Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. június 6., hétfő Megyei kötet '56-ról Nyíregyháza (KM) — Vasár­nap mutatták be a nyíregyházi iro­dalmi presszóban azt a múlt héten megjelent köny­vet, amely újabb hozzájárulás tör­ténelmi közel­múltunk fehér foltjainak feltárá­sához: Dr. Faze­kas Árpád „1956 Szabolcs-Szat- márban a való­ságban” címmel állított össze kar­csú kötetet a Tör­ténelmi Igazság- tétel Bizottság megyei szerveze­te megbízásából. Bár az írások többsége koráb­ban éppen a Kelet-Magyar- országban már megjelent, az egybeszerkesztett vál­tozat — sok dokumentum­mal kiegészítve — hiányt pótol. ’56-ról, illetve az ’56-os eseményekről ugyanis mindeddig csak a rendszerváltozás előtt je­lentek meg könyvek, job­bára dokumentumkötetek (szám szerint négy), s ezek­ben még nem tükröződtek az új, a mai értékelések, a Reprodukció bemutatások pedig nem voltak teljesek. Természe­tesen Fazekas Árpád kötete sem teljes, de nem is ilyen igénnyel készült. Arra vi­szont mindenképpen jó, hogy az érdeklődő — egy­bevetve a korábban is hoz­záférhető dokumentumok­kal — árnyaltabb képet kapjon a sorsfordító ’56-os forradalom és szabadság- harc Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei történéseiről. Fimmü vészét... ...Huszadik alkalommal rendezi meg az Agria Film a Filmművészeti Nyári Egye­temet Egerben július 30. és augusztus 6. között. (KM) Zenebarátok... ...Az Ifjú Zenebarátok Kó­rusának huszonöt éves ju­bileumi hangversenyét jú­nius 11-én 18 órától tartják a nyíregyházi Városi Mű­velődési Központ hang­versenytermében. Közre­működők: Vasvári Tamás zongoraművész, valamint az Ifjú Zenebarátok Kó­rusának volt tagjai. (KM) Jazz... ...Jazz Weekenddel zárult a múlt hét Óbudán. Szomba­ton az Amerikában élő ma­gyar gitárművészt Zoller Attilát és az Ausztriában élő Stjepko Gut trombita­művészt hallhatta a közön­ség. (MTI) Schindler... ...sztornó. Számos iszlám ország után Egyiptomban is eldöntötték: nem engedik forgalmazni Steven Spiel­berg többszörösen Oscar- díjas alkotását, a Schindler listáját. (MTI) Könyvhét... ...záró. Az Ünnepi Könyv­hét utóeseményeként tarta­nak összejövetelt június 6- án 18 órától Nyírpazony- ban, a Vasvári Pál utcai Ál­talános Iskolában. A ren­dezvény meghívott vendé­ge: Dr. Margócsy József nyugalmazott főigazgató. (KM) A nejem és a nőm Minya Károly Nyíregyháza (KM) —Kö­zeledik az egyetemi-főisko­lai írásbeli felvételik idő­pontja. A magyar nyelvtan feladatai között gyakran előfordul, hogy egy-egy szó jelentését kell a jelöl­teknek megmagyarázniuk. Néhány éve egy szópárt kellett értelmezni. A kérdés így hangzott: mi a különb­ség a nője és a neje szó je­lentése között. A feladat, mint utóbb kiderült, fel­üdülést hozott a felvételi­zőknek és a javító tanárok­nak. Ugyanakkor a válasz­adók tanúbizonyságot tet­tek arról, hogy a nehéz per­cekben is van bennük hu­mor, s nem utolsósorban nyelvi leleményesség. Sokan egyetlen mondat­ban, lakonikus tömörséggel válaszoltak, s közben a szo­kásos (?) szerelmi három­szöget vázolták fel: „Ta­kács neje a Tóth nője”. Ter­mészetesen ez a háromszög gyakran apró praktikumo­kat is követel, főleg akkor, ha valaki a társadalmi rang­létra magasabb fokán áll: „A főnökömet a neje sze­mélyesen, a nője telefonon kereste.” Volt olyan, aki rögtön a fizikumra gondolt. ,innék az embernek egyszerre több nője is van, csak azt tudnám hogy búja.” (Bár lehet, mindezt anyagiakra kell érteni.) A válasz tudományos szótárstílusban: „A nője az illegálisan szeretett nője, barátnője.” Az a felvételi­ző, aki mindent tud a szom­szédról, a következő vá­laszt adta: „A szomszéd ne­je elment a szanatóriumba, addig a nője fogja he­lyettesíteni.” Volt, aki helyi hagyományokhoz kötötte a megoldást: „Bélusnak a ne­je Makkoshotyka legjobb nője.” Zempléni-est Nyírbátorban Műveiben a széles dinamikai skálát, az ellentéteket igyekszik kihasználni Babka József Nyíregyháza — A zenetaná­rok és a zenét tanuló növen­dékek körében igen közked­veltek Zempléni László szer­zeményei, melyek növendék- hangversenyek, zenei feszti­válok állandó műsorszámai. Nyírbátorban, a városháza dísztermében a közelmúlt­ban rendezett nagysikerű szerzői estje ismételten bizo­nyította: az ő kompozícióit előadni és hallgatni egyaránt élvezetes. Sokan írtak és írnak műveket fiatalok részére, de kevesen tudtak és tudnak olyan közel kerülni hozzájuk, mint Zemp­léni László. Ennek több össze­tevője van. Lényeges, hogy darabjai nem terjengősek, rö­vid, de karakterükben merő­ben eltérő tételekre épülnek, mint az esten hallott Aprósá­gok, vagy a Hat miniatűr. So­ha nem érezzük, még a lassú tételeknél sem, hogy hosszúra vagy unalmasra „sikeredtek”. Tud mértéket tartani, mester­kéltség nélkül, természetes egyszerűséggel komponálni. Kell a ritmus A zene ősi, első eleme a ritmus volt. A fiatalokat is ezen ke­resztül lehet úgymond meg­fogni. A szerző épít is erre, az ütő hangszerek fontos szerepet játszanak minden művében, sőt egyeseket kimondottan csak arra írt. Az UT 24-75 cí­mű opusza, melyet nyolc nö­vendék adott elő, az előadók korához viszonyítva bámula­tos virtuozitást követel. Ők, nyolcán, ennek az elvárásnak fölényes biztonsággal és élve­zettel tettek eleget. Művei azonban nemcsak harsányak. A széles dinamikai skálát, az ellentéteket maxi­málisan igyekszik kihasználni. Kimondottan ihletett, lírai ré­szeket, tételeket is hallhattunk, melyekben a modem hangzá­sokat úgy oldja fel, hogy a té­tel nyugalma megmarad, mint például a bemutatott Fuvola trió II. tételében. A puha hang­zás szép példáit találtuk meg az igen jó felkészültségű és adottságú három klarinétos növendék kiművelt játékában, akik a Hat miniatűrt adták elő. Kamarazene Az ütős és fúvós növendékek­hez viszonyítva a zongoratan­szakos növendékeknek keve­sebb alkalmuk van kamaraze­nei csoportokban játszani. Zempléni több művében alkalmazza a fúvósok, vonó­sok és ütősök mellett a zongo­ra, sőt zongora négykezes szó­lamot az itt hallott Kis kama­razenében, az Apróságokban és a Tejfel Tóni történetében. A zongorát nemcsak a hagyo­mányos módon szólaltatja meg a szerző, hanem a húro­kon való közvetlen játékkal igyekszik bővíteni a megszo­kott hangzási effektusokat. A Tejfel Tóni történetében a pró­za és a zene szerencsésen öt­vöződik, jól fejlesztve az elő­adók zenei kifejező fantáziá­ját. A megszólalt nyolc kamara­zenei csoportban a nyírbátori Tinódi Sebestyén Zeneiskola növendékei működtek közre, minden tanszakot képviselve, korukhoz viszonyítva igen jó színvonalon, ami az ott tanító tanárok szakmai hozzáértése mellett lelkesedésüket is di­cséri. A nyitó- és zárószám­ként nagy együttesekre írt mű­vek hangzottak el. Elsőként a nyúbátori 4. sz. általános isko­la gyermekkórusa Szabó György, majd Jeneiné Major Enikő vezényletével a Két gyermekdal és a Vízrajzok című műveket adták elő. A két fuvolával és ütőkkel kísért, il­Tinódi Sebestyén — róla nevezték el a város zeneis­koláját — szobra a nyírbátori református templom kertjében letve helyenként párbeszédet folytató énekkari számok han­gulatosak, szakmailag érdeke­sek voltak. A szerző jelenléte Az estet záró Román és dob- bantós vonószenekarra és ütő- sökre íródott. A nyíregyházi Piccoli Archi Együttes, vala­mint a Kozma László vezette Nyírbátori Ütőegyüttes — melyet a városi művelődési központ és a zeneiskola tart fenn — adta elő Tóth Nándor vezényletével. A frappáns, változatosan hangszerelt mű Elek Emil felvétele igen jó előadásban szólalt meg. A lendületes, színes mu­zsikálás után a közönség me­leg ünneplésben részesítette a megjelent zeneszerzőt, és a művet meg kellett ismételni. A forró sikerű, emlékezetes est élőkészítésében, rendezésében létrejöttében fontos szerepe volt Kozma László ütő tanár­nak. Ezen az esten előadó és hallgató egyaránt jól érezte magát. Reméljük, hogy ez a meleg fogadtatás majd a szerzőt is újabb alkotásokra inspirál­ja. Erdélyi magyarok ünneplése Nagyhalász (D. I.) — Több esztendőre, 1991 nyaráig nyúlnak vissza a kapcsola­tok gyökerei két település, az erdélyi Sarmaság és Nagy­halász között. Akkor a refor­mátus egyház szervezésében érkeztek először vendégek a most várossá vált Nagyha­lászba. A látogatást újabbak követték, barátságok szövődtek, a két önkormányzat között is egyre szorosabbá vált az együttmű­ködés. Mindezek után termé­szetes volt a testvértelepülés küldöttségének meghívása a halászi városavatóra. A központi ünnepség egyik szónoka Balogh Zoltán, sar- masági polgármester volt, aki a Szilágyság nevezetes szemé­lyiségeihez (Ady, Wesselényi) kötődve beszélt a magyarnak maradás állhatatosságáról és kívánt minden jót az új város­nak. Sarmaság ajándékaként a zilahi Wesselényi-szobor ki­csinyített mását adta át Szo- boszlai Ottó polgármesternek. A központi ünnepség kul­turális részéhez tartozott a sar- masági fiatalok néptáncegyüt­tesének emlékezetes bemuta­tója szilágysági táncokból. Ugyanakkor a sarmasági gim­názium végzős növendékeiből alakult színitársulat adta elő Tamási Áron Vitéz lélek című darabját. A hit és remény va­lóra válását hirdető, igazi szé­kely humorral átitatott darab maradandó élményt nyújtott kicsinek és nagynak egyaránt. Ezt követően a néptánce­gyüttes tagjai guzsalyostáncot jártak el. A vasárnapi reformá­tus istentiszteleten a sarmasági egyházi énekkar éneke zengte be a templom két évszázados falait. A sarmasági delegáció képviselői átadják ajándéku­kat Nagyhalász polgármesterének Amatőr felvétel A romániai vendégek életre geskedés a romániai magya­szóló élményekkel telve hagy­ták el az új várost. Elutazásuk előtt meghatottan idézték fel a tűzijáték, a lovasbemutató, a központi ünnepség és a többi rendezvény legemlékezete­sebb részleteit. A vendé­roknak az anyaországhoz való kötődés ünnepe volt. A nagy­halásziak szeretnék a kapcso­latokat a jövőben még tovább erősíteni, egyebek között újabb kölcsönös látogatások megszervezésével. Megjelent az idei könyvhéten A Szenei Molnár Társaság érdekes művekkel rukkolt ki a könyv ünnepére Budapest (MTI) — Verseskö­tetet, esszéket és tanulmányo­kat csokorba gyűjtő könyv, politika- és irodalomtörténeti szakmunka egyaránt szerepelt a Szenei Molnár Társaság könyvheti ajánlatai között. Kajetán Endre A második Mohács címmel napvilágot lá­tott kötete három év 1918, 1919 és 1920 krónikája. Szíj Rezső munkájának címe Könyvkiadásunk és könyvkul­túránk a Horthy-korszakban 1920, 1944. A 75 éves Kopré József Hagyjatok énekelni címmel adta közre 1948 és 1992 között írt verseit. Ne- meskürty István Berzsenyi Dániel életét és munkásságát mutatja be új megvilágításban. Munkájának címe Tüzes jó­zanság. Győrffy László fény­képe Besúgóval társbérletben — a m/m-asok árnyékában alcímet viseli. Benedek István 78 címmel adta az olvasó ke­zébe válogatott esszéit és tanulmányait. Beke György a magyarság sorsát követte nyo­mon Erdélyben 1918 és 1992 között. Kötetének címe At­lantisz harangoz. Hartyányi István Kovács Imrének, az 1980-ban New Yorkban el­hunyt író politikusnak mun­kásságát foglalja össze a bibli­ográfia eszközeivel. Ugyan­csak az újdonságok közé tar­tozik a Kádár Lajos emléke­zete című kötet, amely az író özvegyének visszaemlékezé­seit, valamint Szíj Rezső és Szenei Ibolya írásait tartal­mazza. Luzsicza Lajos kö­tetének címe Hétköznapok — képzőművészeti életünk sors­döntő évei 1945-1960. Dr. Fazekas Árpád legújabb könwének a címlaoia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents