Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

CSUPA ÉRDEKES 1994. június szerda mmmmm ««❖xwwwKwwwwywy-w-: Seleszt Ferenc- Tóth Ibolya Miami — Speter Erzsébet meghívására a közel­múltban egy színészekből, írókból, újságírókból álló csapat tagjaiként tíz napot tölthettünk a floridai Mi­amiban. Az ismert művé­szeti alapítványtevő min­den esztendő tavaszán ma­gyarországi vendégeket hív meg Amerikába, a Henry- partyra, amelyet elhunyt férje emlékére rendez. Fér­je halála után hozta létre az Elisabeth és Henry Speter Alapítványt. Azóta csak­nem száz művész kapta meg a magyar Oscamak is nevezett Erzsébet-díjat, a Speter Erzsébet Amatőr felvétel vele járó tekintélyes ösz- szeggel. A kiutazó csapat tagjai: dr. Czeizel Endre or­vosgenetikus, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Czine Mihály professzor, Tarján Tamás irodalomtör­ténészek, Görgey Gábor író, Melis György opera­énekes, Esztergályos Cecí­lia, Moór Marianna, Sas Jó­zsef színművészek, Gát György, a Família Kft. pro­ducere, Erőss Zoltán, a Rádió- és Tévé Újság ve­zető szerkesztője, dr. Lőkös Zoltán, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője, Mohai Gá­bor tévébemondó, Dobsa Sándor karmester. Kinn csatlakozott hozzánk dr. László Balázs, a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulja. Vadul száguld a két kocsi a többsávos úton, a jók ül­dözik a rosszakat, vagy ép­pen fordítva, majdhogynem egyre megy, tudom, úgyis a jók győznek. Hanem a helyszín, az valami csoda. Pálmák, hibiszkusz sövé­nyek szegélyezik az utat, pompás szállodasor, az er­kélyek az Atlanti Óceánra néznek. A két autó csak száguld, ahogyan a forgató- könyvben meg van írva, Búd Spencer üt-vág, győz, közben nagyokat fal a Hilton Fontaneblau lakosz­tályában és élvezi Miamit. Ne vessen meg érte a ked­ves olvasó, hirtelen az emlí­tett krimi villan be, amikor várakozásokkal megszakí­tott tizennégy órai utazás után az ereszkedő repülő­gép ablakából feltűnik a ki­világított város és környé­ke. De ez a látvány sokkal szebb, lélekemelőbb, mint elképzeltük. No és a többi... A reptéren a késői óra el­lenére ott vár ránk vendég­látónk (naná, már hogy a csudába ne, kedveseim, én szeretek mindig mindent magam intézni, ezzel a két kezemmel készíteni! — mondaná erre, és valóban, még a férje emlékére ren­dezett party asztalát is ő teríti, díszíti). Messziről je­lez a nemzetiszín szegélyű, bennünket köszöntő szel­lemes tábla, amelyet Erzsé­bet asszony tart a magasba. Most van igazán gond. Annyian kérdik, milyen közelről, milyen valójában Speter Erzsébet? De ho­gyan lehet a hiteles portré­ját megrajzolni egy jelen­ségnek? Mert egyszerre tö­rékeny, kicsi asszony szo­katlan-furcsa öltözetben és határozott, céltudatos em­ber, aki tudja, párjavesztet- ten ma már egyedül magára számíthat, önmagában bíz­hat. Okos, művelt, jóhumo­rú, igényes, szókimondó, de tudja jól: az őszinteség kiszolgáltatottságot is je­lent. Ritka egyéniség, olyan ember, aki vállalni meri és bírja önmagát. De minde­nek előtt és fölött: ő az örök nő. Az első nap nagy élmé­nye az Oscar-díj átadási ce­remóniájának közös megte­kintése. Jeles esemény ez Amerikában, a tévé teljes teljedelemben közvetíti (csaknem három és fél óra), természetesen reklámokkal tűzdelve. Az akklimatizáló­dással küszködve az első órát még csak bírjuk mind­annyian, aztán a hátsó so­rokból éjféltájt többen ha­zaszivárognak. Esztergá­lyos Cili humoránál van és egyszercsak bejelenti: „Mi­előtt engem szólítanak, me­gyek sminkelni” — és el­vonul aludni. Tízegynéhá- nyan kitartunk, köztük Melis György, akinek lát­tán Erzsébet elcsodálkozik: „Hát maga nem ment alud­ni?” Mire Melis: „Ide meg­hívtak, illik végig marad­nom” (A rosszmájúak sze­rint könnyű volt neki, ő ült az egyetlen kanapén, és na­gyokat bóbiskolt közben.) Mindenesetre megéri vé­gignézni, mert meggyőződ­hetünk, hogy az Erzsébet- díjkiosztó gála állja a ver­senyt az Oscarral. Sőt! Másnap egy vendéglőbe megyünk, ami arról neve­zetes, hogy 10 dollárért százféle ételből annyit eszik a vendég, amennyit bír. Nosza, éhes magyar, tá­nyérra fel! A tulajdonos — minő véletlen — egy ma­gyar család. A harmadik nemzedékhez tartoznak, itt telepedtek le és ezzel a 10 dolláros trükkel megfogták az isten lábát. Vendégségben Speter Erzsébetnél HIRDETÉS A tenger könnycseppje Kovács Éva ««VAWWiV/A'.VWWWW.VA'.VWiWIWW/ÍAW.V.'.m'.'.W.VW.VaVVLVÍMi! Lloret de Mar (KM) — Lloret de Mar. Magyarul any- nyit tesz: a tenger könny­cseppje. Aki látta e vidéket, járta már útjait, élvezte tenger­partjait, a hófehér sziklákat, a szikrázó köveket, az a magyar fordításhoz rögvest hozzáte­szi: könnycseppnek könny­csepp, de csakis olyan, ami­lyeneket örömében szokott ejteni az ember. Lőrét de Mar a Costa Brava, a sziklás part központja, s ez »a tengerparti rész csak egyike az országban látható gyönyörűségeknek... Nem csoda, hogy egyik leg­régebbi, legismertebb utazási irodánk, az IBUSZ immár jó­ideje szervezi Spanyolország legszebb helyeire, s ide is út­jait. Az IBUSZ irodáiban és kirendeltségein készséggel ad­nak felvilágosítást, s nem csak azt mondják meg, mit érdemes megnézni, tájékoztatnak arról is, milyen lehetőségeket kínál­nak még az utazóknak a köte­lező programok közül. A fa­kultatív program bőséges: a Grand Palace fergeteges éjsza­kai műsora, a Flamenco prog­ram, az igazi lovagi torna a gyönyörűen helyreállított kirá­lyi várban, ahol „királyi” a menü is: egész grillcsirke, bá­ránysült, s bor, amennyi a tu­ristába fér. A lovagok viadala közben ily módon lakmározo- hat, mulathat a nép... Az utazás módja sokféle le­het. Legkedveltebbenek talán mégis az autóbusz és a repülő mutatkozik, ami érthető: a buszok légkondicionáltak, a MALÉV járatain meg ugyan­csak szíves vendéglátásban, jóféle ételekben és italokban részesül a turista, aki alig több mint két óra alatt céljához érhet. S ha már odaért, úgy érezheti, itt minden őérte, mi­atta történik. Az IBUSZ part­nerirodája, az ETUSA ugyan­csak légkondicionált panorá­mabuszokkal viszi tovább a vendéget, aki már itthon el­döntötte, melyiket veszi igénybe a felkínált, jobbnál jobb szállodák közül. Aki Spanyolországot látni akarja, ismemi szeretné né­peit, annak a látogatást Bar­celonával illik kezdenie. Azzal a gyönyörű várossal, melynek neve egybeforrt az Amerikát felfedező Kolombusz Kristóf nevével, kinek hatalmas oszlo­pon álló szobra ma is utat mu­A jachtkikötő tat: a tenger felé, a végtelen vi­zeken túl található Újvilág irá­nyába emeli jobbkezét. A barcelonai repülőtér fe­ledhetetlen élmény. Az üveg és márvány csillogása mintha versenyezne a napéval. Holt­verseny — gondolhatja az uta­zó, aki már csak azért is hasz­nálja szívesen a sport nyelvét, mert Barcelona közelmúltja az 1992-es olimpiáéval azonos. A repülőtér előtt, akárcsak bárhol járva Katalóniában, há­rom zászlót lobogtat a szél: a tengerkék alapon hófehér csil­lagokkal a közös Európát szimbolizáló zászlót, a katalán nemzeti lobogót és a spanyol zászlót. Az úton, közvetlenül a repülőtér bejárata mellett kata­lán rendszámú fekete-sárga taxik sora, melyek előtt nyak- kendős urak, elegáns hölgyek várakoznak türelmesen és ille­delmesen a tűző napon. Erre mondhatjuk, európai viselkedés. Nincs tülekedés, nincsenek indulatok, minden­ki tudja mikor érkezett, s azt is, mikor következik. Barcelona Európa második legnagyobb kikötője, mely szárazon és vízen, no meg a levegőből is fogadja a hozzá érkező idegent. A két évvel ezelőtti olimpiára számos épület és intézmény emlékez­tet. Új utak, a belvárost elkerü­lő, a forgalmat elterelő kör­gyűrűk és autópályák, számta­lan létesítmény bizonyítja, az olimpia, a sportolók diadala igencsak itthagyta bélyegét. Külön élmény az olimpiai fa­lu. Az olimpiára emlékeztet­nek azok az úgynevezett fran­cia vonatok is, amelyeken an­nak idején a szurkolókat szál­lították a versenyek helyszíné­re, s amelyek ma már a mun­kába igyekvőket hozzák-vi- szik. A vonatokon a hangszó­rókból mindvégig kellemes klasszikus zene szól. A köz­lekedés egész Katalóniában gyors és kellemes. A közvetle­nül a tengerpart mellett haladó utakon már más a helyzet, a korai szezonkezdettől késő őszig gyakoriak a forgalmi dugók. Érdekes kezdeménye­zés az is, hogy tekintettel a ko­rábban gyakori erdőtüzekre, Spanyolországban a buszok­ban két esztendeje a dohány­zás szigorúan tilos. Barcelona barátságosan fo­gadja a vendégeket. A Sagrada Família elnevezésű templom a város egyik nevezetessége, melyről joggal hiheti a láto­gató, nemcsak régóta épül, egyik érdekessége talán, hogy a tempót látva olybá tűnik, so­ha nem is lesz készen. A ter­vezett tizenyolcból most nyolc nyújtózik a magasba, s igen­csak érdekes élmény a temp­lom majdani oltárát elképzelni a szabad ég alatt.:. A spanyolországi utak el­sődleges célja mégis a tenger, a fürdőzés. A Costa Brava a hét spanyolországi tengerparti rész talán legszebbike. Szállo­dák számtalanja, kempingek és egyéb szálláshelyek várják ide a látogatókat, amelyek kö­zül nem egybe immár harminc esztendeje utaztat az IBUSZ. Aki csendesebb, de mégis ní­vós ellátást akar, a kevésbé za­jos Santa Susannát választja. Tengerpartja végig homokos, a szállodák figyelmének kö­zéppontjában a család. Har­minc, olykor ötven százalékos kedvezményt is adnak a gyer­mekeknek, miközben számta­lan aprónak tűnő, de lényeges egyéb szolgáltatással is a ven­dégek kedvében járnak. A leg­újabb ötletek egyike, hogy úgynevezett fakultatív prog­ramként ma már alig kétezer forintért hét ebédet lehet ezek­ben a szállodákban megren­delni. A Hotel Don Angel, a Hotel Akvamarina a Royal Sun a legkedveltebb szállodák közé tartoznak, melyekben a pici gyermektől az aggastyá­nig mindenki megtalálja a ma­gának illő szórakozást. Az el­látásra egyébként sem lehet panasz: a félpanzió svédaszta­los megoldást jelent, magya­rán azt, annyit eszik mindenki, amennyit bír, amennyit akar... A központ, az „örömkönny­csepp” Lőrét de Mar története az ötvenes években kezdődött, amikor a csendes kis halász­faluba az első turisták megér­keztek. Öt tengerparti résszel dicsekedhet, s nem túlzás azt mondani, közülük egyik szebb mint a másik. Az eredetileg 17 ezer lakosú településen nya­ranta közel 180 ezren pihen­nek egyszerre. Harmincezer szállodai ágy, ugyanennyi apartmann s három kemping fogadja a turistákat, akik nap­pal a tengerparton pihennek, élvezik annak minden örömét és előnyeit, este pedig útjára indul a gyönyör. A bárok és mulatóhelyek tömkelegé kínál szórakozási lehetőségeket, de a sportolni vágyók is megta­lálják a nekik megfelelő helye­ket. A homokos partot rend­szeresen gondozzák, ennek részeként harminc centiméter mélységben naponta tisztítják át a fövenyt. Nem csak szóra­kozást nyújtanak, az ide érke­zők biztonságára is ügyelnek. A közlekedés sem nehéz, hi­szen az autóbusztól a kishajóig szinte minden jármű igénybe vehető. Az igénybevétel rendkívüli, a tengerpart gazdái azonban úgynevezett környezetbarát turizmust tűztek maguk elé. Ez azt jelenti, hogy megpró­bálják összehangolni a turiz­mus előnyeit és hátrányait, mi­közben az eddiginél is na­gyobb hangsúlyt fektetnek a természetvédelemre. A költsé­geket a turisztikai hivatal fede­zi, a szállodáktól nem szednek helyi adót.' Spanyolország ezerarcú, nem lehet sem megismerni, sem megunni. De mindezekre törekedni kell, s lehet. Mind­eközben az is megesik, hogy az élmények hatására az em­ber mosolyog, szeme sarkában pedig ott a könnycsepp. Egy örömkönnycsepp... Aki nem kívánja a tengert, élvezheti a szálloda me­dencéjét A szerző felvételei i Boldoo inumif Mém N«notÍ Ha júniusban a Baumit kereskedők bármelyikénél vásárolja meg építőanyagait a Baumit termékek választekaooi, nemcsak a legszeoo naz lesz az une, de az is lehet hogy a legolcsóbb isi ■ A Baumit kisorsolt egy júniusi napot és aki ezen e napon vásárol a teljes vételárat visszakapja! Az esély 12B-hoz és nincsenek vesztesek, mert a Baumit mi- | Hőséggel mindenki csak nyerhet A Baumit Nép Nap dátumát július 5-én hozzuk nyilvánosságra a Népszabadságban, a Kurírban és a vidéki napilapokban! j Ha Ön nyert keresse fel személyesen, vagy hívja a Baumit Kft-t hogy nyereményét átadhassuk! (1103 Bp., Noszlopy u. 2. Tel.:157-2372,157-2741.) I Baumit. Építőanyagok profiknak.1

Next

/
Thumbnails
Contents