Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
1994. július 14., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarurszag 5 A tőkeszegény vidék virága Aki csak a markát tartja, annak a helyzete egyre kilátástalanabbá válik Györke László Nyírgyulaj (KM) — Nyír- gyulaj közepes nagyságú (2100 lakosú) település Ófe- liértó és Nyírbátor között félúton. Nyugat felől Mári- apócs, kelet felől pedig Nyír- derzs a szomszéd. Ofehértó felől közelítem meg. Szinte a falu első épülete a Dallas presszó. Mintha szimbólum lenne — vonhatnám le a következtetést később, a Molnár Antal polgármesterrel folytatott beszélgetés után, aki szerint a krónikussá vált munkanélküliség az oka annak, hogy a településen mintegy 50-60 család „ellehetetlenült”, sokan az italba menekültek. Szerencsére, nem ez a jellemző. Egynegyed — Azt nem állíthatom — mondja a polgármester —, hogy csak a körülmények a ludasak. Az biztos, hogy keményebb időket élünk, de aki igyekszik — ha nem is valami magas színvonalon —■ megél. Aki viszont csak a markát tartja — annak kilátástalanná válik a helyzete. Igaz a mondás: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” Hogyan néz ki mindez a számok tükrében? A gyulaji önkormányzat költség- vetése mintegy 60 millió forint, amely a beruházásokat is tartalmazza. Az úgynevezett működési költségvetés hozzávetőleg 40 millió. Ebből a szociális gondok tüneti kezelésére (beleértGarancia nélkül Budapest (MTI) — Az importliberalizáció és a vállalkozások szabadsága a bútorkereskedelemben is javította az ellátást, bővítette a választékot, ám sok képesítéssel, gyakorlattal nem rendelkező kereskedő is tevékenykedik a szakmában. . % Ez elsősorban a minőség- védelem és a fogyasztói érdekvédelem szempontjából hátrányos. Mindezt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrei állapították meg a közelmúltban végzett vizsgálat során. Az ellenőrzés rámutatott: egyes cégek használtként forgalmaznak sérült bútorokat, s így próbálnak mentesülni a forgalomba- hozatal előtti kötelező minőségvizsgálat és a jótállási kötelezettség alól. Évente körülbelül 200 millió forint értékű bútort értékesítenek a kereskedők garanciális kötelezettség nélkül. Különösen a bútorjavítás körül sok a gond: a nagy cégek nem tudják tartani a tizenöt napos határidőt, a kis cégek közül pedig viszonylag sok igen gyorsan megszűnik. A felügyelőségek összesen 526 üzletben vizsgálták a bútorértékesítés körülményeit, s a boltok csaknem hatvan százalékában tapasztaltak valamilyen hiányosságot. Pénzbírságot szabtak ki hatvanhat esetben, és megtiltották hatvanmillió forint értékű bútor értékesítését. Nyírgyulaj, anno 1994 A szerző felvétele ve a munkanélküliek jövedelempótló támogatását is) közel 10 millió forintot fordítanak. Tehát a költségvetés egynegyedét. Tennlakarás Nagy hiba volna viszont azt állítani, hogy a fent elmondottak jellemzik Nyírgyulajt. Hiszen — a polgármester véleménye szerint — a község egészét éppen az ellenkezője: az élni- és tenniakarás jellemzi. Hiszen a határban a földeket szépen megművelik, nincs porta, amely ne lenne rendben. Már ahol laknak... Az igyekvő emberek többsége utolsó anyagi tartalékait fektette bele a gazdálkodásba. Kérdés: lesz- e termékeiknek piaca? — Csak hát tőkeszegény ez a vidék — mondja kissé rezig- náltan Molnár Antal. — Ez Nyírbátor (Farkas Kálmán) — Szíve, vágyódása ültet te vonatra nagyapát, hogy a messzi távolból megérkezzen Nyírbátorba, s magához ölelje szeretteit. Akadt, aki már előző este megjött a fővárosból, s az Éltes Mátyás Kollégiumban vetettek neki ágyat. Egyiid Jánosnak, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Ifjúságvédő Intézet igazgatójának kérő levelére börtönajtót nyitottak néhány szülőnek Kalocsán és másutt, hogy lehetőséget adjanak nekik a találkozásra. Június 15-én a nyírbátori intézet színes, zsongó kavalkádjá- ban száz meg száz gyerek zsivajában egyik édesanya, R. Józsefné hiába várta szívszorongva a találkozást gyermekével. Már-már úgy tűnt, hogy elmarad. S ekkor lépett közbe Zsóka (Nemes Gábomé, a GYTVI igazgatóhelyettese), s intézkedett. Mint később kiderült, a posta Tiszaviden rossz címre továbbította a táviratot. Ezért nem indult úrnak a nevelőszülő és a gyermek. Személykocsi robogott értük, s alig egy óra múlva már örülhettek egymásnak. Csaknem ezer gyermek: édes- és nevelőszülők, nagyalassítja a kibontakozást. Meg a külső körülmények is. A szűkös anyagiak ellenére a lakosság zömmel pozitívan fogadta a nagy beruházásokat. Itt most essék szó csak a telefonról! Akkor vált lehetőség távhívású telefonvonalakhoz jutni, amikor Máriapócson üzembe helyezték az új központot. Nyolcvan készülék már csörög Nyírgyulajon. De mint kiderült, ez nem elégíti ki az igényeket. A második ütemben lesz még arra lehetőség, hogy az újabb 60 igénybejelentőt is kielégítsék. (Ha addig számuk nem duzzad a duplájára.) Minden valószínűség szerint ez sem fog többe kerülni, mint azoknak, akik az első fordulóban jutottak crossbarhoz; azaz 30 ezer forintnál nem lesz drágább. Ha a második ütem megvalósul, Nyírgyulaj minden negyedik lakásában lesz telefon. Sokat nyom a latba, hogy a Hodászi Takarékszövetkezetnek van itt kirendeltsége, hiszen mód nyílt arra, hogy hitelt az önkormányzat kedvező kamatfeltételekkel vegyen fel. Ugyanis — a fenti adatok birtokában nem is csoda — mintegy 11 millió forint kölcsön felvételére kényszerült az ön- kormányzat. — Nem engedhettük meg a község érdekében — teszi hozzá a polgármester —, hogy kimaradjunk az infrastrukturális beruházásokból, amelynek összértéke 70 millió forint. Már csak azért sem, mert ennek a fele állami támogatás. A keresőképes lakosság pák, szociálpedagógusok, az állami gyermek- és ifjúságvédő intézetek vezetői, a megyei gyermekvédelem prominens vezetői randevúztak egymással felejthetetlen élményt szerezve gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Együd János igazgató és a rendező intézet igazgatója, Sum Ferenc köszöntötték a gyerekeket, felnőtteket, közöttük a megyei önkormányzat képviseletében megjelent Szabó Györgynél, dr. Vadász Máriát a megyei önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának elnökét. Takács Tamás apagyi lelkész urat és másokat, akik megtisztelték az egyedülálló ünnepséget. Mert az volt. Gyereknap volt? Az is. Anyák napja volt? Igen. Apák találkozója? Is. Intézetek randevúja, bemutatkozója? Igen. Mind, s még valami: családi nap — mint adta közre a felhívás, s egyben egy olyan feledhetetlen nap, amely egy picit még közelebb hozta a résztvevőket egymáshoz. Bátor vállalkozás volt S mint ilyen — tudomásunk szerint — első az országban. Bizonyítandó a nyitottságot, a család pótolha- tatlanságát, a meghitt békességet, ám elsősorban azt, hogy e folyamatban a legfontosabb a nyűgeiről már szóltunk. Vajon milyen a helyzetük a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak? Nos, az iskoláskorú gyerekek nem panaszkodhatnak, hiszen korszerű, újnak mondható (1989) 12 tantermes iskolába járnak, amely a felszereltségében nem marad el a jobb megyebeli általános iskolákétól. A pedagógusok bérrendezése nem okozott különösebb gondot. Persze hozzátehetjük, hogy azért, mert nincs F kategóriás tanáruk. Napközi otthon Az idősek napközi otthonát a görög katolikus egyház „üzemelteti” az egykori egyházi iskolában. Támogatást is kaptak a Népjóléti Minisztériumtól. Példaértékű az eset, hiszen úgymond a költségvetés válláról vett le ezzel valamennyi terhet az egyház. — Egyébként a bentlakásos idősek otthonának nincs nagy jövője a faluban — mondja Molnár Antal. — Az idős emberek ragaszkodnak a házukhoz, a kertjükhöz, a földjükhöz. Aki egyáltalán le bír menni a kertbe, ki a földre, az már azt rendben is tartja. Csak azok a nyugdíjasok szorulnak házi szociális gondozásra — amely egyébként elég jól működik a faluban —, akiknek már nincs más választásuk. Csodálatos egyébként a gyula- jiak ragaszkodása szűkebb pátriájukhoz, s egy kicsit a szerényebb életkörülményekhez is. Csak ennek tudatában érthető meg, hogyan képesek a homokon is eredményesen gazdálkodni. gyermek. Önfeledt játékuk, a színes programok mind-mind értük szerveződtek. Csak a legnagyobb elismeréssel szabad megemlíteni Sum Ferencet és csapatát, akik az első pillanattól az utolsóig gondos gazdái voltak az egész napos, pergő, szórakoztató napnak. Sátrakban állították ki a gyermekek munkáit, bőrdíszműveket, tűzzománcokat. Nagy sikere volt a gipszöntésnek, a papírhajtogatásnak, készíthettek a gyerekek papírsárkányt, Coca-Colát horgászhattak, volt nyelvi játék és rajzverseny, élvezhették a határőrség lovasparádéját, gyönyörködhettek a kutyabemutatóban, pergő, színes, színvonalas műsorral szórakoztatták a gyerekeket és felnőtteket a cégány- dányádiak, tiszadobiak, nyírbátoriak, tiszalökiek, s végül a műsor megkoronázásaként fellépett az országos hírű Széltoló együttes is, akik A dzsungel könyvének megzenésített változatával arattak osztatlan sikert. S akinek kedve volt, cigánytáncot tanulhatott a rögtönzött táncházban. Ezer gyermeknek és felnőttnek terítettek asztalt. S e nagy család békességben, megértésben költötte el ebédjét. Igazi családi nap volt. Kisvárdán megtörtént a telefonközpont épületének műszaki átadása. A budapesti Ericsson Technika Kft. dolgozói szerelik a 4000-es digitális telefonközpontot Vincze Péter felvétele Családi nap Nyírbátorban Fantomhadakozás Györke László T iszteletben tartom mindenkinek a véleményét. Ha vállalja. Ha nyíltan vállalja. Ha nem sumákot. Miről is van szó? A közelmúltban megjelent lapunkban egy riport, amelynek központi szereplője Bagoly József volt, a néhai nyírib- ronyi téesz egykori elnöke. Nem tetszett a riport egy nyíribronyi atyafinak, mert szerinte túl szép volt a menyasszony. Nem akarom részletezni a levelet, hisz nem is ezért íródik ez a jegyzet. Hanem azért, mert úgy énem, egy rendkívül veszélyes jelenséggel állunk szemben. A levélíró ugyanis nem saját nevét írta alá, hanem —mily körmönfontfickó! — egy Nyíribronyban nem létező személy nevét. Magyarán: egy gúnynevet. De azt is úgy, hogy a keresztnevet megváltoztatta. Ha egy levél névtelen, akkor az ember tudomásul veszi, hogy Anonymusunk valamitől, általában megtorlástól fél. Akár van annak alapja, akár nincs. De ha valaki hamis, vagy létező, ám nem saját nevét írja alá, s ráadásul fenyegetőzik — ez már más kategória. Hiszen az illető fél is, meg vagdalkózik is. En elfogadom a véleményét, ameny- nyiben igazságtartalma van, ha amögött ott az ember, az arc. Ha vállalja. Még ha nem is nagy nyilvánosság előtt, de legalább a szerkesztőség, ha névre szól, akkor csupán az újságíró előtt. De mit csináljak azzal, aki nem fedi fel magát, hanem hamis név mögé bújva lövöldöz. Meghallgattam volna érveit, vitatkoztam volna vele. De hogy vitatkozzam egy fantommal? Egy olyan fantommal, aki hamis (ál)név mögé bújik? Akiről nem tudok semmit? Akit nem látok, nem hallok?... : A napközisek... ...térítési díjának 40 százalékát vállalja át a nyírgelsei önkormányzat. (KM) A szatmárcsekei... ...önkormányzat mintegy 20 millió forintot érő mező- gazdasági gépállományával segíti a „kicsiben” gazdálkodókat. (KM) Összesen... ...hétszázezer forint támogatást nyújt az idén a geszterédi önkormányzat az első lakáshoz jutó fiatal házasoknak. (KM) Pályázaton... ...nyert támogatással építik Bujon a Dózsa György és a Vasvári Pál utcát mintegy 900 méteres szakaszon. A lónyai... ...a komp felújításához hárommillió forint állami támogatást kapott az önkormányzat. (KM) Külföldre utazóknak Nyíregyháza (KM) — Bár már tombol a nyár, azért talán nem haszontalanok azok a tanácsok, melyeket a Vám- és Pénzügyőrség szakembereitől kaptunk. Muzeális, kulturális értékű tárgyakat, illetve régiségeket csak abban az esetben szabad külföldre szállítani, ha az ellen az illetékes — országos gyűjtőkörű — múzeumnak nincs kifogása. Muzeális tárgyak külföldre viteléhez szükséges engedély kiadására az alábbi intézmények jogosultak: Magyar Nemzeti Galéria a hazai és a külföldi eredetű képzőművészeti alkotások tekintetében, az Országos Széchényi Könyvtár a könyvek és külföldi eredetű nyomtatványok, zeneművek és kéziratok tekintetében, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a védett tárgyak vagy gyűjtemények külföldre szállítása tekintetében, az Iparművészeti Múzeum az iparművészeti alkotások, valamint keletázsiai eredetű műtárgyak esetében, a Néprajzi Múzeum népművészeti és néprajzi tárgy esetében, a fentiekben nem említett műtárgy tekintetében pedig a jellege szerinti országos gyűjtőkörű múzeum. Amennyiben a muzeális vagy kulturális értékű tárgy értéke a 100 000 forintot meghaladja, a külföldre szállításhoz az említett intézmények engedélyén kívül a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása is szükséges. Belföldiek utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül személyenként 10 000 forintot — 1000 forintnál nem nagyobb címletekben — vihetnek magukkal külföldre, kivéve a nemesfémből készült pénzérmét. 1000 forintnál nagyobb címletű belföldi pénzt azonban az együtt utazók sem vihetnek magukkal. Amennyiben a kiutazó magyar állampolgárnak a kivihető 10 000 forintnál esetleg nagyobb összegre lenne szüksége a hazautazáskor, úgy lehetősége van arra, hogy kiutazása előtt — az OTP-fióknál 100,200 és 500 forintos címletekben — forintcsekket váltson. A forintcsekk devizahatósági engedély nélkül kivihető külföldre és a visszatéréskor bármelyik hazai beváltóhelyen forintra váltható. A belföldiek engedély nélkül vihetik magukkal külföldre a személyenként engedély nélkül birtokban tartható 20 000 forintnak megfelelő olyan külföldi pénzt, melyet a Magyar Nemzeti Bank jegyez. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi fizetőeszközök korlátozás nélkül birtokban tarthatók és külföldre kivihetők. Engedély nélkül vihető továbbá külföldre a saját, a feleség, a gyermek vagy a szülő nevére kiállított és a külföldi többletértékadó (Mehrwertsteuer) visszaigénylésére jogosító bizonylat. (folytatjuk)
