Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
1994. június 7., kedd TÚL A.MEGYÉN Clinton amerikai elnök és egykori normandiai veteránok csoportja csütörtökön koszorút helyezett el a La Manche-csatorna vizén, tisztelegve az ötven évvel ezelőtt történt partraszállás áldozatainak ezrei előtt AP-felvétel Normandiai megemlékezések A szabadság lángja soha nem aludt ki, még a vasfüggöny mögött sem Párizs (MTI) — Önök, egykori katonák teljesítették feladatukat, de a szabadság missziójának még nincs vége, a „leghosszabb nap” még nem fejeződött be — jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök a normandiai partraszállás egyik helyszínén mondott hétfői beszédében — mintegy megadva az egész megemlékezés-sorozat alaphangját. Clinton szerint a Franciaországot elözönlő szövetséges erők ötven évnyi szabadságot adtak a világnak, s a szabadság lángja soha nem aludt ki, még a vasfüggöny mögött sem — ám még vannak feladatok: erőfeszítéseket kell tenni például a fegyverzetek korlátozására, illetve az egykori szovjet blokk országaiban létrejött szabadság konszolidálására. A hétfői franciaországi megemlékezéseket ez a Clin- ton-beszéd, illetve az ezt megelőző koszorúzás nyitotta meg: az elnök a partraszállás egyik leglátványosabb helyszínén, a Pointe du Hoc elnevezésű, harminc méter magas sziklafalnál tisztelgett az ezt megrohamozó 225 amerikai katona hőstette előtt, akik június hatodika hajnalán vették birtokukba ezt a német erődítményt, meg akarván akadályozni az ottani német ágyúk bevetését a partra szálló erők ellen. Clinton ezt követően, immár Mitterrand francia elnök társaságában egy emlékünnepségen vett részt az Utah Bea- chen, az egykori harcok legnyugatibb szakaszán: annak idején négy amerikai hadosztály szállt itt partra, s szakértők szerint ez a mozzanat döntő szerepet játszott az egész hadművelet sikerében. Clintont és Mitterrand-t a meglehetősen rossz, borús időben több mint tízezer ember, közöttük veteránok ezrei fogadták, akik — a megemlékezés talán legmeg- kapóbb jeleneteként — a két államfő tiszteletére felhangzó 21 ágyúlövés után együtt énekelték elnökükkel az amerikai himnuszt. A két ország alakulatainak díszszemléje után itt ismét szólásra emelkedett Clinton, aki beszédében nagy elismeréssel szólt a francia ellenállók harcáról, az ország felszabadításához, a demokrácia győzelméhez való hozzájárulásukról, hatalmas áldozataikról. Egyébként — mint az várható is volt — a hétfői franciaországi megemlékezések az előző napihoz képest hivatalosabb jelleget kaptak: míg vasárnap az egykori veteránok játszották a főszerepet, s a lakossággal való találkozásuk igazi népünnepély jellegét öltötte, ezúttal már az ünnepségekre meghívott 19 állam- és kormányfő beszédei, megemlékezései kerültek előtérbe. A nap „sztárja” a házigazda, Mitterrand francia elnök, aki majdnem tíz megemlékezésen vesz majd részt. Az Utah Beach-i ünnepség után például II. Erzsébet brit királynővel közösen — az uralkodó jachtja vasárnap késő este érkezett meg a normandiai főváros, Caen kikötőjébe — Bayeux- ben, Normandia első felszabadított városában tart rendezvényt a harcokban elesett brit katonák emlékére, délután három órakor pedig — immár az összes meghívott állam- és kormányfő részvételével — sor kerül a normandiai partraszállás 50. évfordulójának csúcspontjára: az Omaha Beach-i partszakaszon rendezendő megemlékezésre. Magyar felajánlási dokumentum Brüsszel (MTI) — Hétfőn Brüsszelben Martonyi János külügyi államtitkár átadta Sergio Belanzino NATO-főtitkár- helyettesnek azt a magyar „felajánlási dokumentumot”, amely alapján a békepartnerség keretében megkezdődhet a konkrét tárgyalás a kétoldalú együttműködési munkaprogram végleges tartalmáról. Az államtitkár előzőleg a pénteken felavatott magyar NATO-képviselet vadonatúj irodájában rövid tájékoztatót adott a magyar sajtó munkatársainak (amely egyébként részben a képviselet „gyakorlati felavatásának” is számított, lévén az első hivatalos program a szövetség központjában létesült új munkahely történetében). A felajánlási dokumentumot Martonyi úgy jellemezte, mint amely egyszerre célozza „eddiginél erőteljesebb szerepünket a különböző NATO-fóru- mok működésében” — védelmi, katonai, politikai vonatkozásokban egyaránt —, illetve a NATO-hoz történő csatlakozásunk előkészítését. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum, amely a leendő konkrét együttműködéssel kapcsolatos magyar elképzeléseket és kezdeményezéseket veszi számba, egy átfogó biztonságpolitikai stratégia része, amelyet a magyar politikai élet valamennyi szereplője magáévá tett, s amely ennyiből egyfajta folyamatosságot is jelképez. Az együttműködés politikai vonatkozásai közül a magyar államtitkár mindenekelőtt a szövetség részéről — a konfliktushelyzetre — felkínált konzultációs lehetőséget emelte ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy magyar részről emellett is folyamatos politikai konzultációra törekszünk majd a szövetség egészével. A felajánlási dokumentum ezen túlmenően nagy súlyt helyez a védelmi, tervezési és költségvetési kérdések átláthatóságának, illetve a honvédelem polgári ellenőrzésének a kérdéseire, a már meglévő mechanizmusok melletti továbbfejlesztésük szándékára is. Katonai, védelmi téren az együttműködésnek részint segítenie kellene a magyar védelmi szervezetek felkészülését bizonyos nemzetközi mentő, humanitárius akciókban való esetleges részvételre, valamint hozzá kellene járulnia a magyar honvédségnek a NA- TO-szabványokhoz történő fokozatos illeszkedéséhez. Mindezek kapcsán a most beterjesztett magyar dokumentum — Martonyi szavai szerint — „gazdag ajánlási listát” tartalmaz, amely kiterjed a meteorológiai kérdésektől a térképészeten át a katonaorvosok cseréjéig, avagy az idegen nyelvek tanításáig. További rész foglalkozik a dokumentumban a polgári védelem, valamint a magyar szempontból kiemelt jelentőségűnek ítélt légvédelem kérdésével is — tette hozzá. Kérdésre válaszolva Martonyi Oroszország esetleges ,különleges békepartnersége” kapcsán kifejtette, hogy annak idején, a januári NATO-csúcs- találkozó úgy hirdette meg a békepartnerség programját, mint amely a teljes egyenlőség elve alapján működik minden ehhez csatlakozó ország felé — más kérdés, hogy aztán a konkrét kétoldalú együttműködésben országonként eltérő kérdésekre kerülhet a hangsúly. Táblatörvény: miért szavaztak ellene? Pozsony (MTI) — Az új Szó hétfőn megjelent számában az Együttélés egy-egy képviselője nyilatkozott arról, hogy a „táblatörvényt” megbuktató múlt heti szavazáskor miért tartózkodott, illetve miért adott le ellenszavazatot. A szavazás során a Rózsa Ernőhöz hasonlóan tartózkodó Fehér Miklós így indokolta döntését: — A törvényben nem demokratikus módosításokat hajtottak végre, ami oda vezetett volna, hogy igenlő szavazatommal megerősítettem volna a gútai és a párkányi lakosság népszavazása eredményeinek figyelmen kívül hagyását, hiszen számukra és további községek számára sem tette volna lehetővé a törvény, hogy anyanyelvükön tüntethessék fel lakóhelyük helységnevét. A szlovák ellenzékhez és a kormánykoalíció néhány képviselőjéhez hasonlóan a törvény ellen szavazó Komlósy Zsolt saját ellenszavazatát azzal magyarázta, hogy a törvény tervezetében végrehajtott módosítások olyan diszkriminációt eredményeztek — amely már túlment az elfogadhatóság határán. A komáromi nagygyűlésen elfogadott elveknek megfelelően az itteni kisebbségek és a többségi nemzet partneri viszonyban él. A táblatörvény módosítás utáni végleges változata ezeknek az elveknek nem felel meg — mondta az Együttélés táblatörvény ellen szavazó képviselője. Péntek óta ismeretes: ha a szlovák kormánykoalíció kétnyelvű helységnévjelölésről szóló táblatörvény-tervezetét a parlament mégis elfogadja, akkor közel félezer szlovákiai helység magyar nevét is feltüntethették volna. Körülbelül hetven erre jogosult, zömmel magyarlakta település azonban kénytelen lett volna beérni a Stúrovo, Kolárovo hangzású helységnevekkel, mert a szlovák történelmi és irodalmi személyiségekről elnevezett helységekre az egyébként is megbuktatott törvény nem vonatkozott volna. A magyar koalíció képviselőinek döntő többsége ezt elfogadhatónak találta, mert nem a „mindent vagy semmit” elv szerint gondolkodott, így a törvény mellett szavazott. Ezt követően kiderült, hogy a törvény — egyetlen szavazat miatt — mégis megbukott. Etnikai kapcsolatok Máriás József Szatmárnémeti — A párizsi konferencia a kisebbségek kérdéskörét ismételten a kétoldalú államközi tárgyalások függvényévé tette, különösen aktuálissá vált, annak megismerése, hogy a politikusok mögött milyen háttér van, milyen eszmék és gondolatok támasztják, húzzák alá a politikai tényezők megnyilvánulásait, az általuk hangoztatott, képviselt kérdéseket. A kolozsvári Korunk Baráti Köre elébe sietett a kérdés vizsgálatának, megismerésének. Felkérésére a bukaresti Marketing és Felmérő Intézet (IMAS) tudományos megalapozottságú felmérést készített a romániai etnikumközi kapcsolatokról, amelynek szintézisét a Korunk folyóirat márciusi száma közölte. Az alábbiakban nem szándékunk a huszonöt oldalas tanulmányt, a hatalmas adathalmazt kivonatolni, csupán néhány következtetésre, tényre szeretnénk utalni, amelyeknek súlyos napi aktualitása van. Kiindulópontnak is tekinthetjük azt a megítélést, miszerint mind a román, mind a magyar lakosság számára e problémák rangsora azonos: első helyen szerepelnek a gazdasági jellegűek, másodikon a politikaiak, s csak harmadsorban a kapcsolatok etnikai aspektusai. A felmérés ezt a harmadikat célozta meg, melyen belül lényegi elétérések mutatkoznak a kérdések megítélésében. A két etnikum közti kapcsolatok mindkét nemzetbeliek szerint romlottak az 1989. utáni években. A magyarok az 1965-1971-es időszakot, míg a románok az 1971— 1989-es periódust tartják a legjobbnak. A nézetkülönbség 1989 után hangsúlyozódik. Tolerancia érvényesül a saját nyelvű újságok kiadása, a magyar nyelvű televízió- adás és az anyanyelvi általános iskolai és líceumi oktatás tekintetében, de szinte teljes és egyöntetű az elutasítás az anyanyelvnek az állami intézményekben történő használatával és a külön iskolák, az egyetem alapításával szemben. Az intolerancia a Románia és Magyarország kapcsolata alakulása tekintetében is ott rejlik. A közvéleménykutatás kiterjedt arra is, hogy milyen feltételek járulhatnának hozzá a két ország kapcsolatai jobbá válásához. Talán a politikusoknak sem érdektelen felfigyelni arra a válaszra, amely a románok, illetve a romániai magyarok részéről elhangzott az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: 1. Magyarország nyilvánítsa ki, hogy elismeri a jelenlegi határokat — a románok 31,4, a magyarok 1,8 százaléka ítéli ezt alapkövetelménynek; 2. Románia biztosítsa a magyarok jogainak tiszteletben tartását — a románok 2,7, a magyarok 41,5 százaléka minősítette apriori feltételnek, 3. Mindkettőt — a románok 50,1, a magyarok 39,4 százaléka sürgetné azok teljesítését. Eszerint a kezdeményezést mindkét népközösség a másik nemzet országától várja. Elképzelhető lesz-e valaha is, hogy az álláspontok közelítsenek egymáshoz? Hinnünk kell, hinnünk lehet Bolyai János tanát: a párhuzamosok is találkoznak. Ma még kevés esélyt látunk erre, még akkor is, ha Európa szabja a feltételeket. ígéretekből — mint mondani szokás — roskadozik a padlás, remélhetőleg a megkötendő állam- szerződés nem azokat rögzíti — sem ma, sem holnap. Az algériai... ...biztonsági erők 11 felfegyverzett iszlám fundamentalistát öltek meg a múlt héten, egy Algírhoz közeli városban végrehajtott négynapos akció során. (MTI) Csernomirgyin... ...orosz kormányfő a hét végén orvosi vizsgálat céljából németországi magánlátogatásra utazott — jelentette hétfőn az Interfax hír- ügynökség, amely úgy értesült, hogy az út Csemo- mirgyin vesekőbetegségével van összefüggésben. (MTI) Bolyai János... ..., a híres magyar matematikus tiszteletére emléktáblát avattak hétfőn a nyugatukrajnai Lemberg városában. Az ünnepségen részt vett Kálmán Attila államtitkár is. (MTI) Hatodik... ...alkalommal rendezték meg vasárnap Kárpátalján a magyar folklórfesztivált. Ezúttal az ungvári járási Eszeny község adott otthont az évente megrendezésre kerülő ünnepségnek, ami mintegy elismerése annak a tevékenységnek, amelyet a Tisza menti faluban végeznek a népi hagyományok ápolása terén. A ti- szakerecsenyi vegyeskórus képviseletében magyarországi vendégei is voltak a fesztiválnak, akik a rendezők — a megyei művelődési főosztály és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség — különdíját is elnyerték. (MTI) Nyolc perccel... ...a felszállást követően hétfőn reggel lezuhant a kínai Hszian városa mellett egy TU-154-es típusú utasszállító repülőgép, a China Northwest Airlines kínai légitársaság gépe. Fedélzetén száznegyvenhat utas és tizenhárom főnyi személyzet tartózkodott. A gép az agyagkatonáiról ismert Hszianból a dél-kínai Kantonba tartott. — A hétfő reggeli hsziani légiszerencsétlenségnek legkevesebb egy — rendkívül kritikus állapotban lévő — túlélője van. (MTI) I Sorolt a határon túlról ■ Keiet-Magyaiatszág 11 niniiuaiia
