Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

1994. június 7., kedd CSALÁD-OTTHON Enni- és innivaló spárga Igen finom és egészséges táplálék, és gyógyászati célokat is szolgál Budapest (MTI-Press) — Már a régi egyiptomiak is is­merték és termesztették. Kétezer éves papiruszképe­ken találhatunk spárgaáb­rázolást. Európában négy­száz éve ismerik. Csak kézi műveléssel termeszthető, és egy újonnan telepített spár­gaültetvény öt év múlva for­dul termőre. A friss spárga 94 százaléka víz, de nagyon gazdag A, B1, B2, és C-vitaminokban, vala­mint ásványi anyagokban. Ká­liumot, foszfort, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Vesehomok ellen A spárga fogyasztása kedvező hatással van a vizeletkiválasz­tó szervekre. A népi gyógyá­szatban vesekő és vesehomok képződés megelőzéseként a bőséges spárgaléfogyasztást ajánlják. A modem diéta is nagyra értékeli a spárga víz­hajtó hatását. Méregteleníti a szervezetet. Spárgalé A spárgát általában kevés vaj­jal, friss citromlével, késhegy- ni sóval és cukorral ízesített vízben pároljuk. A főzővizet semmiképpen ne öntsük ki, mert ebben a lében vannak a fontos vizelethajtó anyagok, többek között az úgynevezett asparaginsav. A spárgalé igen kellemes ízű, hidegen és mele­gen is fogyasztható. Spárgakúra vizelethajtásra és a szervezet méregteleníté­sére: naponta főzzünk meg tíz dkg friss spárgát egy liter víz­ben. A spárgát fogyasszuk el, a főzőlét pedig a nap folyamán kortyolgassuk el. Ennek a kú­rának semmilyen mellékhatá­sa nincs. Spárgás csirkeleves Hozzávalók (4 személynek): egy csomag leveszöldség, 2 csirkemell, 3-4 szem fekete bors, egy babérlevél, só, 25 dkg sárgarépa, 20 dkg zöld­borsó, egy db (kb. 20 dkg-os) cukkini, 25 dkg spárga, egy vastag szelet (kb. 10 dkg) sovány sonka, fehér bors. A leveszöldséget apróra vágjuk, a csirkemellekkel, a borsszemekkel és a babér­levéllel egy liter hideg sós vízben körülbelül egy óra hosszat főzzük. Közben a sár­garépát, a zöldborsót és a cuk­kinit megtisztítjuk és meg­mossuk. A sárgarépát szele­tekre vágjuk, a cukkinit apró kockákra. A spárgát meghá­mozzuk, a fás végét levágjuk, és körülbelül 3 cm hosszú da­rabokra vágjuk. A sonkát apró kockákra vágjuk. A csirkehús­levest leszűrjük, sóval, borssal ízesítjük, majd a húslét újra felfőzzük, és hozzáadjuk a sár­garépát, a cukkinit, a spárgát, a zöldborsót, és kb. 15 percig főzzük. A csirkehúst lefejtjük a csontról, és csíkokra vágjuk, a sonkakockákkal együtt a le­vesben felmelegítjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Pulykamellragu Hozzávalók (4 személynek): fél kg spárga, fél kg pulyka- mellfilé, 3 dkg vaj, só, fehér bors, fél liter húslé (kockából), 2 db cukkini, egy dl tejszín, 2 evőkanál liszt, fél csokor pet­rezselyem. A spárgát meghámozzuk, megmossuk, a fás végét levág­juk, és körülbelül 4 centiméte­res darabokra vágjuk. A húst kockákra vágjuk. A vajat egy lábosban felforrósítjuk, és a húst ebben lepirítjuk. Sóval, borssal fűszerezzük. Ráöntjük a húslét, és letakarva tizenöt percig pároljuk. 5 perc múlva hozzáadjuk a spárgát. A cuk­kinit szeltekre vágjuk és 5 perccel a párolás befejezése előtt a húshoz adjuk. A tejszínt és a lisztet elkeverjük, a ragu­hoz adjuk és mégegyszer fel­főzzük. Sóval, borssal íze­sítjük. Az apróra vágott pet­rezselymet a kész ragura szór­juk. Főtt rizzsel és apró koc­kákra vágott, nyers paradi­csommal tálaljuk. Rántottával, sonkával Hozzávalók (4 személynek): másfél kg spárga, 75 dkg apró burgonya, só, késhegynyi cu­kor, 6 dkg vaj vagy margarin, 6 tojás, 6 evőkanál szódavíz, fehér bors, 2 fej hagyma, egy evőkanál olaj, egy csomó pet­rezselyem, 8 vékony szelet nyers sonka. A burgonyát alaposan meg­mossuk, és hajában megfőz­zük. A spárgát sós vízben ke­vés cukorral és egy teáskanál zsiradékkal 15 percig főzzük. A tojásokat feltörjük, hozzá­adjuk az ásványvizet és felver­jük, sóval, borssal ízesítjük. A hagymát megtisztítjuk, és apró kockákra vágjuk. Az olajat felhevítjük, és ebben meg- dinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a tojásokat, elke­verjük és megsütjük. A ma­radék zsiradékot felolvasztjuk és beletesszük az apróra vágott petrezselymet. Sóval ízesítjük. A spárgát, a meghámozott burgonyát, a rántottát és a son­kaszeleteket tányérokra el­osztjuk és ráöntjük a petre­zselymes zsiradékot. Ha otthon ápolunk beteget teilMIlHM— Röviden A konyak... ...a legélvezetesebb szoba- hőmérsékleten. A langy- melegen tartás indokolja a konyakospohár tenyérbe fekvő öblösségét. (KM) Az étkezést... ...végleg befejeztük, s a pincér leszedheti a szervírt, a tányéron az evőeszközök egymás mellé, ún. 4 óra 20 perces szögbe helyezésé­vel fejezzük ki. (KM) A spagettit... ...villával és kanállal illik enni. Villára feltekerni, majd a kanálba helyezni — ez a szabály. (KM) Ha autóban... ...utazunk, s mi vezetünk, vendégünket magunk mel­lé ültetjük, ha azonban so­főr is van, akkor mellé ülünk a hátsó ülésre. (KM) Csirkét... ...kézzel enni csak akkor szabad, ha az sült vagy rántott formában készült, s a csont végén fólia, vagy selyempapír van. (KM) Nyíregyháza(KM) — Az Egészségügyi Világszervezet az egészség fogalmát nem szűkíti le a betegség hiányá­ra, hanem az ember testi-lel- ki-társadalmi biztonsága­ként, jóléteként határozza meg. Azért persze a betegség meg nagyon általánosan, és nyilván nem szakszerűen fogalmazva az egészség hiánya. De min­denképp negatív jelenség, ál­lapot, mely nemcsak az egyén, hanem a közvetlen környezete számára is nagy próbatétel. Mindenféle értelemben. Ha átmeneti a betegség, rontja a család anyagi helyzetét, ha idült, akkor pedig tartósabb és súlyosabb mértékben csök­kenti a bevételt, növeli a ki­adásokat. Természetesen a helyzet ilyen szomorú szituá­ciókban ennél azért sokkal bonyolultabb. Ha a családfő lesz beteg, ak­kor a jövedelmi viszonyok rosszabbodnak, nagy szükség van a családi összefogásra. Ha azonban a családi életet kéz­ben tartó, az ellátást, gondo­zást, harmóniát megteremtő anya egészsége veszélyezte­tett, akkor a kis csoport belső működésében keletkeznek za­varok. Az érzelmi, hangulati egyensúly fenntartása, hely­reállítása sem könnyű feladat. Különösen a gyerekeknek je­lent komoly megrázkódtatást az anyahiány. A gyermek betegsége okoz­za mindig a legnagyobb aggó­dást, megrendülést, s ez ter­mészetes is. Főleg a szakszerű felügyeletet nem könnyű meg­oldani. Minden embernek be­tegsége esetén a tehetetlenség érzése a legelviselhetetlenebb, legelkeserítőbb, ezért főleg lé­lektanilag, de a gyógyulás szempontjából is lényeges műiden apró pozitív változás. A környezet hol ösztönösen, hol tudatosan ezt igyekszik hangsúlyozni. Vannak beteg­ségek, amikor átmenetileg szinte képtelen a beteg — vagy