Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
1994. június 28., kedd A HIT VILÁGA A Rózsafüzér Királynője Nyíregyházán Zarándokok keresik fel minden hónap 13-án Fatimát, az égi jelenés színhelyét Nyíregyháza (KM) — Vándorútra kelt a fatimai szűz szobra. Magyarországon közel 100 egyházközség templomában láthatják a hívek a kegyszobrot. Nyíregyházára július 9-én déltájban érkezik a görög katolikus templomba, innen vasárnap reggel hatkor kísérik át a római katolikus társszékesegyházba, s hétfőn reggel viszik tovább Máriapócsra. Portugáliában, egy kopár sziklás fennsíkon, Fatima közelében, a Cova da Iria völgyben három kisgyermek juhnyájat legeltetett. Lucia Santos tíz-, unokatestvérei, Francisco Mártó kilenc, Jacinta Mártó pedig hétesztendős volt. 1917 május 13-án fény villant az égen és a következő pillanatban egy hófehérbe öltözött csodaszép nőt láttak egy tölgyfabokor felett, aki „a napnál is fényesebb volt”. Aztán a megdöbbent gyermekek hangot hallottak: „Ne féljetek, nem bántalak benneteket”. Lucia ocsúdott először, s néhány kérdést tett fel, amire szabályos válaszokat kapott. A gyermekekkel közölte a .jelenség”, hogy az égből jött, és arra kérte őket, hogy a következő hat hónapban is jöjjenek erre a helyre ugyanezen a napon, ugyanebben az órában. Majd feltette nekik a kérdést: „Fel akarjátok magatokat ajánlani Istennek? Elfogadjátok kezéből a szenvedést, jóvátételül minden bűnért, amivel őt megbántják?” A gyermekek önkéntelen igenjére így szólt: „Imádkozzátok minden nap a rózsafüzért, hogy kieszközöljétek a világ számára a békét, és hogy a háború hamarosan befejeződjék”. Ezzel a Szent Szűz — hiszen ő volt az égi jelenés — eltűnt. Október 13-án, a hatodik Mária-jelenéskor a Szent Szűz így szólt: „Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is naponta a rózsa- füzért... Ne bántsátok meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!” Ezt követően a Boldogasz- szony kitárta karját, s ekkor kezdődött a tíz percen át tartó un. napcsoda. A napcsodáról valamennyi portugál újság megemlékezett, többen fényképet is közöltek róla. Legalább hetvenezren voltak tanúi a napcsodának. A nap forgása, színváltozása, zuhanása mindenkit megdöbbentett. A hatalmas tömeg térdre esett, és hangosan imádkozott... 1918-ban a jelenések helyén elkezdték építeni a kis kápolnát, s 1920-ban került bele a kegyszobor, meglehetősen kalandos körülmények között. Megindultak a zarándoklatok Fatimába, a Rózsafüzér Királynőjéhez, aki számtalan imát hallgatott meg. Az egyházi hatóságoknak állást kellett foglalniuk. XV. Benedek pápa visszaállította a régi leri- ai püspökséget, amelyhez a fatimai plébánia került. 1921-től megengedte, hogy búcsújáró napokon — minden hónap 13-án — a kápolnában csendes szentmisét mondjaA kegyszobor Archiv felvétel nak. Ám közben hatalmasan megnőtt a fatimai Szűzanya tisztelete, s zarándokok tízezrei keresték fel a jelenések helyét. E szempontból a legnagyobb gondot a vízhiány okozta. A püspök tehát elrendelte — miután az egész területet megvásárolta —, hogy Cova da Iriában vízgyűjtőt építsenek. 1921 novemberében kezdték meg a munkát. De a munkások alig mozdították meg az első köveket, a földből több vízsugár tört elő... A környéken mindenki úgy tudja, hogy e kopár földből feltörő víz csak csoda műve lehet. Az egyházi vizsgálóbizottság 1929-ben fejezte be munkáját, s a jelenések hiteles voltát a fatimai püspök 1930 október 13-án, százezres tömeg előtt hirdette ki Fatimában. Ekkor már állt a fatimai bazilika, Portugália legnagyobb temploma, amelyet Silva püspök emeltetett. Luciának még többször megjelent a Szűzanya (unokatestvérei korán meghaltak). Az 1925 december 10-i jelenés a Szent Szűz Szeplőtelen Szívének tiszteletével volt kapcsolatban. Az 1929. június 13-i jelenésben a Nagyboldogasszony kérte a világ és Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívének. Nekünk, magyaroknak is sokat jelent Fatima. Ez abból is kitűnik, hogy itt áll a Kardos Illés lelkész elgondolásából, Marek László tervei szerint készült Magyar Keresztút, amely összeköti a jelenési helyeket a kis pásztor szülőházával. A keresztút végén álló Golgota később a Szent István kápolna nevet kapta. Ablakai Prokop Péter Rómában élő magyar művész alkotásai, tizenegy magyar szent és boldog ábrázolásával. De van itt még egy magyar építmény, a stáció VII. és VIII. állomása közötti kis kápolna a Szűzanya szobrával, talpazatán a felirattal: „Hogy minél előbb diadalmaskodjék Szeplőtelen Szíved, e szoborban Neked szenteli magát Szent István országa. Fatima, 1965. június 23.” A kegyszobor egy héten át marad a megyénkben, s Má- riapócs után Kisvárdán, Mán- dokon, Mátészalkán, Nyírbátorban, Nagykállóban fogadják. Július 16-án, szombaton délben kísérik át a debreceni görög katolikus templomba, 17-én, vasárnap a Szent Anna római katolikus székesegyházban lesz ájtatosság a szoborjelenléte alkalmából. Papiak épül Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi római katolikus társszékesegyház közvetlen szomszédságában, a Kossuth tér 4. szám alatt, az Autóker helyén és épületében lesz a Debre- cen-Nyíregyházi Római Katolikus Püspökség nyíregyházi püspöki lelkipásztori központja. Hogy milyen lesz, az majd a tervezők ötleteitől függ, de közeledik a megoldás: kiírták a pályázatot a létesítmény megtervezésére. Hirdetésben napvilágot látott — a Kelet-Magyaror- szág 1994. június 27-i számában —, hogy az épületet a Nyíregyháza Kossuth tér 4. számú létesítményből kell kialakítani, a tervezéshez szükséges dokumentációt és programot a Nyíregyházi Római Katolikus Plébánián (Kossuth tér 10. Tel: 311-863) dr. Váradi József püspöki helynöktől díjtalanul lehet átvenni július 5-éig. A pályázati munkákat 1:200-as léptékben kell elkészíteni s szeptember elsején délig benyújtani. A kiíró fenntartja a jogát arra, hogy az elbírálás alapján a tervezési megbízást esetleg több, a pályázaton részt vevő tervező részére adja ki úgy, hogy a megbízottak társult viszonyt alakítanak ki. Részletes felvilágosítást a dokumentáció átvételekor kaphatnak a pályázni szándékozók. Már nem ferde a harangtorony Kölese, Fehérgyarmat (M. K.) — 1992 elején kezdődött az az akció, melynek nyomán a szakemberek hozzáláttak Kölesében a közel félezer éves református templom szomszédságában álló (1794-ből való) galériás fa harangtorony felújításához. A Kárpátaljára vezető főút megépítésekor nem fordítottak kellő gondot a csapadékvíz elvezetésére a falu központban sem, így a víz alámosta a Ti- szahát egyik jellemző műemlékének a haranglábját. Ennek nyomán az árvízi eseményeket követő két évtizedben a függőlegestől közel 40 centimétert megdőlt. Kialakítottak ugyan időközben egy vízlefolyót, de ez már nem sokat változtatott a helyzeten. Ki kellett bontani a lábazatot, ugyanis a tartóoszlopok egy- némelyike már korhadásnak indult. Az eredeti facsapolás még ma is kifogástalanul látja el feladatát, a dőlést viszont az aláhelyezett 60 centiméter vastagságú betontuskók küszöbölték ki. Ezzel „egyenesbe” került a torony. Az idő viszont megviselte a tető és a homlok fazsindelyeket is. A kijavított tartókra Szlovákiában gyártott, vörösfenyőkből készült zsindelyeket vásárolt az önkormányzat. Voltak, akik akkor úgy vélték: nem kellene leszedni a fazsindelyeket, gondolva arra, hogy esetleg a helyreállítási munkák elhúzódhatnak. Sajnos nekik lett igazuk. Hosszú-hosszú hónapokig ki volt téve a torony váza az időjárás viszontagságainak. A munkák ugyanis nem haladtak az előre eltervezett ütemben, közel 2 évig dolgoztak rajta. Balogh Tihamért, a Szatmári Református EgyházmeA torony már „egyenesében van A szerző felvétele gye esperesét a részletekről kérdeztem. Elmondta: a korábbi években az Országos Műemléki Felügyelőség szinte teljes egészében átvállalta a műemlékek felújítását. Napjainkban az OMF a rendelkezésre álló összeget lebontja megyékre. Ezt megkapja a megyei közgyűlés. A megye 1993-ban 7 millió 500 ezer forintot kapott összesen. Ez szól a 4 történelmi egyháznak, az állami műemlékeknek, kastélyoknak. Egy pár gyülekezet kapott a Szatmári Egyházmegyében támogatást. Ennek mértéke 30-200 ezer forint. A kölcseiek kapták a legtöbbet. Amikor elkészült a felújításra vonatkozó terv, úgy tűnt, 4 millió forint kell. A kölesei gyülekezet tagjai adományaikkal jelentősen hozzájárultak a helyreállításhoz, az egyházmegyétől is kaptak segítséget. Ebben az évben például 3 millió 900 ezer forintot oszthattak szét pályázatok alapján a gyülekezetek között. A megfogalmazott igény viszont 8 millió 900 ezer forint lett volna. Az egyházmegyei tanács úgy határozott, hogy minden pályázatot benyújtót felkeresnek, s a helyszínen győződhetnek meg arról, hogy a szükségesből is a legjobban rászorultakat támogathassák. Mindezt többek között azért is említette Balogh Tihamér, mert a 22 igénylő között ott vannak a kölcseiek is. Régebben kategorizálták a műemlékeket. Ennek arányában kapták az OMF-től a támogatást. Most már ez nem így működik. Valahol azonban számít, hogy milyen értékről van szó; illetve mennyire van veszélyes helyzetben az az objektum, amelyhez segítséget kémek. A kölcseiek szeretnék folytatni a megkezdett munkát. A templomtestet kívülről rendbe tették, azonban a templombelső rendbetételéhez már nincs anyagi erejük. Ezért szeretnének ehhez újabb segítséget kapni. A torony tehát már nem ferde, de még sok minden hiányzik. A kölesei reformátusok (de a más vallásúak is) bizonyították: készek áldozatot vállalni templomukért. így remélik, hogy közös összefogással a még hátralévő feladatokat is sikerül megoldani. Paphiány Szatmárban (Nem roppant ereje védi meg a hőst. Zsolt. 32.) Hatvanöt évi áldozó papi szolgálat után a napokban temették el Nyíregyházán a vállaji születésű Tempfli Gyula római katolikus plébánost. Ez szolgált apropóul ahhoz, hogy Barna Gyula bátorligeti plébános paphiánytól kifejtett gondolatait közreadjuk. Sajnos, egyre kevesebben vagyunk, a szatmári részen 30-40 évvel ezelőtt 35 pap működött. Ma ugyanezen a területen csupán 14-en vagyunk lelkipásztorok. Öregek és fiatadok, egészségesek és betegek, összesen tizennégy fő. Fordulóponthoz érkeztünk! „Egy jó édesanya szoknyája sok mindent eltakar a családban a világ szeme elől” — tartja a mondás. A papok reverendája ugyanúgy takarta el a papi hivatások hiányát a hívek elől. Hogy nem érezték a hívek a paphiányt, az lelkipásztoraik hősiességének köszönhető. Ez nem dicsekvés, még csak nem is dicséret, ez a valóság. De most fordulóponthoz érkeztünk! Változtatnunk kell az eddig gyakorlaton. „Újuljatok meg gondolkodásmódotokban” — figyelmeztet a mi Urunk Jézus Krisztus. A papok reverendája többé már nem képes eltakarni a problémákat. így hát azt az esetenkénti mértéktelen túlterhelést, amit eddig csak mi, papok éreztünk, ezután meg kell, hogy osszuk a hívekkel is. És híveinknek is be kell látniuk, hogy papjaik többé már nem tudnak többet vállalni. Ellenkezőleg, a felpörgetett és túlhajszolt jelenlegi életmódot visszább kell fogni. De nem lesz könnyű kialakítani az új munkastílust. A hívek igényei — hála istennek — nem csökkentek, hanem inkább még örvendetes fejlődést mutatnak. így hát nagyon fontos a jófan megfontolás, a kölcsönös belátás és a munka- megosztás — igeszolgálat és író/asztalszolgálat között. Változtatnunk kell az állandó stresszben élő, mindig siető, az idővel mindig viaskodó életmódon, mert ha nem ezt tesszük, akkor akár egyik napról a másikra is, tíz aíá csökkenhet a szatmári rész lelkipásztorainak száma. Mit lehetne tenni?! Mindenekelőtt hajtsuk végre Érsekfőpásztorunk óhaját: érjük el azt, hogy egy-egy szombat, vasárnap (3+2=5) öt szentmisénél ne legyünk kénytelenek többet mondani. Tárjuk fel gondjainkat a hívek előtt, keressük a megoldást közösen, kölcsönös megértéssel: például, ha van ravatalozó, akkor szombaton és vasárnap ne legyen temetés. A vasárnap amúgy is az Úr Napja és nem a temetésé, a szombat pedig többnyire az esküvőé, (képzeljünk el két esküvő között egy temetést, vagy fordítva), arról már nem is beszélve, hogy legkésőbb szombaton délután, a pap számára már elkezdődik a vasárnap. Változtatni kell! De ne feledjük, hogy mi csupán emberek vagyunk és így csak annyit tehetünk, ami embervoltunkból, emberségünkből telik. Keressük a jobb megoldásokat, a kölcsönös megértésből fakadó ésszerű változtatásokat és közben jusson eszünkbe mit mondott a mi Urunk Jézus Krisztus, Mártának: „Márta, Márta, sok mindennel törődöl, sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges”. Es gondolkozzunk el azon is, hogy ez a már-már katasztrofális méreteket öltő paphiány vajon nem büntetés-e?! A Jóisten büntetése?! Mert a papi hivatást az Úristen adja, egyedül és kizárólag: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.” Nem a szülők adják a fiúkat Istennek (szívfájdalommal olykor), és nem is a fiatalember gondol merészet és nagyot és megy el papnak, hanem az Isten és csakis az Isten az, aki a papot adja vagy nem adja egy népnek. Imádkozni kell! Imádkoznunk kell, hogy küldjön munkásokat aratásba, még ha nem is érdemeljük meg. Imádkoznunk kell, hogy híveink pap nélkül ne maradjanak. Barna Gyula r. k. plébános Bátorliget Szent László... ...királyra emlékezett június 27-én Győr városa. Este a székesegyházban őrzött hermával tartottak körmenetet, melyet ünnepi szentmise követett. A meghívott főcelebráns Ladocsi Gás- pás tábori püspök volt. (KÉ) XIII. János... ...a nagy pápa halálának harmincegyedik évfordulóján tízezrek gyűltek össze Bergamóban, ahol tanult, s pappá szentelték. (KE) A nyugat-zalai... ...Szilvágy községben egy év alatt új templomot építettek fel a hívek adományából, az önkormányzat és a püspökség támogatásával. A Szent Jobb tiszteletére és Boldog Gizella emlékére szentelt templomban a napokban tartották az első misét. (MTI) A katolikus... ...egyház tagja lett Károly herceg feleségének, Lady Dianának az édesanyja. Á szertartás Morar plébánia- templomában, egy hétköznapi istentisztelet keretében zajlott le. (KÉ) A Szegedi... ...Királyi Katholikus Tanítóképző megnyitásának 150. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett május 28-án az intézet baráti köre. Gyulay Endre püspök, a baráti kör díszelnöke méltatta a nagy múltú intézet tevékenységét. (KM)
