Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
1994. június 2., csütörtök HIRDETÉS „Aranypók-hálóból” csak keveset szőhetnek a kárpótoltak Az már bizonyos: június 20- tól jegyezhetők kárpótlási jegyért cserébe az Aranypók részvényei: 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyet kóstál egy 10 ezer forint névértékű értékpapír. Az ÁVÜ-nek már csak 10%-os részesedése van a cégben, tehát csak ezt kínálhatja a jegyekért cserébe. így a felajánlott csomag alig 40 millió forint értékű, tehát túl sok nem juthat egy-egy jegyzőnek. Némi „árukapcsolással” megnövelhető az igényelt mennyiség, igaz azért már készpénzzel kell fizetni. A cég ugyanis a csereakcióval egy időben 43 millió forintos tőkeemelést is tervez, az újonnan kibocsátandó részvényeket pedig 152,1%-os árfolyamon csak kemény magyar forintért adja. Erre az összegre nagy szüksége van az Aranypóknak. 30 üzletének döntő hányadát ugyanis önkormányzatoktól bérli, s a helyiségbérleti díjak drasztikusan emelkednek. Ebből egyetlen kiút van, ha minél több boltjukat megvásárolják. Pénz kell tehát, S nemcsak erre, a hálózat fejlesztésére is. Mivel a kárpótlási jegyért felajánlott részvénycsomag kicsi, így az elosztásnál azok a kárpótoltak élveznek előnyt, alak készpénzért is vásárolnak Aranypók-papírt. Mit érdemes tudni a vállalatról? „Fénykorában” 80 divatüzlete volt, közöttük az exkluzivitásáról ismert Fontana. A nagy értékű ingatlant az ÁVÜ elvonta, az üzletek döntő többségét az előprivatizáció keretében értékesítették. Mire megtörtént 1991-ben az átalakulás, a cég igencsak karcsúvá lett. 389 milliós alaptőkével. 338 millió forintos tőketartalékkal váltak Aranypók Rt.-vé. A 30 üzlettel rendelkező társaság fő tulajdonosai 48%-ban az MRP + 15%- ban a dolgozók. A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény elfogadása után először az aranypók 240 dolgozója vásárolhatta meg saját társaságának résztulajdonát. Jut még 16%-os részesedés a fővárosi önkormányzatnak, a maradékból pedig néhány magánszemélynek, illetve a Portfolió Banknak. Tavalyi forgalmuk 1,2 milliárd forintot tett ki, s ezt bővíteni szeretnék. Mint ahogy az üzlethálózatot is. 38,8 millió forintos adózás előtti nyereségükből most 4%-os osztalékra futja, de a jövőben évente minimum 5%-os, az eredménytől függően esetleg 8%-os osztalékot terveznek. Ennyi kellene ugyanis ahhoz, hogy a vásárlásra felvett E-hitel visszafizetését semmi ne veszélyeztesse. A fő tulajdonos MRP-szerve- zet nem idegenkedik a részvények tőzsdei bevezetésétől sem, az persze néhány hónapot igényel még. Mindenesetre az Aranypók hálójának szövögetésében június 20. után részt vehetnek a kárpótoltak is. A jegyzési idő elvileg 10 nap, bár ha korábban elkel a csomag — ami szinte bizonyos — úgy lezárható a jegyzés is. Újra a Mól lehet a sztár Június 2-ától 5 napjuk lesz az érdeklődőknek arra, hogy reménybeli MÓL-tulajdonosként újabb részvényeket jegyezhessenek kárpótlási jegyeikért cserébe. A nemzeti olajmammut alaptőkéjének 4%-át ajánlják fel számukra. 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy ellenében 1 db 10 ezer forint névértékű MOL-részvényt kínálnak a minden eddiginél kiterjedtebb jegyzési hálózatban. A kibocsátó konzorcium vezetője a ma még kicsiny, ám de igen jó hírű brókercég: a Concorde, az OTP és a BÉB Rt., valamint a Polgári Bank fiókhálózatába terjeszti az értékpapírokat. Az ÁV Rt. most 3,9 milliárd forintnyi csomagra vár. vevőt — valószínűleg nem sokáig. A MÓL ugyanis igen ígéretes jövőjű cég, tehát az intézményi befektetők és a másodlagos piacon vásárolt kárpótlási jegyek tulajdonosai is megrohanják majd a jegyzési helyeket. Túljegyzés esetén — ami várható — az eredeti kárpótoltak élveznek előnyt, őket követik a MÓL dolgozói. Ezekkel a papírokkal — ellentétben a korábban felkínált, osztalék elsőbbségre jogosító részvényekkel — már szavazni is lehet majd. Hiszen amit most kapnak, azok már törzsrészvények, melyek várhatóan 1995- ben tőzsdére is kerülnek. Befektetésként tehát csak a hosszabb távon gondolkodóknak ígér — vélhetően — igen tetemes hasznot. JVEini tallózó FEBRUÁRBAN csupán HÚSZMILLIÓ KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉS Diczházi Bertalan a jelenséget meglepőnek találja ugyan, de úgy véli, hogy ebből nem kell messzemenő következtetést levonni. A kormányfőtanácsos szerint a következő időszakban célszerű lesz, ha a privatizáció során bővül a nyilvános részvénykibocsátás útján megvalósuló értékesítés, illetve tőkebevonás. (Magyar Hírlap V. 19.) INTER-EURÓPA JÚNIUSBAN Sok befektető örülhet, hogy két újabb papírral gazdagodhat a BÉT-re bevezetett részvények listája; a Balaton Füszért és az In- ter-Európa Bank Rt. részvényeivel. (Napi Gazdaság V. 19.) VEGYES FOLYAMATOK, SZŰK MOZGÁSTÉR Interjú Kuncze Gáborral, aki a privatizációval kapcsolatban leszögezte: folytatódnia kell, gyorsabban, mint eddig. Nem tartja lehetségesnek, hogy egy új kormány utólag megkérdőjelezzen előző időszakban hozott döntéseket. (Világ Gazdaság V. 19.) INGATLANOK NÉLKÜL KAMATOZIK A Második Pillér Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké mintegy 2 milliárd 85 millió forint volt. Az alap vagyona a jegyzés ideje alatt is kamatozik, mivel az ÁVÜ által átutalt 2 milliárd forint bankszámlán kamatozik. (Világ Gazdaság V. 19.) GÉPBÖRZE JÚNIUS ELEJÉN Várhatóan június első heteiben indulhat meg az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös gépbörze-akciója. Ennek keretében elsősorban a vagyonkezelő társaságokhoz tartozó cégek számára már feleslegessé vált, ám még használható eszközöket ajánlják fel megvételre kisbefektetőknek — mondta el Kom- lósi Jenő, az akciót Economix Rt. irodavezetője. A PRIVATIZÁCIÓ ALAPKONCEPCIÓJA MEGMARAD A privatizáció technikáin javíthat az új kormányzat, de alap- koncepcióján változtatni nem lehet — nyilatkozta Hatvani Szabó János, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy az ÁVÜ szakmai apparátusa a privatizációra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a megszokott ütemben végzi munkáját. Csépi Lajossal, az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság vezérigazgatójával ellentétben, Hatvani Szabó János, — akit szintén a miniszterelnök nevezett ki néhány hónappal ezelőtt négy évre jelenlegi munkakörébe — nem foglalkozik a gondolattal, hogy felajánlja esetleges lemondását az új kormány megalakulásakor. (Pesti Hírlap V. 18.) AZ ÁLLAMI KIVONULT A BIZTOSÍTÁSI PIACRÓL A biztosítási ágazat privatizációja lezárult, ugyanis az ÁB Aegon állami tulajdonban álló részvényei is a külföldi többségi tulajdonos kezébe kerültek. Az államkassza a Hungária és az ÁB Aegon privatizálásával 2,5 milliárd forint bevételhez jutott. (Magyar Hírlap V. 24.) KÁRPÓTLÁSI JEGYRÉSZVÉNY CSERE 1995—96-BAN SZERÉNY EREDMÉNY A MATÁVNÁL Várhatóan csak a Matáv tőzsdei bevezetésekor lesz lehetőség a kárpótlási jegy részvénycserére, amire várhatóan 1995-96-ban kerülhet sor — hangzott el többek között azon a tájékoztatón, melyet az éves rendes közgyűlés után tartott a Magyar Távközlési Részvénytársaság igazgatótanácsának vezetősége. (Magyar Hírlap V. 21.) ISMÉT PICK-RÉSZVÉNY A Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. tájékoztatása szerint június első felében ismét lehetőség nyílik Pick- részvény jegyzésére, ezúttal kizárólag készpénz ellenében. A nyári kibocsátás a társaság alaptőkeemelésének keretében zajlik majd. Tekintettel a Pick Rt. eredményeire, nemzetközi és hazai megítélésére, ezt az alkalmat minden befektetni szándékozónak figyelmébe ajánlják a szakemberek. (Világ Gazdaság V. 21.) ÁV RT. CSOMAGOK JOGI SZEMÉLYEKNEK MÁJUSBAN MEGHIRDETIK A GYÓGYSZERGYÁRI PORTFOLIÓT Még májusban meghirdeti az Állami Vagyonkezelő Rt. azt a port- foliőcsomagot, amely öt gyógyszergyár 75 millió forint névértékű részvényeiből áll, és amelyre jogi személyek, valamint önkormányzatok, szövetkezetek pályázhatnak kárpótlási jegyekkel. KÁRPÓTLÁSI FÖLDÁRVERÉSEK — ÖTEZREN JUTOTTAK TULAJDONHOZ Az elmúlt héten az országban lezajlott 249 árverésen több mint 188 ezer aranykorona-értékű föld került tulajdonba. A földárverések kezdetétől, 1994. május 15-ig az országban 19 ezer licitet tartottak, melyeken 476 ezer kárpótlásra jogosult több mint 34 millió aranykorona-értékű földhöz jutott. Ä licitárrekordot az a korábbi, Veszprém megyei árverés tartja, melyen az 500 Ft-os induló ár után, az adott terület 1 aranykoronájért 2 millió forintot fizettek. (Somogyi Hírlap V. 19.) *91676/1H-0215* X
