Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL A holocaustra való emlékezés apropóján, nagyszabású, rendkívül látványos kiállítás a budapesti Történeti Múzeumban, a Várban. Korabeli tárgyi, és egyéb dokumentumok mutatják be a 20. század egyik legborzalmasabb korszakát ISB - Nagy Gábor felvétele Bizalom a honvédség iránt Csapatzászló-adományozási ünnepség Szolnokon Göncz Árpád részvételével Szolnok (MTI) — A Magyar Hodnvédség átalakulóban van, mert alkalmazkodnia kell a megváltozott nemzet­közi környezethez, új fela­datához és függetlenségé­hez. Ezt kis létszáma miatt csak úgy teheti meg, ha a legjobb hagyományok őrzőjeként ki­fejleszti magában mindazo­kat a képességeket, amelyek katona elődeinket jellemez­ték az elmúlt évszázadok alatt — hangsúlyozta Göncz Ár­pád köztársasági elnök ked­den Szolnokon a Magyar Hon­védség 88. légimozgékony- ságú zászlóaljánál rendezett csapatzászló-adományozási ünnepségen. A tavaly ősszel megszervezett, Szolnokra te­lepített alakulatnak a csapat- zászlót — törvényben bizto­sított jogkörével élve — Göncz Árpád, a honvédség fő- parancsnoka adományozta. Az ünnepségre az államfőt elkí­sérte Keleti György honvé­delmi miniszter és Deák Lász­ló vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. A zászlóátadás alkalmából tartott rövid beszédében Göncz Árpád rámutatott: el­sősorban katonáink vitézsé­gének köszönhető, hogy őse­ink közel ezeregyszáz éve a Kárpát-medencét elfoglalhat­ták, majd meg is tudták őrizni e területet. Ok voltak azok, akik a különböző történelmi korszakokban szinte mindig kitűntek ötletességükkel, talá­lékonyságukkal, alkalmazko­dóképességükkel és testi-lelki felkészültségükkel. Ezek a tulajdonságok jel­lemzik az önkéntesség alapján szerveződött szolnoki alakula­tot is, amely az új formálódó katonaság jövőjét jelképezi. Aki az itteni példamutató munkát ismeri, csak bizalom­mal lehet a Magyar Honvéd­ség iránt, és bízhat az ország megnyugtató védelmében — fejezte be mondandóját az ál­lamfő. A beszédet követően Göncz Árpád átadta a csapatzászlót Keresztúri László alezredes­nek, a zászlóalj parancsnoká­nak. Ezt követően Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök megáldotta és megszentelte a zászlót. XXX A 88. légimozgékonyságú zászlóalj a Magyar Honvédség folyamatos korszerűsítésének részeként alakult. Jellemzője, hogy alegységei gyorsan és számos célra mozgósíthatók. Békeidőben a humanitárius jellegű, életeket mentő beavat­kozásoknál nyújthatnak segít­séget. Háborús helyzetekben a katonai és polgári objektumok biztosítására, a határon átsod­ródott szigorú szempontok alapján válogatták ki. Az elit alakulatnak a tervek szerint a partnerség a békéért program­ban komoly szerepet szánnak a jövőben. A nagy kivonulás Domi Zsuzsa A médiaelnök-jelöltek hétfői meghallgatá­sának legérdekesebb jelenete körülbelül a kezdés­től számított tizedik percben játszódott le. Ekkor ugyanis — minden előzetes bejelen­tés nélkül! — az ellenzék egyik tagja felolvasta a Göncz Árpádhoz írt levelü­ket, majd pedig mind az öten(!), akikaz ellenzék aka­ratát lettek volna hivatottak kifejezésre juttatni, felálltak és kivonultak a teremből. Stílusérzéküket dicséri, hogy a levelet annak a párt­nak a képviselőjével olvas­tatták fel (Fidesz — Sasvári Szilárd), amelyik az előző 4 évben is ellenzéki szerepet töltött be. Különben ugyan­is elég nagy zavart keltett volna a „vélemények teljes­körű érvényre juttatását” követelni a köztársasági el­nöktől, hiszen a másik há­rom pártnak erre minden lehetősége megvolt az el­múlt időszakban is. A kor­mányzó pártok persze azt ígérik, hogy ezentúl sem fogják korlátozni senkinek sem a szólásjogát. Csak hát az illetői illetők akarata el­lenére nem fogják erőltetni a dolgot. Ez nem is várható el a választásokon győzel­met aratott politikai erők­től, s valószínűleg a válasz­tóik sem erre szavaztak... A kivonulásból világosan kiderült, hogy az ellenzék nem bocsátott meg a győz­teseknek! Most már csak az a kérdés, hogy valójában mit nem bocsát meg? Az őket elsöprő győzelmüket vagy a pénteki baklövést, hogy Horn idő előtt aláírta a médiaelnök-jelöltek kine­vezését? Hiába volt tehát a többszörös bocsánatkérés a koalíciós pártok mindkét el­nöke részéről, a megbocsá­tás csak látszólagos volt, mint ahogy a tárgyalások szombati folytatása is. Sa­ját életünkből azonban pon­tosan tudhatjuk, hogy meg­sértődni mindig azon lehet, amin akarunk és megbo­csátani is azt lehet, amit akarunk. Óhatatlanul fel­vetődik viszont a kérdés: így lesz ez négy éven ke­resztül? Sértődések, kivo­nulások? A tárgyalások ezentúl a sértődések külön­/ bözo fejezetei lesznek? Uj- ellenzéki szemszögből tehát ilyen a demokrácia? A kor­mányváltás mikéntje mind­két oldal viselkedését jel­lemzi. Tévedés tehát azt hinni, hogy csak a frissen kormányra kerülőket minő­síti! Mint ahogy az is té­vedés, hogy a közvélemény automatikusan az ellenzék oldalára áll. Azt ugyanis ki kell érdemelni! Úgy, mint az MSZP és az SZDSZ tette az. elmúlt négy évben. Egy­részt idő kell hozzá, más­részt a közvéleményt fel­háborító kormány megnyil­vánulások. A hőzöngéssel, elégedetlenkedéssel tehát várni kell egy kicsit. Még akkor is, ha a koalíció nem kért 100 napos türelmi időt... A távozó kabinet járandóságai A Grósz-kormányhoz hasonlóan a Boross-kabinet is gondolt a jövőjére Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — A leköszö­nő Boross-kormánynak még volt annyi energiája — és fi­gyelme — június végén, hogy egy hamarjában összehozott kormányrendeletben különbö­ző kedvezményeket biztosít­son a távozni kényszerülő ma­gas rangú állami tisztségvise­lőknek. Az azóta már gyorsan ha­tályba is lépett 98/1994-es szá­mú jogszabály „megfelelő” la­kás használatára jogosítja fel a leköszönő köztársasági elnö­köt és a kormányfőt, ha tiszt­ségét legalább két éven át be­töltötte. Az államelnök és a miniszterelnök mellett az or­Budapest (MTI) — Bár a Munka törvénykönyve előírja a Munkaügyi Bíróság eljárásai előtt az egyeztetést, ezek el­maradnak vagy formálisak. Az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságának kormányzati és munkavállalói oldala keddi megbeszélésén ezért szükségesnek tartotta egy konfliktuskezelő intéz­mény mielőbbi felállítását. A munkavállalók már jövő év ja­nuár 1-jére javasolják a mega­lakítást. Álláspontjuk szerint kezdetben a költségvetés, majd később a munkaadók és munkavállalók is részt vállal­hatnának a szervezet fenntar­tásának költségeiből. A mun­kaadói oldal nem képviseltette magát a tárgyaláson, szerintük erről a témáról a társadalmi­gazdasági megállapodást kö­vetően lehet majd egyeztetni. A tapasztalatok szerint a szággyűlés elnöke is jogosult megbízatása megszűnését kö­vető egy évig személyi véde­lemre, valamint ezen túl évi 30 ezer kilométer keretig szemé­lyes gépkocsihasználatra. A rendelet szerint a „megfelelő színvonalú” járművet és a gép­kocsivezetőt a rendőrség (köz- társasági őrezred) biztosítja. Az említett juttatásokra a volt vezető halála esetén özvegye is jogosult annyi eltéréssel, hogy nem 30 ezer, hanem 15 ezer kilométer gépkocsihasz­nálat illeti meg évente. Mindezeken túl a köztársa­sági elnöknek és a kormányfő­nek hivatali idején túl is szol­gálatára áll kétfős titkárság, annyi ideig, ameddig a tiszt­ségét betöltötte. A rendeletet Munkaügyi Bíróságok által tárgyalt ügyek 2-3 százaléká­ban egyeztetnek előzetesen a vitában álló felek. Kétoldalú tárgyalásaikat nem helyettesít­ve, azt csak kiegészítve mű­ködne az elképzelések szerint a felektől független, békéltető, közvetítő, döntőbírói intéz­mény. Ezzel csökkenne a mun­kaügyi jogviták száma, a bíró­ságok terheltsége. Az ülésen vita volt arról, hogy miként biztosítható az intézmény füg­getlensége. Kormányzati véle­mény szerint erre lehetőséget adna a háromoldalú, tehát a kormányzat, a munkavállalók és a munkaadók részvételével megalakított elnökség felü­gyelete. Ezt az elnökséget pe­dig az Érdekegyeztető Tanács ellenőrizhetné. Az új intézmény segíthetne a kollektív szerződések tár­gyalása, módosítása, vagy a aláíró Boross Péter miniszter- elnök nyilván önmagára is gondolt, amikor a jogszabály­ba került az a mondat, hogy a kormányfő esetében a minisz­teri tisztségben eltöltött időt is számításba kell venni. A mi­nisztereket és az országgyűlés alelnökeit megbízatásuk meg­szűnésétől számított hat hóna­pig személyes gépkocsihasz­nálat illeti meg, az államtitká­rok pedig három hónapig él­vezhetnek hasonló — eseti jel­legű — kedvezményt. Szá­mukra a járművet és a sofőrt az a szervezet biztosítja, amelynél a távozó vezető a tisztségét betöltötte. A távozó kormány „termé­szetesen” csak önmagára gon­dolt, amikor a rendeletet az kollektív szerződés és más jogszabályok által nem ren­dezett kérdésekben kialakult vitáknál is. Jelenleg csak egyéni jogorvoslatot lehet kezdeményezni a munkaügyi bíróságon. Ez kollektívákat érintő jogviták esetén viszont hosszadalmas eljárás. Az egyéni, de azonos tartalmú keresetek feleslegesen terhelik a bíróságot. A kollektív meg­oldásra ugyanakkor a békél­tetők, közvetítők, döntőbírók lennének alkalmasak. Közre­működésüket a helyi szakszer­vezet vagy üzemi tanács is igényelhetné. A döntőbírók a vitázó felektől felhatalma­zást kaphatnának a döntésre azzal, hogy elfogadják dön­tésüket és nem fordulnak munkaügyi bírósághoz. Az in­tézmény felállításáról az ér­dekegyeztető felek a vitát tovább folytatják. 1990. május utáni megbízatá­sokra alkalmazta. Nem példa nélküli azonban ez a rendelke­zés, hiszen a rendszerváltás előtti kommunista kormányok között is találunk olyanokat, amelyek nagy figyelemmel vi­seltettek jövőjük iránt. Lázár György és Grósz Károly nevé­hez is fűződik például olyan rendelkezés, amely ugyancsak gépkocsihasználatot vagy az általánostól eltérő nyugdíjakat állapított meg az egykori veze­tőknek. Ezeket a szabályokat azonban az 1990-ben megala­kult új parlament — a társa­dalmi igazságosság szem előtt tartására és az azonos jogok és kötelezettségek elvére hivat­kozva — hatályon kívül he­lyezte. Kamarai taglista Nyíregyháza (KM) — A ka­marák a tagjegyzékek összeál­lításához az APEH-től és a te­lepülési önkormányzatok jegy­zőitől várják a társas és az egyéni adózókról az alapinfor­mációkat, hangzott el a Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara Ideiglenes Szervező Bi­zottsága keddi ülésén. Az alap­adatok között az adózó neve, telephelye, tevékenysége, sa­ját tőkéje (az egyéni vállalko­zóknál ezt nem kérik), nettó árbevétele, gazdasági formája és adószáma szerepel. Az ada­tokat országos szinten kérik, ezt kamaránként osztják szét, majd a kamarákon belül pél­dául a megyei iparkamara a helyi gazdasági sajátosságok­nak megfelelően különböző osztályokat alakít ki és azokba sorolja a tagokat. Konfliktusmegelőző intézmény Hírmustr Amennyiben... ...az exportorientáció válik fontos szemponttá, van esély arra, hogy a folyó fi­zetési mérleg hiánya jövőre 2 milliárd dollárnál keve­sebb legyen. A költségve­tési deficit ebben az esetben is legalább 400 milliárd fo­rint lesz, az adóbevételek pedig nem emelkedhetnek számottevően. (MTI) A Fidesz... ...szakértői — sajtótájékoz­tatójukon — bírálták a kor­mányprogramot, amiért ho­mályosan kezeli a környe­zetvédelem ügyét, és halo­gatja az azonnali kezelést igénylő problémák rende­zését. (MTI) A Vígszínház... ...felújítása határidőre befe­jeződött, a társulat vissza­költözött az épületbe. Mi­ként Lázár Egon gazdasági igazgató elmondta: a felújí­tási munkálatok egy évig tartottak, az ehhez szüksé­ges összeget — kétmilliárd forintot — a parlament céltámogatásként szavazta meg. (MTI) A gazdasági... ..., politikai, társadalmi élet egyes területeinek „gondo­zására” úgynevezett kabi­neteket hozott létre a Magyar Demokrata Fórum 38 fős képviselőcsoportja. (MTI) Az Eötvös... ...Loránd Tudományegye­temen kedden bemutatták a sajtó képviselőinek azt a 30 darabból álló kőzetgyűjte­ményt, amelyet a Japán Sarkkutató Intézet bocsá­tott a felsőoktatási intéz­mény rendelkezésére. (MTI) Mini-Woodstock Pásztón Pásztó (MTI) — A legen­dás Woodstock-i rock fesz­tivál mintájára, csak persze jóval kisebbre fogva a mé­reteket július 29-31-ig sza­badtéri zenei és szórakoz­tató fesztivált rendez Pász­tón az e célra létrehozott Kavalkád a Modem Kultú­ráért Alapítvány. A rendezők a kedden Pásztón tartott sajtótájékoz­tatójukon elmondták, a vá­ros Kishegyi szabadidő­parkjában a környék meg­közelítően 20 pop-rock együttese ad műsort, me­lyet a színpad körüli gye­pen üldögélve várhatóan többezer főnyi közönség hallgat majd. A produkci­ókat társadalmi zsűri ér­tékeli. A legjobb „bandák” adják a gálaműsort, ők sze­repelhetnek majd a későb­biekben kiadandó kazettán, s szerződést ajánl nekik a helyi menedzseriroda. A szervezők szándéka az, hogy a Kavalkád ’94 néven megrendezett fesztivál — a következő években több kulturális, hagyományőrző programmal gazdagítva — bekerüljön a világkiállítási programfüzetbe is. PHT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents