Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02 / 154. szám
HATTER KeíeMfagyarország 3 Vegye meg a bérlakását (2.) Ezernél több otthonról, s azoknak lakóiról van szó • Öt év alatt kamatmentes Sokak álma, s kevesek valósága: a kertes családi ház Elek Emil felvétele Nézőpont Fedezeti pénz Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely bérlakásainak sorsa tehát eldőlni látszik. Az önkormányzat határozatát bizonyára nagyban megkönnyítette, hogy az eladásra kínált lakások fenntartása egyre több pénzbe került. Ráadásul a lakók egyre türelmetlenebbek és egyre többet szeretnének. A lerobbant lépcsőházak felújítását, az épületek külső képének szebbététe- lét, kisebb-nagyobb felújításokat, melyeknek költsége lassan az egeket súrolja. A kettős szorítás megtette a magáét, s megteszi ma is. A rendelkezésre álló pénzekből a lakásállományt már nem lehetett karbantartani. Tulajdonszerzés Végső érv, de közel sem az utolsó a sorban, hogy az utóbbi években a lakosság körében megerősödött a tulajdonszerző szemlélet, ami azt is jelentette, hogy a megvásárolt bérlakások állapota és környezete látványos javulást mutat. A sajátot jobban becsülik az emberek, s nem várnak mindennel a hivatalra. Tilalmi listára a fenti okok miatt is mindössze a műemléki védettségű épületek, illetve a garzonlakások kerültek, s igen csökken azoknak a lakásoknak a száma, melyeket felújítási szándékok miatt tartanak tilalmi listán. Kire érvényes? Bar ácsi Ferenc a NYÍR IN- KÖZ üzletág-vezetője: a május 17-én életbe lépett rendeTámogatás Nyíregyháza (KM) — A nőivarú szarvasmarha és juhállomány növelését, valamint a kocaállomány minőségi cseréjét célzó tenyészállat támogatási rendelet két hónapja „él”. Megyénkben is meglódult a pályázati kedv, amely elsősorban szarvasmarhaállomány növelésre irányul. A megyei földművelés- ügyi hivatal állattenyésztési főtanácsosától Fesztóri Sándortól kapott információ szerint ez idáig közel 100 pályázat érkezett a hivatalhoz — főként te- hén/üsző állomány bővítésre — s tizet már jóváhagyólag továbbítottak is a minisztériumba. Hamarosan újabb tíz-tizenöt pályázat követi majd az elsőket. A megyénk számára erre a célra elkülönített huszonhatmillió forint nagyobb része már „elkelt”, hiszen vannak olyan nagyüzemi pályázók, akik öszszesen 2-2,5 milliós támogatást igényelnek. A darabonként 20 ezer forintos támogatással még állományt növelni szándékozók figyelmébe ajánlják, hogy miután eladó nőivarú szarvasmarha nem igen található a megyében, a szomszédos Haj- dú-Biharban érdemes szétnézni. Szép, magyartarka üszők vásárlása céljából például felkereshetik a hajdúnánási Béke Mezőgazdasági Szövetkezetét (tel.: 52/381- 063), ahol még van eladó állomány. letnek van egy átmeneti szabálya, amelynek alapján kiderül, akik 1994-ben már vételi ajánlatot kaptak, azok augusztus 15-ig még az 1994. február 1-jén hatályba lépett feltételekkel vásárolhatják meg bérlakásaikat. A 17-i módosítás hatása azokra vonatkozik, akik olyan épületben laknak, amelyeket 89-90-ben jelöltek ki eladásra. Mivel az átmeneti szabály van érvényben, még nincs igazán mérvadó tapasztalatunk arról, hányán tudják megvásárolni ezekkel a feltételekkel lakásaikat. Az átmeneti szabály következtében az önkormányzat által 1992-ben kijelölt 1008 lakásban lakó bérlő élhet augusztus 15-ig a korábbi feltételek mellett vételi jogával, míg az 1994-ben eladásra kijelölt lakásoknál, továbbá a lakástörvény szerint vételi joggal érintett lakásoknál ez idő szerint az értékesítési munka előkészítése folyik. Tanácsos tehát figyelni a határidőre, s arra: melyik változat kedvezőbb megvásárlás esetén. Arra a kérdésre, hogy hányán fizetik ki a vételárat készpénzzel, s élveznek ezáltal kedvezményeket, annyit tudok mondani, ez az arány a vásárlóknak alig 10 százalékát teszi ki. Közöttük is igen sokan vannak olyanok, akik azért fizetnek készpénzzel, mert rögtön el is adják lakásaikat, hogy helyette olcsóbba, kisebbe költözzenek, mert a korábbi nagyobbat fenntartani képtelenek. Nem gazdagok, hanem kényszerhelyzetben lévő emberek, akik az anyagiak miatt kénytelenek kisebb lakásba költözni, s a törvény immár ezt a lehetőséget megadja nekik. A számok beszélnek S hogy végül mi a válasz arra a kérdésre, hogy a részletre vásárlók, vagy a készpénzzel fizetők jámak-e jobban? Bara- csi Ferenc egy számítást mutat, amelyből kiderül: egymillió kétszázezer forint értékű lakást alapul véve 10 900 forint a havi törlesztőrészlet akkor, ha huszonöt éves részletre, tíz százalék befizetése mellett veszi meg valaki az általa lakott lakást. Ha ugyanezt a vételárat öt év alatt kamatmentesen vállalja megfizetni, akkor a havi törlesztőrészlet 10 800 forint. Máthé Csaba F edezet, fedezet, fedezet. A régi mondás a mai gazdasági életben így változott meg, hiszen a hitelfelvételnél a kellő fedezet segítheti a hitelfelvevőt kisebb-nagyobb pénzösszeghez. A pénzintézetek pedig az utóbbi évek bankbotrányai miatt egyre óvatosabbak, két-háromszor megbízható, jól értékesíthető fedezetet kérnek, amelynek értékét hosszan és alaposan vizsgálják. A fedezet, megnevezett formájában irodaház, szálloda, nagyméretű telek, lakatlan ingatlan pedig egy korlátlan hitelezési sort indít be, amelynek határát esetleg a hitelfelvevő ügyetlensége szabhatja meg. Elég böngészni a felszámolásos vagy csődeljárásos hirdetményeket, vagy a privatizációs híreket mindig akad közöttük olyan ingatlan, amelyet már harmadszorra, esetleg negyed- szerre hirdetnek meg és látszólag senkinek nem kell. Amikorra már igencsak leértékelődik, akkor érdemes egy pénzintézetet megkeresni és a vásárláshoz hitelt felvenni úgy, hogy a pénzintézet azonnal ráteszi a jelzálogát az adott ingatlanra, tehát azonnal fedezetül is szolgál. Réti János A z új összetételű országgyűlés megkezdte országlását. Remélhetően négy esztendőre végétért a politikai sportlövészet időszaka, ami abból állt, hogy a jelöltek célozgattak, mennyi mindent tudnának tenni értünk, ha..., a választók pedig találgattak: tényleg, vajon mennyit...? (Mellesleg egyelőre a célozgatások évadja járt le. A találgatások még tartanak egy darabig.) A képviselők a tettek mezejére léptek. Árnyaltabban: jó lenne, ha „odalépnének”! Együtt, de kü- lön-külön is. És az első vitás helyzet már elő is állott, ahogy ez tisztes demokráciákban természetes. Nevezetesen: maradjanak-e, maradhatnak-e polgármesterek a képviselők közül azok, akik korábbról egy település lakóinak bizalmát is élvezik. Valamennyien ismerjük a lovak számának és megül- hetőségének ősi összefüggéseit, azért néhány megfontolni való van a dologban. Például: nem tudom, — vagy csak elkerülte a figyelmemet — hogy az érintettek a kettő közül melyik tisztségükért kapnák a fizetésüket? Arra gondolni sem merek, hogy mind a kettőért. Egyáltalán: hogy bárki a választottak közül magasztos küldetésének szimbolikus ellentételezésén kívül egyéb javakra is ráfanyalodna! Továbbá: milyen komolyan vett munka mellé lehet A vagyontárgyat, mivel a vételi árnál jóval többet ér, érdemes felértékeltetni és újra megpumpolni a bankot, amelyből ismét lehet egy újabb ingatlant vásárolni. A variációk változatosak, a kínálat pedig bőséges. Ezeket az ingatlanokat, épületeket nem kell üzemeltetni, működtetni, hanem a kellő időben haszonnal lehet továbbadni, akár egy lízingcégen keresztül. Mindezt egy fillér nélkül is el lehet kezdeni, a költségek minimálisak, egyszerűen áz újságok hirdetményeit kell böngészni, illetve azért nem árt egy-egy úgymond forintosfüles sem, amely a megfelelő ingatlanra irányítja rá az ember figyelmét. Persze a nagy értékű vásárlások hire elterjed, ami növeli a vevő presztízsét. Egy-egy ingatlan eladása ilyen esetben kellő haszonnal történik és utána ismét folytatódhat a körforgás. Ti j e gondoljuk azt, hogy l\l akinek nincs, vagy X V minimális a pénze, azonnal beléphet a fedezeti körforgásba. Elég leszűkült az ebben lévők köre, sokkal inkább a súgóké növekedett meg, akik a lehulló pénzforgácsokra lesnek. Persze ők tudják, hogy azért a néhány tíz- vagy százezer forintokért mennyire érdemes eladniuk magukat. még egy országgyűlési képviselőséget is „bevállalni”, amit helyettes is képes zökkenőmentesen „vinni" a saját, munkája mellett? Mert akkor eddig mit csinált mint helyettes? Jó: képes ugyanúgy ellátni a polgármesteri teendőket, mint a polgár- mester, de valamiért mégsem ő a polgármester! Vannak tevékenységek, amikben mindennél fontosabb maga a jelenlét. Hogy az illető személyesen ott van, ahol lennie kell. Ilyen a képviselő a parlamentben és a polgármester a városvagy községházán. Választóik azért ültették oda, mert ott akarják látni! Nem hűlt helyét az ülésteremben, mert éppen polgármesterkedik és — legyen bármennyire tiszteletreméltó — nem helyettesét a hivatalában, amiért neki szená- torkodnia kell. A két megbízatás egyetlen esetben képzelhető el együtt: ha megváltoztatják az országgyűlés eddigi agyonülésező munkarendjét és a képviselő nem plenárisról bizottságira jár oda-vissza, hanem határozottabban tömbösítik az egyes ülésszakokon végzendő munkát. Hogy jusson is maradjon is idő! •m—^ ániában például ha # 1 az uralkodó, az „el- ső ember” otthon van kitűzik a nemzeti lobogót a palotára. Vajon a képviselő-polgármesterek hivatalán ennek mintájára — ha nem lesz összeférhe- , teilen—hányszor és meddig leng zászló a következő négy esztendőben? Tárca ■ __________________________________________________ jr—j orr a lég, áldó, könnyű a Nap, jjJ- (tüdőm a hársfaillattól dagad..." mondja a költő a Hársakalján járva, ahol elhódítva az avar szagát szinte odaszegezi a hársfaillat. A nyár kezdete ez. A megénekelt nap olyan ívet fut be, mint soha máskor. Szinte perzsel ahogy az áldást osztja. Elrabolná azt a pár óra éjszakát is. Egyedül szedem a hársfavirágot. Kissé szemérmesen, nem lopok-e el olyasmit a természettől, amivel megbontom az egyensúlyát. Megnyugtatom ma- gam, hogy nem Őseink is leszedték a hársfavirágot, s talán többet is tudtak gyógyító hatásáról, mint mi. Boldog gyermekkor, mondanám. Amikor anyám elküldött hársfavirágot szedni a kőfallal körülzárt valamikori kastélykertbe. Csak itt voltak különleges fák a japán birs cserjétől a magnóliafákig. Most sok helyütt vannak. Néhol egész egzotikum a kert, ahol a fáklyaliliom dárdái és a kerti juppapálma embermagas szárán levő hófehér harangocskák szinte vonzzák a tekintetet. Mégis a hársfa, a hársméz illata nem enged tovább. Nem lehet csak úgy elmenni mellette, hogy az ember meg ne nézze a fát, a sudár szép formájú koronát, és eszébe ne jusson fogyó erdőállományunk, amelyeket a fűrészgépek és egyéb kórokozók mellett a környezeti ártalmak is pusztítanak. Mint ezt a szegény hársfát. Szinte fénylik a lombja a levéltet- vek váladékaitól, s ha alaposabban belenéz, akkor látja a koronán belül az elhalt, száraz ágakat is. Szenvednek fáink. Biológiai lények. A légköri frontok ugyanúgy bántják őket, mint az embert. Ok így röpítik szét sóhajtásukat és jajgatásukat. Száraz ágakkal jelzik a bajt, hogy figyeljünk oda, mert fák, erdő és növényzet kell az utánunk jövő nemzedékeknek is. Az ember nem tud kilépni önmagából, része a természetnek, vele tud együttélni, Törő István: Hársfavirágok még ha egyelőre csak egyoldalúan elvesz tőle, és vajmi keveset ad. Mert tudna adni. Törődést, gondoskodást, s legalább megóvni azt, ami van. Sok minden van. Egyeseknek újra erdő, másoknak termőföld, a legtöbbnek semmi. Talán a hársfaillat, meg a kibomló emlékezet. Az még bőven csordogál, forrása, kútfője is van és a hasonlítgatás: mi volt jobb, mi van jól, és mi lesz (lehet) jobban. Az optikusnak vagy a háromműszakos munkásnak nem is juthatott erdő, meg vagyonrész a közösből sem. O nem lehetett kárpótolt, csupán az elvesztegetett éveit lapozgathatja munkakönyvében. Legfeljebb elmehet erdőt irtani, meg a felvásárolt kárpótlási jegyekkel sokszor igazságtalanul ellicitált nagy darab földek bérmunkásának, esetleg földművelő eszközök nélkül. Mert a hársfaillatot lehet szagolni, de nem lehet belőle megélni. A hársfa nem válogat. Mindenkinek egyformán ad virágot és oly bőségesen, hogy még a szorgos méhecskék sem győzik minden virágját körberajongani. Mondják, a gyógynövények országa vagyunk. Tud- juk-e milyen az ezerjófű, a vér ehulló fecskefű, a zsálya, netán a borbolyafélék, vagy a legendás körömvirág? Jó lenne egyszer számbavenni ezeket az értékeinket is, s köztük a hársfavirágot. Mert e gyógynövények számtalan emberi nyavalyára adtak orvosságot elődeinknek évszázadokon át, és nem az egyre dráguló gyógyszerekkel kellene „kúrálni” magunkat. Nálunknál sokkal gazdagabb országok állampolgárai is begyűjtik gyógynövényeiket és exportálják, mert ezek is komoly értékeket képviselnek anyag- és energia- szegény társadalmunkban. A kár boldog is lehetnék, mert már ketten is szedjük a hársfavirágot. Idős nénikével, aki mosolyog és magyaráz. Lehúzom az ágat szelíden, hogy le ne törjön. Hadd szedjen ő is. Lám, a példa mégiscsak ragadós. Tudom, hogy őriznifo- gom e hársfavirágot ha jön a tél. Legalább ennyit e mozgalmas nyárból. Tartós jelenlét r 1994. július 2., szombat Kommentár I
