Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda Erdélyi színészek Kisvárda (MTI) — A Ha­táron Túli Magyar Színhá­zak idei fesztiválján föl­lépett erdélyi művészekből alakított alkalmi nyári tár­sulatot a Kisvárdai Várszín­ház. A művészgárda elő­ször július 29. és 31. között — három este — lép kö­zönség elé, William Sha­kespeare: A windsori víg nők című, kétrészes komé­diájában. A Magyar Televízió se­gítségével színpadra állított darabban a Marosvásárhe­lyi Nemzeti Színház társu­latának kilenc tagja — Fo­dor Piroska, Fülöp Erzsé­bet, Gasparik Attila, Gás­pár Imola, Győrffy András, Hunyadi László, Karp György, Mende Gabi és Nagy István — szerepel. A Kolozsvári Magyar Szín­házból Biró József, Bogdán Zsolt, Bölönyi Zsolt, Ke­resztes Attila, Nagy Dezső, Spolarics Andrea és Tordai Tekla lép fel. A Temesvári Állami Csiky Gergely Szín­ház társulatától Makra La­jos és Patai Sándor, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatától Csi­ky Ibolya, a Szatmárnémeti Északi Színházból pedig Czintos József kapott sze­repet. A rendező, Horváth Z. Gergely nem minden­napi látványosságot tervez: az előadásra Vízivárossá változtatja a Kisvárdai Vár­színház színpadát. A sza­bolcsi város alkalmi társu­lata még egy darabot mutat be a nyáron, Kos Károly: Budai Nagy Antal című történelmi darabját. A pre­mier augusztus végén lesz, a pontos időpontot később jelölik ki. Beethoven-koncert Martonvásár (MTI) — Három alkalommal rendez­nek Beethoven koncertet az idén Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Ku­tató Intézetének parkjában levő hangversenyszigeten. Az évad első zenei estjén — július 23-án — Antal Mátyás vezényletével, Fal­vai Sándor zogoraművész és a Magyar Állami Ének­kar közreműködésével a Prometheus-nyitányt, az I. szimfóniát és a Karfantáziát tolmácsolja a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekar. Augusztus 6-án a Fide- lio-nyitány, valamint az V. és a VI. szimfónia csendül fel az ősparkban a Magyar Állami Hangversenyzene­kar előadásában Győrivá- nyi Ráth György dirigálá­sával. Augusztus 19-én Lu­kács Ervin lesz a koncerté­vad záróhangversenyének a karnagya. Ekkor a Magyar Állami Énekkar, valamint Csavlik Etelka, Takács Ta­mara, Molnár András és Bercelly István közreműkö­désével, a hangversenyze­nekar tolmácsolásában a Coriolan — nyitányt és a IX. szimfóniát hallhatja majd a közönség. Az 1950-es évek óta rendszeresen megtartott Beethoven-esteknek min­den esztendőben jelentős számú nemzetközi közön­sége is van. A jegyek egy részére ezúttal is a külföldi zenerajongók jelentették be igényüket. Az előzetes jel­zések szerint nemcsak Eu­rópa különböző országai­ból, hanem Japánból, illet­ve az Egyesült Államokból is érkeznek vendégek az idei hangversenyekre. Utcaszínház... ...fesztivál kezdődik Nyír­bátorban július 22-én. A látványosnak ígérkező ta­lálkozón külföldi társulatok is részt vesznek. (KM) Rockfesztivált... ...rendeznek a nyíregyházi ifjúsági parkban július 22- én. Az egész estét betöltő koncerten hét együttes lép fel. (KM) Elmarad... ...Komár László lemezének élő bemutatása a nyíregy­házi szabadtéri színpadon július 22-én és 23-án. Leg­közelebb ugyanitt augusz­tus elején a Kolombusz az őrült spanyol című muzi- kelt mutatja be a Mandala Dalszínház. (KM) Jegyek... ...igényelhetők a szegedi szabadtéri játékokra a nyír­egyházi művelődési köz­pontban. Igény szerint kü­lön autóbuszt is biztosíta­nak. (KM) Koncert... ...lesz a hodászi református templomban július 21-én. Közreműködik Kovács Dé­nes és Szenthelyi Judit. A hangverseny 19.30-kor kezdődik. (KM) Néptánc... ...és modem tánc nyári tá­bort szervez a mátészalkai művelődési központ 9—14 éves gyerekek számára au­gusztus 11—17-ig. Jelentke­zés személyesen vagy tele­fonon. (44/310-010) Gitáros napok Várpalota (MTI) — Ősbe­mutatóval kezdődött hétfőn az idén először megrende­zett várpalotai gitárosnapok egyhetes programsorozata. Az ország különböző tá­jairól érkezett klasszikus gitáron játszó 63 növendék — 10-59 évesig — az egy hét során intenzív elméleti és gyakorlati képzésben ré­szesül. Felkészültségüktől függően a kezdők, a közép­haladók vagy a haladók műhelyében dolgoznak el­ismert zenetanárok irányí­tásával. A kurzuson a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola tanárai működnek közre. A rendezvényhez négy koncertből álló hangver­senysorozat, utcai muzsi­kálás és a házasságkötő te­remben rögtönzött koncer­tek kapcsolódnak. Meg kell küzdeniük mindenért Igény van civil szervezetekre, jó lenne ha Kelet-Európábán is így lenne A nyíregyházi találkozó résztvevőinek csoportja A szerző felvétele Páll Csilla Nyíregyháza — Ebben a ro­hanó világban ki hinné, hogy mégis csak van arra szüksége az embereknek, hogy találkoz­zanak és gondolataikat kicse­rélhessék. A Széchenyi körben minderre van lehetőségük a tagoknak. Szerették volna a középiskolásokat is bevonni, de hiába hirdettek különböző programokat, ezek iránt nem volt nagy az érdeklődés. — A kör ifjúsági szárnyát tavaly nyáron alakítottuk meg. így mi is kitudjuk cserélni gondolataikat fórumaikon — kezdi meg a beszélgetést Ple- tyák Attila — megszeppent beszélgető társaim közül ek­kor még ő a legbátrabb. — Ta­valy alakultunk azóta már ta­lálkoztunk Szatmárnémetiben, Siófokon is volt közgyűlésünk és természetesen rengeteg le­velet váltottunk. Most itt Nyír­egyházán, a Széchenyi István Szakközép Iskolában gyűltünk össze egy hétre, hogy a követ­kező egy év teendőit meg­beszéljük. □ Mi az ami megfogott ben­neteket itt a XX. század végén Széchenyi életművéből? — Ámit ő végrehajtott. Egyszóval minden. Ki-ki meg­találja saját magát benne. En Csíkszeredáról jöttem — szól bele a beszélgetésbe Páczó Dénes, Döme, mi szemét- gyűjtési akciót szerveztünk, ez is belefér. Szintén beletartozik a vallásunk ápolása, és nem utolsó sorban a baráti kapcso­latok szorosabbá fűzése. □ Többen érkeztetek a ha­tárainkon túlról, hogyan tud­játok működtetni a Széchenyi körötöket? — Szerdahelyen minden héten összejövünk, órákon át beszélgetünk. Az elmúlt év során közelebbről megismer­kedtünk a magyar mondavi­lággal, ez az egyedüli lehető­ségünk arra, hogy a magyar történelmet megismerjük. A gimnázium első két évében világtörténelmet tanítanak, az utolsó két évben pedig román történelmet. Szeretnénk többet tudni. Kiállításokat látogat­tunk. S természetesen néhány előadást tartottunk Széchenyi Istvánról. Arra nincsen lehe­tőségünk, hogy előadókat hív­junk meg. Sokkal nagyobb élmény az, ha mi magunk me­gyünk el a könyvtárba, és ku­takodunk ezekben a témákban. A nyárra Goethe: Faust c. mű­ve és néhány Shakespeare drá­ma van kiadva, házi feladat­ként. — Szatmárnémetiben min­den segítséget megkaptunk a tanároktól. Működik egy föld­rajz körünk, ebben is sokan munkálkodnak. Mi többen vagyunk mint Döméék. A tagságunk létszáma közel 80, de természetesen nincs ott mindenki minden rendezvé­nyen — teszi hozzá Trattner Anna Péchy Mária tanárnő: — Á Vajdaságban nem is Széchenyi nevét viseli a kör. Ott is több kulturális eseményt szerveznek. A Felvidéken, Po­zsonyban sajnos még nem funkcionál ilyen szárny. Itt na­gyon nagy a nacionalizmus. Segítséget sem kapnának iga­zán. Már azt is nagy ered­ménynek tartjuk, hogy sikerült összeszedni az iskolák címeit. Tehát a következő támadást a Felvidék ellen indítjuk. Re­méljük, hogy bekapcsolódnak majd ők is. □ S milyen itt Magyarorszá­gon a helyzet? — Azt tudom, hogy a pesti szárny jól működik, de sajnos igazából sehol máshol az or­szágban. Itt Nyíregyházán sze­rettünk volna egy könyvgyűj­tési akciót szervezni. Tudjuk, hogy kint drága kincs a könyv. Ezt azonban mégsem sikerült megvalósítani. □ Mi az oka annak, hogy a határainkon túl jól működik ez a szárny, itthon pedig nem ez a helyzet? — A kintieknek verejtéke- sen meg kell küzdeniük min­denért. Attól kezdve, hogy hol tartják az összejövetelt azzal bezárólag, hogy honnan szer­zik meg az előadásukhoz szükséges anyagot. Az itthoni diákoknak pedig a feltételek nagy része adott. Jó lenne, ha a diákok maguktól éreznék, hogy fontos a közösségek ki­alakítása. — Igény van civil szerve­zetekre. Nyugaton ez nem probléma. Jó lenne ha Kelet- Európában is így lenne. Kárpátalján a Mandala társulata Együttműködési szerződés a beregszászi Illyés Gyula magyar színházzal Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — A kö­zelmúltban a Mandala Dal­színház együttműködési szer­ződést kötött a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal. A beregszászi tár­sulat az egyetlen hivatásos színház Ukrajnában, amely el­sősorban a kárpátaljai ma­gyarságnak játszik. Bármilyen fesztiválon, előadáson lépnek fel a színészek, csak magyarul játszanak. A kisvárdai Határontúli Színházak Fesztiválján talál­koztak a társulatok vezetői, akkor merült fel a gondolat: hatékonyan tudnák segíteni egymás munkáját. — Kevés magyarországi színház látogat Kárpátaljára, és a kárpátaljaiak is keveset játszanak hazánkban — ma­gyarázza Dobos László, a Mandala Dalszínház igazgató­ja­— Kárpátalján húsz év alatt ha fellép ilyen énekorientált színház, mint a Mandala. Nemrégiben Erdélyben jár­tunk, és azt tapasztaltuk, hogy óriási igény van a musicalre. Olyan emberek is ellátogattak az előadásra, akik eddig nem jártak színházba. A nagyon jó székelyföldi tapasztalataink alapján, ahol szó szerint tátott szájjal nézték fellépéseinket, úgy gondoltuk, fellépünk más magyarlakta területen. Ez a megye három országgal hatá­ros, ki kell használni ezt a le­hetőséget a kultúra területén is. Folyamatos együttműkö­dést tervezünk. — Két különböző műfajt is­merhet meg a közönség együttműködésünk által — veszi át a szót Balázsi József, a beregszászi Illyés Gyula Nem­zeti Színház igazgatója. — Mi prózai darabokat játszunk más színházi kultúrával, mint a magyarországi színházak. Szí­nészeink Budapesten és Ki- jevben tanultak, tehát két szín- művészeti főiskolát végeztek. A két társulat kiegészíti egy­mást. — Mindannyian fiatal szí­nészek, így könnyebb együtt dolgozni. Egymást segítjük majd. Mi szemináriumokat is tartunk a Mandulának, ahol szituációgyakorlatokat, drá­maelméletet, színészi mester­séget tanítunk. A beregszászi színház vállalja a Mandala- tumék szervezését a Kárpátal­jai Kulturális Szövetséggel közösen. A Mandala pedig évadonként finanszírozza az Illyés Gyula Színház egy da­rabjának díszlettervezői díját, ami nálunk körülbelül 30 ezer forintba kerül. Nagyobb ran­got jelent, ha egy neves díszlettervezővel dolgozunk együtt, ami jobban vonzza a közönséget is. — Az idén szeptembertől 10-20 előadást tervezünk ki­sebb falvakban — mondja Do­bos László. — A magyar kö­zönség pedig elérhető áron láthat egy abszolút profi szín­ház előadásában ismert prózai darabokat, mint például a Kol­dusopera vagy a Szentiván éji álom című művek. A kisebb települések művelődési házai számára is megfizethető ez a színház. André Chénier, a lefejezett költő Karádi Zsolt Nyíregyháza — Amikor a Philadelphia című film katar- tikus jelenetében Tom Hanks és Denzel Washington Gior­dano André Chénier-ről írott operájának drámai áriáját hall­gatta, kíváncsi lettem arra, ki is volt Chénier? Nos, nem kel­lett sokáig nyomoznom: a je­les francia költő feje éppen kétszáz éve, 1794. július 24-én hullott porba. Miért végezték ki? — merül fel a kérdés. A válasz nem is olyan egyszerű. Konstantinápolyban szüle­tett 1762. október 30-án. Há­romévesen került Franciaor­szágba. Fiatalon tengerész akart lenni, később a katonai pályát választotta. Érdeklő­dése azonban hamarosan az irodalom felé vonzotta, s ókori szerzők műveit tanulmányoz­ta. Az alkotmányos, illetve a liberális királyság híve volt. 1791-ben kezdett el publikálni a Jomal de Parisban. írásaiban védelmezte a királyt, ezért a forradalmárok 1794 tavaszán Passyban elfogták. Március 7- én bezárták a Saint Lazar bör­tönbe, ahol Franquetot de Coigny grófkisasszony is ra­boskodott. Hozzá írta Chénier A fogoly leányka című versét. Robespierre bukása előtt két nappal Chéniert guilottin alá küldték. Jelentős költő volt, noha verseit csak 1819-ben adták ki. Rónay György a köl­tő célját abban látta, hogy an­tik verseket akart írni modem gondolatokról. Életműve tö­redékekben maradt csak az utókorra, egész költeménye kevés van. Amíg líráját elis­meri a kritika, politikai sze­repvállalásait annál inkább el­lentmondásosnak látja. „Lel­kesedett a forradalomért, de Robespierre irányával szem- befordult” — vallotta Rónay György. „A forradalom kezde­tén szívvel-lélekkel vesz részt az eseményekben — mondta Illyés Gyula. — Csakhamar méltatlankodva és merészen ellene fordul a túlzásoknak.” Gérard Walter szerint Chénier nem gyengéd elégiaköltő... Theokritosz szelíd tanítvá­nya... hanem megingathatatlan ellenség, aki ellentmondást nem tűrő módon jelentette ki, hogy az általa vezetett harcból csak egy kiutat lát: a forra­dalmárok kivégeztetését vagy a saját magáét.” Chénier az enciklopédisták híve volt, ateista és materia­lista. Nem kisebb becsvágy fűtötte, minthogy a világ ke­letkezéséről és Amerika fel­fedezéséről írjon világmagya­rázó enciklopédikus tankölte­ményeket. Hatása túlélte: Puskin 1825- ben nagyívű költeményben idézi alakját. A művet a cen­zúra betiltotta, mert úgy vélte, a vers a „megbízhatatlan em­berek körében veszedelmes szellem terjedésére csábíthat és szolgálhat”. Tragikus sor­sáról Giordano 1896-ban írt operát. André Chénier: Alszom, s szívem virraszt Alszom, s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom, S mellém varázsol egy arany ló szárnyú álom. A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg érintem bőrödet, feszes lesz és remeg. S egy indulat riaszt, az álomképi béke széthull, és zaklatott, rossz ébredés a vége; magamban fekszem itt, felgyúlva azt hivém, szép szádat csókolom, a párnát csókoltam én; és álomban karom ölelni vágyva tested a párna pelyheit ölelte csak helyetted. Radnóti Miklós fordítása I lüfcaäfiLglgBgJ ......________ KULTÚRA___

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents