Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-20 / 169. szám
1994. július 20., szerda KM-POSTA Bérbe nem adható Kérem szíveskedjenek az alábbi kérdéseimre válaszolni: Az önkormányzati tulajdonú (volt tanácsi) lakás kiadható-e külföldi állampolgárnak, amíg a bérlő a gyerekeinél tartózkodik? Kell-e engedély hozzá és kell-e adózni a kapott összeg után? Teljes név Nyíregyháza (A Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatal Hatósági Ügyosztályának vezetője, dr. Köteles István adott választ olvasónk kérdésére: önkormányzati bérlakást az önkormányzat 2/1994. (II. 01.) számú rendeletének 31. paragrafusában foglaltak szerint sem részben, sem teljesen albérletbe adni nem lehet. A lakás albérletbe adása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést tizenöt napos felmondási határidővel felmondhatja. A fentiek alapján tehát sem engedéllyel, sem engedély nélkül önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható. Adózni ingatlan bérbe adása, hasznosítása után az adójogszabályok alapján természetesen kötelező, de a fentiek értelmezése után nyilvánvaló, hogy ez csak a magántulajdonú lakások, ingatlanok esetében alkalmazható.) Érvénytelen? Úgy tűnik, ha az ember tisztességesen megvásárolja a buszbérletét, az még nem biztos, hogy elég a közlekedéshez. Én naivan (az Örökös- földről a Centrum Áruházig utazom naponta), „csak” a 17- es buszra váltottam bérletet... A buszsofőröknek felmutattam minden nap, de senki sem szólt, hogy a a 17-es járatra a 17-es bérlet érvénytelen. A múlt héten pénteken reggel felszállt a buszra három ellenőr, kérte a bérleteket. Nyugodtan mutattam az enyémet. Erre az egyik ellenőr (a reggel fél nyolckor elég zsúfolt buszon) elvette a bérletemet. Megkérdezte, hogy mikor vásároltam? (Mivelhogy e havi, nem vehettem hónapokkal ezelőtt). Elmagyarázta szép hangosan, hogy ez a bérlet érvénytelen, csak a 117-es bérlet érvényes a 17-es vonalra. \ Birtok a vizen Harasztosi Pál felvétele Én sajnos, ezt eddig nem tudtam! Elhiszem, hogy ez így van, csak az zavar egy kicsit, hogy egy tömött buszon kell végighallgatnom a korántsem halk tanítást. Amit egyébként megköszönök, de nem értem, hogy ha már amúgy is ilyen drága a bérlet (ill. buszjegy) ára, miért fogadják el az érvénytelen bérletet a buszvezetők, amikor felszállók vele? Vagy miért nincs kitéve tájékoztató a bérletvásárló helyekre, hogy melyik járatra, mi jó? Éppúgy, mint az autóbuszokon... Annyit tudtam, hogy a szakaszhatár a Vay Ádám körút, onnan bérletem nem érvényes, ám én addig soha nem is utazom. Mindenesetre nagyon szégyelltem magam a buszon, és ezt a levelet is azoknak írtam, akik 17-es bérlettel fel mernek szállni a 17-es buszra az Örökösföldről a Centrum Áruházig. Bocsánatot kértem az ellenőrtől, és 200-as vérnyomással, elindultam munkahelyemre, hogy ott az ügyfelekkel higgadtan tudjak foglalkozni, és munkámat maximálisan el tudjam látni. További jó munkát kívánok a Volán ellenőreinek, de ha lehet, azért azt büntessék, aki meg is érdemli! H. Istvánná Nyíregyháza-Örökösföld Egy éve Végső elkeseredésemben fordulok segítségért. Tavaly 1993. október 25-én előre megállapodott időpontban a soproni Kenfert Kft.-nek a nagykállói léalmasűrítő-tele- pére szállítottunk 13 850 kilogramm léalmát, melynek értéke 110 800 forint. Leadáskor az átvevő 8 napos határidőt mondott, hogy akkor fogják kifizetni. Sajnos, ez nem lett igaz. Millió időpontot mondtak már, hogy ekkor és ekkor fizetik, de mind a mai napig nem történt meg. Sikerült telefonon elérnem a kft. vezetőjét, aki nem tagadja, hogy tartozik, de semmilyen ígéretet nem tud tenni arra, a fizetés időpontjára. Mert míg a magyar állam nem fizet neki, addig ő sem tud. Sajnos, ez a termelőknek nem nagy vigasz! Már az idei évben nem volt miből metszeni, permetezni. Mi a férjemmel a termelőszövetkezettől kapott 30 aranykorona fejében gyümölcsöst igényeltünk, hogy talán valamit hoz a konyhára és köny- nyebben fogunk élni. De nem így gondoltuk, hogy az OTP- kölcsönből termelt alma árát nem fogjuk megkapni. A várunk férjem munkanélküli lett, keservesen be kellett osztani a munkanélküli-segélyt. Nagysokára tudott csak elhe- lyezkedni.Nyaranta már évek óta mindig termelünk valamit, de még így sohasem volt, hogy az árát nem kaptuk meg. Nagyon kérem Önöket, hogy segítsenek ez ügyben, hogy a termelők megkaphassák a pénzüket mert gondolom, hogy ez az ügy nem csak minket érint. P. Sándorné (Pontos cím) Július tizenharmadikán válaszolt a Kenfert Kft., miszerint az 1993 őszén a kistermelőktől felvásárolt léalma árát (nagy hányadát már kifizették a termelőknek) akkor egyenlíthetik ki, ha a német vevőtől megkapják az almasűrítmény vételárát. Ez azért késik, mert a német vevő tovább exportálta az USA-ba. O csak akkor egyenlíti ki a vételárat, ha az áru megérkezik és reklamációt nem jeleznek vissza. Ez az időpont legkésőbb július harminca- dika, így a kifizetésekre addig kerül sor. Jogászszemmel A haszonélvező jogairól és kötelességeiről Dr. Kovács Mihály Egy nyíregyházi olvasónk azt szeretné tudni, hogy a társasházi lakások esetében (elsősorban az eladott önkormányzati bérlakásokból létrehozott társasházakban tapasztalható ilyen gyakorlat), a lakásban nem lakó tulajdonos, vagy a benne lakó haszonélvező köteles a vételárhátralékot, illetve a közös költséget fizetn? A haszonélvező jogait és kötelességeit a Polgári Törvénykönyv 157-164. paragrafusa szabályozza. Ennek értelmében a haszon- élvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni és a hasznait élvezni. Ennek fejében a haszonélvező a jogai gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket — a rendkivüli javítás és helyreállítás kivételével — terhelik azok a köte-1 K lességek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. Olvasónk olyan eseteket említ levelében, amelyekben jogszabályi lehetőség alapján engedi át a volt bérlő a tulajdonjog megszerzését a gyermekének, vagy unokájának. Ilyen esetekben a későbbi viták megelőzése szempontjából célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt megállapodásban rögzíteni, hogy a lakás fenntartásával járó költségek hogyan fognak később megoszlani a tulajdonos és a haszonélvező között. Szintén megyeszékhelyi olvasónk tudakozódik az építési telkek körüli kerítés létesítésének szabályai felől. Az 1986. (II. 27.) ÉVM. rendelet — az Országos Építésügyi Szabályzat — 73-73. paragrafusa rendelkezik a kerítés megépítésének szabályairól. Eszerint az ingatlan tulajdonosa köteles kerítést építeni a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszán, amelyet köteles fenntartani is. Oldalhatáron álló épület esetében a tulajdonos az oldalkerítést ott köteles megépíteni és fenntartani, ahol az épület áll. Már kialakult beépítés esetén — helyi szokásoknak megfelelően — az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét az építésügyi hatóság ettől eltérően is meghatározhatja. A 73. paragrafus szerint az építési telek határvonalain kerítés létesíthető, ezt az építésügyi hatóság — egyéb használati, sajátos települési vagy közérdekből — elrendelheti, megtilthatja. A jogszabály építési telek homlokvonalán lévő kerítésnél közterület használatot veszélyeztető megoldást például szögesdrót, csak 1,90 méter magas lehet. Tömör anyagú kerítés — eltérő hatósági előírás hiányában — legfeljebb 2,50 méter magassággal létesíthető. Harmadik olvasónk is nyíregyházi. Ő a szomszédjára panaszkodik, aki tehergépkocsival megrongálta a lakóházát, mert az autókijárat nagyon szűk. A szomszéd vállalkozási tevékenységet kíván folytatni, ehhez az építési engedélyt meg is kapta. Olvasónk szeretné tudni, hogy az egyes lakóépületek között mennyi a jogszabályban előírt minimális oldaltávolság. Az ő esetében — miután kialakult beépítettségről van szó — a minimális oldaltávolság három méternél kevesebb nem lehet. Nyilvánvalóan a meglévő épületek között úgy kell a gépjárművek közlekedését megoldani, hogy az ne veszélyeztesse a szomszédos lakóépületét, illetve hogy az okozott kárt térítse meg. Ameny- nyiben a szomszéd erre nem hajlandó, akkor a polgármesteri hivatalnál kell birtokháborításért bejelentést tenni. Hrlr S í Cht j-41®i 11' f í/rl I Lt. A felmondási... ...idő a gyes lejártát követő harmincadik nap után kezdődhet, addig a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát — üzenjük Kállai Péternének Nyíregyházára. A gyermekek... ...születési adatait kérjük a szabadság kiszámításához Pauwlik Csabánétól. A vaksági... ...segélyre való jogosultságot a megyei szemész szakfőorvos állapítja meg. A kérelmezőket szemészi szakorvosi vélemény alapján hívja be — válaszoljuk Gy. Sándor záhonyi olvasónknak. Megegyzésre... ...van mód a perben — üzenjük Ibrányba. Az ingatlan... ...korlátot (fél lakást) meghaladó tulajdon esetén az igénylők állami támogatásban (törlesztési támogatás) nem részesülhetnek. Lapjuk 1994. június 22-i számában „Busszal, vagy lábbusszal” címmel Tóthné Nefiru Anikó nyíregyházi lakos által írt olvasólevélre az alábbi választ adjuk: Az 1994. július 1-jétől érvényes első ajtós beszállási rend tervezésekor igyekeztünk minden olyan helyzetre felkészülni, amely felszálláskor ez idáig gondot jelentett. Az autóbuszok műszaki kialakítása csak ritkán tette lehetővé, hogy babakocsival kényelmesen is fel lehessen szállni. Az új rend bevezetésekor az autóbuszok első és második ajtajánál lévő kapaszkodókat bal oldalra szereltük át, így nagyobb helyet biztosítottunk a csomagokkal, babakocsival történő felszálláshoz. Abban az esetben, ha az utasforgalom oly mértékben megnövekszik, hogy az első ajtónál a babakocsis kismamák nem tudnának felszállni, így lehetőség van a második ajtón történő felszállásra. Az autóbuszok ajtajait, ahol a babakocsival fel lehet szállni, babakocsit ábrázoló emblémával jelöltük meg. Ez a lehetőség akár menetjeggyel, akár bérlettel utazó kismamáknak is biztosítja azt, hogy nem gyalog, hanem autóbusszal is elérhetik úti céljukat. Dr. Huba Péter üzletágigazgató Szabolcs Volán Rt. Együtt folyósítható Egy beregi olvasónk baleseti járadékot és rendszeres szociális járadékot kap ösz- szevontan. Azóta az állapota sokat romlott, újabb szakértői vizsgálatot akar kérni. De szeretné előzőleg megtudni, hogyha rokkantnak minősítik, akkor továbbra is kaphatja-e a baleseti járadékát? Az Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint az 1975. évi II. törvény értelmében a rendszeres szociális járadékkal a baleseti járadék együtt folyósítható. Rokkantsági nyugdíj esetében a baleseti járadékot a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe be kell számolni, és a nyugdíj megállapításának napjával a baleseti járadékot be kell szüntetni. Az I. fokú Orvosi Bizottság külön véleményezi a balesetből, valamint az általános rokkantságból eredő munkaképesség-csökkenést. . A rendszeres szociális járadékhoz 50 százalék, a III. csoportos rokkantsághoz pedig 67 százalékos munkaképesség-csökkenés szükséges, ami független a balesetből eredő munkaképesség-csökkenéstől. A rokkantsági nyugdíjat az irányadó időszakban elért keresetei és a baleseti járadék alapján kiszámított havi átlagkereset alapján kell kiszámítani a megszerzett szolgálati idő figyelembevételével. A Sóstón lassan már csak az égig érő jegenyék őrzik a múlt szépségeit Balázs Attila felvétele Babakocsival is
