Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
1994. június 22., szerda 12 Kelet-Magyar or szag KULTÚRA Nyár a Mandalával Nyíregyháza (KM - K. J.) — Egy évvel ezelőtt megyeszékhelyünk amatőr színtársulata, a Mandala Dalszínház nagy fába vágta a fejszéjét. A fiatal csapat tagjai nem kevesebbre vállalkoztak, minthogy felelevenítsék a nyíregyházi szabadtéri színpad legendáját, azaz olyan előadásokkal rukkoljanak elő a teátrumi uborkaszezonban, melyek jól szolgálják a kikapcsolódást, a tartalmas szórakozást, és tovább gyarapíthatják a színházművészet elkötelezettjeinek a számát. A tavalyi, nagyobbrészt sikert hozott bemutatók tapasztalataira alapozva, a mandalások az idén is meghirdetik „Mandala Nyár ’94” elnevezésű rendezvénysorozatukat. A programjukat úgy állították össze, hogy mindenki megtalálja benne az ízlésének, hangulatának leginkább megfelelőt. Sőt, ha a tech- * nikai feltételek lehetővé teszik — felújítva az egykori Kert Mozi hagyományait —, filmvetítésekkel teszik válzatosabbá a színielőadások menetrendjét. A start június 24-én, pénteken lesz, amikor a dalszínház az egyik „legbejá- ratottabb” produkciójával, a Légy jó, mindhalálig-gal lép színre. Másnap a József és a bűvös kabát következik, majd június 26-án, vasárnap a Kőműves Kelemen című rockballadát élvezheti a nagyérdemű. Július 1-jén kerül sorra a legfrissebb repertoárdarab, a Krétarajzok..., 2-án pedig — hogy teljes legyen a Mandala-sor — A Padlást láthatják az érdeklődők, melyben Hegedűs D. Géza mint sztárvendég játszik kettős szerepet. És, most már csak felsorolásszerűen a várható színi-csemegékből néhányat: a Fővárosi Operett Színház a Sybill-t hozza el Nyíregyházára; aztán lesz Békebeli Kabaré, Delhusa- koncert, Komár László le- mzbemutató. A Mandala is jelentkezik egy újabb premierdarabbal: a Kolumbusz, az őrült spanyol augusztus 5-én indulhat el hódító útjára. A csattanó pedig: ismét a Macskák. Négyszer, a Madách Színház interpretálásában, Hau- mann Péter „sztárvendégeskedésével”. Jelképes és konkrét kapunyitás a szabadtéri színpadon Harasztosi Pál felvétele Szárnyas... ...Sárkány Hete. Nyírbátorban június 25-én nyílik meg egy kiállítás, ahol bemutatják a július 22. és 24. között megrendezendő nemzetközi utcaszínház fesztivál helyszíneit, és igyekeznek ráhangolni a közönséget a „sárkányos napokra”. (KM) Plakáttárlat... ...Plakátok/Posters-94 címmel nemzetközi kiállítás nyílt a Pécsi Galériában. Az idei pécsi plakátkiállításra tizenhét ország hatvan művésze küldte el az elmúlt két évben készült háromhárom alkotását. (MTI) Munkácsy-szobor... ...Június 19-én Munkács főterén felavatták Munkácsy Mihály mellszobrát. A magyar festészet nagy alakját Mihajlo Beleny szobrász mintázta meg gipszben, és Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész öntötte bronzba. (MTI) Gála-balett... ...a Nemzetközi Gyermek Táncfesztivál gálaműsorát június 25-én tartják a budapesti Magyar Honvédségi Művelődési Házban. A bemutatón fellép a nyíregyházi Primavera Balettegyüttes. (KM) Rock... ...A második alkalommal meghirdetett Have-Rock elnevezésű nyírségi amatőr rockfesztivál június 23-án 15 órakor kezdődik a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok teniszpályáján. (KM) Koncert romok között Róma, Szarajevó (MTI) — Az utóbbi idők egyik