csak gondos orvosi keze­lés, segítő gondozás után képes — az önellátásra. Az idős betegek helyzetét és ellátását nehezíti az a tény, hogy főleg a súlyos, krónikus betegségeket gyakran kíséri a szellemi képességek leépülé­se. Előfordul, hogy romlik ilyenkor az érzékszervek mű­ködése is. Ez a súlyosbított le­gyengült állapot fokozott fi­gyelmet kíván az ápoló sze­mélytől. Körültekintőbben kell meggyőződnie például az ételek hőfokáról. Mivel az ál­landó felügyelet nem mindig oldható meg, jól, praktikusan helyezzük el a szükséges esz­közöket, tegyük könnyen hoz­záférhetővé, kézügybe a fontos holmikat. Maga a rehabilitáció szak­embert kíván. Legyünk azon­ban azon, hogy az orvos, gyógytornász, fizikoterápiás szakember által feladott„házi feladatokat” lelkiismeretesen végezze el a beteg. A felépülés szakszaiban, a próbálkozások­nál legyen műidig a közelben valaki. Mielőtt önkezelésre, vagy a szakkezelések kiegé­szítésére, „magánterápiára” adnánk a fejünket, konzultál­junk az orvossal, mert a tudat­lan jóindulat árthat is. A beteg ember lelkileg is sérült, felbillen önbizalma, gyakorta türelmetlen, olykor bántó. Aki beteget ápol, annak bizony gyakran sok mindent el kell tűrnie. De az eredmény kárpótol a sok energiáért, fára­dozásért. S a siker közös. Elő a nyári ruhákat! Budapest (MTI-Press) — Ide­je elővenni az ősszel félretett nyári holmikat, ruhákat. Leg­jobb ha egyszerre, persze, anyaguk szerint csoportosítva átmossuk, hogy felfrissítsük, vagyis annak rendje-módja szerint előkészítsük a nyári szezonra. Ami még divatos, hordható, azzal csak ennyi a ten­nivalónk. Sokuk persze, el­öregedett, divatjamúlt, kicsi lett (kinőtt a gyerek), stb. Ilyenkor kell eldönteni azt, melyik hordható még, s műé lenne szükségünk nyári ruhatárunkhoz. Mi is vagyunk olyan ügye­sek, mint a francia nők. Ők maguk szabják-vanják ruhái­kat (no, nem a felső tízezer). Egy-egy nyári szoknyát, káni­kulablúzt műiden évben varr­hatunk magunknak, gyere­keinknek. Ehhez persze var­rógépre is szükség van, de a családokban mindig akad va­laki, akinek van varrógépe. A hozzávaló anyagok folyama­tosan gyűjthetők össze, besze­rezhetők, akár alkalmi mara­dékboltokban is. Néha a fél­retett, kiselejtezett, rongyos­zsákból elővett anyagokból is felhasználhatunk egyet s mást. (Sokszor a mainál jobb anyagokra lelhetünk ezek kö­zött.) A gyereknek egy szok­nyát vagy játszónadrágot, blú- zocskát megvarrni egyrészt hasznos, másrészt örömet okoz — ha jól sikerül — a vi­selőjének és készítőjének egy­aránt. Ebben a tevékenysé­günkben segítenek a népszerű újságok szabásmintái. Ha el­sőre nem is sikerül, ne menjen el a kedvünk. Gyakorlat teszi a mestert. A nyári holmik használatba vételéből adódik, hogy a téli holmik kerülnek használaton kívül, vagyis helyet cserélnek. Ügyelni kell arra, ne piszko­san rakjuk el a szövet- és gyapjúkabátot, nadrágot, szoknyát. Ha nem is tisztíttat- juk, de alaposan keféljük át, szellős helyen, esetleg napon 1-2 órát fertőtlenítsük. A szek­rénybe rakjunk tüllzacskóba friss levendulát, s néhány jó il­latú pipereszappant is tárol­junk a téli holmik között. A moly utál műiden erős illatot. Budapest (MTI-Press) — Minden csésze aljára csipetnyi reszelt narancshéjat teszünk, erre egy evőkanál tejszínt ön­tünk. Gépben erős feketét fő­zünk, és ráforrázzuk a tejszín­re. Másfél decis csészékben szokás kínálni. Nyugat-Euró- pa sok országában a francia kávét (filűe) kedvelik. Fran­ciaországban dupla szűrőbe tömik szorosan az egy csészé­re való kávéőrleményt, és ezt a szűrőt a csésze vagy pohár szájára állítják. Felüűől töltik rá a forró vizet, amely a darált kávén át csöpög az edénybe. Az ilyen ital sokkal aromá- sabb, mint a mi „gőzös” ké­szülékeinken főtt kávénk, de több őrölt kávé kell hozzá a szokottnál. A filteres kávéból hiányzik az olyannyűa jellem­ző csersavíz. Elegáns szoknyák 1. Combközépig egyenes vonalú, onnan kifelé bővü­lő szoknya zsorzsettanyag­ból. 2. Redőzött selyem szoknya, az esti alkalmakra viselhető. 3. Szintén redő­zött az egyenes vonalú dzsörzészoknya. 4. Elöl vé­giggombolható, három részből összeállított szok­Villányi Zsuzsa rajzai nya, csipke alsó szoknyá­val. Készülhet két színből is, de akkor a középső része idegen anyagból legyen. Csinos a fekete-pűos koc­kás zefű kombináció vagy a kockás és a hozzá harmo­nikusan illő egyszínű anyag. Vékony testalkatra javasolt. Intim sarok Szorong a kamasz Dr. Gernemé Kiss Ibolya szakpszichológus Nyíregyháza — P. T.-né kérdezi Nyűegyházáról: „17 éves fiam nagyon iz- gulós, másnapi dolgozat, nagyobb számonkérés előtt alig tud elaludni. Mindig mindenben a rosszat sejti, igazi pesszimista. Az osz­tályfőnöke szerint tele van szorongással. Mit jelent ez?" Ha valaki az utcán hirtelen motorzúgást hall a háta mögött, ösztönösen vissza­lép a járdára. Félelmi érzése indokolt. Igen, mert ha a veszélyt nem ismémé fel, abból nem menekülne, az végzetes lehetne. Előfor­dulhat azonban, hogy vala­ki állandóan attól retteg, hogy leszakad a mennye­zet, egy pohár víztől fer­tőzést kap, stb. Ez képzelt veszedelem, alapja valót­lan. A szorongás hosszan tartó esetben annyira bele­szövődhet a személyiségbe, hogy annak szerves részévé válik. Mindnyájan isme­rünk ilyen aggodalmasko­dó, szorongó embereket, bi­zonytalankodó, kétkedéssel teli, mindenben bajt szima­tolókat. A szorongásról testi tüne­tek útján is értesülhetünk. Ilyen a tág pupilla, a rémült arckifejezés, remegő kéz, gyöngyöző homlok, elaka­dó lélegzet, az izgalomtól torkában dobogó szív, gyo­mor-, bélpanaszok, hasme­nés, vizelési zavar. Érdekes az izmok viselkedése. Nyu­galomban, pihenés alatt izomzatúnk elemyed. A szorongás viszont sajátos izomfeszültséget eredmé­nyez, mely akár az izmok görcsös állapotáig is foko­zódhat. Ezt fejezi ki a mondás azokról az embe­rekről, akiknek a földbe gyökerezik a lába vagy kő­vé válnak az ijedtségtől. A szorongás rohamokban jelentkezik. Gyerekeken végzett megfigyelések bi­zonyítják, hogy egyes ve­szélyes helyzetekkel kap­csolatos félelmek kialaku­lását tapasztalatok előzik meg. A kisgyermek, aki még nem ismeri a veszélyes körülményeket, tárgyakat, pl. a forró kályhát, nem fél tőlük. Az ezzel kapcsolatos élmények — pl. kezének megégetése, nyomán ala­kulnak ki az egyes veszé­lyes helyzetekhez fűződő érzések. A logikai, tapasztalati fo­lyamatokon kívül más tar­talmakhoz is kapcsolódhat szorongás. így sajátos fel­tételes reflexes kapcsolatok képződhetnek, az egyénben keletkezett indulatok, szo­rongások egybeesnek a semleges tárgyakkal, erede­tileg közömbös ingerekkel. Az ilyen időbeli találkozás nyomán látszólag értel­metlen szorongások kelet­kezhetnek. KaDucíner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents