Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd KISKERT— A Szabolcsi alma napja Összeállítás az újfehértói integrált gyümölcstermesztési tanácskozásról Idén, ha a kertész virágzás után egy kicsit „elaludt", most ilyen „fuzikos" az almája. súroló termésátlagoktól jóval nagyobb eredményekre van szükség a versenyképes jöve­delmezőség eléréséhez. Ha még hozzá vesszük, hogy az értékesítési árak is alacsonyak, akkor egyértelmű, hogy a je­lenlegi művelési rendszerben jövedelmező almatermesztést folytatni nem lehet. Amit előre el kell dönteni új telepítésnél, az a telepítési mód, az alany, illetve oltvány minősége, valamint a saját tu­lajdonú szedő edényzet mi­lyensége: targonca esetén tar­tályláda, más esetben M-30-as műanyag láda javasolható, de körülbelül ugyanannyiba kerül mint amennyibe a telepítés. Közös érdek Kovács Géza az országban egyetlen termelői tulajdonba került feldolgozó, a Felső-Sza­bolcsi Almafeldolgozó Társu­lás (FAT) igazgatója a feldol­gozóüzemek jövőbeni integ­Újfehértó (KM - GB) — Ha­gyományosan az alma volt a főszereplő a június 29-én, Újfehértón az integrált gyü­mölcstermesztés jegyében a helyi kutató állomás, az Al­matermesztők Szövetsége és a növényegészségügyi állo­más által rendezett tanács­kozáson. A szakmai nap délelőttjén előadásokat hall­hattak a több megyéből ide­látogató kertész szakembe­rek, majd délután perme­tező-, öntözőgép-, csoma­golóanyag-bemutatón vettek részt és megtekintették az in­tegrált alma növényvédelmi kísérleteket. Az előadók által fölvetett és egymással is vi­tázó fontosabb gondolatok­ból az alábbiakban adunk közre néhányat. — Ma szerényebb célokat sza­bad kitűznünk — mondta dr. Víg Péter a kertészeti egyetem tanára az almaértékesítés táv­lati lehetőségiről szólva — 800 000 tonna almánál többet nem igen tudunk a piacon el­helyezni, mivel a belső fo­gyasztás, a feldolgozók igénye lényegesen nem növelhető. Csak arra számíthatunk, hogy a FÁK tagországok gazdasága „helyzetbe kerül”, s több al­mát tudnak megvenni úgy, hogy a magyar termelők biz­tonságosan a pénzükhöz is jut­nak. Azonban az alagútnak még most is az elején vagyunk, csak az innenső vége látszik. A jelenlegi termőalapok ked­vező évben is alig több mint 700 000 tonna almát képesek megteremni és ha új telepíté­sek nem lennének, ez a meny- nyiség rövidesen visszaesne 500-550 ezer tonnára. Jövedelem és kedv — Ám úgy tűnik, megindult az almatelepítés, hiszen van­nak erre benyújtott pályáza­tok, amelyek, ha jut pénz meg is kapják a támogatásokat. Az vetíthető előre, hogy a követ­kező 4-5 év alatt 7-8000 hek­tár új telepítéssel számolha­tunk. A piacgazdaság általt diktál cél kell legyen, hogy a létrehozott ültetvények jöve- delmezőek legyenek. El kel­lene érni az eszköz-, és kocká­zatarányos nyereséget az ága­zat egészén belül. A reálisan számolható költségarányos jö­vedelmezőségi ráta almater­mesztésben ma 20 százalék körül mozog. Hogy a termelők minél nagyobb részesedést tudjanak maguk számára elér­ni az alma összes jövedelmé­ből, ahhoz van szükség pél­dául az Almatermesztők Szö­vetségére, vagyis a szervezet­be tömörülésre. — A gyümölcskultúrákban is igen szélesre nyílt az ag­rárolló. A gyümölcs ára nem tartott lépést a termelésben fel­használt anyagok árnövekedé­sével. Az oltványok ára pél­dául 150-400 forint között mozog, ám nem árt tudni, hogy a faiskolások érdeke a minél sűrűbb tőszám elterje­dése. Mindenesetre azt a 7000 hektárt új ültetvényt, a világra figyelve, versenyképesen kell eltelepítenünk. Először min­den szabolcsi almát telepítő­nek meg kell nézni az újfe­hértói fajtakísérletet, az itt be­állított művelési mód variáció­kat és ezek ismeretében kell dönteni fajtáról, telepítési szisztémáról. A leglényege­sebb a jó minőségű, a piac mai igényeinek megfelelően ren­desen kikészített áru előállí­tása. — Az ültetvények területi elhelyezkedéséről annyit: nem jó, ha egy körzetben — itt Sza­bolcsban — terem meg az or­szág almatermésének 70 szá­zaléka. Hol, mennyi... Minél nagyobb a térségben a koncentráció, annál nyomot- tabbak lesznek az árak, annál nehezebb a göngyöleg, a szál­lítás megszervezése. A hűtő­tárolók hatalmas beruházási költséggel járnak, hosszú megtérülésűek. Éppen ezért a tárolás jövedelmezőségét nem szabad külön nézni, azt csak a termesztéssel együtt vizsgál­hatjuk, mert az almát a ter­melőnek kell tárolnia'. Az opti­mális ültetvényméretről any- nyit, hogy szektorsemleges közgazdasági szabályzókat feltételezve az ültetvénynagy­ság nem befolyásolja a jöve­delmezőséget. A megtermelt alma mennyiségét inkább az előbb említett igényes áruvá való kikészítés kell, hogy meghatározza. Ez pedig a csa­ládi és egyéb mozgósítható munkaerőtől függ. Úgy gon­dolom, hogy 3-10 hektár kö­zötti ültetvényméret lehet a megfelelő. Végül mindent a piac határoz meg. Valószínű­leg sok olyan ország lesz a jövőben, amelyik idővel élel­miszerbehozatalra szorul né­pesedési okokból. Ez adhat a magyar mezőgazdaság szá­mára hosszú távon biztatást és vezet remélhetőleg az agrár­ágazat felértékelődéséhez. Mi a korszerű? Pethő Ferenc az Almater­mesztők Szövetségének el­nöke előadásában abból az új könyvecskéből bocsátott köz­re adatokat és elemzéseket, amely az „Almatermesztési Füzetek” első darabjaként je­lent meg. E kiadvány, mely­nek egyik szerzője ő maga és amelyet a szövetség adott ki, s árusít, mintegy tervezési se­gédletként azok számára, akik elsősorban árutermelő alma- ültetvény-telepítésbe akarnak fogni, asztali almát akarnak piacra termelni. — Alapvető gondunk ami­kor korszerű művelési rend­szereket vizsgálunk és közü­lük választani akarunk — vé­lekedik Pethő professzor —, hogy kevés pénzünk van egy­részt a legkorszerűbb ültet­vény telepítéséhez, másrészt pedig ahhoz is, hogy a megter­mett almát úgy készítsük ki, úgy vigyük piacra, mint ahogy azt nyugaton teszik a ter­melők. Hogy milyen sűrűségű ültetvényt válasszunk — a 7x4 méteres és 3x0,66 méter sor és tőtávolságú között lévő ská­láról — azt a szakmai felké­szültségünk és az anyagi lehe­tőségeink döntik el. A beru­házási költség 650 000-től 2,5 millió forintig változik. Tény, hogy az elmúlt évtizedek alatt a 20 tonnát inkább csak alulról ráló szerepéről beszélt az al­matermesztésben. Mint mond­ta, az almatermesztés jöve­delmezősége 1987-től draszti­kusan romlott, s évről-évre egyre több alma jelent meg a feldolgozóknál. A hajdani 70- 30 százalékos étkezési-ipari almaarány mára nagyot válto­zott, egyes körzetekben szinte megfordult. A feldolgozók ál­talában, de a FAT egész biz­tosan nem engedheti meg, hogy kifoggyon alóla az alma, azaz alapanyag nélkül marad­jon. Ezért szóba kell jönnie az ipari alma telepítéseknek is. A FAT már dolgozik a terven az Almatermesztők Szövetségé­vel együtt és finanszírozásá­ban is részt kíván venni olyan ipari célú, olcsóbb bekerülésű almaültetvényeknek, amelyek biztonságosan megoldják majd a léalmaellátást. Nem ki­zárólagosan léalmát terme­lőkre van szükség, hanem a néhány hektáron intenzív asz­tali alma termesztést folyta­tóknak lenne célszerű létesí­teni további ipari alma ültet­vényt, ami a gépek jobb ki­használása, az általános költ­ségek megoszlása révén, no meg az 50 tonnás termésátlag segítségével tenné nyereséges­sé a termesztést. Almát, öntözve Sipos Bertalanná a megyei Földművelésügyi Hivatal ker­tészeti tanácsosa a megye al­matermesztéséről elmondta: — Romlott az almaültetvé­nyeink állapota éppúgy, mint az almatermesztésből élők helyzete. Nem szeretnénk azonban, ha „kimenne” a me­gyéből az alma. S a más, jobb talajadottságú megyékben esetleg nagyobb számban lét­rehozott új telepítésekkel las­san lecsökkenne itt az alma­terület. A jelenlegi koncentrá­ciót őrizni kell, hiszen itt van a feldolgozó kapacitás is. Tele­pítésekre van tehát itt szükség, azonban az MFA pályázatok között a vártnál kevesebb az almatelepítésre vonatkozó. Talán közrejátszott ebben, hogy nehéz volt a földhasz­nálat bizonyítása. Bízunk ben­ne, hogy aki most nem jutott támogatáshoz, újra megpró­bálkozik a pályázattal és lesznek komoly almatelepíté­sek a megyében. Nem szabad elfeledkezni azonban a szüret­idő lerövidítését lehetővé tevő szabályozott légterű tárolók­ról, amelyek segítségével még a jonatán fajtából is tudnánk kiváló minőséget piacra vinni. Az almatelepítéseket jó lenne összekötni minél több helyen az öntözési beruházással. Az „egyes számú közellenséggé" előlépett parlagfű (helytelenül „vadkender", latinosán „ambrózia") képét mindazok kedvéért közöljük, akik értesüléseink sze­rint kaszálással, sarlózással, vagy kihúzgálással ir­tanák az emberek ellenállóképességét fölemésztő, sokuknál asztmatikus tünetet kiváltó veszélyes gyom­növényt, amelyik éppen virágzás előtti stádiumban van megyeszerte és hamarosan önteni kezdi a leve­gőbe, az oly sok emberi szenvedést okozó virágporát Galambos Béla felvétele Biohumuszremény Budapest (MTI) — Az OTP Bank Rt. június 30- áról augusztus 15-re mó­dosította azt a határidőt, amíg rendezhetik adóssá­gukat az OTP irányában a biohumusz-hitelek felve­vői. A biohumusz alapít­vány, illetve a károsultak egyesülete az új parlamenti képviselők közül 130-140 személy aláírását is meg­szerezte azon kezdeménye­zésük támogatására, hogy a parlament állítson fel bi­zottságot az öt évvel ezelőtt kezdődött ügy kivizsgálá­sára. A bírósági ügyek húzód­nak és a károsultak egye­sülete szeretné, ha tisztá­zódna végre a felelősség kérdése. Olyan kérdésekre várnak választ a bizott­ságtól, hogy például megál­lapítható-e a különféle ku­tatóintézetek, illetve az azokat felügyelő állami szervek felelőssége, s hogy az a hat szabadalom, ame­lyeket a biohumusz előál­lításra fogadtak el, valóban használható-e. A kérelme­zők számára az OTP által adott két hónapos haladék esetleg lehetőséget teremt a kérdés teljes körű megol­dására. A biogilisztaügy- ben mintegy 600 millió forintnyi tartozás halmozó­dott fel a becsapott terme­lőknél, amelyet sokan nem képesek törleszteni. Az OTP felajánlotta, hogy akik rendezik az adósságuk felét például a Biohumusz Ala- pítvánny segítségével, azoknak a másik felét elen­gedi. Az eddig jelenkezett mintegy 2Ó00 károsult kö­zül egy adósra átlagosan 200 ezer forintnyi tartozás jut. A határidő-módosítás fel­tételei között szerepelt az is, hogy azok akik kérelem­mel fordultak a Biohumusz Alapítványhoz erről írás­ban tájékoztassák a hite­lüket kezelő OTP Bank Rt. fiókot. A biotermelők „gi­lisztaügyben” nyilatkozatot átnyújtó képviselőit pén­teken a Parlamentben fo­gadta Soós Tibor, az Or­szággyűlés hivatalvezetője. Hírcsokor Magyar Minőségi... ...Díjat pályázhatnak meg ezután az OMFB-nél azok a termelő és szolgáltató cé­gek akik teljes körű minő­ségbiztosítást vezetnek be. A még az idén elinduló nemzeti minőségügyi prog­ram részeként, erre a célra a Phare program 125 ezer ECU-t,azOMFB 1,1 millió forintot különített el. (KM) Leégett... ...egy 50 hektáros búzatáb­la, a tűzoltók minden erőfe­szítése ellenére Csongrád- ban. A kár az első becslések szerint másfél millió forint. A tüzét gyufával játszó gyermekek okozták. (MTI) Kárpótlási... ...jeggyel követett el nagy­szabású visszaélést a Hun- novex Kft. megbízásából egy hatvani férfi, aki csak Debrecenben 800 személyt megkárosítva 120 millió fo­rint értékben vásárolt fel kárpótlási jegyeket, úgy­mond 120 százalékos áron, ám 20 százalék előleget ki­fizetve lelépett. A kárpót­lási jegyeket azonnal to­vábbadták 40-60 százal­ékos árfolyamon. (MTI) „Rend szeresen... ...Ellenőrzött Kiváló Ma­gyar Termék” feliratú véd­jegy kerülhet a közeli jövő­ben azokra a hazai élelmi­szerekre és italárukra, ame­lyek minden tekintetben kiválóak. Az NGKM véd­jegy pályázat útján s igen szigorú követelményrend­szer teljesítése esetén nyer­hető el. (MTI) Élelmiszer... ...behozatalunk 18 száza­lékkal bővült az év első négy hónapjában. A kivitel növekedése ugyanakkor mintegy 10-12 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti hasonló időszakét. (MTI) A gumicsőből csöpögő víz oltja a csemete szomját Galambos Béla felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents