Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

] 994. június 29., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Amatőr felvétel Játszóudvar Sokéves óvónői pályafutásom alatt átélhettem sok-sok örö­met, keserűséget, sikert-ku- darcot. A felsoroltak közül az elmúlt hetekben történtek az öröm jegyét hordozták, és szá­momra ez akkora, hogy nem csak szűkebb környezetem­mel, hanem ismeretlen em­bertársaimmal is szeretném megosztani. Mindezt azért, mert 124 porcsalmai óvodás gyermek három segítőkész szülő munkájának eredményét veheti birtokba, boldogan. És még azért, mert ismét igazolta szilárd hitemet — van ben­nünk emberekben önzetlen­ség, segítőkészség — senki, semmi nem ölheti azt belőlünk ki, csak gyakran nagyon mé­lyen szunnyad. Röviden álljon itt történe­tünk: óvodánk udvara nagyon kellemes, tágas teret nyújt a gyermekek óriási mozgásigé­nyének kielégítéséhez. Bőven van helyünk újabb és újabb udvari eszközök elhelyezésé­hez. Ezt megvalósítandó — az elmúlt évben tervet készítet­tünk a bővítéshez, melyet ter­mészetes anyagokból (fából, kötélből) kívántunk megvaló­sítani. Anyagi fedezetet pá­lyázat útján szerettünk volna biztosítani. Sajnos, ez nem si­került, nem kaptunk támoga­tást az Országos Játék Alaptól a pályázatunkhoz. Konkrét tervünket három olyan szülővel is megbeszél­tem, akiket segítőkésznek, szorgalmasnak, barkácsolni is szeretőnek ismertünk. A szót tett követte és kö­vetkezett a szükséges faanyag összeválogatása, szállítása, és már készítették is a vonatot, lovakat, hintaállványokat. így esett, hogy egy hónap eltelte után — május 25-én már az óvodánk udvarán rögzítve várták játékra óvodásainkat. A mellékelt képeken szeretném bemutatni új udvari játékain­kat, melyek éppen gyermek­napra szereztek izgalommal teli örömöt óvodásainknak, és természetesen nekünk is a gyermekekkel foglalkozó fel­nőtteknek. Úgy gondolom, hogy kö- szönetünk jeléül illik a segítő­kész szülők nevét is leírnom: Király József, Horváth Csaba, Juhos Antal. Juhász Lászlóné óvodavezető, Porcsalma Csalóka! Két hete olvastam az álláshir­detésben egy jól jövedelmező otthoni munkáról. írtam erre a címre, de nagy csalódás ért, amikor kézbevettem a választ — amiért 500 forintot kellett fizetnem — elolvastam. Bíz­tam benne, hogy rendes és egyenes úton történő pénz- kereseti lehetőséget kapok. De nem így van, mert ez a levél hazugság, csalás, és más rendes emberek becsapására szolgál. Én azért írok Önök­nek, hogy közöljék a többi olvasóval, hogy ne dőljenek be az ilyen hirdetéseknek, mert az én esetem tanulság erre, azért küldöm el a kapott levelet. „Ez nem szerencsejáték, láncjáték vagy termékforgal­mazás! Kispénzűek lehetősége is! Az elkezdéshez minimális anyagi ráfordítás szükséges. Ezt a mellékjövedelmet felső korhatár nélkül bárki végezhe­ti. Pár hét múlva minimum napi 1000-1500 forintot keres­het. Csupán az Ön kitartásán, szorgalmán múlik az egész. A tevékenységhez szükséges kellékanyagot teljes leírással biztosítom, ami utánvéttel 399 forintba plusz 101 forint pos­taköltségbe kerül.” A tájékoztató — amiért fél­ezer forintot fizettem, így szól: Kitűnő ajánlatot teszünk Ön­nek, amivel naponta 1000- 1500 forint körül kereshet a legrosszabb esetben. Most megadatik Önnek éz a lehető­ség egy ügyes információ- rendszer segítségével. Ez nem ügynöki munka, és nem igé­nyel előzetes ismereteket sem. Csupán heti 10-12 órás elfog­laltságot vesz igénybe. Talál négy riportajánlatot, amelyek különleges információforrást tartalmaznak. Ezen ismertetők mindegyike postaköltséggel együtt darabonként 500 forint. Tehát összesen 2000 forintba kerül. Ez jelenti az Ön összes költségét és a kellékanyagot 400 forint, melyet már be­fizetett. Most figyeljen. Mint már említettem az elkezdéshez mi­nimális anyagi ráfordítás szükséges. Adjon fel hirdetést újságokban! Szövegjavaslat: Jövedelmező otthoni munka. Vagy: az újságokból kinézi azokat akik szeretnének má­sodállást vállalni! Ezekután naponta több levelet fog kap­ni! Ön egy hét alatt minimum 50 levelet kap hirdetésére. Ab­ból tízen kérik a kellékenyagot ami tízszer 400, azaz 4000 fo­rint, és ebből egy kéri a ripor­tokat, ami 2000 forint, együtt összesen 6000 forint. Egy hónap 4 hétből áll: négyszer 6000, vagyis 24 000 forint, amit Ön egy hónap alatt megkereshet. Emlékszik, az Ön összköltsége 2500 forint- Persze ez a kereset változó. Ez csak a minimum. Természete­sen kell egy átfutási idő, kb. 2- 3 hét elteltével naponta 1000- 1500 forintot kereshet. Meg fogja látni, hogy megéri. Ezzel Ön nem fog becsapni senkit, hisz csupán őket is hozzásegíti a könnyebb megélhetéshez! Pontos adatok Piricse Az alkura gyakran ráfizetnek Kiszolgáltatott munkavállalók • Sok a teher, kibújnak alóla • Bírósági ügyek Dombrád ( KM — TMI) — Nagy úr a kényszer, a mun­kanélküliség. Olyan komp­romisszumokra hajlítja az embert, amiktől visszaret­tenne, ha következményeit előre íátná. A. érettségi után hónapokig nem talált munkát. Boldog volt, amikor egy vállalkozó ál­lást ajánlott neki. Akkor kez­dődött a baj, amikor tavaly ok­tóber 29-én kórházba került. Innen egy hónap múlva haza­engedték. A vállalkozó ki­fizette az első tíz napját, ám a táppénze hat hónapja késik. Minthogy betegsége miatt úgysem dolgozhatna nála, fel­mondta az állását. Azóta sze­rencsére kapott állást másutt. De jogos jussa azóta sem akar megérkezni a pénzespostás bugyellárisában. Vajon, mi­ért? Ki a felelős? Szerződés nélkül A. már tudja, hogy ő is. Nem kötött a vállalkozóval írásos munkaszerződést, sőt hozzájá­rult, hogy részmunkaidősként jelentse be a társadalombizto­sítónál. Úgy tűnt, ez mindket­tejüknek jó lesz. Ki gondol ilyenkor arra, hogy megbete­gedhet, baleset érheti? Pedig a táppénzt a ledolgozott idő és a munkabér alapján fizetik. Ám, ha ilyen baj nem is sújt le az emberre, írás híján a munka­adó látástól vakulásig dolgoz­tathatja és annyit fizet, amennyit akar. Zsebből, jegy­zék nélkül. — Muszáj volt belemenni — pislog A. — Dolgozni kel­lett valahol. Amikor beálltam, heti öt napot dolgoztam, sok­szor napi tizenkét órát. Havi nyolcezer forintot kaptam. Az­tán felemelte a fizetésem ki­lencezerre. Akkor is ennyi volt, amikor táppénzre men­tem... — Tudta, hogy a szóbeli munkamegállapodást írásba kell foglalni? — kérdezem a vállalkozót. — Nem tudtam, senki sem világosított fel róla. — Ilyen területen sehonnan nem ka­punk segítséget — mondja megszeppent csodálkozással. — A. hat órára volt felvéve és hatezer forintot kapott. Egyhamar kiderül, hogy arányaiban így sincs jól kiszá­mítva a fizetés, mert a mini­málbér tavaly február óta 9000, ez év februártól 10 500 forint. Egy ismerősükre hi­vatkozik a vállalkozó, aki munkaügyes és nyolcezer fo­rintot mondott. Lehet ez is. De aki alkalmazottakat foglalkoz­tat, annak kötelessége ismerni a munkatörvényt és betartani. A megyei Egészségbiztosí­tási és Nyugdíjbiztosítási Pénztár ellenőrei közben meg­vizsgálják a számtalan kimu­tatást, iratot, amik ellepik az asztalt. Hogy nagyon bürokra­tikus ez a világ, tény. Egysze­rűsíteni, könnyíteni kellene a vállalkozások adminisztratív terheit, de amíg így van, így kell csinálni. Hanyagul Ám hol akadt el a táppénz ügye? A vállalkozó tavaly no­vember 23-án hiányosan ki­töltve küldte el a munkáltatói igazolást és nem csatolta hoz­zá A. táppénzes igazolását sem. Pótlást kértek, hisz a szükséges adatok nélkül (a munkavállaló mióta dolgozik ott, kifizették-e az első tíz nap betegszabadságot, lerótták-e a tb-járulékot), nem lehet a jo­gosultságot elbírálni. Ezt megkapták, csakhogy most az a jegyzék hiányzott, amivel a munkáltató igazolja, hogy alkalmazottja abban a hónapban mennyit dolgozott, megkapta-e a megfelelő mun­kabért. Levelek mentek, vá­lasz nem jött. Emiatt kellett ki­menniük a faluba az ellen­őröknek. Egyúttal arra is tanú­kat kerestek, hogy A. hány órát dolgozott naponta a vál­lalkozónál. Ez lényeges, hi­szen ezen is múlik, mennyi a táppénz. — Lassan eltelik háromne­gyed év. Mikor fogják végre kifizetni a táppénzt? — kér­dem Opitz Károlynétól a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénz­tár Ügyfélszolgálati Irodájá­nak vezetőjétől. i — Visszamenőleg elszá­moljuk, ha a kiadott fizetési meghagyás jogerőre emelke­dik. A jogszabály szerint ugyanis a vállalkozó a megha­gyás ellen harminc napon be­lül felszólalhat. Ha elismeri az alkalmazottja munkaviszo­nyát, számfejthetjük a táp­pénzt. Addig nem tehetjük, mert az alkalmazottnak nincs elismert munkaviszonya. Ez az a csapda, amit sok em­ber nem ismer! Alkut köt a vállalkozóval, mert az erre kényszeríti, hisz másként munkát sem ad neki. Csak­hogy, ha nem jelenti be a tár­sadalombiztosításnál (sok a te­her), jogilag nincs munkavi­szonya. Betegség, baleset, baj esetén se pénz, se posztó. Csak jajgatás, fejvesztett szaladgá­lás, hogy segítsen valaki. És jönnek csőstül a gondok. Nincs biztosítás Az sem lényegtelen, hogy ez az idő nem számít be a nyug­díjazáshoz szükséges szolgá­lati időbe. Megszakad a bizto­sítás, az illető sok mindentől elesik. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó vagy vállalkozás a dolgozót az egyik hónapban bejelenti, a másikban nem. Ha bíróságra kerül az ügy, hó­napok telhetnek el a várako­zással. Ördögi kör. Lehet pac­kázni emberi sorsokkal, csalá­dok életével. A bírságokat sok vállalkozó nevetve kifizeti... Szerkesztői üzenetek A közalkalmazotti... ...törvény hatálya alá tarto­zó munkavállalók jogviszo­nyán túlmenően be kell szá­mítani a köztisztviselők jog­viszonyát, a korábbi szol­gálati jogviszonyok idejét. — válaszoljuk Gubányi Ist- vánnénak Záhonyba. Tavaly... ...év végén hatályát vesztet­te a korábbi lakásügyi sza­bályozás, és helyébe az új lakástörvény, az 1993. évi LXXVIII. törvény rendel­kezései léptek. A törvény taxatíve felsorolja a bérleti jogviszony megszűnésének eseteit, illetve a felmondási okot és a felmondás egyes eseteihez kötődő elhelyezé­si kötelezettségeket is — üzenjük Cs. Károly csenge­ti telefonálónknak. A munkabérből... ...levonni csak jogerős kár­térítési határozat alapján, vagy bírósági végrehajtás­sal van mód. A munkabér­ről minden esetben olyan elszámolást kell adni, ami­ből a munkavállaló a járan­dóságát és a levonásokat meg tudja állapítani — üzenjük „Vezetőhelyettes” jeligére. A szövetkezeti... ...tagok esetében a 30 aranykorona, az állami gaz­dasági alkalmazottak részé­re a 20 AK értékű földala­pokat 1992. februárig kel­lett elkülöníteni. Az állami gazdasági dolgozók eseté­ben a törvény úgy rendelke­zett, hogy azoknak jár az al­kalmazotti földjuttatás, akik 1991. január 1-jén, il­letve attól kezdődően 1991. augusztus 10-én, a törvény hatályba lépésekor is a gaz­daság dolgozói voltak — üzenjük Molnár Dánielnek Nyíregyházára. A meghatározott... ...gyermekgondozási se­gély összegéhez az egyszeri kiegészítés csak egy ösz- szegben jár, nem gyerme­kenként — válaszoljuk T. Mihályné nagykállói olva­sónknak. Munkajogi tanácsok m «9 Munkaszerződés nélkül Nagy Mihály Nyíregyházi levélírónk pa­naszolja: nyugdíjának fo­lyósítása mellett éjjeliőri munkát vállalt, a munkavi­szonnyal kapcsolatos meg­állapodást azonban nem foglalták írásba. Tudomása szerint a vállalkozó napi kétórás munkaidőre jelen­tette be, ennek ellenére minden második nap 16 munkaórát köteles teljesí­teni. Április és május hónapra összesen 8000 forint fize­tést kapott. A vállalkozó felszólította, hogy 5500 fo­rint adót utólag fizessen be, mert a nyugdíjasok részére előírt keresetet túllépte. Szerinte a nyugdíjasok ré­szére szabadság sem jár. A vállalkozó többszörö­sen is törvényt sértett. El­járása alaptalan. Minden öt napot meghaladó munka- viszonyt írásba kell foglal­ni. Meg kell határozni a munkakört, a munkabért és a munkahelyet. Az írásba foglalás és a felsorolt ele­mek valamelyikének elma­radása maga után vonja a munkaszerződés érvényte­lenségét. Ebből nem követ­kezik, hogy a végzett munkáért nem jár díjazás. A törvényes munkaidő napi nyolc óra. Éjjeliőr munkakörben lehetőség van napi tizenkét órás fog­lalkoztatásra. Ebben azon­ban — kollektív szerződés szabályainak hiányában — külön kell megállapodni. Ennek hiányában a törvé­nyes munkaidő az irány­adó. Az ezen felül végzett munka túlmunka és pótlék­kal kell elszámolni. A pót­lék mértéke munkanapokon 50, pihenőnapokon 100 százalék. Egymás utáni két munkanap négy óránál, évente, kollektív szerződés szabályainak hiányában 144 óránál több túlóra nem rendelhető el. A fent leírt munkaidő-be­osztás alapján a túlórát úgy kell kiszámolni, hogy a tárgyhavi munkanapok szá­mát megszorozzuk nyolc­cal és az azon felül teljesí­tett óra túlóra. A két mun­kanap között 11 óra, de legalább nyolc óra pihenő­idő, hetenként pedig két szabadnap jár. Folyamatos munkaidő­beosztás esetén a munka- vállaló részére hetenként legalább egyszer, egybe­függően 42 óra pihenőidőt kell biztosítani. A minimálbér 1994. feb­ruár 1-től 10 500 forint, ami nyolc óra munkavégzésre vonatkozik. A napi tizenkét órás foglalkoztatás esetén a munkabért arányosan nö­velni kell. Este 22 órától, reggel 6 óráig végzett mun­ka éjszakai munka, annak pótléka a személyi besoro­lási bér 15 százaléka. Az öregségi nyugdíj mel­lett munkát vállalók kere­sete nincs korlátozva. Csu­pán a nyugdíján felüli jöve­delmét terheli személyi jö­vedelemadó. Leveléből nem állapítható meg, hogy milyen címen köteles adót fizetni. Amennyiben az SZJA, vagyis a személyi jö­vedelemadó-előlegről van szó, azt a munkáltató, a munkavállaló előzetes nyi­latkozata alapján a havi munkabérből köteles le­vonni és befizetni. Minden munkaviszony­ban töltött idő után, így a nyugdíjasnak is jár a rendes (alap és pót) szabadság, melynek mértéke évi 30 nap, feltételezve, hogy 45 éves elmúlt. A munkavi­szony fennállásáig termé­szetben kell kiadni, kész­pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűné­sét követően lehet. ‘ Az elmaradt jövedelmet (munkabér és pótlékok) a ki nem adott szabadságot há­rom évre visszamenőleg' kamatokkal együtt lehet kö­vetelni. Ennek érdekében írásban kell kérni a munkál­tatót az egyeztető eljárás lefolytatására. Az eljárást a munkáltató nyolc napon be­lül köteles lefolytatni, egyezség hiányában írásba foglalni. Ezt követően lehet keresettel fordulni a nyír­egyházi Munkaügyi Bíró­sághoz címe: Nyíregyháza, Toldi u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents