Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-21 / 170. szám
1994. július 21csütörtök HAZAI HOL-M! Sorsunkról magunk döntünk Pro és kontra a belegrádi igenről • „Nem akarok én polgármester lenni" A volt áfész-bolt Belegrádon. Itt lesz (talán) a polgár- mesteri hivatal A szerző felvétele Györke László Nyírtelek-Belegrád (KM) — Újsághír: „Varjúlaposon a megjelent választópolgárok 96 százaléka, Görögszálláson a 70 százaléka úgy döntött, hogy nem kíván elszakadni a nyírteleki önkormányzattól. Belegrádon a megjelentek 83,2 százaléka azonban egyetértett azzal, hogy a település elszakadjon Nyírtelektől.” A három kistelepülés mintegy 8-10 kilométerre fekszik Nyírtelektől — egymás szomszédságában. Lakosainak száma együtt a három településen megközelítőleg ezer fő. Közülük a legnagyobb: Belegrád. Nehéz lesz Természetesen érdekelt, hogyan fogadta a döntést Ratkos Mihály, Nyírtelek polgármestere: — Nyírtelek területi szempontból elég szerencsétlen, hiszen 14 tanya tartozik hozzá. Úgy vélem, a három településen együtt egy egészséges önálló élet alakulhatott volna ki. Egyedül Belegrádon viszont — már csak a kis számú lakosság miatt is — az önállósághoz az alapfeltételek (oktatás, egészségügy)jelen pillanatban még nincsenek meg. Tehát azt meg kell teremteni. Van ugyan egy régi iskolájuk, de azt most öltözőnek rendezték be. Az alsó osztályokhoz legalább két pedagógust kell alkalmazniuk. Az általános iskola felső osztályos tanulói nyilván ezután is más településre fognak járni. Az egészségügy tekintetében sem valószínű, hogy teljesen elszakadhat Belegrád Nyírtelektől. Aztán az is egyértelmű, hogy azok után a belegrádi felsőtagozatos gyerekek után, akik másutt tanulnak, nem ők, hanem az a települési önkormányzat kapja majd a fejkvótát, ahová iskolába járnak. És akkor még nem is szóltam arról, hogy fenn kell tartani — ha minimális létszámmal is — a polgármesteri hivatal apparátusát. Még ha körjegyzőséghez is tartozik majd Belegrád. Tehát az indulás az önállóság útján nem lesz könnyű. Ezzel együtt én sok sikert kívánok a belegrádiak- nak, hiszen végül is a lakosság voksolt az önállóságra. Mellőzöttség A nyugdíjas Vojtku Mihály Belegrádon az egyik tagja annak a bizottságnak, amely a leválást kezdeményezte. — Sokan azt hiszik — mondja —, hogy polgármester akarok lenni, azért csináltuk az egészet. Hát ez nem igaz, mert rendes nyugdíjam van, gazdálkodunk. Ha mi nem kezdeményezzük a leválást, a másik két település külön nem tehette volna ezt, mert ott semmilyen feltétel nincs meg az önállósághoz. Belegrád viszont valamikor önálló volt. Az iskolaépület most is megvan. Van óvodája, benn van a vezetékes víz, a gáz, van temetője, kápolnája, focipályája. És most már orvosa is, hiszen egy tiszavasvári nőtlen fiatalember jelentkezett. (Az igazsághoz tartozik, hogy az orvosi rendelő és szolgálati lakás nem itt, hanem a kőhajításnyira lévő Görögszálláson van.) — Tetszik tudni, az fáj a belgrádiaknak — folytatja Vojtku Mihály —, hogy tanyának nézik ezt a települést. Holott itt épült valamikor Európa második perlitgyára, itt volt a környező kistelepüléseknek a központja, itt épült a tanácsháza, a téeszközpont. A hatvanas években közel 500 lakosa volt Belegrádnak. Volt nyolcosztályos iskolája. Ma 352-en élnek itt, de csak azért ennyien, mert a fiatalok nem szívesen jönnek vissza „tanyára” lakni. Ha önállóak leszünk, nem leszünk tanya, megteremtjük a normális élet feltételeit. Az okok között az is szerepelt, hogy minden apró ügyintézésért Nyírtelekre kell utazniuk. Telefon fjedig nincs, korábban a perlitgyárba jártak, de amióta külföldi tulajdonosa van a gyárnak, ez a lehetőség is megszűnt. A településen csak az átmenő országút szilárd burkolatú. Az összes többi földút, amit Popik József tüzéptelep-vezető szokott olykor rendbe hozni. Van egy vegyesboltja és egy presszója. Volt korábban egy áfész-bolt, de annak épülete — amely egyébként lakossági tulajdon — most üresen áll. Fel kell újítani, mert elég régen áll kihasználatlanul. A gázcsonk viszont ott van az udvarán, s a vizet is bevezették. Itt rendeznék be a polgármesteri hivatalt. Mivel az óvodát már gázzal fűtik, az épület másik szárnyában, ahol most a művelődési ház van — a fűtési lehetőség végett — alakítanák ki az iskola két tantermét. A pedagógus szolgálati lakással viszont az a gond, hogy laknak benne. Vélemények Találomra megszólítottam néhány helybeli lakost: jó-e Belegrádnak az önállóság. — Én ott sem voltam — mondja egy enyhén borostás ötvenes férfi. — Én ugyan arra szavaztam, hogy legyünk önállóak — mondja egy nyolcvanéves férfi —, mert most ilyen szelek fújdogálnak. De hogy jobb lesz-e, nem tudom. — Szerintem csak jobb lehet — mondja egy negyvenes fiatalember. — Hiszen mit kaptunk mi? Mindent elvitt Nyírtelek, ide meg alig jutott valami. — Higgye el, ha mi magunk dönthetünk sorsunk felől — mondja egy fiatalasszony —, a fiatalok is visszajönnek. Mert ahol nincs iskola, nincs gyerek, ott nincs élet. □□□ Belegrádon jelenleg 122 nyugdíjas él (beleértve a leszá- zalékoltakat is). Az iskoláskorúak száma: 31, az óvodásoké: 8. A perlitgyárban valamikor 120-an dolgoztak. Ma húszán. Fele belegrádi. A település határa 528 hektár (ha az 1960- as téeszesítés előtti adatokat vesszük alapul). Földje jó. Inaktív Budapest (MTI) — Tavaly 309 ezer munka- nélküli merítette ki munka- nélküli ellátását — állapítja meg az Országos Munkaügyi Központ vizsgálata. 1992-höz képest jelentősen megnőtt a munkaerőpiacon elhelyezkedettek aránya: 14,5 százalékról 20,3 százalékra. Az elhelyezkedés mértékében jelentős területi eltérések mutatkoztak. Győr-Mo- son-Sopron megyében és Budapesten az átlagnál 8-10 százalékkal többen találtak munkát, míg Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Biharés Borsod-Abaúj- Zemplén megyében az átlagnál 9 százalékkal kevesebben. Feltűnően visszaesett azoknak a részaránya, akik regisztrált munkanélküliek maradtak: az előző évi 55,5 százalékról 42,8 százalékra. Lényegesen nőtt viszont az inaktívvá válók száma, a korábbi 15,3 százalékról 19,5 százalékra. A fokozott inaktívvá válás azonban nem egyedi magyar jelenség. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a környező országokban és Nyugat-Európában is. Magyarországon a korábbi túlfoglalkoztatottság visz- szaszorulóban van. A szépülő Kisvárda Kisvárda: a főtéri üzletház parkosított díszburkolattal Sokáig — talán egy évtizedig is — állt üresen Kisvárdán, a Csillag utca keleti területe.A közelmúltban kezdődött el az építkezés, ahol egy emelettel és tetőtérbeépítéssel készülnek családi házak. A földszinten üzletek lesznek Korszerű fürdő, zuhanyozó, mosdó, mosóhelyiség és mosogatóhelyiséget vehetnek még a főszezonban birtokba Kisvárdán, a fürdő kempingjének vendégei. Az épülő létesítmény Vincze Péter képösszeállítása A besztereci... ...földvár területét a Nemzeti Múzeum 1994. június 22-ei határozatával védetté nyilvánította. (KM) Négyszázmillió... ...forintba kerülne mai áron Kemecsén a szennyvízprogram megvalósítása. Ám pénzhiány miatt valószínűleg csak három év múlva kerül erre sor. (KM) Mindössze... ...két vállalkozó van Tisza- rádon, az évtizedekig Vas- megyerhez tartozó kisközségben. Alsó tagozatos osztályaiban közel 30 gyerek tanul. (KM) Szomorú... ...statisztika: Geszteréden mintegy 70 ember szenved valamilyen májbetegségben. Ezek átlagos életkora 40 (!) év. (KM) Nyírgyulaj— ...2100 lakosa közül 560 nyugdíjas (beleértve a le- százalékoltakat is). A helybeli általános iskolába 200- an járnak, míg az óvodába hetvenen. (KM) Egyre többen adnak ki szobát a pihenni vágyóknak Tivadarban Györke László felvétele Külföldre utazóknak Nyíregyháza (KM) — Bár már tombol a nyár, talán nem haszontalan, ha a Vám- és Pénzügyőrség szakembereinek segítségével tanácsokkal szolgálunk az utazóknak sorozatunkkal. Szóban, vagy írásban Az utas belépéskor szóban vagy írásban kérheti az általa behozott vámáruk vámkezelését. Szóban kérheti azoknak az áruknak a vámkezelését naponta egyszer — amelyek nem minősülnek kereskedelmi mennyiségűnek és egyedi vagy összértékük személyenként a 8000 forintot nem haladja meg (14 éven aluli utas esetében ez az értékhatár 2000 forint.) Részletes írásbeli árunyilatkozattal kell kérni *az utasnak a vámkezelést, ha: — az általa behozott áruk kereskedelmi mennyiségű- ek; — az utas — az útiholmi mennyiségén felül — szeszes italt, dohányféleséget vagy kávét hoz magával; — a vámkezeléshez valamely államigazgatási szerv engedélye szükséges; — az utasnak feladott poggyásza van (ezek számát fel kell tüntetni a Vámáru- és valutanyilatkozat megfelelő rovatában). Vám A vámkiszabás alapját a vámárunak a külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi árból (nettó ár) kiindulva állapítja meg a vámhivatal. A külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértékét — ha jogszabály másként nem rendelkezik — naptári hónaponként a Magyar Nemzeti Bank által a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó előtti szerdáján (ha a szerda munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított devizaeladási árfolyamon kell forintra átszámítani. A vámáru vételárát számlával kell igazolni, amennyiben azonban ez valamely oknál fogva nem áll rendelkezésre, a Vámáru- és valutanyilatkozat is elfogadható. A vámhivatal nem köteles a számlában vagy az értéknyilatkozatban feltüntetett vételárat (vámértéket) elfogadni, ha az nem felel meg a vámáru szokásos külföldi vételárának. Ilyen esetben a vám alapját a vámhivatal a nemzetközi rendelkezések szerint állapítja meg. Egységesen 15 százalékos vámtétellel kerülnek vámkezelésre az utasok által behozott vagy általuk külföldön feladott 8000 forint egyedi értéket meg nem haladó vámáruk, a szeszes ital, a dohánytermék és a kávé kivételével. A szeszes ital, a dohány- termék és a kávé, valamint az olyan vámáru után, amelynek egyedi értéke a 8000 forintot meghaladja, a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kerül kiszabásra a vám. A vámkezelési díj A külföldről behozott áruk után vámkezelési díjat kell fizetni. Ennek mértéke utas- és ajándékforgalomban 2 százalék, de a 2000 forintot nem haladhatja meg. Nem kell vámkezelési díjat fizetni azoknak az áruknak a vámkezelése során, amelyeket nem a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával vámkezeltek. Az utasforgalomban behozott vámáruk után általános forgalmi adót is kell fizetni, melynek mértéke 25 százalék, alapja pedig a vámalap, a vám és vámkezelési díj és a fogyasztási adó együttes összege. Nem kell áfát fizetni az utasforgalmi kedvezmény terhére vámfizetés nélkül kiadott áruk után. (Folytatjuk)
