Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

1994. június 23., csütörtök- HAZAI HOL-MI Naponta két napot öregednek, de... Szokatlan, de tiszteletreméltó életforma • Az öreg Wartburg fordulhat A hivatásos nevelőszülő Ócsai házaspár Balázs Attila felvétele Szőke Judit Nyírbogdány (KM) — Kádár János lelencgyerek volt — mára már szerencsé­re kikerült a közhasználat­ból ez a rossz emlékű foga­lom —, ezért a halála után megalakult alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Szentágotai professzor, az állami gondozott gyerekek segítésére áldoz a hagyaték értékesítéséből befolyt min­den összeget. Megyénkből egy volt állami gondozott főiskolai hallgató, Túri Andrea nyerte el a havi rendszerességű ösztöndíjat, s egy hivatásos nevelőszülő házaspár és igencsak népes családja kapott egyszeri, két­százezer forintot érő értékpa­pírt. Mini farm A Gyermek-és Ifjúságvédő In­tézetben 1992-ben tapasztal­tak nagyobb arányú érdeklő­dést a hivatásos nevelőszülői munka iránt. Ez a mára már hálózattá fejlődött szisztéma a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen. Az a tapasz­talat, s ezt a pszichológiai vizsgálatok is alátámasztják, hogy értelmileg, érzelmileg jobban fejlődnek azok az elha­gyott, avagy otthonukból el­menekített gyerekek, akik ab­ban a szerencsében részesül­nek, hogy családba kerülhet­nek. Ocsaiék Nyírbogdányban laknak, négy saját gyerekük mellett — a három nagyfiú nemrégóta kényeztet egy pici lányt — nyolc állami gondo­zott fiatalt nevelnek. A gyere­kek nagyon szeretik egymást. Lakásuk hatszobás, az apa és nevelőapa eredetileg kőmű­ves, de gyakorlatilag ezermes­ter. Szükség is van a minden­hez értésre egy ekkora család­ban! O ezt úgy fordítja le, hogy semmi mást nem tesz, csak amit az édesapjától látott. A gazdálkodást egy tehénnel kezdték, mostanra azonban — ahogy ők nevezik — mini farmmal rendelkeznek. Ez 52 hektárt, zártkerti szőlőt és nem kis állatállományt jelent. A tanya a lakástól pusztán hatszáz méterre van, szemmel lehet tartani. A ház és állat kö­rüli teendők így a javarészt ci­gányszármazású gyerekeket rendesen leköti. De tudják, nemcsak a közös boldogulá­sért, hanem a sajátjukért is szorgoskodnak. Mindenkinek megvan ugyanis a maga jussa. Aki úgy dönt, hogy a nagy­korúvá váláskor el is távozik, elmehet, megkapja a járandó­ságát. De eddig a búcsúra még nem akadt példa. A szülők azt szeretnék, ha valamelyikük mégis önálló­ságra adja a fejét, valahol a kö­zelben maradna, hogy ne sza­kadna meg a kapcsolat. Azzal, hogy a fiúknak-lányoknak megvannak a testre szabott feladataik, egyben nagyon so­kat is tanulnak, tisztelik a föl­det, s magát a munkát, bármi lesz is velük, ezzel a pénzben ki nem fejezhető örökséggel csak elboldogulnak. Mert bi­zony, ami igaz az igaz, leg­alábbis a fiúk nem jeleskedtek az iskolában, továbbtanulás helyett elraktározzák a mező- gazdasági ismereteket, s a sza­porodó élettapasztalatot. S megtanulják, mi az családban, nemcsak érzelmi értelemben, hanem a legteljesebb mérték­ben mint termelési közösség­ben élni. Varrni tanulnak A falu népe eleinte megütkö­zéssel fogadta a jövevényeket és furcsállta az Ocsaiék vá­lasztotta sorsot — talán ez a jó kifejezés, ha belegondolunk a mindennapokba —, de mára már bogdányiakként kezelik a valóban nagy család „plusz” tagjait is. Sokan be is segíte­nek ezzel-azzal, van, aki pél­dául felajánlotta: varrni tanítja a kislányokat. Most a farm mellett tizen­három tehén, öt ló, egy csikó és a sok aprójószág ad elég elfoglaltságot kicsiknek-na- gyoknak. Hiányzik a gépesí­tettség — terveik szerint erre a célra használják majd fel a pénzt, mert ha a napi 300 liter tejet meg tudnák termelni, azért már kijönne a Tejipar kocsija... A Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet élénk nemzet­közi kapcsolatainak köszön­hetően nemrégen hollandiai tanulmányúton voltak. Hát, bi­zony, elálmélkodtak, s sajgott a szívük a látottakon, de hát ők csak szép lassan haladhatnak. Egy régi Wartburggal jutnak el, ahová kell. Ha mindenki megy, ugyebár, minimum két­szer kell fordulni... De azért— mutatják a fényképeket — el­eimennek kirándulni is néha. Ragaszkodnak Meg minden csak szervezés kérdése. Szokatlan életformát választottak immár hat éve Ocsaiék. Mikor arra kértem őket, meséljék el egy napjukat, csak egymásra mosolyogtak, s a válaszuk ennyi volt: naponta két napot öregszünk. De a mo­soly, s a szavak mögött, ha kissé fáradtak is, az bújkált: ragaszkodnak a gyerekekhez. Import fertőzések, betegségek Szabolcs-Szatmár-Beregben is előfordult a malária a második világháború után Budapest (MTI-Press) — Időnként felbukkan egy-egy már szinte elfelejtett vagy régen hallott, egzotikusnak számító fertőző betegség ná­lunk, és ilyenkor nő az ijedt­ség a lakosság körében: va­jon múló, elszigetelt veszély­ről van szó csupán, vagy jár­ványos méreteket is ölthet egy-egy ilyen fertőzés? Minderről a szakembert, dr. Straub Ilona járványügyi osz­tályvezető főorvost kérdeztük az Országos Közegészségügyi Intézetben. — A közhiedelem szerint egzotikus az a betegség, ame­lyik ritka, vagy ami régóta nem ismert nálunk. Ilyen ala­pon ma már annak tartható a gyermekbetegségek közül is néhány, például a kanyaró, vagy a néhány évtizeddel ez­előtt súlyos járványt okozó gyermekbénulás is. De egzo­tikus ma már a himlő — még a járványügyi szakemberek szá­mára is, mivel világszerte fel­számolták. A kolera nálunk az I. világháború óta nem fordult elő tömegesen. □ Kell-e tartanunk ma Ma­gyarországon a hastífusztól? ' — Nálunk kifejezetten im­port betegségként tartjuk szá­mon ma a hastífuszt,* 1980 óta tíz alatt fordul elő évente. Mi­vel a hivatalos és a magánuta­zások gyakorisága nagyobb ma, ajánlatos e betegség meg­előzése érdekében védőoltást kérni, ha olyan országba uta­zunk, ahol gyakoribb a beteg­ség előfordulási aránya (pél­dául Törökország, Spanyolor­szág). □ Milyen tünetei vannak a hastífusznak? — Igen magas lázzal és rosszulléttel jár, a kórokozó a széklettel kerül a szervezetbe. Gyanús tünetek esetén azon­nal orvoshoz kell fordulni, mert a szükséges antibiotiku­mok adásával viszonylag gyorsan gyógyítható. Mivel nem gyakori betegségről van szó, sem az orvos, sem a beteg nem gyanakszik ilyen fertő­zésre. Ma egész orvosnemze­dék nő fel úgy, hogy a gyakor­latban nem is találkozik hastí- fuszos fertőzéssel. Ha a klini­kai tünetek indokolják, labo­ratóriumi vizsgálatokkal diag­nosztizálható. □ Mi a helyzet a kolerával? — Nálunk lejárt a klasszi­kus, nagy járványok ideje, de a világban 1961 óta a hetedik nagy világjárvány indult út­jára. E betegség melegágya Ázsia és India volt mindig. Áz Egészségügyi Világszervezet 40-60 ezer megbetegedést tart számon, annál megdöbben­tőbb, hogy Dél-Amerikában 1991-ben a nagy járvány ide­jén 300 ezer ember betegedett meg. A kolera gyomor- és bél­tüneteket okoz, hányással és hasmenéssel jár, láz nem kí­séri, a legfőbb veszély a szer­vezet kiszáradása, a só-víz háztartás felbomlása. Antibi­otikummal és só-víz bevite­lével ma már eredményesen gyógyítható. Ahol a higiénés viszonyok megfelelőek, ott nemigen fordul elő, nálunk nem diagnosztizáltak az I. világháború óta kolerát. □ E betegségek közt emlí­thetjük a pestist is? — Igen. Ez a betegség fő­ként a középkorban szedte ál­dozatait, nagy irodalma van, hatására egyes országokban a lakosság száma a felére csök­kent. Magyarország sok tele­pülésén barokk szenthárom­ságszobrok őrzik a megmene­külés emlékét. E betegséget a zsúfolt, piszkos nagyvárosok­ban a patkánybolhák terjesz­tették, melyeknek a csípése kóros nyirokcsomóduzzanatot okoz. — Ma inkább az úgyneve­zett természeti gócos területe­ken fordul elő fertőzés. Ilyen terület van a Szovjetunióban, az USA-ban és Ázsia egyes területein. A pestis ma szórvá­nyosan fordul elő a világban, járvány nincs. A karantén fo­galma is a pestisjárványok ide­jéből származik, a hajókat nem engedték be a kikötőkbe 40 napig, míg meg nem győ­ződtek arról, nem fertőzött-e a személyzet. □ Egyik gyakori háborús betegség volt a malária. — AH. világháború után főként a Dunántúlon, Zala és Somogy megyében fordult elő, de volt Szabolcs-Szatmár- ban is. Az 50-es években el­kezdődött egy maláriamente­sítési program, például a mo­csarak lecsapolásával. A ma­lária is import betegség, amit egy speciális szúnyog terjeszt. Nálunk 20 alatt van a meg­betegedések száma, de a világ más részén gyakori. A világ népességének mintegy 40 százaléka maláriával fertőzött területen él, és 5 millióra te­hető a maláriás betegek száma évente (főleg Dél-Ameriká­ban, Brazíliában, Ázsiában, r Afrikában) és közülük so­kan meg is halnak e betegség­ben. — Krónikus, bár ma már gyógyítható betegség. Min­denképpen megelőzhető, tehát aki maláriával fertőzött vi­dékre, országba utazik, előze­tesen tanácsos megelőző gyógyszereket szednie. Fel­készült védekezés esetén ez a lázrohamokkal járó, kelle­metlen betegség is biztonsá­gosan kivédhető és elkerül­hető. Tisztelet az Életnek Dankő Mihály-» t éha furcsa és hihe­l\J teilen dolgokat állí- 1. V tanak a tudósok: például azt mondják, a nö­vények is képesek „félni”. Nem a minden érintésre összehúzódó mimózaleve­lekre gondolnak, hanem, mintakísérletekből kiderült, bizonyos reakciójuk nekik is van, ha megsemmisítésükre készül az ember. Talán nem véletlen, hogy ez a fejtegetés jutott eszem­be, amikor az erdők, a me­zők növényeiről egyre-más- ra születnek a döntések. Talán már elcsépelt az az állandó aggódás, melyet a privatizáció során magán­kézbe került erdők iránt érzünk. S hiába tiltakozunk a rablógazdálkodás ellen, melyet egyedül a haszon- szerzés vezérel, és ami már veszélybe sodorta orszá­gunk „tüdejét”. A telet és a tavaszt túlélő fasorok, re- mészek talán még remény­kedhetnek, mert ígéret sze­rint az új kormányzat első tennivalója lesz, a lehető leggyorsabban lezárni e te­rület privatizációját. A már részaránytulajdonba került esetekben pedig következe­tesen betartatják a hatályos jogszabályokat. Nagyon sok természetvé­delmi terület is magánkézbe került. Ritka virágok, fák, madarak várják sorsuk jobbrafordulását. De vajon meddig értékesek ezek? Ha kiderül, hogy nem lehet a fát kivágni, nem lehet bun­galót építeni arra a helyre, csalódottságukban könnyen elfordulnak „kincseiktől” a tulajdonosok! (Csak remél­ni lehet, nem maradnak gazda nélkül akkor sem ezek a területek.) Az elmúlt évtizedek mező- gazdasága csak a kultúrnö­vényeknek adott zöldutat. A hatalmas táblásítások, me­liorációk megrendszabá- lyózták a földeket. Az úgy­nevezett hagyományos ős­honos növények kipusztul­tak, vagy kiszorultak a mezsgyékre, a dűlőutakra, esetleg néhány ősgyepes részre. Aztán, hogy a kemi- zálás is fejlődött, elterjed­tek a különféle gyomirtók és műtrágyák, egyre moder­nebb gépek szórták őket ki óriási területekre. Emlékszünk, a repülők megjelenésével fasorok perzselődtek meg, meg­sínylették a permetezést az árkok-bokrok növénykultú­rái is, mert nem „illettek” a képbe. Bár mostanság nem fenyeget hasonló veszély, érdemes elgondolkodni, s már az indulásnál figyelem­be venni: adjuk meg a kellő tiszteletet a természetnek, az Életnek! Határőrök... ...ünnepélyes katonai eskü­tételére került sor június 18-án a Nyírbátori Határőr Igazgatóságon. A 413 újonc két nap szabadságot kapott. (KM) A Mól Rt.... ...benzinkútjainál kapható üzemanyagok fogyasztói árának legnagyobb része a fogyasztási adóból szárma­zik, s ez benzinfajtától füg­gően 36-40 százalék. A par­lament döntése alapján júli­ustól emelkedni fog ez az arány, mely az üzemanyag- árak újabb növekedését hozza magával. (MTI) A humán... ...intézmények változás- menedzselésének módját, a szervezeti hatékonyság növelésének módszereit is­merhetik meg főleg trénin­gek során azok, akik részt vesznek a Fonyódon október 20-21-22-én szer­vezendő programon. (KM) Véglegesen...* ...a nyíregyházi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben marad a Művészeti Szakkö­zépiskola diákjainak tanul­mányaiból és alkotásaiból álló kiállítási anyag, melyet még a gyermeknapra állí­tottak össze. (KM) Munkanélküli... ...fiatalok — 300-400-an — szereznek szakképesítést, ezzel sanszot az elhelyez­kedésre a KIT nyíregyházi képviselete szervezte kép­zések keretében. (KM) Haverok Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents