Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
1994. július 18., hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyaiország 3 Zugárusok és a jövedéki törvény Termékeiket az ellenőrző címke nélkül már nem adhatják el a kereskedők Mező Éva Nyíregyháza (KM) — Jövedéki törvény ide vagy oda, a KGST-piacon, de még a belvárosban is felbukkannak a zugárusok, akik táskájukból kínálják az olcsó cigarettát, kávét. Az engedéllyel rendelkezőket joggal háborítja fel a feketepiac, hiszen számukra az árusítás feltételei június elsejétől tovább szigorodtak. A hónap elején lejárt a törvény által megszabott türelmi idő: a raktárakban felhalmozott, még zárjegy nélkül gyártott termékeiket az ellenőrző címke nélkül már nem adhatják el a kereskedők. A leltárkészítést követően a vámhivataltól ezekre a termékekre készletzárjegyet kell igényelniük, s csak ennek felragasztása után kerülhetnek a boltok polcaira. Ellenőrzések A jövedéki ellenőrzést országszerte elsősorban a Vám- és Pénzügyőrség illetékes szervei végzik. Soltész Józsefet, a nyíregyházi parancsnokot kértük arra, foglalja össze a megyei ellenőrzések tapasztalatait. — Talán sokaknak csalódást okozok, de igazán jelentős „fogásról” nem számolhatok be — mondja a főhadnagy. Természetesen a rendszeres ellenőrzések során mindig tapasztalunk szabálytalanságokat, de ezek kisebb súlyúak. Még a város legkritikusabb területén, a KGST-piacon sem annyira rossz a helyzet, mint sokan képzelnék. Itt könnyebb kiszúrni a sorok között szeszes italt, cigarettát árulókat, akik már biztosak lehetnek a büntetésben. Köztudott, hogy a jövedéki termékek utcai árusítására nem szerezheti engedély. Az ellenőrzés szempontA gépkocsikat is rendszeresen ellenőrzik jából a belvárosban sokkal rosszabbak a lehetőségeink. Nagy-nagy szerencse szükséges ahhoz, hogy a különböző helyeken rendszertelenül felbukkanó feketézőket tetten érjük. A háztartási tüzelőolajjal közlekedő gépkocsik- kiszűréséhez a rendőrség nyújt segítséget. Bírságolnak Akiről bebizonyosodik, hogy jövedéki tevékenységet engedély nélkül, illetve nem engedélyezett helyen végez, vagy a törvény rendelkezéseit más módon megszegi, a vámhivatal pénzbírsággal sújtja. Ennek összege a kiskeredelmi forgalmi árhoz igazodóan különbözik az egyes jövedéki termékeknél. Dohánygyártmányok esetében a forgalmi ár 140 százaléka, szeszes italnál 160, sörnél 110, kávénál 60, kőolajtermékeknél pedig 120 százaléka. A legalacsonyabb pénzbüntetésnek azonban a 20 ezer forintot el kell érnie. Ez azt jelenti, hogy akitől 2-3 karton cigarettát koboz el a hivatal, ami után a százalék számítás alapján jóval alacsonyabb lenne a bírság összege, annak is a 20 ezer forintot kell megfizetnie. A pénzbüntetés minden esetben együtt jár a termék elkobzásával is, amit a vámhivatal megsemmisít. Ha a járművekről derül ki, hogy háztartási tüzelőolajjal üzemelteti a tulajdonos, legjobb esetben is 50 ezer forintja bánja— Igaz, hogy eddig nem sikerült ilyen ügyet felderítenünk, de tudomásunk szerint forgalomban vannak hamisított zárjegyek — mondja a főhadnagy. Ezek legfőbb jellemzője az azonos sorszám. Előállításukat nyilvánvalóan nagyon megdrágítaná, ha egyenként különböző számokkal látnák el őket. Sajnos a háztartási tüzelőolaj-utalványokat is hamisítják. Mivel ezeken nem szerepel sorszám, csak a vízjel, a rajzolat gondos tanulmáHarasztosi Pál felvétele nyozása után derülhet ki, hogy hamisították. Különösen a benzinkutasoknak kell nagyon óvatosnak lenni, mert ha hamisítványra adnak ki olajat, nekik kell a bírságot megfizetniük. Hamis zárjegyek Az utóbbi időben jelentek meg a piacokon azok a cigaretták, amelyeknek lezáró címkéjén ciril betűs a felirat. Nem jelentős mennyiségről van szó, többnyire legálisan kerülnek az országba. A külföldiek útiholmiként 10 doboz cigarettát hozhatnak át a határon. Ezt a mennyiséget akár naponta is elhozhatja valaki, s ha ismerősénél összegyűjti, nagyobb tétellel jelenhet meg a piacon. Ugyan a külföldiekre is érvényesek a bírságtételek, de ennek kiszabása csupán formalitás, hiszen úgysem tudják kifizetni, így lényegében csak az elkobzás miatt éri hátrány őket. A hollywoodi álomgyár érti a dolgát. A film- csinálás minden fortélyát jól ismerik, ez sikereik titka. Akár érzelgős szerelmi történetről van szó, akár akciófilmről. De lehet scifi vagy a nézők idegeit borzoló horror, a produkciók rendszerint kasszasikert jelentenek. Ha a film világsikert arat, sorozatot csinálnak belőle, de minimum még egy bőrt lehúznak róla mint Spielberg a Cápa történetéről. Én is mint kezdő vállalkozó erre törekszem. A filmcsiná- lás megtanulható, utánozható, csak le kell koppintani a jól bevált módszereket. Persze az egyszerű másolás nem vezet eredményre, mindent adaptálni kell a magyarországi viszonyokra: ki hinné el nálunk, hogy cápaveszély van a Balatonban. Viszont van más ragadozónk, amely hasonlókra képes. Szóval van egy jó sztorim, keresek egy pénzes producert, aki ismer egy kiváló rendezőt. Férfi főszerepre felkérjük az Eperjes Károlyt, hősnőnek meg ott a feleségem. Azt már én is tudom, hogy a filmben a valóságot fel kell nagyítani, az eseményeket sűríteni szükséges, egy végelgyengüléses halál sem tarthat tovább másfél óránál... Lássuk tehát a történetet: Kullancs /., színes szélesvásznú, magyar film. 1. Jelenet: Romantikus erdei környezet. Itt egy fűszál, ott egy fiatal pár andalog, kéz a kézben. A fűbe hév erednek... Egyszer csak jön a rettenetes kullancs, és belefúródik a lány popsijába. (A kullancs óriási mutáns, fél méter széles, csípésének hatása azonnali. Hamarosan látszanak az áldozaton az agyvelőgyulladás és a Lyme- kór tünetei.) 2. jelenet: Felbukkan főhősünk az erdész, aki a tragédia helyszínén a kullancsot keresi. Mindenkit óva int az erdei sétától. Mégis egy kiránduló iskoláscsapatot nem tud időben figyelmeztetni. Egy elkalandozó kisdiák lesz a Kullancs I. következő áldozata. Amikor megtalálják, már kiszenved. 3. jelenet: A város illetékesei tanácskoznak. A környezetvédők tiltakoznak a kullancsirtás ellen, mert felborul a biológiai egyensúly, és elszaporodik az ember. Az idegenforgalmi szakemberek el akarják titkolni az egész kullancsügyet a turistaszezon végéig. A városnak nincs egy fillérje se a kullancsirtásra, se oltóanyagra, mert elköltötték a teljes keretet a szúnyogok ellen. 4. jelenet: Az erdész magányos hősként harcol, a nyilvánosság teljes kizárásával a Kullancs I. ellen. Egyik portyázása alkalmával a kutyája (a magyaros jelleg miatt puli) üldözőbe veszi a Kullancsot, de mire a gazdája odaér a kedves állat halálos csípést kap, a ragadozó pedig eltűnik. 5. jelenet: A polgármesteri hivatal végre beavatkozik, mert közelednek a választások. Álláshirdetést tesz közé a városi főkullancsirtói tisztség betöltésére. Az 1500 jelentkező közül egy munka- nélküli sintért választanak ki. 6. jelenet: Megindul a hajtóvadászat. Közhasznú munkások hada keríti be az erdőt. Rajtuk a polgári védelem vegyvédelmi ruhája. Az erdész és a fővadász a kijelölt helyen lesben állnak. Egyszeresük szemtől szembe kerülnek a félelmetes ragadozóval. A sintér vakmerőén a Kullancs I. nyakába veti a hurkot, de a feldühödött állat hasába mélyíti szívókáját. Az erdész segítségére siet. Zsírral kenegeti potrohát, minden hiába. Majd az óramutató járásával ellentétesen próbálja társából a ragadozót kicsavarni. Végre sikerül. De a sintéren már nem lehet segíteni, az agyvelő- gyuladás borzalmas tünetei hamarosan jelentkeznek rajta és szörnyű kínok között meghal. (Itt majd sokan elhagyják a mozi nézőterét). Az erdész az óriás, megvadult állatra veti magát. A küzdelem hevében kulacsát a kullancsára üríti, a benne lévő jóféle szilvapálinka az állatot egy pillanatra megrészegíti. Ekkor az erdész vakmerőén cigarettára gyújt, és a parázsló végét a szörnyeteg vigyorgó pofájába nyomja. Egy pillanat alatt lángra lobban, és pánikszerűen menekülni kezd. Mint égő fáklya kúszik a sárga avaron. Nemsokára hatalmasan ég az egész erdő. Itt jöhetnek a tűzoltók, és hősiesen kimentik a kullancshajtó munkásokat. De ez már egy másik sikerfilm, a Pokoli torony magyar változata lesz. eggelre sikerül a tüzet eloltani, a fáradt erJ. V desz elcsigázottan ül a hamuban. Sikerült hát! A város büszke hős fiára, nincs már több kullancsveszély... A film kissé költséges lesz, de biztosan megéri... A Kullancs I. produkciót 1995-ben Os- car-díjra jelölik... és tömött nézőterek előtt vetítik szerte a világon. írom a Kullancs II. forgatókönyvét... Kulcsár Attila Kullancs I ■ Mi I ' - I mi , 1 í (vagy) szerelem Kovács Éva A jelenleg érvényben lévő rendelkezések, pontosabban az államháztartási törvény szerint a kormány a költségvetés általános tartalékának negyven százalékát használhatjafel az első fél évben. Ha a rendelkezést komolyan vesszük, akkor a Boross- kormány az esztendő első hat hónapjában huszonöt- milliárdból tízmilliárd forintra vállalhatott (volna) kötelezettséget, afennmaradó összeg elköltésének öröme és gondja már a mindenkori következő kormányt illeti — olvasható és hallható a híradásokban. Jó ha tudjuk, a törvény akkor született, amikor még senki nem tudta, konkrétan kit, milyen összetételű kormányt kell majd érteni a Boross-kabi- net utódjaként, s amikor még az is benne volt a pakliban, hogy a következő is az előző lesz... Mára kiderült: az előző kormány jóelőre, az elvártnál jóval nagyobb mértékben kiköltekezett, s számos olyan kötelezettséget is vállalt, több olyan kérdésben is elígérkezett, amelyről már születése pillanatában nyilvánvaló, de legalábbis sejthető volt: nem az fizeti majd aki ígérte, hanem az, aki utána következik. Annak a most folyó vitának például, hogy a soron következő nyugdíjemelés öt vagy nyolc százalék legyen, nem politikai, sokkal inkább pénzügyi okai vannak. Ha üres a kassza, nincs miből emelni. Ahogyan az új pénzügyminiszter nemrég ezzel kapcsolatban fogalmazott, a Boross-kormány jó néhány olyan számlát is bevállalt, aminek kifizetése az utódok számára jelent kötelezettséget. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a napokban belépő új kormány ezáltal olyan kész tények előtt áll, amelyeknek kezelése nem ígérkezik könnyűnek. Van ezen az előre elköltött számlán szinte minden. Az egészségügyi dolgozóknak beígért béremeléstől a különféle alapítványokon keresztül a Duna TV-nek átadott egymilliárd forintig több olyan tétel, amelynek jogosságáról igencsak megoszlanak a vélemények, s amelyek fölött vitatkozni immár teljesen felesleges. Máig emlékszem azokra a kérésekre, ha úgy tetszik figyelmeztetésekre, amelyeket szinte egyöntetűen, még a választások idején hangoztattak a pártok. Nevezetesen arra, amikor azt kérték, a hatalmon lévő kormány ne vállaljon felelőtlen kötelezettségeket, lehetőleg ne hozzon olyan rendelkezéseket, amelyeknek következményei már nem őt, hanem az utánuk következőket terhelik. Nem lenne itt persze semmi baj, ha az országnak lenne pénze. Baj csak azért van, mert nincs. Valahogy olyan ez, mint amikor egy családban az anyagiak miatt állandósul a vita, amikor a szegénység megöli akár a legnagyobb szerelmeket. Mit várhatunk akkor, amikor köztudott: a távozó és érkező kormányok között szerelemről szó sem volt..? A zebránál álldogálva M. Magyar László-w-** eggel van, háromig négy ed nyolc. Roha- JL V nők, hogy el ne késsem, hiszen a pontosság nemcsak a királyok erénye, hanem az enyém is. Már épp le akarok lépni a zebránál az úttestre, mikor szétnézek. Még jó, hogy megtettem, mert az imént válthatott zöldre a közeli útkereszteződésben a lámpa, s már jönnek is az autók. Azon meditálok, induljak vagy maradjak, de addigra már oda is ér az alkalmi konvojt vezető autó. A többi személygépkocsi olyan közel követi egymást, lehetetlen köztük átsietni a túloldalra. A legutolsó kocsit figyelem, s egy felszabadult sóhajjal boldogan lépnék a fekete-fehér csíkokra, amikor csak úgy ösztönösen a másik oldalra fordítom a fejem. Azonnal visszakozom, hiszen a másik irányból éppen most értek oda az autók. Talán nem kell részleteznem, ezek is olyan közel vannak egymáshoz, hogy életveszélyes köztük áthaladni. Közben a túloldalon babakocsival érkezik a zebrához egy édesanya. Velem együtt türelmesen vár arra, hátha egy autós észreveszi, de csalódnia kell. A sofőrök, mintha csak a vezetéssel lennének elfoglalva, nem néznek se jobbra, se balra, előre merednek, markolják a kormányt, s tapossák a gázpedált. Mégpedig jócskán odaléphetnek a gáznak a megyeszékhely belterületén, hiszen csakúgy elsuhanok előttünk. Nagyon fontos emberek lehetnek, ha ennyire sietnek. Mi meg csak állunk. Talán már tíz perce. Ördögi kör ez a közlekedés: elengedem az egyik irányból az autókat, addigra odaér a másik. Nincs más hátra, futni kell, lelépni bátran az autók közé, bízva az autóvezetők jó reflexében és gépjárművek fékjében. Még távol az egyik autó, amikor lelépek. A vezetője lassít. Köszönetképpen felemelem a kezem, a sofőr viszonzásul az öklét rázva fenyeget. A gondolat nem hagy nyugodni: vajon ezek a járművezetők sohasem jártak gyalog? k r^ TVl *T*Tg | Jji Pénz és Tarca