legmegrázóbb „szabadtéri” koncertjét rendezték meg nemrég a boszniai fővárosban: Mozart Rekviemje csendült fel a szétlőtt szarajevói Nemzeti Könyvtár üszkös falai közül világhírű énekesek előadásában. A Hangverseny egy jobb világért, segíts nekünk most! című koncert főszervezője a velencei Francesco Stocchino Weiss volt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közreműködésével. A könyvtár romjain felállított pódiumon Zubin Mehta vezényelte a Szarajevói Szimfonikus Zenekart és a város énekkarát. Közreműködött Jose Carreras, Ruggero Raimondi, Cecilia Gasdia és Komlósi Ildikó. Az Eurovízió adásában a világ mintegy 50 országában láthatták és hallhatták az élő közvetítést. A szabadságharc mondahőse „Nagy Rákóczi jár a gyönyörű mezőben, Rettenetes kardja villog a kezében... badságharc után itt járt Rákóczi ezen az utcán. A Gólya családhoz jött látogatóba. A falu népe nagy cso- dálkozással nézte Rákóczit. Ennek az utcának nem volt neve és ekkor nevezték el Rákóczinak. — (Pusztadobos). — Vitka mellett van a Rákóczi tanya. Itt pihent meg Rákóczi. Itt ütöttek először tanyát a kurucok. — (Vitka). — Vajához közel van a Rákóczi tanya, II. Rákóczi Ferenc portréja amely Rákócziról kapta a nevét. Ott van a Kuructanya is, az meg a kuruc katonáktól kapta a nevét. — (Vaja). Turulmadár Tanulságos, hogy a turulmadár, a magyar mitológia segítő totemállata felbukkan a Rá* kóczi-mondákban is: „Rákóczinak volt egy betanított turulmadara. Mikor üldözték Rákóczit, elhagyta a kardját. Már átkeltek a Tiszán, mikor a turulmadár visszament a másik oldalra és csőrébe vette a kardot és elvitte a gazdájának. Ez Tiszabecsnél történt. Ennek az emlékére állították fel az emlékművet Tiszaújlak- nál.” (Kölese) — „Egy turulmadár vezette be katonáit, RáElek Emil reprodukciója kóczi kurucait Munkács várába. A turulmadár hullatta a tollát, és amerre hullatta, arra mentek a katonák. Azok felszedték és sapkájukhoz tűzték.” (Mándok) Rákóczi-mondáinkban gyakran esik szó titkos alagutakról. E hagyományok részint történeti alappal bírnak. Ugyanis a középkori várakhoz — néha több kilométer hosszúságú — rejtett földalatti kijáratokat építettek, hogy háborús időkben a figyelőket kiküldhessék, vagy végveszélyben azon át menekülhessenek. „Ecsedbe’ vót egy pince és ott volt a bejárat a Rákóczi alagútjába. Az alagút Ecsedtől Kassáig meg Erdődig vitt.” Erdész Sándor Nyíregyháza — Nem tartjuk különösnek, hogy Szabolcs- Szatmár-Beregben a történeti mondák legnagyobb alakja II. Rákóczi Ferenc. Megyénkben nemigen akad olyan település, ahol a száj- hagyomány ne őrizne valamilyen történetet róla. Érthető népünk ragaszkodása a Rákóczi-mondákhoz, -emlékekhez, hiszen a Rákóczi-sza- badságharc e tájról indult. A név ma is él 1703 tavaszán Beregszászon és Tarpán bontották ki a szabadság zászlaját. A tiszai átkelés után a szabadságharc első győztes csatája a tiszabe- csei Bajnokdűlőn, a milotai Bajnokerdő mellett zajlott le. Ezt követte a kállai vár bevétele, majd a győztes tiszántúli hadjárat. Rákóczi huzamosabb ideig tartózkodott Namény- ban, Ecseden, Bátorban és Tiszalökön, végül 1711-ben a vajai várkastélyban. De ejjjlé- keznek reá azokban a falvakban is, ahol kuruc vitézeivel csak egy-két órás pihenőre állott meg. Megyénkben a 40-es évek végén jó néhány településünk jelentősebb útja vagy főutcája Rákóczi nevét kapta meg, azzal az indoklással, hogy egykor Rákóczi is áthaladt rajta: — Azon az úton, amelyiket Rákóczi útnak neveznek, ezen Rákóczi személyesen is járt seregével együtt. — (Jánd). — Hallottam, hogy a sza(Bátorliget) — „Rákóczi Ferenc a kisvárdai várban lakott. És amikor a várat megtámadták, akkor alagúton menekült Ungvárra. Lóháton mehetett.” (Ajak) — „A kastély udvaráról vezet egy alagút a vajai várkastélyba. Ezen át szökött meg Rákóczi az üldözői elől. A lova patkóját megfordították, így ellenségei azt hitték, hogy ellenkező irányba halad.” (Nyírmada) — Egyet kell értenünk Kozma Sándor jeles helytörténésszel, aki a Kemecse és a besztereci vár közötti „alagútról” így nyilatkozik: „A vízzel borított, mocsaras Rétköz alatt képtelenség alagutat vágni. Viszont minden településnek vannak titkai, legendái, és nem baj, ha ezekről nem feledkeznek meg.” Megbecsült hős Sorolhatnánk tovább, hogy a népmondák mi mindent regélnek még Rákóczi elárulásáról, búcsújáról: a Rákóczi-fákról, hidakról és más emlékhelyekről vagy éppen Rákóczi daliás alakjáról, emberségéről, hajviseletéről, csatáiról. Ferenczi Imre és Molnár Mátyáf írásaiból tudjuk, hogy 1963-ban megyénk 154 településén, főleg diákokból verbuválódott honismereti kutatók közel tízezer Rákóczi-mondát, adatot jegyeztek fel. E gyűjtőmunkának köszönhetőin II. Rákóczi Ferenc fejedelmet már nemcsak történelmi személyiségként, hanem megbecsült történeti mondahősként is tisztelhetjük. Penyigéről szólt a tévéharang Kormány Margit Penyige — A Magyar Televízió honismereti műsorai közül talán az egyik legszebb, legemberközelibb az „Ameddig a harang szól” című sorozat, mely — mint a címe is mutatja — mindössze tíz percig, vagyis a vasárnapi isten- tiszteletre hívogató harangozás időtartamáig tart. Az Erdélyi János és Zsig- mond Dezső szerkesztette műsor ennyi idő alatt igyekszik valami értékeset, jellegzetesét felvillantani egy-egy falu, így az ő szívükhöz is közel került Szatmár falvainak életéből. Penyige kivételes helyzetbe került: tizenöt percet kapott erre a műsorra. így döntött a szerkesztő-rendező. Nem ok nélkül. A téma, amelyért Mohi Sándor operatőrrel forgatásba kezdett, eléggé közismert az országban. Újságírók, rádiósok, filmesek sokszor, sokféle nézőpontból próbálták már megközelíteni, megörökíteni a Szen- kébe fulladt kilenc kislány tragédiájának emlékét és az ennek nyomán keletkezett históriás balladát. Az 1905 óta eltelt sok-sok évtized után ez nem is olyan egyszerű. Egy egész napon át tartó, már-már fárasztónak, unalmasnak tűnő forgatás után nem is sejtettük, hogy nekünk, a falu lakóinak, a történet jó ismerőinek milyen megható meglepetésben lesz részünk az adás napján. A filmben megszólaló, elérzékenyült hangú, tiszta tekintetű idős emberek arca egy régi kor, egy régvolt életforma küzdelmeit tükrözi. A kiválóan megvágott anyag, a képsorok, az emberi szavakhoz rendelt sírfeliratok, a Szenke hullámai, a vízbe merült csónak, Bodnár Endrém Vilma néni, az egyetlen még élő testvér beszédes emlékezése, a tízéves Józsa Klárika gyönyörű énekhangjával aláfestett, átfogott kompozíció hiteles, dokumentumértékű, múltat idéző, kerek egészre sikeredett. A film a Dávid Mihály napjainkban készült festményének képével, mely a kilenc kislány ártatlan lelkének mennybemenetelét allego- rizálja, s a képből „kiúszó”, a Szenkén tovaevező csónakos elmosódó alakjával, harangjaink jól ismert szavával végződik. Gyönyörű keret egy szívbemarkoló, tragikus, igaz történet legtökéletesebb bemutatásához. Segítő kalauz iskolaválasztáshoz Kuknyó János I I Nyíregyháza — || Ismét gazdagabb lett megyénk pedagógiai szakirodalma. A közelmúltban jelent meg Szabolcs- Szatmár-Bereg megye közép, szakközép-, szak- és szakmunkásképző iskoláinak képes évkönyve. Bátor és hézagpótló vállalkozás, aktualitása és hasznossága aligha vitatható. A szerkesztő ügyesen érzett rá arra, hogy ezekben az iskolatípusokban bekövetkezett változások napjainkra oly mértékben felgyorsultak, hogy követésük már a szakmának is nehéz, a szolgáltatásaikat igénybe vevő kliensek számára pedig e kiadványhoz hasonlóak nélkül aligha érthetők meg. A cím évkönyvet ígér, a kiadvány azonban ennél több, a megye középfokú intézményeinek minimonográfiája, amely az iskolákat ábécésorrendben mutatva, konzekvensen végigviszi azt a szerkesztői elvet, amit az előszóban így fogalmazott meg: „a legnagyobb terjedelmet a jelennek, a ma eseményeinek kívántuk szentelni, különösen összpontosítva azokra a vonásokra, melyektől arcot nyerhet egy iskola. Egy olyan illusztrált középiskolai útikönyvet akarunk tehát kiadni, melynek nem okvetlenül és kizárólagosan az adatcentrikusság az erénye.” E célkitűzések maradéktalanul megvalósultak. Az iskolatörténetet a szerző bár sehol nem kerüli meg, annyit azonban mindenütt elmondott, ami a ma megismeréséhez, az intézményi fejlődés és fejlesztések megértéséhez feltétlenül szükséges. A könyv több szempontból is értékes munka. Az olvasó számára így együtt látni e kiterjedt intézményrendszert talán azt sugallja, hogy az utóbbi években ez az oly sokat szidott „hálózat” nem is olyan rossz. Ez az iskolarendszer az utóbbi évek társadalmi-gazdasági mozgásait megpróbálta követni, esetenként nem is sikertelenül. Új képzési formák, iskolatípusok, pedagógiai elvek, metódusok sokaságát honosított meg, vagy fejlesztette ki. Ezáltal e korban az iskolák többségénél a korábbi egységes és monolitikus iskolaképet a sokszínűség és az abban gyökerező egyéni arculat keresése és megtalálása váltotta fel. Ennek az újkeletű variabilitásnak a bemutatása a könyv egyik legnagyobb értéke. Ez a szándék az ügyes címadásokban is tetten érhető, ugyanis egy-egy lózungból — Két tanítási nyelvű iskola, Hittel, bizalommal az ősi gimnáziumban, Külkereskedelmi alapismeretek ukrán nyelven — könnyen ráismerhetünk a képző intézményekre. Egy ilyen gonddal megrajzolt iskolai helyzetnek a közvetlen gyakorlati hasznát igazán a pályaválasztás gondjaival küszködő tanárok, szülők és fiatalok vehetik. Ily módon e könyv a pályaválasztás első számú segédanyagaként is számontartható. Az elmondottak alapján e kiadványt elsősorban iskolai és nyilvános könyvtáraknak, munkahelyi kézikönyvtáraknak, pedagógusoknak és pályát választó fiataloknak (szüleiknek) és nem utolsósorban — a nevüket is megörökítő — most végzett fiataloknak, illetve mindazoknak a figyelmébe ajánljuk, akik figyelemmel kísérik megyénk szellemi életét és érdeklődnek e tájék értékei iránt. (A könyv megvásárolható a megyei pedagógiai intézet könyvesboltjában: Nyíregyháza, Búza u. 5.)
