekről — a gondokkal-bajokkal együtt. A legújabb válási szándék: Márokpapiban a lakosság java része kérte, hogy népszavazáson (vasárnapjúlius 31-én lesz) dönthessék el: huszonöt év után leváljanak-e Beregsurányról. Az első nagy önállósodási hullám után, amely a rendszerváltással együtt zajlott le, úgy látszik, most egy újabbat élünk meg. Ennek persze megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előnye például, hogy a kistelepülések választott vezetői maguk dönthetik el, mire van igazán szükségük, milyen úton haladjanak; nincsenek annyira kiszolgáltatva a székhelytelepülés önkormányzatának. Az persze szinte képtelenség, hogy egy néhány száz lakosnak otthont adó településen ugyanolyan intézményrendszere legyen az önkormányzatnak, mint egy több ezresnek. Tehát részben az oktatás, részben az egészségügy tekintetében a szálakat nem lehet teljesen elvágni. Az is nyilvánvaló, hogy a kistelepülés valamelyik körjegyzőséghez tartozik a leválás után is. Helyben minden ügyes-bajos dolgot elintézni tehát azután sem lehet. Kétségtelen hátránya, hogy a sok önálló kistelepülés önkormányzati intézményeinek működtetése rengeteg pénzbe kerül. Hiszen alapszinten biztosítani kell az oktatást, az egészségellátást, polgármesteri hivatalt kell fenntartani. Az viszont tény, hogy számos apró településen a normális élet alapfeltételei is hiányoznak. Talán éppen azért, mert hosszú évtizedeken át a társtelepüléseken —tisztelet a kivételnek! — sorvadást folyamat indult meg. Elvitték például az iskolát. Belegrádon mondta nemrég Vojtku Mi- hályné: ahol nincs iskola, ott nincs gyerek. Ahol nincs gyerek, ott nincs élet. Ebben biztos igaza van... Nyírgyulajon... ...két helybeli lakos foglalkozik főállásban mezőgazdásági termeléssel — többkevesebb sikerrel. (KM) Répást Mihály... ...emléktábláját (aki korai halála miatt nem lett a tizennegyedik aradi vértanú) augusztus 19-én leplezik le Kemecsén. (KM) A közel... ...2500 tyukodi lakos közül csaknem húszán vállalkozók. Többnyire kereskedők, teherfuvarozók, de akad köztük száraztésztakészítő és állatorvos is. A belegrádi... ...lakosok nyolcvan százaléka járult hozzá a gázberuházáshoz. Csonkonként 40 ezer forintot fizettek. (KM) Józsefházán... ...a juhállomány ma már teljes egészében magántulajdonban van. (KM) Külföldre utazóknak Nyíregyháza (KM) — Bár már tombol a nyár, talán nem haszontalan, ha a Vám- és Pénzügyőrség szakembereinek segítségével tanácsokkal szolgálunk az utazóknak sorozatunkkal. Gyógyszer Utas- és ajándékforgalomban vámmentesen vámkezelhető a gyógyszergyár vagy gyógyszertár által kiszerelt, bontatlan csomagolású gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz az illetékes kezelőorvos által igazolt mennyiségben. A címzett a részére érkező gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt közeli hozzátartozója, illetőleg eltartottja vagy eltartója részére ellenérték nélkül átengedheti, ha az illetékes kezelőorvos igazolja, hogy az engedélyesnek a gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre szüksége van. Nászajándék Vámmentesek a házasság- kötéstől számított egy éven belül küldött nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyak, ha azok összértéke a 6000 forintot nem haladja meg. A vámmentes vámkezeléshez be kell nyújtani az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot. Ami tilos Nem hozható be az országba, ezért nem vámkezelhető: — terjesztésre alkalmas mennyiségben a Magyar Köztársaság vagy más ország, továbbá valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj elleni gyűlölet keltésére alkalmas, valamint általános emberi értékeket, emberi jogokat sértő sajtótermékek, kiadványok, ábrák és tárgyak. Terjesztésre alkalmasnak kell tekinteni az említett árukból a fajtánként, személyenként, illetve küldeményenként 1 darabot meghaladó meny- nyiséget, — utas- és ajándékforgalomban a támadófegyverként használható eszközök (boxer, rugóskés, gumibot stb.), — kábítószerek, drogok akár a legcsekélyebb meny- nyiségben is, — az olyan áruféleségek, amelyek beszerzését, használatát, üzemeltetését valamely hatályos jogszabály tiltja (beszerzés alatt kell érteni a külföldről történő behozatalt is). . HAZAI HOL-MI wmmmm
