Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994. június 1., szerda Fórum olvasóink leveleiből Boltot kaptak Sokkal jobb helyzetben va­gyunk, mint néhány hónappal ezelőtt voltunk. A kispénzű nyugdíjasok, betegesek, jár­művel nem rendelkező embe­rek teljesen Levelekhez vol­tak kötve bevásárlás szem­pontjából. Nem juthattak friss húshoz csak akkor, ha elutaz­tak (drágán) a busszal kilomé­terekre, vagy ha volt erejük, pénzük disznótartásra, vágás­ra. A húsvét előtti nagy bevá­sárláskor, tömegben való utaz­gatáskor tudtuk volna még jobban értékelni, amit kaptunk az önkormányzattól: egy szép húsboltot. Helyben, elfogad­ható áron friss húst vásárol­hatunk a nap bármely órá­jában. Nekünk nagyon sokat jelent, hogy van ilyen üzlet, amit szeretnénk megköszönni. T. Éva Levelek Kisvasúti panoráma Harasztosi Pál felvétele Veszélyes Nyíregyházán a Bethlen utca és a Vasgyár utca sarkán fes­tették a ház falát, emlékezetem szerint vagy egy esztendeje. Az állvány azonban még min­dig ott van a járdán, ami elég veszélyes, mert este bárki ne­kimehet a sötétben. T.J. Nyíregyháza Vízdíj Legyenek szívesek tudatni ve­lem, hogy a vízdíj ára miért 52 forint/köbméter annak, akinek csatornadíját is külön fizetnie kell, amely 26,60 forint köb­méterenként. Akinek nincs csatornadíj, annak a vízdíj ára 47 forint köbméterenként. Teljes név (A Keletvíz Szaboks-Szatmár- Bereg Megyei Vízmű Rt.-tői az alábbi magyarázatot kaptuk olvasónk kérdésére: A társaság közgyűlésének határozata alapján az rt.-hez tartozó településeken víz- és csatornadíjként ebben az év­ben az 1993-as tarifákat kell alkalmazni, amelyet a Közle­kedési- Hírközlési és Vízügyi Miniszter állapított meg. Eszerint azon településeken, ahol nincs csatornahálózat 47 forint plusz ÁFA a felszá­mítható víz díja, míg a csa­tornahálózattal ellátott helye­ken ez a díj 52 forint plusz ÁFA.) Áldozatul esett fák A Záhony és Debrecen kö­zötti távolságot a 4-es számú főúton gyakran megtesszük gépkocsival. Minapi útunk során azt kellett tapasztal­nunk, hogy a megszokott környék megváltozott. Ugyanis az Ajak és Berkesz közötti útszakaszon útépí­tési munkálatokat végeztek. Ez eddig dicséretes is, ám a mostam aggasztó légszeny- nyezettség miatt minden zöld területnek örülnünk kellene és megvédenünk minden fát, ami még meg­maradt a nagymértékű erdő­irtásból és az út melletti fák ritkításából. Sajnos, ebben az esetben még nem is ritkításról van szó, hanem a fentiekben em­lített útszakasz egy részén teljesen kiirtották a fákat és a módszer is elmarasztal­ható, ahogyan csinálták. Hi­szen van olyan fa, amelyiket nem vágtak ki teljesen, ha­nem csak fentről kettéhasí­tották és úgy hagyták szét­bukva. Némelyiknek az ága­it tépázták meg és volt olyan, amelyiknek egy dara­bot meghagyva a törzséből, teljesen levágták a koroná­ját. Nem tudom, hogy az il­letékeseket milyen meggon­dolás vezette: az útépítési munkálatokat nem zavarhat­ta, mivel a már szélesített részen sértetlenül meg is maradtak a fák, pedig ott is ugyanolyan munkálatokat végeztek. Ha esetleg kiöre­gedett fák kivágásáról van szó, amit ebben az esetben nem hiszek, legalább előtte fiatal facsemeték ültetéséről kellett volna gondoskodni­uk, ám úgy látszik, hogy rombolni sokkal könnyebb mint építeni. Ezen az úton is, mint a legtöbb főútvonalon nagy a forgalom. A kamionok és teherautók által kibocsátott irdatlan mennyiségű kipufo­gógáztól legalább a fák vé­denének bennünket, ha las­san, aprólékosan nem irta­nák őket. Arosné Belme Erzsébet Eperjeske, Szabadság tér 16. Az önállóság árnyoldala Kék nem számít hátrányos helyzetűnek, holott nagy a szegénység Kék (KM - TMI) — Tündéri vízivilág volt itt nádasokkal, kövér rétekkel. A Tisza nyal­dosta a házak kertjeinek lá­bát. Életet adott a rétkö­zieknek, de árvízkor el is vette az árát... Az embereknek ma már nem kell félniük a megzabolázott folyótól. Most a nincs, a lehe­tőségek hiánya töppeszti őket. A 2083 lakosú faluban az élet­erős lakosok egyharmada munka nélküli. Van, aki ha­vonta 1900 forintból szűköl­ködik. Sok a beteg, magányos öreg­Nehéz döntések — Szegény község vagyunk, nyugodtan mondhatom — néz rám Medgyesi István, Kék tiszteletdíjas polgármestere. — Az önkormányzati intéz­ményeken kívül nincs munka­hely a faluban. — Ezért is fáj, hogy községünket kisorolták a hátrányos helyzetű települések közül. Például az 199Ö. évi ak­tív mezőgazdasági dolgozók száma alapján. Csakhogy ak­kor a Búzakalász Téesz még viszonylag jól működött és szinte mindenki téesztag volt. Ma huszonkét dolgozóval fel­bomlóban vegetál...A regiszt­rált munkanélküliek száma sem jelzi a valódi munkanél­küliséget — folytatja —, mert nincs benne az a közel kétszáz A ember, aki a munkanélküliek jövedelempótló támogatását kapja tőlünk. Ők az év végére lesznek háromszázan is. És azokról sem beszél a statiszti­ka, akik egyáltalán nem ren­delkeznek jövedelemmel. Csurran-cseppen ugyan vala­micske mellékes nekik a nap­számból, másból, de abból nem lehet megélni. Sokan kérhetnek szociális támogatást... — A lakosok nyolcvanöt százalékának kérdezés nélkül kellene segélyt adni, mert csak öt-hat család él különösebb anyagi gondok nélkül. Ne­hezek a döntések, mert mér­legelnünk kell, hogy ki van rosszabb helyzetben. A kérel­mekből, mint nyitott könyvből tárulnak elénk az emberi sor­sok, és bizony, sokszor elke­seredünk. Olyanoktól kell megtagadnunk támogatást, akiknek szívünk szerint ad­nánk, ha lenne elég pénzünk... S bizonyságul ríni kezd va­laki a másik szobában. Harag- vón, irigyen hüppögi, hogy a szomszédasszony kapott se­gélyt, ő miért nem? A polgár- mester széttárja a karját: nem hullna ennyi könny, ha Kéket a valóságos állapotok szerint hátrányos helyzetűnek tekinte­nék, mint — Esztergom vá­rosát! Azért a falu szépen fejlődött önállósodása óta, mert De­mecser társközségeként csak topogott egy helyben több, mint tíz esztendőn át. Két éve felépült a hat tantermes, tor­natermes általános iskola; a 270 gyermek végre nem szük­ségtantermekben tanul. Falu­gyűlést, közmeghallgatást is lehet itt tartani, mert a kul- túrház roskadozik. Egyidejű­leg felújították a régi iskola­részt, új tálalókonyhát és ebédlőt alakítottak ki. Vala- mennnyi intézmény korszerű gázfűtést kapott, és elvégezték a szükséges rekonstrukciókat. Az Egészségház pedig fiók­patikával és fogorvosi ren­delővel bővült. Telefonra várnak A Közúti Igazgatóság kezelte, Kéken áthaladó úton volt csak burkolat. Esőben dagasztották a sarat, télen fagyott görön­gyökön botladoztak a lakók a faluban. Hat utca szilárd kö­penyt kapott, az idén a többit is szeretnék lekövezni, ámbá­tor ez azon is múlik, hogy bírálják el a pályázatukat. Buszfordulót építettek az állo­máshoz, azóta a busz az embe­rek elé gurul. Megszervezték a rendszeres szemétszállítást. A falu 620 házából 206-ba már bekötöt­ték a gázt, amit félezren igé­nyeltek meg. A gázzal együtt megcsinálták a telefonhálóza­tot, ám a bekötés, ami a falut köldökzsinórként kömé össze a világgal, a MATÁV hosszú távú tervei közé tartozik. — Szóvá is tettük, amikor Schamschula György itt volt, hogy azok a települések, ame­lyek nem fektettek saját erőt, munkát a telefonhálózatuk megépítésére, de benne van­nak a MATÁV rövid távú ter­veiben, megkapják a telefont — mondja Medgyesi István. — Nekünk meg várni kell rá. Még húsz telefon sincs a fa­luban, nehéz minket elérni. Felcsillanó remény A szennyvízhálózat viszont hiányzik és a közösségi házat is fel kell építeni. Ez a tervek szerint a polgármesteri hiva­tallal együtt egy épületben lenne, itt kapna helyet az öre­gek otthona is. Az új postát ebben az évben átadják, húsboltot is szeret­nének nyitni, hogy javuljon az ellátás. Mindenekelőtt azon­ban a munkahely teremtésé­nek elősegítése a legfonto­sabb, ennek a reménye már fel-felcsillan. Sajnos, Kék rossz adottságú település eb­ből a szempontból. Ám na­gyon jó zöldség- és káposz­tatermő vidék, ha végre javul­na a felvásárlási helyzet, a részaránytulajdonban és kár­pótlásban kikért földeken bi­zakodva termelhetnének a szorgalmas falubeliek. A jubileumi... ...jutalom intézményét a köztisztviselők jogállásá­ról, a közalkalmazotti tör­vény úja elő. Ennek hatálya azonban a gazdálkodó szer­vezetekre, illetve azoknál munkaviszonyban álló munkavállalókra nem ter­jed ki. A tájékoztatás helyes volt — válaszoljuk Szabó Sándorné vásárosnaményi levélírónknak. A vagyonjegyet... , ...először a szövetkezetnek köteles megvételre felaján­lani. Ha erre az írásos aján­latra nemleges választ kap^ akkor bárkinek eladhatja. Természetesen a vételár a vevő és az eladó megál­lapodásán múlik, és nem biztos, hogy megegyezik a névértékkel. Amennyiben senkinek nem sikerül elad­nia a vagyonjegyet, úgy a szövetkezet évi tiszta nye­reségéből — ha lesz — osz­talékot kap a vagyonjegye után — üzenjük Pásztor Sándornak Záhonyba. A kárpótlási... ...jegy alapján árverezni le­het, de a törvény arra nem ad lehetőséget, hogy a kár­pótolt az eredeti földet visz- szakapja. Mivel az eredeti földjük nincs a kárpótlási földalapban, a kijelölt föld­területre licitálhat a kárpót­lási jegye összegéért — üzenjük Gálik Mihályné nyíregyházi olvasónknak. Ötven... ...százalékos munkaképes­ség-csökkenés után adható a rendszeres szociális já­radék — válaszoljuk Tóth Marianna levelére. Nagy Mihály A zökkenőmentes munka­végzés érdekében szüksé­ges a távollévő munkavál­laló munkakörének ellátá­sa, vagyis a helyettesítés. A helyettesítés két formáját különbözteti meg a jogsza­bály. Az első esetben a munkavállaló a saját mun­kaköre helyett más munka­körét köteles ellátni. Ilyen­kor a munkavállalót az ellá­tott munkakör szerinti díja­zás illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörében elért átlagkeresete. Gyakran előfordul, hogy a munkavállalót alacso­nyabb képesítést igénylő munkavégzésre kötelezik, pl. rakodás, takarítás. Ilyen­kor ennek a munkának a dí­jazása ugyan alacsonyabb mértékű, ennek ellenére a saját munkakörében elért átlagkeresete illeti meg. A helyettesítés másik for­mája, amikor a munkavál­laló a saját munkakörének ellátása mellett a távollévő munkatárs munkájának el­látására is kénytelen. Ebben az esetben a munkavállalót (munkavállalókat) a saját munkabérén, (bérükön) fe­lül a helyettesítési díj is megilleti. Ennek mértékét a törvény nem határozza meg. Ebből következően a feleknek az elvégzendő fel­adatok jellegétől, mértéké­től függően az utólagos munkaügyi jogvita elke­rülése érdekében előre kell megállapodni a díjazásban. A gazdasági verseny kor­rekt kialakítása feltételez egy olyan pozitív munka- vállalói magatartást, amely a munkáltató érdekeit a munkaviszony keretében és azon kívül is figyelembe veszi. Ennek érdekében a törvény biztosítja a mun­káltató számára azt a lehe­tőséget, hogy egyes okmá- nydkat, adatokat, műszaki megoldásokat, üzleti terve­ket üzemi titokká nyilvánít­son. így tehát a munkavállaló az olyan adatokat, ame­lyekhez a munkaviszonya keretében jutott, illetékte­len személyekkel nem kö­zölhet. A munkaszerződés­ben lehetőség van annak kikötésére is, hogy a mun­káltató által üzemi titokká nyilvánított adatokat a munkaviszony megszűné­sét követő meghatározott ideig a munkavállaló köte­les megőrizni. A munkatörvény biztosít­ja a munkáltató számára, hogy a munkaviszonyból eredő kötelezettségét vét­kesen megszegő munkavál­lalóval szemben jogkövet­kezményeket alkalmazzon. Ez a korábbi fegyelmi bün­tetések kiszabását pótolja, azért, hogy ne kelljen min­den esetben a rendkívüli felmondás lehetőségét al­kalmazni. Erre azonban a munkáltatónak csak a kol­lektív szerződésben előírt szabályok szerint van lehe­tősége és rendezni kell az ilyen esetekre vonatkozó eljárási szabályokat is. Az eljárás folyamán is­mertetni kell a munkavál­lalóval a vétkes magatartás alapos gyanúját, annak bi­zonyítékait. Biztosítani kell számára a védekezési lehe­tőséget, jogi képviseletének ellátását, az iratokba való betekintést. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felven­ni, a határozatot írásba kell foglalni, fel kell hívni a munkavállaló figyelmét a munkaügyi jogvita kezde­ményezésének lehetőségé­re, annak határidejére. A jogkövetkezmények alkalmazásának lehetősé­gére a törvény egyéves ha­táridőt állapít meg. Ennek elteltével a munkáltatónak akkor sincs joga eljárást in­dítani, ha a cselekményről azt követően szerzett tu­domást. Kollektív szerző­désben fel kell sorolni azo­kat a vétkes magatartáso­kat, amelyekkel szemben jogkövetkezményeket lehet alkalmazni. Arra is van le­hetőség, hogy egyes cselek­ményekhez a rendkívüli felmondási .lehetőséget is előírjon. Fel kell sorolni to­vábbá az alkalmazható jog- ' következményeket és azok mértékét. Megvonni a munkavál­lalótól csak azt a juttatást lehet, amit a munkavállaló a törvényben előírt mér­téken felül biztosít. Pénz­bírságot kiszabni nem le­het, az alkalmazott jogkö­vetkezmény nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait. x. * KIH-POSTA ímmnm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents