Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

1994. július 13., szerda Fórum — olvasóink leveleiből Órákat várakozunk Szeretnék egy fontos problé­mával fordulni Önökhöz. A Mátészalka-Ny íregyháza szakaszon belül, a Nyíregy­háza és Nyírbátor vonalra szükség lenne egy BZ-mo- torvonatra. A Nyírbátorból 20 óra 05 perckor induló vo­natot megszüntették, azok a vidéki lakosok, akik olyan szerencsések, hogy van munkahelyük, nem tudnak bejárni dolgozni. Nem szól­va arról, hogy szezonmunká­sokra (pl. a konzervgyárban) is szükség volna. Hazafelé sem tudnak men­ni a dolgozók, mert a 22 óra 55 perces vonatot szintén ki­vették. Nagyon sok problé­mát okoz ez, hiszen a MÁV- dolgozók is ezzel járnának be dolgozni és haza, pedig ehhez a vonathoz csatlako­zás is lenne. 8 óra 05 perckor van az utolsó vonat Nyírbá­torba, onnan viszont 18 óra 22 perckor indul, így két-há- rom órás várakozással jutnak el otthonukba. Ezek óriási problémákat okoznak, hi­szen nagy a munkanélküli­ség és akik szeretnének el­helyezkedni, így azok sem tudnak. Teljes név és cím Veszélyes vízisí Aggodalommal írom a leve­lem. A jelenség legelején va­gyunk, a még meglévő termé­szeti értékeink megóvása ér­dekében emelek szót, nem be­szélve a várható egyéb gon­dokról. A megyében a legna­gyobb, a természeti környeze­tet is meghatározó folyónkon, a Tiszán tavaly nyáron megje­lentek a vízimotorok (jets-ki). Augusztusban Tiszatelek táján több alkalommal találkoztam velük, a falu fürdőhelyétől lej­jebb, kb. a 282-283 folyamki­lométer körül, ahol földúton, ártéren át közelíthető meg a folyó. Tiszatelek környékén két partszakaszon is sekély, homokos a bal part, amit für­désre kiválóan ki lehet hasz­nálni. Sokan úsznak át a folyó túl­partjára, és egy ilyen gyors jár­mit, mint a jets-ki (tükröző vízfelületen) balesetveszélyt jelent a bentebb fürdőzők, úszók számára. A nagy szám­ban érkező vízitúrázók bizto­san többet tudnak erről. A ví­zimotorosok minden szabály nélkül a fürdőzők között hasz­nálják a járművüket, sőt több vízisít is vontatnak. Több éve kijárunk a vízpartra. A nyuga­lom volt a legnagyobb kincs, amit most elveszíteni látunk. A divatba jött vízisí bizonyára a madárvilágot is zavarja han­gos jelenlétével. A Dunához hasonlóan meg kellene tiltani a keskenyebb Tiszán a haszná­latukat (nyílt tengerre valók, ott biztonságosabbak), vagy egy — a fürdőzőktől és termé­szeti értékeinktől — távoli szakaszt kellene kijelölni szá­mukra. További javaslattal, vagy in­formációval szeretném ezt a gondot megoldani, akikkel ed­dig beszéltem, mindenki tá­mogatja elképzelésem, így az ő nevükben is szólok. Még a jelenség elején a szakemberek könnyebben megtehetik a megoldást. Ebben bízva, vá­rom a segítségüket! Katona Márton Nyíregyháza, Korányi u. 94. Hadiárváknak Az elmúlt időkben az újságból és a televízióból értesültem ró­la, a kárpótlási törvény most már kiegészült azzal is, hogy akiket elhurcoltak, annak az árvái is is részesülnek kárpót­lásban. Az édesapámat 1944. november 4-én elhurcolták há­romnapos munkára, ahonnan a mai napig sem jött vissza. Hárman maradtunk testvérek, én a legkisebb, akkor még négyéves voltam. Semmi se­gítséget nem kapott édes­anyánk, egyedül és nagyon ne­héz körülmények között ne­velt fel bennünket. Sajnos, ő már nem érte meg azt, hogy kárpótolják. Kérem Önöket, legyenek szívesek tájékoztatni arról, hogy nekünk jár-e kár­pótlás és hová kell az igényün­ket beadni. Már csak mi is ket­ten vagyunk testvérek, a bá­tyám 15 éve meghalt. Ha jár, mégis mennyi az az összeg személyenként. Név és cím (A hadigondozásról rendelke­ző 1994. évi XLV. tv. értelmé­ben az a volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-seje előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okból meg­szüntették, az elmaradt pénz­ellátás kompenzálására egy­összegű térítésre jogosult. A térítés mértéke: 50 ezer forint. A törvény értelmében az mi­nősül volt hadiárvának, akit szülőjének halála miatt hadiár­vaként gondozásba vettek. A térítés megállapítása irán­ti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes települési önkor­mányzat jegyzőjéhez kell be­nyújtani, aki határozattal dönt az ellátásra való jogosultsá­gáról és a pénzösszeg folyó­sításáról. A hadigondozási igény határidő-korlátozás nél­kül bármikor előterjeszthető, s az egyösszegű térítés folyósí­tása 1995. január elsejétől ese­dékes — adott választ dr. Sve- da Béla, a megyei Kárrende­zési Hivatal vezetője.) Telefonhálózat épül Szakolyban Gázpalack a panelházban A padlónál gyűlik össze, de elég egy pici szikra, hogy belobbanjon Nyíregyháza (KM — TMI) — A néni resthallók módjára kiabál a tízemeletes ház közös képviselőjének. — Mit mond, mit? — Hogy itt nem szabad gázt használni. — Hát, miért nem? — Mert felrobbanhatunk! A néni rémülten kapja le az ócska gáztűzhelyről a teát és zárja el a gáz alattomos, szi­szegő lángját. Falfehér. Resz­ket a keze. — Én istenem, jó istenem, a fiam azt mondta, használjam nyugodtan, lehet... Életveszélyes Pár percre rá égő cigarettával a kezében belép a fia — meglett, sovány ember — és nagy han­gon rátámad a közös képvise­lőre. Az se hagyja magát. A veszekedésre kijönnek a fo­lyosóra a lakók. Most mind­annyian egyetértenek, a gáz­palackot azonnal el kell vinni, életveszélyes! Nem akármiért vannak ilyen panellakásokban villanytűzhelyek. A sokszor oly esztelenül élők szájából meglepő életböl­csességek hangzanak el a fele­lősségről, egy asszony a buda­pesti Hajós utcai tragédiát em­legeti. Ä néni sírdogál. A fia dühtől vörös arccal szereli le a palackot, amit a fél esztendeje eladott házából hozott el az anyjának: spóroljon, a gáz ol­csóbb, mint az áram. — Inkább pótolna valamit az édesanyja nyugdíjához, ne a lakók testi épsége árán segít­sen neki! — csattan föl egy férfi, amikor a néni fia min­denkit szidva belép a liftbe. A kontyos asszony, aki dél­ben riadtan szaladt a közös képviselőhöz, hogy a néni gázzal főz, hallgatagon áll a sarokban. Csak fél arcát látni, elbújik egy férfi széles háta mögé. Árulónak érzi magát, pedig ki tudja, hogy milyen tragédiától mentette meg a majd nyolcvan családot. De leginkább a szeretetre méltó nénit, aki máris húzogatja ki a letakart villanytűzhely mellől a régi gáztűzhelyt. A ház előtt a fiával találko­zom. — Nem értek vele egyet! Azért, mert valamilyen hülye kitalálta, hogy nem lehet gázt használni a panelban — rivall rám és dühösen bevágja a rozsdafoltos autó ajtaját. Én meg azon tűnődöm, hogy ilyen keveset ér egyeseknek mások élete, vagyonkája? Egy tragikus pillanatban mindenük odaveszhet, megsemmisülhet, jó, ha maguk épségben marad­nak. Nem tréfa ez — gondat­lan veszélyeztetése emberek­nek, anyagi értékeknek. Szakszerűen használni Dombrády László, a nyír­egyházi Tűzoltóparancsnok­ság parancsnokhelyettese csak megerősíti gondolataimat: — A panelházak szerkezete úgy van kialakítva, hogy pa­lackos gázzal üzemelő beren­dezéseket nem szabad hasz­nálni. A pb. gáz fajsúlya nehe­zebb, mint a levegő, ezért a la­kás alsó részében a padló táján megülepszik és bármilyen pici szikrától — akár két fém összekoccanásától, a hűtő- szekrény, porszívó bekapcso­lásakor — berobbanhat. Áz el­múlt évek tragédiái példaként mutatják, hogy ilyen nagy energiájú robbanást aligha bír­nak el panelházak. A gáz­zal üzemelő berendezéseknél azonban többnyire a gázpalac­kok is felrobbannak, óriási ká­rokat okoznak. A hagyomá­nyos pb. gázzal üzemelő be­rendezéseknél nincs égésbiz­tosító, valamiért kialszik a láng, a gáz áramlik tovább. Nem ég el, ezért hihetetlen ve­szélyt jelent az egész házra. — Mennyi idő kell hozzá, hogy a gáz összegyűljön? — Ha csak egy égőfej van nyitva és a konyha kicsi, ajta­ja, ablaka zárva van, gyakor­latilag elég harminc, negyven perc hozzá. A gáz egyre emel­kedik, rétegződik. De általá­ban a padló szintjénél vannak a gyújtóforrások, elég ha csak a fémsarkú cipő odakoccan a küszöb fémszegélyéhez, a gáz belobbanhat. Nem véletlen, hogy kicsi légterű helyiségek­ben még vezetékes gázt sem használnak. Igazából minden gáz veszélytelen, ha szaksze­rűen használják, mindig ellen­őrzik, nem szaladnak le a bolt­ba, míg fő az étel­Súlyos következmény Még az őrnagy higgadt, tár­gyilagos hangján is borzonga­tó volt hallani a tragédiákról. Bekövetkezésükhöz elég volt pillanatnyi feledékenység is, nemhogy hanyagság, nemtö­rődöm felelőtlenség! Azt mondja a Talmud: aki egy éle­tet ment meg, egy világot ment meg. S mi emberek na­ponta ezer módon veszélyez­tetünk másokat, magunkkal együtt. Az, hogy cinkos néma­sággal, vagy közönyösen el­tűrjük, hogy lakótársunk gáz­palackot vigyen a panelházba — csak egy módja ennek. De a következményt több száz em­ber megszenvedheti. A végkielégítés... ...kifizetésének alapja, csak az azonos munkáltatónál el­töltött idő — üzenjük Gu­bacsi Pálné mátészalkai ol­vasónknak. Fellebbezze... ...meg az önnek sérelmes döntést — tanácsoljuk Ko­vács Tihamér nyírbátori ol­vasónknak. A jövedelempótló... ...támogatást meg lehet vonni, ha a munkanélküli működik együtt a polgár- mesteri hivatallal, közmun­kavégzésre nem hajlandó — üzenjük a „Munka nél­küli” jeligéjű levél írójá­nak. Előnyugdijaztatásra... ...az jogosult, aki többek között legalább hat hónapig munkanélküli járadékban részesült, illetve a munka- nélküli járadék megszűné­sét követő egy éven belül betölti az 52. életévét (nő) — válaszoljuk Zs. Petemé­nek Nyíregyházára. Jogászunk... ...válaszáig türelmét kérjük Simkovics József nyíregy­házi levélírónknak. A munkabérről (1.) Nagy Mihály A munkáltató alapvető fela­data, hogy a munkavállaló­nak a munkaviszony kere­tében végzett munkájáért a munkabért megfizesse. A munkavállalónak munka­bér a munkaviszonya alap­ján jár. Erről a jogáról előre érvényesen nem mondhat le. Amennyiben a munka- vállaló a maga oldaláról felmerülő ok miatt nem végez munkát, ez a munka­bérhez való jogát nem érin­ti. A munkáltató a nehéz gazdasági helyzetre nem hi­vatkozhat. Az esetleges ké­sedelmes munkabér kifize­tése után kamatot köteles fizetni. Az új munkatörvény vo­natkozó szabályai a koráb­bihoz képest egyszerűbbek. A jogszabály csak a legki­sebb munkabért (minimál­bér) illetve juttatást állapít­ja meg. Megszüntette a bér­tarifarendszert, az év végi részesedést, jutalmat, (a ju­bileumi jutalmat is), a pré­miumot. A kollektív szer­ződés azonban ilyen jutta­tást előírhat, ezt a felek a munkaszerződésben kiköt­hetik. Megszüntette a fizi­kai és nem fizikai állomány megkülönböztetését, csak munkavállaló elnevezést használ. A törvény szerint minden öt napot meghaladó idő­re létesített munkaviszonyt írásba kell foglalni, a mun­kavállaló kérésére az egy napra kötött megállapodást is köteles a munkáltató írás­ba foglalni. Az eddig ismert írásba foglalt munkaszerző­désekből esetenként hiány­zik az ellátandó munkakör, munkabér és a munkavég­zés helyének konkrét meg­jelölése. E három alapelem bármelyikének hiánya a szerződés illetve megál­lapodás érvénytelenségét vonja maga után. Az ér­vénytelenséget meg kell szüntetni. Ettől függetlenül a végzett munkáért rendes díjazás jár. A munkabért minden esetben bruttó bér­ben kell meghatározni. Gyakran előfordul, hogy a felek hallgatólagosan nettó bérben állapodnak meg, il­letve a szerződés szövegé­ből ez nem állapítható meg. Az is előfordul, hogy a ki­kötött és a zsebből fizetett munkabér között nagyság- rendű az eltérés. A munka- vállaló ezt gyakran akkor sérelmezi, amikor az írás­ban kikötött munkabér után kapja a társadalombiztosí­tási ellátást, munkanélküli járadékot. Sajnos, ezekben az esetekben — egyéb bi­zonyítékok hiányában — az írásbeli kikötés az irány­adó. Az ellenkező bizonyí­tás igen nehézkes. A mun­kabért időbérben, teljesít­ménybérben, illetve a ket­tő összekapcsolásával kell megállapítani. A személyi alapbért teljesítménybér esetén is meg kell határozni — hisz ellenkező megál­lapodás hiányában — ez a különböző pótlékok alapja. Ezen túlmenően fontos sze­repe lehet az átlagkereset kiszámításánál is. Az időbér lehet: órabér, napibér, heti, vagy havibér. Ezen bérformák esetén, függetlenül a teljesítmény­től, csupán az idő múlásá­nak van jelentősége. A tel­jesítménybér alkalmazásá­nál a teljesítménykövetel­ményeket a munkáltató ál­lapítja meg. Ez lehet egye­nes darabbér, normaidőbér, alapbérrel kombinált telje­sítménybér. A teljesítmény­követelményt előre írásban kell rögzíteni. A teljesítménykövetel­ményeket úgy kell megálla­pítani, hogy azt egy átlagos képességű munkavállaló a törvényes munkaidőn belül 100 százalékra tudja teljesí­teni, legalább a mindenkori minimálbért megkeresse. Ahol a teljesítés nem ki­zárólag a munkavállalótól függ, garantált bért kell megállapítani és 100 száza­lék teljesítmény alatt is ki kell fizetni. Nyári forgalom Balázs Attila felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents