Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-08 / 133. szám
1994. június 8., szerda KOZELET Lesz-e MSZP-SZDSZ koalíció? így látja a gyógyszertáros, a polgármester, a vállalkozó, a pártelnök Nyíregyháza (KM — B. G., B. J.) — Az már eldőlt a hét végén, hogy a Magyar Szociálist Párt felkínálja a koalíció lehetőségét az SZDSZ- nek, az is, hogy a szabaddemokraták a tárgyalások megkezdése mellett döntöttek, de hogy végül is eredményesek lesznek-e a tárgyalások, vagy sem, lesz-e koalíció, vagy nem, azt még nem tudhatjuk. Hogyan vélekednek erről az emberek? LAKATOS JÓZSEF, A VÁSÁ- ROSNAMÉNYI ÁFÉSZ OSZTÁLYVEZETŐJE: — Korai lenne még a két párt együttműködéséről beszélni, hiszen majd’ egy hónap van hátra az utolsó szó kimondásáig, de ha én lennék az SZDSZ helyében, eszem ágában sem volna koalícióra lépni a szocialistákkal. Meg kell nézni, miképp jártaűc a kereszténydemokraták. Ők is házasságot kötöttek a náluk sokkal erősebb MDF-fel, kaptak néhány kisebb koncot, aztán mikor jött a szavazás, ugyanakkorát buktak, mint a demokrata fórum. Az SZDSZ ráadásul igen kényelmetlen helyzetbe fog kerülni a koalíció esetén, hiszen nem feledhetjük, négy éve ők voltak a leghangosabb antikommunisták. Nagy kérdés, mit szól majd a pálfordu- láshoz a tagság. — Az MSZP győzelmét egyébként meg lehetett jósolni, több jelenségből is következtetni lehetett erre. Ilyen volt egyebek mellett a múlt iránti nosztalgia. A vesztes nemzeti erőket viszont vigasztalhatja, hogy Mózest is elátkozta a zsidóság, mikor a sivatagban bolyongva keresték az új hazát, mondván, jobb volt ennél az egyiptomi rabság is, mert ott legalább biztonságban voltak. — A választások tisztaságához azonban kétség sem férhet. Az igazat megvallva én kissé csodálkozom, hogy az MSZP ilyen meggyőző fölénye mellett sem meri vállalni az egyedüli kormányzást, holott az ötvennégy százalék azt jelzi, most a választók toronymagasan bennük bíznak a legjobban. KALUHA JÁNOS, MÉRKI POLGÁRMESTER — Azt hiszem sokan vagyunk olyanok, akik egy széles társadalmi bázissal, erős támogatottsággal rendelkező koalíciós kormányt lámánk legszívesebben az ország élén. Nagyon sok minden szól az MSZP és az SZDSZ együttműködése mellett, most csak kettőt hadd emeljek ki. A koalícióban az egyik párt ellensúlyozni képes a másik esetleges diktatórikus intézkedéseit; a különféle posztok betöltésekor pedig ez esetben természetszerűleg nagyobb a válogatás lehetősége. Ezt azért is emelem ki, mert hisszük, egy-egy fontosabb állásnál nem a párthűség, hanem a szakmai felkészültség lesz majd a döntő. — A választások végeredményét pártállástól függetlenül mindenkinek el kell fogadnia. Én, mint pártokon kívüli polgármester úgy fogom fel, hogy Magyarországon is kezd kialakulni a másutt már bevált politikai váltógazdálkodás. Az éppen kormányon lévő erők teszik a dolgukat, de tiszteletben tartják az előző kormány intézkedéseit. Ez nekünk, mérkieknek nagyon fontos lenne, hiszen az elmúlt négy évben állami segítséggel egy sereg fontos beruházást valósítottunk meg, s szeretnénk folytatni a megkezdett munkákat is. SZITA ANDRÁS, VÁLLALKOZÓ: — Nem ért váratlanul az SZDSZ vasárnapi döntése. A küldöttgyűlés előtt a nyíregyházi szervezet is megtárgyalta a kialakult helyzetet, s akkor is az volt a véleményem — többekkel szemben —, hogy az eleve elutasítás nagy hiba volna. Tárgyalni kell, meg kell adni a felhatalmazást az SZDSZ vezetésének. Ha az MSZP nem alárendelt szerepet szán nekünk, hanem partneri szerepen gondolkodik, akkor létre kell hozni a koalíciót. A közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ-re szavazók több, mint 80 százaléka azt várja, hogy belépjen a párt a koalícióba. — Nyilvánvalóan hibás volt Magyar Bálintnak a két forduló között azt nyilatkoznia, hogy ha Hóm Gyula lesz a miniszterelnök, akkor az SZDSZ-re nem számíthatnak. Ez nemigen hozott nekünk szavazatokat. Látható visszaesést okozott a Fidesz esetében is, amikor inkább a kormánypártokhoz, főképp az MDF-hez közeledett, ahelyett, hogy a baloldal felé vált volna nyitottabbá. — Mint ahogy az SZDSZ nyíregyházi taggyűlésén is megmutatkozott: a tagság azt szeretné, ha konkrét feladat elé állítanák a pártot. Nem újabb négyévi ellenzéki szerepet azokkal a pártokkal együtt, akiknek eddig ellenzékei voltunk. Most már az országépítő munka legyen az SZDSZ konkrét feladata. KOZÁK GYÖRGY, A FIDESZ NYÍREGYHÁZI ELNÖKE: — Régóta úgy gondolom, lesz koalíció a két párt között. Rövid ideig voltak kételyeim, de azt hiszem a szabaddemokratáknak is volt olyan gondolata, hogy ha 50 százalék fölötti győzelmet szereznek a szocialisták, nem lépnek velük koalícióra. — Én 75 százalék esélyt adok a koalíciónak. Szerintem az egyeztetések után mindkét fél elégedett lesz, mert kapnak annyit ettől a koalíciótól, amennyiért érdemes felvállalni. Az SZDSZ számára mindkét döntés mellett komoly érvek szólnak, ezért nem irigylésre méltó a helyzete, de saját politikájuk hozta őket ebbe a helyzetbe. — A döntést lehet vizsgálni a pártok szempontjából, de lehet úgy is kérdezni: mi jó a demokráciának, mi jó az országnak? Hóm Gyulának érdeke a koalíció, ezért engedményeket fog adni, mert ez stabillá teheti az ő kormányát. Az SZDSZ-nek azt kell mérlegelni: mi jelent nagyobb veszélyt, a koalíció, vagy a kí- vülmaradás. Megfelelő pozíciók elérése esetén belemennek a koalícióba, mert a második legnagyobb pártként még négy évet lehúzni ellenzéki szerepben, az szétzilálhatja a pártot. Az SZDSZ a külföld szemében szalonképessé teszi az MSZP-t és a Békési-program megvalósításának — amely sok tekintetben közel áll a liberális gazdasági programhoz — is nagyobb lesz az esélye. Ez pedig az ország érdeke. * KOCSIS IMRE KÖLCSEI GYÓGYSZERTÁROS: — A jelenlegi kormánykoalíció helyzete már a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon megrendült, csak nem vették észre az érintettek. Akkor persze még nem lehetett tudni, hogy mi lesz ’94 tavaszán, de egy esztendeje már megjósolható volt a váltás. Hibái ellenére én személy szerint azt szerettem volna, ha még négy évig a jelenlegi koalíció marad, hogy be tudja fejezni a megkezdett munkát, de aztán ’98-ban feltétlenül a liberálisokra, vagy a szocialistákra tettem volna. Ugyanis az egészséges váltógazdálkodás híve vagyok én is. — Szét kell néznünk a fejlett európai országokban, mindenütt azt látjuk, hogy két ciklus leteltével más politikai csoportosulásra szavaznak az emberek. Nagyon okosan teszik, hiszen a hatalmon lévő erők így nem kényelmesednek el, s nem sajátítanak ki minden pozíciót, mert tudják, hamarosan fordul a kocka. — Meg vagyok arról győződve, hogy a szocialisták és az eszdéeszesek között létrejön a koalíció. Ezt diktálja egyébként az ország érdeke is. Bárhogy is szavaztunk, egy pártra nem szabad bízni az országot, mert félő, hogy sérül a demokrácia. Ha létrejön a koalíció, a két párt nem csupán kiegészíti egymást, de figyelni is fog a másik lépéseire. Nem a fiatalokon kell spórolni Fehérgyarmat (KM - MK) — Az I990-es rendszerváltást megelőzően működött egy Ifjúsági Kormánybiztosi Hivatal. A Németh-kormány idején ennek Králikné Cser Erzsébet volt a vezetője. Az új kormány dr. Kiss Gyula tárca nélküli minisztér kezébe helyezte az ifjúsági ügyeket. Akkor jött létre az Ifjúságpolitikai Titkárság. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy a politikumot amennyire csak lehet vissza kell fogni. Túlpolitizált a fiatalok élete. így jött létre a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkársága. Az ifjúságpolitikai referens Kiss Zoltán Sándor, akivel munkájukról beszélgettem Fehérgyarmaton. □ Milyen kapcsolata van önnek Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyével? — Azon túl, hogy a gyökereim ide körnek a környékre, a hivatalban ennek a régiónak én vagyok a felelőse. Ami ifjúságpolitikával, regionális fejlesztéssel kapcsolatos infrastrukturális kérdések témájában jelentkezik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg összefügg a munkámmal. Az Kiss Zoltán Sándor elmúlt évben Vásárosnamény- ban tartottunk egy regionális ifjúsági konferenciát. A két megyéből 155 szakember gyűlt össze, s velük feltérképeztük az ifjúság gondjait, problémáit. — Naprakész kapcsolatom volt a megyei önkormányzat oktatási és sportbizottságának a vezetőivel. Velük rendszeresen cseréltünk információt. A nyíregyházi ifjúsági művelődési házzal ugyancsak napi kapcsolatunk volt. A nyáron több iskola diáksága jutott segítségünkkel kedvezményes táborozási lehetőséghez. Titkárságunk ugyanis erre pályázatot írt ki. Sikerült több nagycsaládoson segíteni, ők teljesen ingyen pihenhettek az elmúlt nyáron Szolnok megyében, a Tisza partján egy táborhelyen. Több Csenger környéki iskola diáksága is élt ezzel a lehetőséggel. A Csen- gerben rendezett csenged ifjúsági kulturális napok programjához 250 ezer forinttal járult hozzá titkárságunk. A környék polgármesteri hivatalaival ugyancsak lehetőségem volt a jó kapcsolat kialakítására. Több esetben sikerült a térség iskoláinak, pedagógusainak az ügyeiben segíteni. — A Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő intézet kezdeményezéseit sikerült nagyon jól menedzselni. Rendezvényeikhez, információs kiadványaikhoz jelentős anyagi támogatást adtunk. A hollandiai, dániai kapcsolatrendszer kialakításánál rendszeresen számíthattak ránk. □ Mire számíthat az önök titkársága? — Ezt a területet nem szűkíteni, inkább bővíteni kell. Mi 16-an vagyunk. Én úgy érzem, a kormányzat 1990-ben nem mérte fel helyesen, mit jelent ez a 2,2-2,8 milliós réteg. A kormányzatnak nem itt kellett volna spórolni. Befejezés előtt áll egy hosszú távú ifjúságpolitikai koncepció, amit a jövendő kormány is hasznosíthat. Ugyanakkor elkészült az ifjúsági lakásgazdálkodás és lakásépítésre vonatkozó terv. Több alternatívával. Készült egy kiadvány Ifjúsági káté munkacímen, ebből a fiatalok megismerhetik a magyar jogrend alapjait, szexuális alapinformációkat kapnak, szinte képletes áron. Ez az Ifjúsági kalauz kiadvány évente új információkkal megújul. □ Általános vélemény, hogy a pártok az eltelt években valójában cserbenhagyták a fiatalokat. Kiss Zoltán Sándor mit tervez? — Most vagyok negyvenéves. 1988. november 17-én ott voltam a Pilvaxban a Független Kisgazdapárt újraindulásánál. Az elmúlt években több vihar volt. Mégis az Egyesült Kisgazdapártban látom azt az erőt, mely képes lesz a jóirányú változtatásra. Az utóbbi években Kisszekeresen több hektár földön szántok, vetek, gyűjtök, trágyázok. Ismerem e vidéket, szeretnék az itt élőkért, a fiatalokért többet tenni. A kisebbség vagyona Nem nehéz megjósolni, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 58. paragrafusának érvényesítése körül alakul majd ki a legtöbb vita, félreértés, ellentétes vélemény és értelmezés. Kinyilatkoztatni ugyanis könnyű, hogy a kisebbségi, esetünkben a cigány önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit részben az állami költségvetésből biztosítják, de az már érdemi vita, egyeztetés, hosszú, érdekeket egyeztető és bölcs előrelátást igénylő megegyezés végeredménye lehet, hogy a települési vagy a megyei önkormányzat mennyivel járul hozzá a cigány önkormányzatok működéséhez. Gondolom ezt még tisztázni kell, a részletek kidolgozásra várnak, s minden bizonnyal megszületnek időben a törvény végrehajtási utasításai, azok a rendelkezések, amelyek a főhatóságok dolga. Erről azonban már most szólni kell, mert tapasztalható: bár érvényben van a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény, mégsem számolnak vele érdemben sem a helyi, települési önkormányzatok, sem pedig a megyei önkormányzat. Egyes önkormányzati tisztségviselők patópál módjára kezelik, ráérünk hangulatot vallva-keltve, holott már lépni kellene, a rendelkezések megjelenése, a végrehajtási utasítások előtt. Legalábbis eljutni az elmélkedés, a szükséges tenni akarás szintjéig, s minden arra érdemes progresszív erővel, a kisebbségeket képviselő szervezetekkel asztalhoz ülni és közösen elgondolkozni mi a közös teendő egy olyan megyében, ahol jelentős számban él a cigány kisebbség. Az említett források mellett a kisebbségi önkormányzatok vagyonát képezik majd a saját bevételeik, továbbá az alapítványi támogatások, a hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások, valamint a rendelkezésükre bocsátott vagyontárgyak hozadéka és az adományok. S az alábbiakban szeretnék szólni egy igen fontos, kölcsönös bölcsességet igénylő teendő megoldásáról, amely megértést, toleranciát követel mind a települési mind a megalakított cigány önkormányzatok vezetőitől. Az 59. paragrafus ugyanis előírja: „A kisebbségi önkormányzat feladat és hatásköre ellátásához szükséges — az illetékességi területén a helyi önkormányzat tulajdonában lévő — vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni.” Ez azonban nem akadályozhatja a helyi ön- kormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Ez törvény, végrehajtása mindenkire egyformán kötelező. Ennyivel azonban nem intézhetjük el e törvénynek az említett sok konfliktust sejtető paragrafusát. Persze ezeknek humánus, emberi megoldása attól függ, hogy melyik településen, hogyan, empátiával vagy elutasítással közelednek-e a kisebbségek felé, s a másik oldalról a cigányság részéről a megválasztott vezetők kellő fel- készültséggel rendelkeznek-e. Fontos az is, hogy ne agresszív módon, hanem türelmesen, megegyezésre törekedve közelítsenek minden olyan kérdés megoldásához, amelytől a cigány önkormányzat és a települési önkormányzat jó együttműködése függ. Ilyenre is első alkalommal kerül sor hazánk és a nemzeti és etnikai kisebbségek történelmében. Megoldása európai gondolkodást követel, a magyar közélet és közigazgatás próbatétele és vizsgája. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke Pártelírás... ...miatt újuk e rövid hírt: a május 29-i választás nem hivatalos végeredmémyét közlő május 31-i összeállításunkban sajnálatos elírás történt: a 4-es számú választókerületben a kereszténydemokrata Keresztes Dénes neve után pártja megjelöléseként az MDF szerepelt. A kormány... ...— Antall József néhai miniszterelnök megbecsülése jeléül — csatlakozik a Balatonalmádi székhellyel működő Antall József Emlékalapítványhoz. Kritikus... ...és szakszerű ellenzék lesz a Kereszténydemokrata Néppárt — ígérte Surján László egy fórumon. A párt továbbfejleszti az ellenzékben is alkalmazható programját, s az eddigieknél szorosabb kapcsolatra törekszik az ország polgáraival. Az ellenzéki szerep a KDNP erősödését is hozhatja, s kitörési pontot jelenthet a kicsi, vallási párt skatulyájából. A sajtóval kapcsolatos aggályairól szólva Varga László elnök- helyettes kifejtette: nézete szerint a közvélemény-formáló erők nyolcvan százaléka az új kormány kezébe kerülhet, s fenyeget a hírszolgáltatás .megszállása” is. Torgyán... ...nem váltható le. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának alakuló ülésén született ez a döntés, mivel Torgyán József pártelnök csak úgy vállalta a 26 fős frakció vezetését, ha a parlamenti ciklus végéig nem hívható vissza, s nem váltható le e tisztéről. Lehetőség... ...marad a liberális együttműködés az SZDSZ és a Fidesz között — mondta Pető Iván a két párt vezetői között folytatott tárgyalás után. A jövendő viszonyukat a koalíciós tárgyalások eredménye határozza majd meg. (KM)
