Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
1994. június 22., szerda HÁTTÉR 2500 köbméter fenyőrönköt dolgoz fel az Euro-Faker kft. a Debreceni úti telepén. Az Oroszországból Nyíregyházára érkezett fenyőből főként építőanyagot: gerendát, szarufát, tetőlécet, deszkát készítenek Balázs Attila felvétele Ha egyszer beindul az üzlet... Húsüzem épül Milotán • Munkahely félszáz embernek • Olcsó marhahús Az átadás előtti húsüzem kívülről A szerző felvétele Nábrádi Lajos Milota (KM) — Tömblakás nagyságú diófák közelében új, hosszú épület fehérük. Kívülről meszelik, festik, az utolsó simításokat végzik rajta. Az üzemcsarnokban már szerelik, próbaüzemelésre készítik elő a korszerű feldolgozó gépeket. Ide, a magyar-ukrán határ közelébe jött Nógrád megyéből egy vállalkozó, hogy húsfeldolgozó üzemet építsen. Jött ő korábban is, gyakran, hiszen ide nősült, szatmári lányt vett feleségül. Ám erre felé mindenki tudja: döntését nem csak családi ügyek mozgatták, e vidéken számíthat alapanyagra, sertésekre, szarvasmarhákra. Ne vágják le A termelők pedig számíthatnak bevételre, a környéken lakók pedig húskészítményekből jobb ellátásra. Akár hogy nézzük a szatmári rész gazdasági térképét, az utóbbi években erre felé nem épült új üzem, a régiek pedig leépültek. A milotai feldolgozó tehát jó középüzemnek számít majd. Ötven-ötvenöt munkanélkülinek teremt állandó munkahelyet, s több száz kistermelőnek is hasznára válik. Érdemes a bemutatásra, a „beharangozásra”. Annál is inkább, mivel a sertéstenyésztők máris elkezdhetik a hizlalást, a szarvasmarha-tenyésztőket pedig arra biztathatjuk: ne vágják le idő előtt, vagy ne adják el bagóért szarvasmarhájukat. Örömmel könyvelhetjük el az üzem épülését, hiszen ezen a vidéken mostanában szinte kizárólag a földből és az állatartásból lehet megélni. A falu szélén fehérlő új épület emeletén félig üres iroda. Az asztalon rádiótelefon, ez jelenti az összeköttetést a külvilággal, e nélkül nem menne a szervezés. A telefon közelében egy fiatalember, Bodor László serénykedik, ő a Caup Élelmiszerkereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Átnyújtja névjegy- kártyáját, amelyből kiderül, a kft. központja a Nógrád megyei Bátonyterenyén van. Bemutatkozásul elmondja, hús- és hentesárugyártó szaküzem- mémök. Megemlíti, hogy a közelben papírmunkát végző felesége szintén húsipari szakember. Három éve hozták létre a kft.-t, már exportálásban is van tapasztalatuk. (Mintegy zárójelben, érdekességként említi, a szatmári emberek is tudják: a caupo latinul élelmiszerkereskedést, ételkínálást jelent.) Nos, konkrétan mit kínál Szatmárban ez a kft.? S milyen ötlet nyomán? Bodor László válasza elején hangsúlyozza, felmérése szerint a csökkenő állatállomány ellenére még mindig a keleti végeken a legnagyobb az állatsűrűség, s erre felé munkahelyteremtő beruházásra még inkább kapható központi támogatás. Az sem mellékes — mondja szakszerűen —, hogy Szatmárban főleg úgynevezett hústípusú szarvasmarhákat tartanak. Ha beindul... Informátorunk nagy félkört ír le a levegőben, mintegy illusztrálja valóban érdekes, elgondolkodtató mondandóját. Az ország másik széléről, Zalából, Pestről és persze Nyíregyházáról is jön ide a keleti határ mentére a húskészítmény. A közvetlen térségben 90 ezer ember él, a kft. megoldhatja az ellátásukat hús- készítményekből. Napi 50 mázsa feldolgozott termékre gondolt. Ha beindul a sorozat- gyártás, évente 1200 szarvas- marhára és 15-16 ezer sertésre lesz szüksége az üzemnek. Lesz-e ennyi a vidéken? Talán. Eleinte biztos, hogy nem. A kft. vezetői a környék tée- szeiben, polgármesteri hivatalaiban érdeklődtek, elenyésző volt az ajánlat. Fura, egyelőre nem megvalósítható ötletet kapott az egyik tsz-ben az ügyvezető igazgató: „Itt a nagy, üres istállónk, kiadjuk bérbe, neveljen benne állatokat maga a feldolgozó kft.” Bodor Lászlónak más, talán valóban megvalósítható ötlete támadt. — Az üres istállókban a polgármesteri hivatalok a közhasznú munkásokkal sertést tenyészthetnének — mondja —. Többes haszna lenne ennek a dolognak. Mindenesetre a gazdakörökkel, a falugazdászokkal, a polgármesterekkel felveszem a kapcsolatot az alapanyag előteremtése érdekében. Eleinte más húsipari vállalatoktól hozunk hasított sertést, lehet, hogy olcsó, fagyasztott marhahúst hozunk be nyugatról. Megtudjuk még: az üzem létrehozása 52 millió forintba kerül. Az Állami Fejlesztési Intézet, illetve a tárcaközi bizottság területfejlesztés címén 12 millió forinttal támogatta az építkezést, a megyei munkaügyi központ 8 millió forintot adott munkahelyteremtő beruházás címén. A 7-8 húsipari szakmunkás mellett 45 betanított, illetve segédmunkás dolgozik majd itt. Az építkezést tavaly július elején kezdték, a próbaüzemelés a közeljövőben, július közepén indul. Az egyik átadás előtti üzemrészben Bodomé magyarázza, hogy a gépek többsége nyugati lesz. Ám némi nemzeti büszkeséggel említi, hogy a főző-füstölő berendezés Szombathelyen készült, s ezt a korszerű berendezést számítógép vezérli. Első az érdek A közeli Kölesén Balku Zsig- mond farmergazda takarmányt termel, állatokat tart. Mostanában 10-11 tehene van, de azt mondja: felfejleszti a szarvasmarha-állományát negyvenre, ha érdekeltebbé teszik. Úgy hisszük: sokan gondolkodnak hasonlóan.-m—T lől... — lenni vagy M-y nem lenni. Ez itt a 1—J kérdés. Akkor nemesebb a lélek, ha tűri Trabantok bűzét, előzéseit vagy kiszáll száguldása közben egy kanyarban, s véget vet magának. t Meghalni — elszunnyadni —•, semmi több... Nyomom a gázt, megyek, megyek—szagoljak bűzös gázolajt mögöttük? No, nem, gyerünk előzni... Ez is mit sétál itt az úton... Persze nő, csak nő ne ülne sohase volánhoz... Oda- kozmálaz aszfalthoz az autó... Hát ezt a vén Ladát ki hagyta itt, tán még mozog, de mindjárt állva hagyjuk... Egy jobb kanyar, egy bal kanyar, egy dáciás, s a kis Fiat is elmarad hamar... Suhanni jó, bőgjön motor, az útszegély a pályaszél, a győzelem, a győzelem... Kárpótol mindenért... Rohadt hagy kamionsorok mögött ti mazsolák—csak sorban álljatok, de én előzöm sorba mind —, széles az út, ki szemKulcsár Attila vigyázz magadra, ettől jobb ez mint bármely forma egy futam, ott nincsen szembe forgalom, KRESZ, szénásszekér, részeg biciklis, őz, kóborkutyák, futkározó gyeHamleti monológ be jön, annak a padkán tágasabb, ha holnap is autót akar vezetni. Ti nyugati autócsodák sofőréi, csak csodálkozzatok, hogy mit lehet egy kéthetes Toyotából kihozni... Százötvenet, százhetvenet, amennyi kell, s nézhetitek a hátamat, a rendszámtábla jószeműnek tán sietve még olvasható... Ne villogj seggfej, inkább jól rekek, nyugdíjas, záróvonal, fák, zebrák, piros... S a rohadt életbe, rendőr... —fék, hamar — igen, rendbiztos úr oké, adom papírjaimat, mind rendben vannak... Látja, a lámpa ég, a biztonsági öv bekötve, a biztosítás is előírásos... Kösz, jó utat, jó ellenőrzést biztos úr, jó gyorsulást magamnak... Ezt is megúsztam... Ha jó a szem, ha jó a láb, a fék, mi kéne még... Ez volt a box, csak két perces hátrányt szereztem, ezt még behozzuk, messze még a cél... Ez most Prost volt, s előzöm Nigel Menselt... De nézd, egy őrült kamion, kibújt előzni szemben... Nem fog beférni...! Gyorsabban, gyerünk már...! Na nekem annyi... (Csörömp..., csörömp...) A többi néma csend... A dráma végén Fortin- bars rendőrorvos úr mond nekrológot a helyszínelést befejezve: „Emelje Hamletet, mint rongycsomót a hullaszállítóba négy legény, mert belőle, ha megérhette volna, nagy kerekesszék vezető vált volna még." Üres cégek Máthé Csaba A z üres cégeket a legkönnyebb felismerni: szinte minimális az értékesíthető vagyonuk, a tartozásuk pedig sok millió, esetleg százmillión felüli. A hitelezők között elsősorban bankokat, valamint az adóhatóságot és a TB-t lehet felsorolni, de emellett lehetnek még szállítók és alvállalkozók is. A bentragadt milliókat pedig egyszerűen képtelenség visszaszerezni, a felszámolás csak a cég megszüntetését, viszont a hitelekvisz- szafizetésének csak töredékét jelenti. A korlátolt felelősség a legjobb kibúvó, ami nagyszerű védőbástyát húz a cégek köré. Egy csődegyeztetésnél, egy felszámolásnál még mindig a cég nevét, tevékenységét, eddigi mérlegadatait nézik és nem azt, hogy kik a tulajdonosok, akik nagyszerűen felismerve a korlátolt felelősség adta lehetőséget, egy végeláthatatlan cégláncolatot alakítanak ki. Amikor egyik cégük süllyedni kezd, alapítják a másikat, gyorsan átszámlázzák a vagyont, a veszteséget felhalmozzák és hagyják, hogy valamelyik hitelezőjük megunva a csi- ki-csuki játékot beindítsa a felszámolást. Mindez szép lassan zajlik, csak idő kérdése mikor megy az egyik cég csődbe és mikor alakul meg a másik. Már néhány nagyobb cég, valamint a bankok élve a gyanúperrel, nem a kft.-k nevét, alaptőkéjét vizsgálják, hanem főleg azt nézik, kik az alapító tulajdonosok és hogy oszlik meg a tulajdonrész közöttük. Ez alapján amolyan belső feketelistát állítanak fel, amely kiszűri ezeknek az üres cégeknek a láncolatát. Ne gondolják, hogy mindenfajta üzleti kapcsolatot megszüntetnek velük, csak a fekete felkiáltójel jelzi a cég munkatársának: ettől a kft- től az áru vagy szolgáltatás ellenértékeként csak készpénz fogadható el, fizetési haladék nincs. A legnagyobb gond az, hogy ez a mechanizmus nem igazán működik még, és mindig akad olyan cég, amely minimális előleg befizetése után kiadja a több tízmilliós értékű árut azzal, hogy a vevő a meghatározott időn belül fizet. És ekkor új erőre kap a cégláncolat. Tárlaton Elek Emil felvétele Megszállók a Tiszán A vámosok, a határőrök a megmondhatói, nem múlik el nap, hogy ilyen, vagy olyan módon ne próbálnák meg az utasok kijátszani az egyenruhások figyelmét. Rendszeresen beszámolunk mi is a legkirívóbb esetekről. Arról, miként akarják átcsempészni Záhonynál, Csengersi- mánál az ellopott Mercédeszeket, Alfa Rómeókat Ukrajnába, Romániába, hány karton pacsmagolt vodkát, hamisított cigarettát próbálnak áthozni hozzánk. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, ki tudná megmondani, hogy egy-egy zsúfolt napon mi mindennel kísérleteznek, egyszer sikerrel, másszor nem a megpakolt táskákkal útrakelők. Az ország érdekeit azonban nem csak a vodkával, cigarettával, az úgynevezett jövedéki termékekkel lehet megsérteni ám. Például úgy, hogy a mindenki által elítélt módszerekkel rendszeresen megsarcoljuk a Tiszát. Köztudomású, a Tisza jó darabon határfolyó is egyben Ukrajna és Magyarország között. Emlékszünk rá, nem is olyan régen a szovjetek milyen szigorral őrizték a határt. Egy időben még a hazai horgászoknak is csak külön engedéllyel lehetett megközelíteni, a túloldalt viszont legfeljebb a vaddisznók mehettek le inni a vízre. Most lehet már mindent! Nálunk is, a túloldalt is. Örülnünk kell ennek, de annak már nem, hogy az ukrán határőrök felcsaptak orvhalásznak. E sorok írója nem egyszer volt szemtanúja annak, mikor Tiszabecs- csel, Tiszakor óddal szemben megjelent a parton egy csapat katona, csónakot löktek a vízre, s megkezdődött a halászat. De nem hálóval ám, hanem árammal. Csorogtak lefelé a folyó hátán, s ami hal az akkumulátor hatósugarába került kiszedték könyörtelenül. A fél tenyérnyi keszegtől a tíz kilós galócáig mindent. A milotaiak, becsiek, kóró diák, csekeiek pisszenés nélkül tűrik mindezt. Nem mernek szólni, félnek a Tiszát megszálló idegen katonáktól. De nem is nekik kéne szóvá tenni mindezt! Hanem mondjuk a mi határőreinknek, a hazai környezetvédőknek. MS'M L1. L*J uúitl Balogh Géza
