Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

12 Ktíet-Magyarofsiág KULTÚRA 1994. június 30., csütörtök Szentendrei Nyár '94 Budapest (MTI) — Az idei — immár 37. — Szent­endrei Nyár is színvonalas kulturális programokkal várja a város vendégeit — mondta Németh Gábor pol­gármester a programot ren­dező Art XXI Művészet- pártoló Alapítvány képvi­selőivel közösen csütörtö­kön rendezett sajtótájékoz­tatóján. Az eseménysorozat június 25-én Harle Tamás talkshow-jával kezdődött. A Szentendrei Teátrum 24. évadjának új bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Opera Cosi Fan Tutte elő­adása lesz. A művészek Mozart kétfelvonásos ope­ráját öt alkalommal — jú­lius 9-én, 10-én, 14-én, 16- án és 17-én — mutatják be a hazai közönség előtt. A tavaly sikerrel játszott Pikko Hertzeg és Jutka Per- zsi című barokk zenés vásári játékot július 23-án, 24-én, 30-án és 31-én ismét láthatják az érdeklődők. A város különböző hely­színein rendeznek hangver­senyeket a komolyzene kedvelőinek. Az Egyesült Államokból érkező Geoff­rey Thomas és a Purcel együttes július 10-én, a Tomkins énekegyüttes jú­lius 24-én, Polónyi Agnes hárfaművész és Kovács György trombitaművész jú­lius 31-én, a Danubia Ifjú­sági Kamarazenekar au­gusztus 14-én, a Szentend­rei Kamarazenekar és a Musica Beata Kórus au­gusztus 20-án koncertezik. A Barcsay-udvarban jazz és folk esteket tartanak, ahol — többek között — a Dresch Quartett, a' Vuji- csics együttes és Sebestyén Márta is fellép. A gyerekeket hétvégén A Holdnak háza van, a Bá- nomfai bolondulás, A há­rom szomoróc és A répa című mesedarabokkal szó­rakoztatják a helyi színját­szók. A Szabadtéri Népraj­zi Múzeumban hagyomá­nyőrzőprogramokat és kéz­műves bemutatókat tarta­nak. Hírcsokor Krétarajzok... ...a Képzelt riportból és Egy amerikai pofesztiválról cí­mű zenés darabot láthatja a nagyérdemű július 1-jén a Nyíregyházi Szabadté­ri Színpadon a Mandala Dalszínház előadásában. Szombaton A padlás című musical kerül színre. (KM) Országjáró... ...kirándulással fejeződik be a vásárosnaményi fara­gó-tábor. Az országjárás során olyan helyiségeket keresnek fel, ahol elsősori ban népi, tárgyi kultúrával, népművészettel, bemutató helyiségekkel ismerkedhet­nek a résztvevők. (KM) Az ikonfestészetről... ...tart előadást a nyírbátori alkotóházban Bacsóka Pál püspöki helynök július 1- jén és július 4-én 19 órától. (KM) Színházi... „.előadás lesz a mátészal­kai művelődési házban júli­us 4-én 20 órától. Neves színészek közreműködésé­vel a Békebeli kabaré című összeállítás láthatják az ér­deklődők. (KM) Régésztábor... ...kezdődik július 4-én a sóstói falumúzeumban. A tábor július 9-ig tart. (KM) Múzeumi programok Nyírbátor (KM) — Két hét múlva megszólalnak Nyír­bátorban a fanfárok, s meg­kezdődik a zenei fesztivál. Az idén is sok kísérő prog­ram várja majd a vendé­geket. . A korábbi évek gyakorla­tának megfelelően a Bátho­ry István Múzeum állandó kiállítása mellett időszaki tárlatokkal váija látoga­tóit. Az állandó kiállítás Nyír­bátor történetét mutatja be. „A világ léte, melyen az egyik fel, a másik le megy” címmel időszaki kiállításon mutatják ben a magyaror­szági cigányság XX. száza­di történetét és kultúráját. A közel 400 fényképből, szá­mos tárgyból álló kiállítás teljes keresztmetszetet kí­ván nyújtani a cigányság társadalmának belső tago­lódásáról, kulturális sokszí­nűségéről. A fenti bemutatóhoz kap­csolódik Pe/i Tamás euró­pai hírű cigány származású festőművész tárlata, aki a tehetsége kibontakozásá­hoz szükséges szakmai is­mereteit a Holland Királyi Akadémián szerezte. Szándéknyilatkozat Budapest (MTI) — Együttműködési szándék- nyilatkozat jött létre a Ma­gyar Állami Operaház és a Veronai Aréna között. A dokumentumot Kelemen András a Külügyminiszté­rium államtitkára szerdán ünnepélyes keretek között nyújtotta át Barna Fó- ris Istvánnak az Operaház marketing igazgatójának. A szándéknyilatkozat négy évre szóló együttmű­ködés kereteit határozza meg a két intézmény kö­zött. A megállapodás alap­ján az Operaház és a Ve­ronai Aréna kölcsönösen előnyben részesítik, hogy operaelőadásokat tartsanak a másik intézmény székhe­lyén, Budapesten illetve Veronában. Különös hang­súlyt kap, hogy az 1996-os világkiállítás idején Buda­pesten jelen lesz a vero­nai opera társulata. Jövőre, majd 1996-ban a két szín­ház, együttműködve az Operart alapítvánnyal nem­zetközi énekversenyt ren­dez. Első lépésként 1995- ben Donizetti: Szerelmi bájital című operájának szerepeire írnak ki ver­senyt. Az előadás bemuta­tójára az énekvérseny győz­teseinek közreműködésével 1995-ben kerül sor Buda­pesten, majd a követke­ző évben Veronában. Az együttműködés keretein be­lül arra is lehetőség nyílik, hogy Budapesten, illetve Veronában a két szín­ház előadásaira kölcsönö­sen árusítsák a jegyeket Magyar-olasz kulturális kapcsolatok Az együttműködés a két ország között a legzökkenőmentesebb volt N. Szabó József Nyíregyháza (KM) — AH. világháború befejezése után, a demokrácia kiépítésekor, az új magyar kultúrdiplomáciai ori­entáció kidolgozásakor Olasz­ország volt az egyetlen ország, amellyel nem kellett kultúr- kapcsolatokat újra felvenni, csupán demokratikus szellem­ben a korábbit kiszélesíteni. Ugyanis érvényben volt az 1935-ben megkötött magyar­olasz kultúregyezmény. Az együttműködés kiszélesítésé­ben Magyarország érdekelt volt, de ugyanezt akarta Olaszország is. A két ország kapcsolatai ezért jól kibontakozhattak, mert Olaszország demokrati­kus állam lett, melynek hatal­mas kulturális teljesítményei voltak, és nemzetközi presz­tízzsel rendelkezett. Ösztöndíjasok útjai Magyarországon is megvaló­sult a demokrácia, amely épí­tett a korábbi kulturális-tudo­mányos viszonyra. Az együtt­működés feltételei a két ország között—nemzetközi összeha­sonlításban — a legzökkenő­mentesebb volt. A magyar­olasz kapcsolatok II. világhá­ború utáni alakításában kima­gasló szerepet játszott magyar részről Kardos Tibor profesz- szor, Olaszország részéről pe­dig Bizari Aldo, a római kül­ügyminisztérium kulturális osztályának vezetője. Kardos professzor az együttműködést különösen fontosnak és pers­pektivikusan is gyümölcsöző­nek tartotta a tudományos élet területén, ezen belül is a hu­mán kutatások szférájában. A magyar-olasz kapcsola­toknak hagyományosan jó működő területe volt az ösz­töndíjasok olaszországi tanul­mányútja. Az 1945 utáni kul­túrpolitika is igen fontosnak tartotta, hogy a magyar ku­tatók és képzőművészek szá­mára Itáliába pályázatokat ír­jon ki. Az első ösztöndíjasok 1947 tavaszán érkeztek Rómá­ba. A magyar-olasz kapcsola­tok két világháború közötti alakításába kimagasló szere­pet töltött be a Római Magyar - Akadémia. Az 1927-ben alapí­tott Collégium Hungaricum mellett Olaszország különbö­ző városaiban és egyetemein 17 magyar intézet, tanszék, vagy lektorátus működött. Ez­zel Olaszországban volt a leg­több magyar intézet, a máso­dik helyen álló Franciaország­ban mindössze 6 magyar in­tézmény működött. A római intézet A magyar kultúrdiplomácia számára nagyon fontos volt a Római Magyar Intézet szere­pének a demokrácia követel­ményeinek megfelelő ki­jelölése és fontosságának a helyreállítása. A magyar veze­tés ezért az olasz kormányt ar­ra kérte, hogy támogassa az in­tézet tevékenységét. Viszon­Archív felvétel zásként gondoskodik a Bu­dapesti Olasz Intézet munká­jának maximális segítéséről. A Római Magyar Intézet hely­zete 1946 őszén azáltal is sta­bilizálódott, hogy Kardos Ti­bort nevezték ki az intézmény igazgatójának. 1947 tavaszán már előkészítették negyedéves folyóiratukat, megszervezték a háromhetenkénti hangver­senyeket és felkészültek a tu­dományos előadások tartására. A hivatalos kultúrdiplomáciai orientáció részéről nem veszí­tett fontosságából a magyar -olasz egyetemi együttműkö­dés. Az egyetemi igazolások után mindkét országban újra­kezdték tevékenységüket az egyetemi tanszékek és lektorá­tusok. A két világháború kö­zötti magas szintű magyar -olasz irodalmi együttműkö­dés 1945 után is folytatódott. A klasszikusok mellett Ma­gyarországon fontosnak tar­tották az új olasz irodalmi tö­rekvések, mindenekelőtt az el­beszélő próza megismerteté­sét. Ennek legismertebb kép­viselői Silone, Piovene, Mora­via, Alvaro és Vittorini voltak. Az első irodalmi érintkezések­re is sor került. 1946-1947­ben Illyés Gyula és Cs, Szabó László utazott Olaszországba és megteremtette az együttmű­ködést az olasz irodalom leg­fontosabb személyiségeivel. Mivel, a két világháború között a képzőművészet terü­letén nemzetközi összehason­lításban igen elmélyült kap­csolatok voltak, ezért 1945 után, ha más alapokon is, de szükségszerű volt az együtt­működés kiépítése. A művészek szerepe A demokrácia légköre, a gaz­dasági és társadalmi fejlődés új szellemi megújhodást te­remtett Olaszországban, mely együttesén utat nyitott a kép­zőművészet megújhodásának is. 1947 tavaszán ismét voltak magyar képzőművészek olasz- országi ösztöndíjon. A magyar kultúrdiplomácia részéről természetes volt az az igény, hogy a világhírű olasz zenével a magyar muzsikusok együttműködjenek. Erre azért volt szükség, mert 1947-től Róma zenei téren újból nem­zetközi központtá vált. A kap­csolat részeként 1947 tavaszán óriási sikert aratott Zathurecz- ky Ede hegedűművész és Ko­dály Zoltán. A magyar-olasz kulturális és tudományos együttműkö­dés sajátossága, hogy a ma­gyarországi politikai pluraliz­mussal való szakítás utáni helyzetben, a hidegháború ki­épülése ellenére a kapcsolatok nem estek szét. Olaszország az egyetlen nyugati ország, amellyel a vasfüggöny leereszkedése után, az 1947-48-as fordulatot követően nem építették le az együttműködést, hanem to­vábbi kapcsolatokat ambicio­náltak. * A cikk egy készülő rmgymo- nográfia része. Angliába utaznak nyelvet tanulni Kisvárda (KM — B. I) — A múlt heti beiratkozások után lassan elcsendesedik a kisvár- dai Bessenyei gimnázium, s a patinás épület is megkezdi nyári vakációját De mit csi­nálnak a diákok a pihenés, a vakációzás mellett? Szervez­tek-e táborokat? — tettük fel a kérdést Bíró Gábor igazgató­nak. — Nem teljesen sikerültek az elképzeléseink. A nyelvi tá­borokba ugyanis nem jelent­keztek elegen. Talán az volt a hiba, hogy csak kezdők szá­mára hirdettük meg a nyelvi táborokat. Angol, német és francia nyelv tanulására lett volna lehetőség kikapcsolódás közt. Lassan elcsendesedik a Bessenyei gimnázium is Bodnár István felvétele Biztatóan alakul viszont az angol tagozatos bessenyeisek számára az angol út Bideförd városába. Július 22-én indul majd útnak a 31 fős csápat, hogy ott aztán kipróbálják nyelvtudásukat, és eredeti kör­nyezetben tanuljanak is vala­mit. Lesz is erre bőven lehető­ség. Az ottani, intézményes okulás idején, a diákok csalá­doknál lesznek elszállásolva. A matematika iránt érdek­lődőket is várja majd egy tábor augusztusban, igaz ez kisdiá­kok számára indul. Ez afféle tehetségkutatásnak is megfe­lel, a tehetségesebb általános iskolások ugyanis minden to­vábbi felvételi nélkül bejuthat­nak majd a gimnáziumba. Elhurcolt műkincsek Oroszországban Moszkva (MTI) — A máso­dik világháború alatt elhurcolt műkincsek sorsával foglalko­zott vasárnap késő esti hírmű­sorában az orosz televízió egyes programja. Az elmúlt hét legfontosabb bel- és külpo­litikai eseményeit áttekintő és értékelő műsor (Voszkresze- nye) visszautalt a parlament alsóházában hétfőn felvetett javaslatra, amely szerint állít­sák le a Szovjetunióba került műkincsek és egyéb kulturális értékek visszaadását, amíg a parlament el nem fogadja a kérdést szabályozó szövetségi törvényt. A műsorvezető felvezető szavai után a riport az egyik képtárban folytatódott, ahol fél évszázada őriznek Magyar­országról elhurcolt festménye­ket. A több mint 100 festmény között Goya, Renoir és El Greco festette vásznak is talál­hatók. A képtár vezető restau­rátora elmondta, hogy termé­szetesen tudták, mit őriznek, s a festményekre gondosan vi­gyáztak. Á riporter ezek után a németországi műkincsek ügyére tért át, amely Oroszor­szág és Németország viszo­nyában már hosszabb ideje okoz jelentős feszültséget. Az alapkérdés az, hogy kinek mi­lyen idegen tárgy van a bir­tokában és milyen jogon került hozzá. Oroszország elhurcolta a legyőzött Németország mú­zeumaiból a kincseket, ezeket azonban a fasiszták külföldről rabolták össze. Orosz földre kerültek az áldozatok tulajdo­nából összelopott és kikere­kedett náci magángyűjtemé­nyek. A kapituláció feltételei szerint ami a náciké volt, az Oroszországot illette meg — mondta a riporter. Hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország veszítette a legtöbbet a hábo­rúban, a német hadsereg egész városokat és múzeumokat semmisített meg, s magával hurcolt mintegy 200 ezer kul­turális értéket, köztük a híres Borostyánszobát. Ha betartot­ták volna a háborús szabá­lyokat, akkor az 1907-es hágai konferencia értelmében a kul­turális értékek nem minősül­tek volna háborús trófeának. A szovjet hadsereg azonban legyőzte azt a hadsereget, amely az orosz kultúra meg­semmisítését tervezte. Ezért van tehát fájdalom, ellenkezés és forrófejűség, mikor azt lát­ják, hogy politikai megfonto­lások alapján valakik haj­landók lennének mindent visz- szaadni — vélte a riporter. A műsorban megszólaló kulturális miniszterhelyettes nem tartotta valószínűnek, hogy a jelenlegi állapotot őr­zik meg, azaz az Oroszország­ban lévő külföldi értékek itt maradnak, s cserébe a külföl­dön lévő orosz műkincseket nem kérik vissza. Kijelentette, hogy a kérdés csakis a megfe­lelő törvényi mechanizmus ki­dolgozása után oldható meg véglegesen és megnyugtatóan. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents