Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

1994. július 25., hétfő HAZAI HOL-M1 Használt autók a megyei piacon Negyven vállalkozás • Bizományba is beveszik • Elidegenítési tilalmak Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — Az ör­dög szekerének nevezték, amikor először emberek kö­zé pöfögött, ma már közna- pian természetes. Az autó újonnan nem olcsó, ezért sokan használtan vásá­rolják meg. A megyében hasz­nált személygépkocsi-keres­kedéssel, közvetítéssel (ügy­nöki tevékenységgel) mintegy 40 telephelyen foglalkoznak egyéni és társas vállalkozási, illetve vállalati formában. Ezek közül huszonhármat — 10 egyéni vállalkozás, 11 kft. és bt., egy gmk és vállalat — tevékenységét vették nem­régiben górcső alá a megyei ^Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség és a Közlekedési Felügye­let ellenőrei. Több variáció A vizsgált egységek közül há­rom a gyári vezérképviselet kereskedője. Náluk minden szükséges műszaki feltétel sa­ját jogon az értékesítés helyén adott, rendelkeznek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) nyilvántartásba vételé­vel. A használt autók értékesí­tését több variációban, de min­den esetben korrekt módon végzik. A használt személygépko­csit új, vagy más használt autó vásárlás esetén a vételár be­számításával veszik át. Bizo­mányosi szerződéssel veszik át az autót értékesítésre, az ér­tékesítés a bizományos nevé­ben történik. Ügynöki tevé­kenység formában, ebben az esetben csak közvetítő szere­pet töltenek be, a személygép­kocsit bemutatás céljából ve­szik át, az adás-vétel a megbí­zó és a vevő között jön létre, ekkor állapotlapot nem állíta- j nak ki. Három társasvállalkozást el­lenőriztek, amely használt személygépkocsikat importál és árusít. Egy tiszavasvári kft. törzstőkenövelés céljából be­hozott járműveket kínál. A jár­művek vámáru nyilatkozatán a vámkezelést végző vámható­ság bejegyezte az elidegenítési tilalmat. Vételi szándék esetén a kft. megfizeti a vámérték­különbözetet, így a vámható­ság törli a tilalmat. A fenti mó­don kerülik meg a hat évnél idősebb személygépkocsik ke­reskedelmi célú behozatalának tilalmát és használják ki a be­hozatali engedély alóli men­tességet. Ugyanis, hogy a be­hozatal saját működéséhez szükséges-e, azt ma senki nem ellenőrzi, vizsgálja. Természe­tes, hogy aki teheti, jó magyar módra kibújik ezen a kiska­pun... Egy magyar—svájci és egy magyar-olasz kft. a készletap­portként behozott, külföldi tag által rendelkezésre bocsátott személygépkocsik értékesíté­sével foglalkozik, a vámhiva­tali állásfoglalás szerint elfo­gadottan. Az autókat műszaki vizsgáztatás után, a vásárlási szándék bejelentését követően értékesítik csak. Mindhárom cég esetében az értékesítését feltételhez kellett kötni. Körbejár az autó A bizományosi értékesítésre jogosult 8 ellenőrzött egység közül öt a bizományosi formá­nak megfelelően jár el, saját nevében, készpénzfizetési számla kiadása mellett értéke­síti a járműveket. Három tény­legesen ügynöki tevékenysé­get gyakorol; az adás-vétel a volt tulajdonos, mint megbízó és a vevő között jön létre, sok esetben úgy, hogy a megbízó a szerződést biancó módon a megbízáskor aláírja. Feltárta az ellenőrzés, hogy az egyik­nél értékesítésre volt egy Mit­subishi Pajeró 2,6 B személy- gépkocsi, amit egy debreceni kft. importált apportként. A vámáru-nyilatkozaton az eli­degenítési tilalom be volt je­gyezve. Ennek ellenére a jár­művet megvette egy nyíregy­házi polgár, aki bizományosi szerződéssel eladásra vissza­adta ugyannak a kft.-nek. Kör­bejár az autó, ugye... Szabálytalanságok Ügynöki tevékenységet nyolc vállalkozás végez magánsze­mélyek közötti közvetítés for­májában. Ezek az autót min­den esetben átveszik bemu­tatás céljából, eladáskor csak közvetítői díjat számláznak a megbízónak. Közülük, (bár nem kötelesek rá), hatan kér­ték az IKM nyilvántartásba vételét, hogy kereskedelmi formában is foglalkozhassa­nak személygépkocsi-értéke­sítéssel. A vizsgálatnál négy egység­ben találtak olyan járműveket, amelyek nem rendelkeztek érvényes hazai forgalmi enge­déllyel, illetve környezetvé­delmi vizsgálatot igazoló lap­pal. Összesen 40 autót (16 millió forint értékben) kifogá­soltak emiatt. Ezek közül hétre a vámhatóság elidegenítési ti­lalmat is bejegyzett a vámáru nyilatkozatokra. Az üzletbejelentő, a tulaj­donos nevének, székhelyének, a panasz tételnek helyét meg­jelölő tájékoztatás hiánya, a 4/1978. (UI. 1.) Bk.M. sz. ren­delet betartásának elmulasztá­sa, a szakképesítés hiánya mi­att 16 kötelezésre szóló hatá­rozatot hozott, 3 szabálysértési bírságot adott ki a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelő ség. A fogyasztók érdekvédelmében Gyümölcsöző kapcsolatot építettek ki az EK, EFTA, és az OECD szervezeteivel Budapest (Bölcsházy István) — A Kereskedelmi Presztízs Nemzetközi díját 1994-ben a magyar Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nyerte el. A díjat a madridi székhelyű, kereskedelmi vezetőkből és szakújságírókból álló zsűri évente adja át a kiemelkedő kereskedelmi, vagy szolgál­tató tevékenységet végző in­tézményeknek, szervezetek­nek. A díj odaítélésének hátte­réről, a hazai fogyasztóvéde­lem helyzetéről kérdeztük Bárdi Miklóst, a főfelügyelő­ség vezetőjét. Országos szerv — A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség 1991-ben jött létre. Munkáját országos hatáskö­rű államigazgatási szervként, húsz megyei (fővárosi) illeté­kességű területi szervei (felü­gyelőségek) útján látja el. A fogyasztói érdekvédelem el­lenőrző szerve, az ország egész területén vizsgálja a kis- és nagykereskedelmi, a ven­déglátóipari és idegenforgalmi tevékenység, valamint a fo­gyasztói szolgáltatások gya­korlására vonatkozó jogszabá­lyok, hatósági előírások meg­tartását, valamint intézi a ha­táskörébe tartozó fogyasztói panaszokat. — Már az indulásnál fel­vettük a kapcsolatot a nemzet­közi fogyasztóvédelmi szerve­zetekkel, hiszen a fogyasztói érdekvédelem a fejlett piac- gazdaságokban már hosszú ideje szervezetten folyik. A folyamatos és aktív nemzetkö­zi jelenlét irányíthatta a főfelü­gyelőség tevékenységére a fi­gyelmet. Korábban is érkeztek a társszervek részéről elisme­rések, hiszen 1992-ben — el­sőként a volt szocialista orszá­gok közül — hazánkban ren­dezték meg a szakma egyik legnagyobb konferenciáját. Eddigi munkánk másik fontos elismerése volt, hogy több or­szág javaslatára hazánk is ala­pító tagja lehetett a Nemzet­közi Kereskedelmi Hálózat­nak. Jelenleg is aktív munka- kapcsolatban állunk az EK, az EFTA és az OECD szerveze­teivel. □ Mennyire sikerült a hiva­talnak követni a nemzetközi el­várásokat — Elsőként a fejlett ország­beli és a nemzetközi jogszabá­lyokat tanulmányoztuk, majd az utóbbiakat mint ajánlásokat fogadtuk el a hazai jogszabá­lyok átalakításához. Az elmúlt években több külföldi modell honosítását is elvégeztük. En­nek eredményességét is érté­keli a nemzetközi díj. Nem könnyű □ Hogyan ítéli meg a hazai fo­gyasztóvédelem helyzetét, elég­ségesnek tartja-e a jelenle­gi törvényi szabályozást és miben kell változtatni a hazai fogyasztóvédelmi gyakorlaton? — A hazai fogyasztóvé­delem nincs könnyű helyzet­ben. Jelenleg a mindössze 250 fős főfelügyelőség látja el a fogyasztói érdekekkel kapcso­latos feladatokat. Hazánkban még nem alakultak ki a fogyasztóvédelem területén azok az egyéb szervezetek, melyek a nemzetközi gyakor­latban megosztják a feladato­kat. — Nélkülözhetetlen, hogy ilyen gazdasági rendszerben az állam jelentősebb költség- vetést biztosítson a fogyasztók érdekeinek védelmére. A fo­gyasztói érdekvédelem erősí­tése jelentős hangulati tényező az ország életében. Ami a tör­vényi szabályozást illeti, nem döntő a fogyasztóvédelmi tör­vény léte, sok országban nincs is ilyen. Létrehozása éveket vehet igénybe és a jelenlegi jogszabályok egyelőre megfe­lelőek, fejlesztésükre, módosí­tásukra folyamatosan javasla­tokat teszünk. — A fogyasztóvédelmi gya­korlatban nagyobb eredményt kívánunk elérni az ellenőr­zések során tapasztalt intéz­kedésekben. A főfelügyelőség vizsgálati eredményeit meg­küldi a szakhatóságoknak. Szeretnénk, ha ezek a vizsgá­lati anyagok, a benne foglalt javaslatokat a szakhatósági in­tézkedési alapnak tekintenék. Nem titok, hogy ma még sok szerv, érdekcsoport nem szí­vesen fogadja a fogyasztóvé­delem rendszeres felügyeleti munkáját. Kedvező változást érhetnénk el, ha a feltárt hiá­nyosságok hatására az arra il­letékes hivatalokban hathatós intézkedések történnének. □ Milyen a magyar fo­gyasztó helyzete? A nemzet­közi zsűrihez hasonlóan elége­dett-e a fogyasztóvédelemmel? — A magyar fogyasztók nincsenek elkényeztetve. Saját vizsgálataink tekintetében, csak az elmúlt évben például a felügyelőségek mintegy 9400 esetben jártak el és közel 8000 esetben szabtak ki bírságot. Sajnálatos, hogy a kereskede­lem felszabadításával a szaba­dosság is teret hódít és olyan praktikák jelentek meg a pia­con, melyekre a fogyasztók nincsenek felkészülve. Ko­moly gondot jelent az illegá­lisan érkező, ellenőrizhetetlen árutömeg. Ezen csak úgy tu­dunk segíteni, ha a határon be­jutást nehezítjük. Az országba bejutott áruk útja szinte már követhetetlen és a főfelügye­lőség csak a jogos lakossá­gi panaszokat regisztrálhatja. Jellegzetes vásárlói probléma az import áruk magyar nyel­vű tájékoztatóinak hiánya és a kereskedők tájékozatlansá­ga­Fontos a tájékozódás — Ismételten felhívom a fo­gyasztók figyelmét a tájéko­zódásra. Egyik legfonto­sabb feladatunknak tekintjük a megelőző fogyasztóvédel­met, a vásárlói tájékoztatást. Ezért adjuk közre folyamato­san vizsgálati anyagainkat, ön­álló kiadványainkat és ehhez kérjük a nyilvánosság segítsé­gét. A legvédettebb fogyasztó, a tájékozott fogyasztó! Az IKM... ...nyilvántartási számával mindössze négy egység rendelkezett, melyek ko­rábban új személygépko­csik értékesítésével foglal­koztak. Kilenc a rendelet szerint benyújtotta a be­jegyzés iránti kérelmét. (KM) Elmaradt... ...a bejelentkezés egy érté­kesítőnél. Kötelezték rá. (KM) A műszaki... ...állapotlap kitöltésére kö­telezett, kereskedelmi tevé­kenységű egységek közül két nyíregyházi és egy ti­szavasvári illetőségű kft.- nél a műszaki állapotlap teljes hiányát fedezték fel. (KM) Adatlappal... ...két másik egységben ren­delkeztek, de az tartalmilag elfogadhatatlan volt. (KM) Az ügynöki... ...tevékenységet folytatók közül is többen töltenek ki állapotlapot, ami ugyan tar­talmilag nem minden eset­ben felel meg a 2/1994. (I. 14.) IKM. sz. rendelet elő­írásainak, de fontosnak tart­ják, hogy tájékoztassák ve­le a leendő vásárlókat, ér­deklődőket. (KM) Manipulálható adatlap Nyíregyháza (KM) — A használt személygépkocsi kereskedelem szabályozá­sára kiadott 2/1994. (I. 14.) IKM. sz. rendelet a várt pozitív hatást nem tudja biztosítani, mivel a tevé­kenység ügynöki formában is lehetséges. Az ügynöki tevékeny­ségre a rendeletben előírt kötelezettségek nincsenek meg. Ügynöki tevékenység nemcsak kereskedői meg­bízás alapján, hanem ma­gánszemélyek megbízásá­ból is történhet, így a ren­delet teljes mellőzésével gyakorolható. A rendelet érvényesíthe­tősége céljából szükséges lenne megtalálni a módot arra, hogy a személygépko­csi ügynöki formában törté­nő közvetítése ne történhes­sen a kereskedelmi tevé­kenységhez teljesen hason­lóan. A 2/1994. (I. 14.) IKM. sz. rendelet negyedik pa­ragrafusának (4) bekezdése rendelkezik ugyan arról, hogy személygépkocsi csak hazai érvényes forgalmi en­gedéllyel és környezetvé­delmi igazolólappal értéke­síthető, ez azonban nem zárja ki a telephelyen érté­kesítés céljából történő ki­helyezés lehetőségét. Ügyanezen bekezdés írja elő a műszaki állapotlap kitöltésére vonatkozó köte­lezettséget is, azonban az csak értékesítendő gépko­csikra vonatkozik, illetve az állapotlap megőrzésének kötelezettségéről rendelke­zik. Nem írja elő, hogy annak egy példányát a vásárlónak át kell adni. Amennyiben a vásárló nem kapott az adat­lapból, az utólag manipu­lálható, kicserélhető. A felügyelők javasolják a fentiekre vonatkozóan a rendeletet helyesbíteni, va­lamint a társaságok külföldi tagjai által nem pénzbeni hozzájárulásként (apport­ként) szolgáltatott személy- gépkocsik korát hat évben maximálni. Műszaki feltételek Nyíregyháza — A Közle­kedési Felügyelet mint szakmai társhatóság vett részt az ellenőrzésben. A vizsgálatok fő szempontja volt a jogszabályi követel­mények teljesülése, illetve végrehajtásainak formája. Tudnunk kell: jogszabályi előírás szerint a használt gépkocsi-értékesítőknek rendelkezni kell a gépkocsi átvizsgálásához szükséges műszaki feltételekkel. Ezek a következők: görgős fék- hatásmérő, futómű-beállító, ellenőrző, fényszóró-beállí- tó, motordiagnosztikai mű­szerek, akna, emelő. Az el­adásra kínált járművekről állapotlapot kell kiállítani, mely tartalmazza a jármű műszaki paramétereit és azonosító adatait. A tapasztalat azt mutatja, hogy az autókereskedések 95 százaléka nem rendelke­zik az előírt tárgyi feltéte­lekkel, ezért szerződést köt­nek olyan szakműhelyek­kel, ahol azok adottak. Sok esetben az állapotlapok ki­töltése formális, a szüksé­ges adatokat nem tartal­mazza (pl. primer biztonsá­gi berendezések adatai) vagy nem töltik ki, így a vá­sárlónak nincs tudomása az eladásra kínált jármű való­ságos műszaki állapotáról. Javasolják a gépkocsit vá­sárolni szándékozóknak, hogy lehetőség szerint ott vásárolják meg a járművet, ahol a műszaki átvizsgálás­nak a feltétele biztosított és a műszaki állapotlapot a vá­sárló rendelkezésére bo­csátják. A vásárlás utáni rejtett hibák esetében csak így nyílik lehetőség a pana­szok jogorvoslatára. Házaló kereskedők Nyíregyháza (KM) — IKM.-rendelet szabályozza a házaló kereskedő kötele­zettségeit: köteles tevé­kenysége gyakorlása során a fogyasztónak felmutatni egyéni vállalkozói igazolá­sát, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti jogát igazoló okiratot. írásban köteles tájékoztatni a vásár­lót nevéről, székhelyéről, valamint jogairól. A házaló kereskedés során a kereske­delmi forgalomban közis­mert rendeltetésű, bontat­lan, szokásos ipari csoma­golású termékek értékesít­hetőek. Tilos házalás útján élelmiszert, jövedéki árut (égetett szeszes italt, sört, pörköltkávét, dohányárut stb.) gyógyszert, vetőma­got, nemesfémet és abból készült ékszert, díszműárut stb. árusítani. A minőségi kifogást jótállási jog ke­retében lehet érvényesíteni. MM, mm rn M ____ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents