Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd HAZAI HOL-IVII Az önállóság serkentő hatása Merre fejlődik a honfoglalás kori Beszterec? • Működik az alapítvány Györke László Beszterec (KM) — „Hon­foglalás, kori település, föld­vára, Árpád-kori nemzet­ségfői templomának marad­ványai talán még megment* hetők a jövőnek” — írja er­ről a ma 1138 lakost szám­láló rétközi településről a Kit hol talál? című kiadvány. Beszterec a rendszerváltással lett önálló. Mint Vasmegyer társközsége, állandóan apadt. 1950-ben 1600, 1990-ben 1059 a lakosainak száma. Nem egészen négy év alatt te­hát hetvenkilenc fővel gyara­podott, amely nem sok megye­beli településről mondható el. Iskolabővítés Emlékszem egy viharos falu­gyűlésre alig egy éve, amikor a község vezetőinek szemére vetették: miért építtet ilyen hatalmas iskolát. Elég lenne kisebb is. Kiss Gyula iskola- igazgató ezt most „kézből” megkontrázza: — A befejeződött tanévben 137 tanulónk volt, a követke­zőben 161-en lesznek. Két­ezerre — az óvodai létszám alapján — az iskolások száma eléri a kétszázat. Az új iskolához — tavaly szeptemberben vették „birtok­ba” a nebulók — impozáns tornaterem is épült. Mivel fel kell készülni a növekedésre, a tetőtér beépítésével újabb tan­termeket, egyéb fontos helyi­ségeket alakítanak ki. — Csak az a gondunk, hogy a felszereltség tekintetében egyelőre elmaradunk — teszi hozzá az igazgató. — Fél mil­lió forintra lenne szükség. — Úgy gondolom — mond­ja Klémánné Kiss Mariann Tanulmány Budapest (MTI) — A jö­vőben újszerű közgazdasá­gi gondolkodásmódra, a gazdasági kérdések kör­nyezetgazdasági szemléle­tű megközelítésére lesz szükség — írja a Világgaz­dasági Kutatóintézet. Kihívások sorozatában megjelent tanulmánya, amely a fenntartható fejlő­dés hosszú távú hazai kon­cepciójával foglalkozik. A Kiss Károly által ké­szített tanulmány szerint az új szemlélet nemcsak a környezetbarát termelést, hanem új fogyasztói érték­rendet is jelent. Az új gaz­dasági stratégia érvényesí­téséért, megvalósításáért Magyarországon akkor is erőfeszítéseket kell tenni, ha a lakosság és a döntés­hozók ma még a természeti vagyont felélő fogyasztói társadalommal szimpati­zálnak. A globális környe­zeti változások rendkívül hátrányosan érinthetik az országot. Az előrejelzések egybe­hangzóan azt állítják, hogy a klímaváltozás eredmé­nyeképpen Magyarorszá­gon a forró, száraz nyarak állandósulhatnak, s ez na­gyon negatívan befolyásol­ná a mezőgazdasági terme­lést. A környezet megóvá­sát átható gazdasági szem­lélet elterjedését egészség- ügyi okok is indokolják, hiszen rendkívül alacsony a várható átlagos életkor és igen magas a környezeti ártalmaknak is tulajdonít­ható rákos megbetegedé­sek száma. Az új iskola Beszterecen jegyző —, hogy az iskolára két okból is nagy szüksége van a településnek: részben mert a szétszórt, olykor életveszélyes állapotban lévő épületekben szó sem lehetett korszerű ok­tatásról, másrészt pedig a település megtartó ereje nem kis mértében függ attól, mi­lyen az iskolája. S egyáltalán az önkormányzat intézmé­nyei. A vezetés tehát idejében fel­ismerte, hogy az önállóvá vá­lással —persze megfelelő kül­ső segítséggel, „menedzselés” mellett — sokat tehetnek a te­lepülésért. Ebbe a koncepció­ba beleillik a művelődési ház, amelyben több ezer kötetes községi könyvtár is helyt ka­pott. Egy vállalkozó gyógysze­rész felismerte: fiókpatikára is szükség van. Az épület már lé­nyegében készen áll az orvosi rendelő mellett, hamarosan megnyílik. (Az más kérdés, hogy sokszor hiába mennek az orvosi rendelőbe a betegek.) Beszterecen akadnak olyan emberek, akik úgy vélik: lehe­tett volna szerényebb iskola, Fehérgyarmat (MK) — Jú­nius 24-én közel száz állami gondozott és gondozója él- 'vezte a megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet munka­társainak vendéglátását. Mint Urban Éva, a GYIVI fe­hérgyarmati munkatársa el­mondta a Fehérgyarmaton és környéken élő, nevelőszülők­nél kihelyzett állami gondo­zott gyerekeket, illetve a neve­lőszülőket hívták a fehérgyar­mati strandra. Tervük az volt, hogy gyerekek és gondozóik ismerkedjenek egymással, a várossal. A nevelőszülők cse­réljék ki tapasztalataikat, il­letve mindenki örüljön, szóra­kozzon, strandoljon. Ennek feltételeit meg kellett terem­teni. Erre a GYIVI központi keretéből nem tudott adni. Ugyanis a találkozóra érkező­ket tízóraival várták a stran­don. A buszjegyek árát min­denkinek kifizették. A délelőt­A szerző felvétele művelődési ház, a maradék pénzt meg szétoszthatták vol­na a rászorultak között. Azon a bizonyos falugyűlésen hiába magyarázta Poór József pol­gármester, hogy az állami tá­mogatást csak arra fordíthat­ják, amire kapják — a hallga­tóság egy (kisebb) részét min­dez nem elégítette ki. Termé­szetesen azokat, akik naponta ácsingóztak segélyért, miköz­ben annyi fáradságot sem vesznek, hogy a portájukat rendben tartsák. Helyzetjelentés Az viszont tény, hogy Beszte­recen mindössze 150 em­bernek van munkája, s közü­lük is sokan eljárnak dolgozni. Mintegy négy és fél millió fo­rintot fordítanak szociális fel­adatokra. Ennek igen nagy hányadát teszi ki a munkanél­küliek jövedelempótló támo­gatása. Sajnos, jellemző adat: a költségvetés elfogadásakor még 61 jövedelempótlósra számítottak, akiknek ma a szá­ma már 73. Ennek ellenére az önkor­mányzat 100 ezer forint vissza ti órákban, jó meleg idő volt, hűsítő és süteménykínálat vár­ta a vízből, vagy a játékból odaérkezőket. Délben sertés- és marhapörkölt gőzölgőn a strandi asztalon. Az ételt a nábrádi önkormányzat közre­működésével az ottani óvodá­ban készítették el. Ivóié, ropi, sütemény, csoki, rágó egészí­tette ki a menüt. A megvalósításhoz többen nyújtottak segítséget. A strand magánbérlője fél áron been­gedte a meghívottakat. A két szociálpedagógus Urbán Éva és Lőkösné Kovács Ibolya ugyanis sorra járta azokat, akik elképzelhetően nem zár­kóznak el az ilyen jellegű se­gítségkérés elől. S valóban: a nábrádi mellett a fehérgyar­mati önkormányzat a helyi Áfész, az ADU diszkont, a jánkmajtisi Tranzitker Bt., a Tisza Trade Kft., de a vállal­kozók közül Huszti Sándorné, Papp Lászlóné és Kalydi Fe­nem térítendő támogatást nyújt az első lakáshoz jutók­nak — ha építkeznek. De csakis akkor. Lerobbant lakás vásárlására nem adnak támo­gatást. Ez — hogy a jegyző szavaival éljek — besztercei specialitás. Alapítvány, társulás A fent említett gondokból kö­vetkezik, hogy a helybeli munkahelyteremtés minden lehetőségét meg kell ragadni. Ennek a jelentkező „igény­nek” a kielégítésére hozták lét­re még 1991-ben a Helyi Jóléti Szolgálat Szociális Alapít­ványt. Az alapítvány eddigi te­vékenységének kézzelfogha­tó eredménye egy sütőüzem, amely több mint tíz embernek ad munkát, s egyúttal javítja a település ellátását. Ugyancsak az alapítvány nevéhez fűződik egy építőbrigád létrehozá­sa munkanélküliekből, akik a középületek karbantartásával, javításával, kisebb létesítmé­nyek építésével foglalkozik. Az önkormányzat a föld­nélkülieknek — elsősorban a cigány lakosságnak — juttat parcellát, ahol a legszüksége­sebb mezőgazdasági terméke­ket megtermelhetik maguk­nak. (Érdekes, hogy ezeket a földeket megművelik, viszont az elgyomosodott kertekhez nem nyúlnak.) A község fejlődését valószí­nűleg befolyásolja az a tény is, hogy a 18 települést magába foglaló Rétköz Kistérségi Fej­lesztési Társulás központja Beszterecen van. Az idén már gáz is lesz a fa­luban. Harmincnyolc cross­bartelefon van, amelyet ’96-ig bővíteni fognak. Hát ennyi dióhéjban erről a honfoglalás kori településről, amely való­színűleg jó úton jár. Pénzhiány mi­att állandóan romlik mű­emlékeink, mű­emlék jellegű épületeink ál­laga. A képen: a Lónyay-kripta Györke László felvételei Sikeres gondozói premier Beregdarőcon... ...húsz működő vállalkozás közül tizenhét szolgáltatás­sal foglalkozik, ezen belül a többség kiskereskedő, öten fuvaroznak, míg Kacsora István mezőgazdasági bér­munkát vállal. (KM) Nagy sikere... ...volt Kemecsén a borbe­mutatónak. Sallai Pál (nö­vényvédő állomás) nagyra értékelte, hogy alapvető borhibákra nem bukkantak az 50 bemutatott termék között. (KM) Nyírgelsén... ...a mintegy 5 kilométer­nyi belterületi úthálózatból még csaknem 3 kilométer­nyit kell rendbe hozni. (KM) A leszázalékolási... ...hullám most érte el Nyír- gyulajt. 1993-ban és az idén eddig mintegy százan vo­nultak kényszemyugdíjba. (KM) Szomorú... ...statisztika: Nyírpilisen 1970 és 1990 között a la­kosság csaknem felére csökkent. (KM) Nyári munkára... ... diákokat alkalmaz a sós­tói melegstrandon az Éhes Bakter Büfé. Jelentkezni le­het a helyszínen. (KM) Nagyüzem a vasmegyeri Primula magánpatikában Külföldre utazóknak ajánljuk Nyíregyháza (KM) — Bár már tombol a nyár, azért talán nem haszontalanok azok a tanácsok, melyeket a Vám- és Pénzügyőrség szakembereitől kaptunk, és sorozatban tesszük közzé. □ Miből mennyit lehet be­hozni? Az utasforgalomban be­hozott áruk alapvetően a saját, illetve a családi szük­ségletek kielégítésére szol­gálnak, így nem lehetnek kereskedelmi mennyiségű- ek. Mi az a mennyiségű áru, amely utas- vagy ajándék­forgalomban nem minősül kereskedelmi jellegűnek? 1. Gépkocsi vagy lakóau­tó és tehergépkocsi vagy autóbusz családonként 1 db/év. 2. Szeszes ital 1 liter ége­tett szeszes ital és 3 liter bor, valamint 5 liter sör. 3. Dohánygyártmány 500 db szivarka vagy 100 db szivar vagy 500 gramm do­hány. 4. Kávé, tea, kakaó és va­lamennyi fűszer és keveré­ke 1-1 kg. 5. Építőanyag, épületbe­rendezési és felszerelési tárgyak a felhasználási cél­nak megfelelő mennyiség­ben. 6. Egyéb áruk. 500 Ft egyedi értékig faj­tánként 10 db, 2000 Ft egyedi értékig fajtánként 5 db, 5000 Ft egyedi értékig fajtánként 2 db, 5000 Ft egyedi érték felett 1 db. A fajtánként megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mértékegységét, kiskeres­kedelmi kiszerelés szerinti mennyiségét kell érteni (pl. db, liter, kg, pár, tucat, készlet, doboz, zsák, bal­lon). A mennyiségi keret túllé­pése miatt nem vámkezel­hető vámárukat a vámhiva­tal visszatartja. A visszatar­tott vámárukat az utasnak jogában áll külföldre visz- szaszállítani, feltéve, ha ah­hoz a Magyar Nemzeti Bank hozzájárul. Amennyi­ben a Magyar Nemzeti Bank a visszatartott áruk külföldre történő kiszállítá­sához nem járul hozzá, azokat az utasnak fel kell ajánlania állami vállalat útján történő értékesítésre. A felajánlott áruk értéke­sítéséből befolyt összeg 50 százaléka vám címén kerül elszámolásra, a fennmaradó összeg pedig — az áfa és egyéb köztartozás, vala­mint költség levonása után — a felajánlót illeti meg. Itt kell külön kiemel­nünk, hogy az emberi fo­gyasztásra alkalmatlan tisz­ta szesz utasforgalomban nem hozható be, nem vi­hető ki és az ország terüle­tén nem szállítható át! Az ilyen szeszgyári ter­mék külföldre vagy bel­földre visszavihető, vámá­ruként az államnak ellen­szolgáltatás nélkül felajánl­ható. „Vámmentes”: Vámmen­tesen hozhatnak be a 16 éven felüli utasok saját használatukra útiholmiként 250 db szivarkát vagy 50 db szivart vagy 250 gramm dohányt vagy ezen termé­kek 250 grammig terjedő összeállítását, 2 liter bort, 1 liter égetett szeszes italt, 1/4 liter kölnivizet és kis menynyiségű parfümöt. (folytatjuk) ffÖVidtelf renc is azonnal odaálltak a se­gítőkhöz. A vidékiek már reggel 8 órától élvezhették a vendéglá­tást. A felajánlott termékek ré­vén egész nap volt mit enni-in- ni. Többen pénzzel segítettek. A lebonyolítás céljára létrejött az Együttélési Alapítvány. Akik arra jártak, boldog, jókedvű gyerekeket és nevelő­szülőket láttak. Ki-ki segített a két szociálpedagógusnak a beszerzésben — a húst például az összegyűjtött pénzből vásá­rolták — illetve az edények el- hozásában, az étel kiosztásá­ban. Egy nagy család volt az ünneplő sereg. Ez volt a fehér- gyarmati térségben az első ilyen jellegű kezdeményezés, mely sikerrel zárult. így érthe­tő, hogy érdekeltek és szerve­zők osztották véleményüket. Először, de nem utoljára, talál­kozhattak így állami gondo­zottak, nevelőszülők és szoci- álpedagógusok.

Next

/
Thumbnails
Contents