Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
1994. július 14., csütörtök Háború a temetkezési vállalatért? Polgármesteri válasz a cikkünkre Kisvárdáról • Felesleges indulatok nélkül 1994. június 14. és 16. napján cikk jelent meg „Háború a temetőért” címmel Tóth M. Ildikó újságírónő tollából. Cikke arról győz meg, hogy Ön keresztes hadjáratot indított a temetkezési vállalatért. Most éppen a kisvárdai önkormányzat ellen, ahol a vállalat piacot vesztett. Eredeti szándékom szerint nem akartam megszólalni ebben a témában, remélve, hogy Ön sem kerekít szenzációt két szervezet vitájából, Ön azonban szenzációt és botrányt erőltet ott is, ahol már régen nyugalom van. A Hosszú Bt. több mint féléves működése óta sokkal nagyobb a rend a kisvárdai temetőkben, emberségessé és színvonalassá vált a kegyeleti szolgáltatás. Ön azonban megszólított cikkében s ezen túl az általam vezetett önkormányzatot mindenféle törvénysértéssel, jog- tiprással vádolja. Elvitatja ön- kormányzatunktól a jogot, hogy a település nevében a lakosság érdekében szabadon szerződjön a kizárólagos tulajdonát képező temető üzemeltetésére és a kegyeleti szolgáltatások folyamatos biztosítására. Az önkormányzati törvény szerint ez nemcsak jogunk, kötelességünk is. (1990. évi LXV. tv. 8. paragrafus (1 )(2) bekezdés.) Nem igaz tehát, amit az újságírónő a cikkében alcímként állít, semmilyen jogsértő pályázat kiírására nem került sor, a pályázat teljesen szabályos, jogszerű volt. Az önkormányzat nemcsak temetési segély nyújtására jogosult, dönthet a saját temetőjéről is. Mindkettőt a lakosság érdekében teszi, még akkor is, ha egyesek csak a segélyosztó szerepkörét ismerik el vagy használják ki. Tudomásunk szerint a vállalat Nyírbátorban is piacot vesztett. Ez a város lesz a következő ellenség? A versenyeztetés alapján új kézbe került a városi temető, s Hadifoglyok találkozója A volt nyugati hadifoglyok második nemzetközi találkozóját 1994. augusztus 22- től 24-ig tartjuk Debrecenben. Az előzetes terv szerint 22- én délután koszorúzással emlékezünk elhunyt bajtársainkra a Hősök temetőjében (Honvédtemető u.) 23-án délelőtt 9 órakor találkozunk a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában (Egyetem tér 1.). 24-én délelőtt 9 órakor a MÁV Járműjavító Üzem Művelődési Házában folytatjuk a találkozót (Faraktár u. 67.). 23- án és 24-én délutánra nem tervezünk kötött programot. A távolabbról érkezőknek kollégiumi szállást és teljes ellátást tudunk biztosítani, térítés ellenében. Kérjük, hogy akik szállásra és/vagy ellátásra igényt tartanak, augusztus 5-ig jelezzék levélben az alábbi címen: Farkas Gábomé 4024 Debrecen, Piac u. 28/b. Személyesen lehet jelentkezni minden szerdán délelőtt 9-től 12 óráig Debrecen, Arany János u. 2. sz. alatt az első emeleten. A továbbiakról minden jelentkezőt válaszlevélben értesítünk. Szeretettel várunk minden volt nyugati hadifoglyot bárhol él a nagyvilágban. Farkas Gáborné ezzel egyben — reméljük végérvényesen — megszűnt városunkban a monopolhelyzet a kegyeleti cikkek piacán. A temetőnket és az ellátási felelősséget a pályázatnyertes Hosz- szú Bt. kapta, de a temetkezési vállalat is jelen van kellékeivel. A gyászoló állampolgár végre nem teljesen kiszolgáltatott, a pályázat óta érte folyik a „verseny”: már a temetkezési vállalat dolgozói is öltönyben járnak, új halottszállító gépjárművet vettek, s árengedménynyel, stb. harcolnak piaci pozícióik megőrzéséért. Az újságírónő által hiányolt bürokratikus szabályozás helyett az egészséges verseny teremt majd rendet a kegyelet világában is. Cikkében — szándékosan? — összekeveri a temetkezési vállalat vagyonátadásának ügyét a kisvárdai önkormányzat kizárólagos vagyonátadásában lévő temető üzemeltetésének ügyével. A kettő nem ugyanaz! A temető és a ravatalozó soha nem volt a temetkezési vállalaté, még akkor sem, ha jól érezte ott magát, hiszen a ravatalozó belső helyiségeit konyhaként is használta, s volt olyan bátor, hogy a tulajdonos elől elzárta a létesítményeket. Ön szerint így helyénvaló, sőt a tulajdonos, (ti. önkormányzatunk) „feltörte” a ravatalozót. Én ezt úgy fogalmaznám, hogy a temetkezési vállalat „korrekt” együttműködése eredményeképpen sajnálatos módon, lakatos segítségével kellett bejutnunk a saját ingatlanunkba. Leginkább az a sértő a cikk-. ben, hogy a folyamatban lévő peres eljárások lezárását megelőzően igazságot szolgáltat védencének, a temetkezési vállalatnak. Bírósági kompetenciába tartozó kérdésekben — birtokháborítás, szerződés felmondásának jogszerűsége — elmarasztalja a kisvárdai önkormányzatot, lejáratja azt a Az 1944-es esztendő bővelkedett eseményekben. 50 év után is emlékezetesek maradtak. Március 19-én éles politikai fordulat következett be hazánkban. Már április elején a zsidóknak sárga csillagot kellett viselniük. Április második felében Nyíregyházán a Kossuth utcán, Nyírfa utcán, Epreskert utcában kialakították a gettót, amelybe a zsidó lakosságot költöztették be. Májusban a közeli Simapusztára, Harangodra és Nyírjesre telepítették ki őket. Június elején már zsúfolt vagonokban szállították el innen is. Áprilisban megkezdődtek a bombázások. Budapest után a nagyobb ipari városokat és vasúti csomópontokat bombázták, mint Győr, Miskolc, Szolnok, Debrecen. Június végén Magyarországon az egyetemistákat és a felsős középiskolásokat katonai behívóval munkaszolgálatra hívták be. Száz nyíregyházi gimnazista, kereskedelmista, tanítóképzős diák a repülőtérre került. Szállásunk a repülőtérről északra 3-4 kilométerre lévő felsősóskúti iskolában volt. A tantermekben szalmát szórtunk le, ez szolgált fekhelyül. Tisztálkodásra az iskolaudvaron lévő kerekeskút szolmegye újságolvasó közvéleménye és az ítélkezés előtt álló bíróság előtt. Ehhez nincs joga! Alapvető jogelveink egyike az ártatlanság vélelmének elve, már a kisiskolások is tudják, hogy senkit nem lehet befeketíteni, amíg be nem bizonyították, hogy az. Úgy látszik, az újságíró-iskolában ezt nem tanítják. Valamilyen szintű jogismeretet azért szerezni kellene, mielőtt kioktatja egy város képviselő-testületét törvényismeretből...„a képviselő- testület törvény- és érdeksértő módon adta át tavaly decemberben Hosszú úr családi Bt.- jének a temetési jogokat... különösen furcsa ez, hiszen az önkormányzat gazdaságilag érdekelt a vállalat jó működésében...” A törvényes jogalapról fentebb már írtam, így most csak az Ön érdeksértő minősítését taglalom. Valóban nyomós okai voltak annak, hogy a gazdasági érdekeltség várományosaként (a temetkezési vállalat vagyona hamarosan az önkormányzatokhoz kerül!), sem tudott a megmérettetéskor önkormányzatunk a vállalat javára dönteni. Az okok ismertetése nem e cikk feladata. Elgondolkodtató azonban, hogy a városban lévő két egyházi tulajdonú temető üzemeltetését is a Hosszú Bt.-re bízta a tulajdonos egyház. E döntésbe az önkormányzat nem szólt és nem is szólhatott bele. Ezért sértő, hogy cikkében úgy tünteti fel, mintha az önkormányzat vette volna el az egyházi temetőket is a temetkezési vállalattól. Ezt sugallja a cikkben megszólaltatott panaszos is. A leírt tény lényege nem az, hogy ezekre a temetőkre volt-e szerződése a temetkezési vállalatnak vagy sem. A szerződés — főleg, ha hosszú évek alatt nyoma veszett — arra jó, hogy annak buktatói segítségével meg legált. Ruházatunk a tornafelszerelésünk, munkaeszközeink az ásó, lapát és kubikustalicska volt. Reggel 5 óra előtt kellett kelnünk. Tisztálkodás után közel egy órai gyaloglással értünk be a repülőtérre, ahol az étkeztetésünk folyt, amely azonos volt a repülőtéren szolgáló földi alakulatokével. Ők vagy ezren voltak és a közeli barakokban volt a szállásuk. Még vagy egy századnyi német katonaság is volt a repülőtéren, akik műhelysátrakban javító munkát végeztek. A mi munkánk kezdetben a 10 évvel korábban létesült repülőteret körülvevő vizesárok kitakarítása volt. Ez nem nagyon sikerült. Ezután lődomb építése volt a feladatunk, három hónappal Nyíregyháza elfoglalása előtt. Végül a repülőtér álcázásába kezdtünk. Sárgahomok sávokat készítettünk, hogy az szántóföldnek lássék. A munkánk reggel 6- tól déli kettőig tartott. A délutánjaink az iskolakörletben szabadok voltak. Ha azonban a rádió zavarórepülést jelzett, akkor a repülőtéren, mint veszélyeztetettebb katonai létesítményen, meg kellett szüntetni a munkát, így a főzést is, emiatt késő délutánra maradt hét nehezíteni a régi partnertől való szabadulást. Ébben az ügyben az a tény a fontos, hogy az egyházi temetőkből is kiszorult a temetkezési vállalat, s városunkban teljeskörű bizalmat kapott a Hosszú Bt. a temetőkben. A Bt. működését a rend és a gyászoló hozzátartozók elismerése övezi. Nemcsak minőségben, de áraiban is versenyképes. Tevékenységével igazolta, hogy jól döntött testületünk. A lakosság érdeke tehát nem szenvedett csorbát. Az ügyben — az Ön áldásos tevékenysége eredményeképpen — csak a kisvárdai önkormányzat és a Hosszú Bt. érdekei sérültek. Ezt válaszom közlése sem képes igazán helyrehozni. írásának egyetlen mondatban kifejezhető tanulsága maradt meg számomra: ha nem tudjuk a tényeket, történeteket valósan leírni, meg kell kímélnünk a közvéleményt „az érdekek szerinti” indulatok felesleges közlésétől. Tisztelettel: Dr. Oláh Albert polgármester (Utolsó mondatával tökéletesen egyetértek polgár- mester úr, és örülök, hogy végre közölte véleményét, ígérte ugyan, amikor itt járt, hogy küldi, ám többszöri sürgetésünk hallatlan maradt... Csupán néhány lényeges pontatlanságra szeretném felhívni a figyelmét: nem a pályázatot kifogásoltam, az formailag tökéletes volt, éppen csak idő előtt tették közzé. Egyébiránt sehol sem írtam azt, hogy a temető és a ravatolozó a temetkezési vállalaté volt... Az ártatlanság vélelméről pedig annyit, hogy az büntetőjogi kategória. Ezzel Önnek, a végzett jogásznak, szerintem tisztában kellene lennie. Tisztelettel: Tóth M. Ildikó az ebédeltetés. A hét végén szombaton déltől vasárnap éjfélig eltávozást kaptunk, amely különösen jól jött a hétvégi tisztálkodás szempontjából. Horthy kormányzó gyorsan leváltotta a Sztójay-kormányt és Lakatos Géza tábornokot ültette a helybe. Szeptember 6-án Nyíregyházát érte a bombatámadás... A mentési munkákban mi is részt vettünk. Szeptember második felében feloszlatták a diák munkatáborunkat és bennünket hazaengedtek, amit szinte már nehezen hittem el. Alig két hét múlva, már dúlt a hortobágyi páncélos csata és következett a harc Nyíregyháza bevételéért. Az első világháborúban gimnáziumunkból egyenesen a frontra mentek a diákok. Hadi érettségit kaptak. Szerencsére nem ez lett a mi sorsunk. Azon kevesek közé tartozunk, akik érettségi után, mint újdonsült tekintetes urak nem kemény kalapot és sétapálcát fogtunk a kezünkbe, hanem ásót, lapátot, kubikostalicskát. Nem a korzóra siettünk, hanem diák munkaszolgálat lett az osztályrészünk. * Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Diák munkaszolgálat 1944 ben Nem gyártási hiba Tisztelt szerkesztőség! A Kelet-Magyarország 1994. július 6-i számában — a Fórum olvasóink leveleiből — „Lyukas póló” címmel olvasói levelet jelentettek meg, mely sérti üzletünk jó hírét, ezért kérem, hogy társaságunk álláspontját ez ügyben újságjukban helyesbítésként megjelentetni szíveskedjenek. K. Sándor Úr üzletünkben 1994. április 23-án vásárolt pólóinget, melyet az originál csomagolásból kibontva tekintett meg fizetés előtt. A terméken gyártásból eredő hiba nem volt. Az első reklamáció alkalmával a LEVIS shop vezetője tájékoztatta, hogy a reklamációt nem áll módjában elfogadni, mivel az nem gyártásból eredő hiba, hanem valószínűsíthetően valamilyen éles szúró illetve vágóeszköztől származik a két keletkezett lyuk, melyet akkor elfogadtak. 1994. május hónap végén ismételten megkeresték üzletünket és a bolt dolgozóitól követelték az áru kicserélését, a shop vezetője a vitás kérdés eldöntésére felajánlotta, hogy a pólóinget a KERMÍ-hez felküldi, és a Minőségellenőrző Intézet állásfoglalása alapján amennyiben a hiba gyártásból ered, kártalanítja. A KERMI 15 napon belül megküldte véleményét, melyben rögzítésre került, hogy a hiba nem gyártási hiányosságból ered, a vevői reklamáció alaptalan, melyről a vevőt tájékoztattuk. Dr. Bodnár Sándorné ügyvezető igazgató MET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Cigány elektorok: akik választanak Arról már korábban szóltam, hogy a kisebbségeknek, így a cigányságnak is az az érdeke, hogy a törvényben meghatározott időpontban megalakuljanak önkormányzatuk. Ha a helyi, kisebbségi, esetükben a cigány önkormányzat valamelyik faluban, városban közvetlen választás útján nem jön létre, újabb választásra csak egy év múlva kerülhet sor. Ez mindenképpen hátrányt jelent, s ha lehet, el kell kerülni. De nézzük, hogyan jöhet létre az országos kisebbségi önkormányzat? Az országos kisebbségi önkormányzatot, így az országos cigány önkormányzatot is elektorok választják meg. Kik az elektorok? Az elektorok a választók által megválasztott személyek, akik a nevükben szavaznak. Vagyis az elektor nem más, mint választó. Kik lehetnek elektorok? A cigányok esetében az országban bárhol közvetlenül vagy közvetett módon megválasztott cigány önkormányzati vagy cigány kisebbségi önkormányzati képviselők, továbbá az ösz- szes cigány szószóló. Ha a településen, a faluban nincs se képviselő, se szószóló, akkor három cigány ember kezdeményezésére elektort, vagyis küldöttet lehet választani. Ilyenkor a helyi választási bizottság választói gyűlést köteles összehívni hatvan napon belül a „rendes” ön- kormányzati választások második fordulója után. Ez a választói gyűlés akkor határozatképes, ha legalább tíz cigány .ember megjelent. Ezen a gyűlésen az lesz az elektor, aki a legtöbb szavazatot kapta. A kisebbségi jelöltként megválasztott rendes önkormányzati képviselők a kisebbségi önkormányzati képviselőkkel és szószólókkal együtt tehát az elektorok is szavaznak az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülésén, ahol minden jelenlévő elektornak számít. Az országos önkormányzat közgyűlésének tagjait saját körükből az elektorok választják meg titkos szavazással. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok tíz százalékának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyed része részt vesz. Ezért is fontos az ország száztizenöt roma szervezete által megalakított Országos Roma Tanács által elfogadott állásfoglalása, amelynek 6. pontja éppen azzal a feladattal bízza meg a tanács tizenöt tagú ügyvivő testületét, hogy segítse és ellenőrizze a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Törvényben foglaltak végrehajtását egészen az Országos Roma Kisebbségi Önkormányzat megalakulásáig, amely e feladatot is. átveszi. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke Gázláng Nyírtéten Tisztelt Szerkesztő Úr! Július 3-án volt a falunkban a falu napja, amely gázátadással, gázlánggyújtással kezdődött és este fél 10-kor tűzijátékkal végződött. Délelőtt 10 órakor ejtőernyős- ugrással vette kezdetét a műsor és egész nap többféle játékos rendezvény volt. Fél 1-kor a Polgármesteri Hivatal jóvoltából ingyenes babgulyás volt ebédre az összes megjelent vendégnek, melyet a helybeli óvodakonyha dolgozói készítettek el nagyon pompásan. Köszönetét szeretnénk mondani a Nyírtéti Polgár- mesteri Hivatalnak, hogy ezt a csodálatos élményt biztosította számunkra. Tisztelettel: A nyírtéti lakosság nevében Bagoly Pál lapkihordó —A FŐSZERKESZTŐ PQSTAfH »^^5^
