Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02 / 154. szám

Hazánk pénz- és tőkepiaca bekapcsolódik a nemzetközi tranzakciókba MAGÁNVÉ LEMÉ NY Találkozások Annyit emleget­tük, s amikor végre megérke­zett nem nagyon tudtunk örülni neki. Hiába vár­tuk, mégsem ké­szültünk fel a fo­gadására. Ezért aztán úgy érez­zük, hogy várat­lanul ért bennünket. Kapkodunk leve­gő után, nyeljük a jéghideg sört vagy az ásványvizet, keressük az árnyékot. Dekát az is olyan forró ilyenkor! Leg­szívesebben a tenger mellé futnánk, vagy megmártóznánk valamelyik fo­lyó hűs habjaiban. Ha nem félnénk, hogy fertőzött a vize. Régóta tudjuk, hogy sok magyaror­szági patakocskában nem lesz többé hal, mert annyira szennyezett, de, hogy a Dunában a fürdőzést is meg kell gondolni, minden képzeletet fe­lülmúl. Itt a nyár, s az illetékesek azt kérik, lehetőleg ne válasszuk a Duna hullámait, ha nem akarunk valami­lyen bőrbetegséget összeszedni. Petőfi híres tájleíró versében a pór menyecske még megmerítette a Tiszá­ban a korsóját, hogy friss ivóvizet vigyen haza. Próbálná meg ma vala­ki! Azt olvastam, hogy egy-egy nyári héten annyi ember fürdik a Balaton­ban, hogy a testükről leoldódó nap­olaj finom rétegben szétterül a vizen. Alig kapnak levegőt a halak. A messzi világűrből nézve bolygón­kat nem szükséges, hogy rajta az em­bert feltételezzük. Nem hiányzik róla. Ha befolyásolta valamikor az ember az állapotát, akkor csak rontott raj­ta. Elcsúfította, összezavarta a termé­szet egyensúlyát, átalakította az éghaj­latot, megváltoztatta a folyók futá­sát, új energiaforrásokat talált ki. S közben az eszével, a leleményességé­vel dicsekedett, hőskölteményeket zen­gett saját nagyszerűségéről. Önmagá­nak hízelgett, amikor maga elé réved- ve, vagy büszkén a mellét verve mond­ta: „Sok van mi csodálatos, de az em­bernél nincs semmi csodálatosabb...” S ez alatt a párezer év alatt mi min­dent csinált az ember! Végigszenve­dett jó néhány háborút, elölről kezdte az életet. Megélt katasztrófákat, örö­möket és kudarcokat, szerelmeket és csalódásokat. Nekifeszült a sorsnak, hogy nyomot hagyjon az időben. Mert nincs annál rettenetesebb, mint úgy átszivárogni az időn, mint víz a homokon. Az élet a vízben keletkezett. S ho­vatovább az ivóvizet is vesszük. Leg­alábbis, ha zamatosra vágyunk, olyanra, amelyikben újra megszület­ni is érdemes. De a levegőt nem igen tudjuk palackba zárni, hogy magunk­kal vigyük oda, ahol éppen arról ál­modozunk: milyen jó lenne ismét végigheveredni a napsütésben a sely­mes füvön, hallgatni a madarakat. S nem beleszédülni a világvárosok han­gyabolyába, szenvedni a tülekedést azért, hogy itthon elmondhassuk: lát­tam a Mona Lisa-t a Louvre-ban. Láttam, de nem találkoztam vele. Nagy István Attila AKTUÁLIS INTERJÚNK • : • •: : :• •' : iííx xWíix xWx :■ x¥í:: x? Dr. Fazekas Sándor Balázs Attila felvétele Korábban akár egy zsák ötezressel vagy akár cipősdobozba beszórt százforinto­sokkal is be lehetett sétálni a bankokba és el lehetett helyezni a több millió forin­tot. Ugyanez vonatkozott azokra az dudá­sokra, amikor például az évek óta alig százezer forin­tot forgalmazó cég számlájá­ra egyszer csak százmillió fo­rint érkezik, amelyet néhány napos pihenő után már to­vább is utaltak. Elég gyanús, de a banktitok kötötte a tisztviseló'ket. A pénzmosás­ról szóló törvény már egy tel­jesen új szituációt teremt. Minderről egy banki szak­embert, dr. Fazekas Sándort, a Magyar Takarékszövetke­zeti Bank Rt. nyíregyházi te­rületi igazgatóságának ügy­vezető igazgatóját kérdeztük. □ A pénzmosás nem új keletű találmány. Az erről szóló törvény megalkotása mennyire volt idén aktuálisé — A pénzmosás célja, hogy az illegálisan szerzett jövedelmet úgy juttassák vissza a bűncselekményt el­követőkhöz, hogy az teljes mértékben legális jövedelem­nek tűnjön. Az 1994. évi IV. tv. tartalmazza a pénzmosás törvényi tényállását, mely szerint, aki a más által elkö­vetett öt évet meghaladó sza­badságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, illetve embercsempészéssel, kábító­szerrel való visszaéléssel, vagy nemzetközi jogi kötelezettség megsze­gésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejt azáltal, hogy eredetét eltitkol­ja vagy elleplezi, illetve eredetéről hamis adatokat szolgáltat, az pénzmosás bűntet­tét követi el. Pénzmosás továbbá a vagyo­ni érték átalakítása, átadása vagy átutalása azzal a céllal, hogy annak törvénytelen ere­detét palástolják, eltitkolják. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a segítségnyújtás bárkinek, aki ilyen cselekmény elköve­tésében részt vett, feltéve, ha tudta, a va­** A törvény célja megelőzni és megakadályozni ezt a súlyos bűncselekményt. yy gyoni érték bűncselekmény eredményeként keletkezett. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról az 1994. évi XXIV. tv. rendelkezik. Megalkotásának célja, hogy útját állja a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosásának. A törvény célját tekintve, életrehívása aktuális volt, amivel Magyarország pénz- és tőkepi­aca egyre inkább bekapcsolódik a nemzet­közi tranzakciókba. □ A külföldi kormányok, pénzintézetek mennyire sugallták ennek a törvénynek a megalkotását, hiszen egyre több jel arra utal, hogy ezek a fekete pénzek egyre na­gyobb mértékben áramolnak keletre? — A pénzmosás megelőzéséről és meg­akadályozásáról szóló törvény előkészítése során, illetve megalkotásánál — vélemé­nyem szerint — egyeztetések történtek nemzetközi intézményekkel is. □ A köztudatban, főleg a külföldről érkező gyanús eredetű áutalások élnek, kevésbé a belföldi tranzakciók. Melyikre terjed ki a törvény és ezek milyen pénz­mozgások? — A törvény céljából ered, hogy mind a belföldi eredetű, mind pedig a külföldi kezdeményezésű pénzmosásokat megelőzze és megakadályozza. A nemzetközi gyakor­latban ismert és alkalmazott gyanús tranz­akciók lehetnek készpénz, bankszámlát érintő, illetve hitelügyleteken keresztül ér­vényesített tranzakciók. □ A pénzmosásnak milyen folyamatai és eszközei lebetnek?Q — A pénzmosást megelőző illegális tevé­kenységet végzők jövedelme általában készpénzben keletkezik, gyakran kis cím­letű készpénzben, amit a bűnelkövetők igyekeznek kevésbé feltűnő eszközökre vál­tani. Hamis dokumentum előállításával próbálják a jövedelmet álcázni. Emellett igen változatos lehetőségeket keresnek, az illegális pénzek átváltására. Pl. ilyenek lehetnek az értékpapírokba történő befek­tetések, nemesfém-, drágakő-, műtárgyvá­sárlások, készpénz kicsempészések, stb. Jellemző, hogy a pénzmosást megkísérlők igyekeznek az illegális jövedelmüket elkü­löníteni annak forrásától, különböző pénz­ügyi tranzakciók segítségével tüntetik el a pénzmozgás nyomait. Alkalmazott forma az is, hogy az átmosott jövedelmet a gazda­ságba integrálják, s ezáltal legális üzleti te­vékenységből származónak tüntetik fel. JJ ■—■■■» .................................................................... Értékhatárra való tekintet nélkül el kell végezni a betétes azonosítását a pénzintézetekben, yy Gyakran fiktív társaságokat hoznak létre más országokban, s az átmosott jövedel­met saját maguknak hitelként nyújtják egy tranzakcióval, illetve hamis számlákkal iga­zolják az elhelyezendő eszközök forrását. Ó A 2 millió forint feletti pénzügyi tran­zakciónál milyen lehetősége van a pénzin­tézetnek a pénz tulajdonosának a vizsgá­latára és ez a vizsgálat akár többször is elő­fordulhat-e, olyan cégeknél is, amelyek bi­zonyítottan tiszta pénzből működnek? — A pénzügyi szolgáltató szervezeteket a törvény arra kötelezi, hogy a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű fo­rintban vagy külföldi pénznemben történő be- és kifizetésekkel együttjáró ügyleti meg­bízást csak olyan ügyfelektől fogadhatnak el, akik az azonosságukat igazoló ok­mányokat bemutatják. Külföldi székhe­lyű szervezettől meg kell kö­vetelni, hogy a saját orszá­ga joga szerint pénzügyi szolgáltató szervezetként Be­jegyzett szervezetet is meg­nevezze. Természetesen az egyéb ügylet kapcsán már azonosított ügyfeleket nem kell újból azonosítani. Az említett összeghatárt amiatt nem célszerű alacsonynak vagy magasnak minősíteni, mivel a pénzmosás gyanúja esetén értékhatárra való te­kintet nélkül el kell végezni az azonosítást. □ Csak bankokat érint a pénzmosás, a törvény kizá­rólag rájuk vonatkozik? — Tekintettel arra, hogy a pénzmosás döntően kész- ' pénz-intenzív üzlet, alapve­tően a pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül próbál­ják érvényesíteni. Ezért nem­csak a bankokat érinti, ha­nem valamennyi pénzügyi szolgáltató szervezetnél je­lentkezhet, úgy a pénzinté­zeteknél, mint a pénzforgal­mi közvetítő, biztosítási, Biz­tosításközvetítő intézeteknéj, értékpapír forgalmazóknál játékkaszinót működtetők­nél, befektetési alapkezelők­nél. □ Amikor valaki a bankba behoz egy zsák pénzt és befizeti, akkor a gya­nús ügyletet elsősorban a banki tisztvi­selő észleli. Milyen kötelezettség vonat­kozik rá? És ilyen eseteknél a bank meg­tagadja a gyanús pénz kifizetését vagy átu­talását? — A pénzmosás megelőzésére és meg­akadályozására alkotott törvény pontosan rögzíti az előbb említett valamennyi pénz­ügyi szolgáltató szervezetnél dolgozók ma­gatartására vonatkozó kötelezettségeket, A pénzügyi szolgáltató szerveknél dolgozók mindenütt felelősek az • előírások betartásáért. .......................... pénzmosásra utaló körülmények esetén. A pénzmosás gyanújának felismerésére, il­letve a törvény által előírt magatartási sza­bályok és intézkedési feladatok pontos és egyértelmű rögzítésére valamennyi pénz­ügyi szolgáltató szervezet belső szabályza­tot köteles készíteni. — Ezen túl a dolgozókat fel kell készíteni a pénzmosás technikájának felismerésére, módszereire, a pénzmosást lehetővé tevő bank- és pénzügyi műveletek felismerésére, annak érdekében, hogy a pénzmosás gya­nújára okot adó esetben megfelelően tud­janak eljárni. A pénzügyi szolgáltató szer­vezeteknél dolgozók természetesen fele­lősek-a törvény és a szabályzat előírásának betartásáért. Felelősségük nem az ügyletek megtagadására, hanem a pénzmosás gya­nújának felismerésére, az erre épülő tech­nikák, módszerek, tranzakciók ismereté­ben a szükséges azonosítás elvégzésére és az előírt intézkedés megtételére vonat­kozik. Máthé Csaba A pénzmosás művészete

Next

/
Thumbnails
Contents