Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21kedd Lakatlan lakások Lónyán Csúcsforgalom a faluszélen • Innen minden messze van • Jegenyetölgyek A felújított lónyai harangláb A szerző felvétele Györke László Lónya (KM) — A változa­tosság kedvéért sem nem a kompon Kisvárda felől, sem nem Vásárosnamény, ha­nem Harangláb (Ukrajna) felől közelítettem meg Ló- nyát, ezt a beregi alig ezer­lelkes települést. Mi tagadás, meglepett az a csúcsforga­lom, amely a falu országha­tár felé eső részében volt. Ettől távolabb, a polgármesteri hivatal környékén már nyoma sem volt a csúcsforgalomnak. Az amolyan „ötperces” határ­átlépők dolguk végeztével már fordultak is vissza. Valami ha­sonlót láttam a túloldalon, Ha­ranglábon is. Nincs maradás Aki csak tétlen szemlélője a dolgoknak, azt hihetné, hogy az idegenfogalomból jól meg lehet élni Lónyán. Tévedés. — Még a kilenc maszek­boltos sem igen dicsekedhet nagy bevétellel — mondja Egyed János, a polgármesteri hivatal igazgatási előadója —, hiszen a fizetőképes kereslet erősen csökken az utóbbi időben. Pedig a kiskereskedők ép­pen a kihatárforgalomra épí­tettek, mikor megnyitották boltjaikat. Ha valaki a térképre néz, lát­hatja, hogy Lónya ugyancsak elszigetelt település a határ mentén. Természetes központ­jától, Beregszásztól elvágta a köldökzsinórt az államhatár. Akár a többi beregi település­től. A határhoz közeli falvak azonban ezt még jobban meg- sínylik. Hiszen Lónya távol van vasúttól, főúttól. A legkö­zelebbi nagyobb település Vásárosnamény — 37 kilomé­terre fekszik. Az autóbuszjegy oda-vissza 250 forint! Ezek tudatában nem is cso­da, hogy igen erősen apad a község. Az apadás nem most, hanem másfél-két évtizede vált erősebbé. Nincs, ami a fiatalokat itt tartaná, hiszen munkalehetőség gyakorlatilag nincs a településen. Korábban ■ ) is csak a téesz volt. Ma mint­egy 300 nyugdíjas a rendkívül alacsony — hétezer forint — téesznyugdíjon tengődik. A vajúdó átalakult szövetkezet tíz-egynéhány embert foglal­koztat. Annyit, mint egy jobb családi vállalkozás. Megdöbbentő, hogy Lónya mintegy 400 lakóháza közül ötven lakatlan. Gazdái kihal­tak, az örökösök pedig vagy nem jelentkeznek, vagy nem „kapkodják” ei a dolgot. Sajnos jellemző az is, hogy az öregek otthonát bővíteni kell. Hiszen már most kilen­cen bennlakók és még huszon­ötén a napközit veszik igény­be. Még szerencse, hogy en­nek bővítésére pályázaton nyertek pénzt. Szegénység A szegénységnek is vannak fokozatai. A megyén, sőt Be- regen belül is. Lónya — saj­nos — talán a legszegényeb­bek közé tartozik. De lássuk a számokat! Az alig ezer lakos közül mintegy 400 nyugdíjas (beleértve a leszázalékoltakat is). Az aktív keresők száma viszont csak 83. Hetvennyolc iskoláskorú gyerek van a falu­ban. Igen magas az inaktív lakosok aránya, akiknek ko­rábban sem volt munkaviszo­nyuk. Nemrég még 117-en kaptak jövedelempótló támo­gatást. Ez a szám most ezért csökkent 66 főre, mert sokan idénymunkára jelentkeztek a tiszakerecsenyi Tiszafa Kft.- hez. Ez a szám őszre való­színűleg újra felszökik, hiszen megszűnik az idénymunka, s újabb harmincnégy embernek szűnik meg a faluban a munkanélküli-járadéka. Vannak olyan családok — nem is kis számban —, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a háromezer fo­rintot. Ebből ma megélni nem kis gond. Vannak, akik ko­moly napi kenyérgondokkal küszködnek. Jellemző a falu szociális helyzetére, hogy a beruházásokat is tartalmazó költségvetésnek csaknem 10 százalékát ilyen jellegű fel­adatokra fordítják. Mondhatnánk: ott a föld, le­het gazdálkodni. — Egyelőre a gazdálkodás ráfizetéses Lónyán — mondja Szigeti Csabáné, a polgármes­teri hivatal igazgatási főelő­adója. — Sokan a tavalyi lé­almáért még mai napig nem kaptak egy fillért sem. Meg­takarított pénzüket fektetik be vetőmagba, vegyszerekbe. Akinek nincs gépe, drágán bérmunkáltat. Akinek vannak, annak meg drága a gázolaj, az alkatrész. A vázolt nehézségek el­lenére akadnak, akik nagyobb — 40-100 holdon — földön vágtak bele a gazdálkodásba. Elsősorban olyanok, akik ár­verésen jutottak földhöz. Ám félő, ha a tavalyi aszályos nyár megismétlődik — nem lesz miből beruházni jövőre. A faluban egyébként a lélekszámhoz viszonyítva elég sok — mintegy húsz — traktor van magánkézen. Tehát a gazdálkodókedvvel nem is igen van gond. Annak ellené­re, hogy Lónyán pályázat út­ján egy gazda sem jutott álla­mi támogatáshoz. (Azon is ér­demes elgondolkodni, hogy miért éppen oda nem jut pénz, ahová a legjobban kellene.) Beszélgetőpartnereim a legsú­lyosabb gondnak azonban a piachiányt tekintik. Egy telefon Bár a megyében folyó nagy beruházások nem kerülték el Lónyát sem, hiszen 50 száza­lékos állami támogatással va­lósították meg a gázberuhá­zást. Crossbar telefon azonban egy nyilvános készülék van mindössze a faluban. Azt is a határátkelő kapta a pápaláto­gatáskor. A belterületi utak közül három még útalappal sem rendelkezik. Még szerencse, hogy kap­nak pénzt a kompra, a határ­átkelőre és -sávra, és mintegy 300 ezer forintot a református templom műemlék harang­lábának felújítására. A műem­lék jellegű Lónyay-kriptára viszont már nem jutott... Betegbiztosítási kártya vidéken is Az Egészségbiztosítási Pénztár bővítette fehérgyarmati, kisvárdai fiókját Nyíregyháza (KM - TMI) — Ősi magyar betegség az igaz­gatási vízfej, mint ahogy minden lényegesebb hivatal a fővárosban van, úgy a me­gyében Nyíregyháza a köz­pont. Aztán él még az em­berekben egy tévhit is, hogy ha a központba mennek kér­ni, panaszkodni, úgy hama­rabb elintézik az ügyeiket. Csakhogy ma már igen drága az utazás, az idő. Ezen kiadá­sokat és egyéb kellemetlen­ségeket megelőzendő, a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénz­tár kiterjesztette kisvárdai és fehérgyarmati fiókjainak mű­ködését: június elsejétől már ott is lehet betegbiztosítási kártyát igényelni. A kártya rendkívüli fontos­ságáról aligha kell beszélni, tudja mindenki, mert bizony a magyar embert sokféle kór és betegség sújtja. Eddig ezt Nyíregyházán kellett igényel­niük az egyéni vállalkozók­nak, gazdálkodóknak és csa­ládtagjaiknak, illetve akik a biztosításuk megszűnte után részesültek táppénzben, bale­seti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyed­ben, gyesben. Emellett az Egészségbiztosítási Pénztár érvényesíti 90 napra azoknak a betegbiztosítási igazolványát, akiknek a nyugdíjazása, rend­szeres szociális járadékolása folyamatban van. Igen sok embert érint tehát jótékonyan ez az intézkedés. Kisvárdán a Krucsay Márton utcában, Fehérgyarmaton a Kossuth utcán, az ÁFÉSZ épületében eddig is működtek a fiókok. Információkat, taná­csokat adtak, okmányokat, jegyzékeket vettek át, útikölt­séget fizettek. Fehérgyarmaton már öt esz­tendeje, Kisvárdán 1990-től van az Egészségbiztosítási Pénztárnak fiókja. Telefon, te­lefax, telex szerencsére a ren­delkezésükre áll, így a hozzá­juk fordulók ügyében gyorsan intézkedhetnek. Nem kell sen­kinek elutaznia Nyíregyházá­ra, költeni rá a pénzt, hisz sor­rendi, vagy más előnyt nem élvez, ha a központban mond­ja el búját, baját, nyújt be va­lamilyen igényt. Egyelőre ügyfélszolgálatok működnek Mátészalkán, Vá- sárosnaményban, Tiszavasvá- riban, Nyírbátorban, Csenger- ben. Mivel Vásárosnaményban nagy volt a forgalom és igé­nyelték is, bővítették az ügy­félszolgálatot, amely június 1 ­tői minden hónap második és negyedik csütörtökjén, dél­előtt 10 órától, délután 2 óráig a polgármesteri hivatalban fo­gadja az embereket. Máté­szalkán új helyre, az orvosi rendelőbe (Kölcsey tér 2.) költözött az ügyfélszolgálat és ideje is kibővült: minden hét kedden, szerdán 12—14 óra kö­zött lehet felkeresni. Érdemes megemlíteni, hogy csütörtö­könként ugyanebben az idő­pontban a Nyugdíjbiztosítási Pénztár szakemberei várják azokat, akiknek nyugdíjbizto­sítással kapcsolatos ügyeik vannak. Tiszavasváriban a hónap el­ső csütörtökjén a helyi pol­gármesteri hivatalban; Nyírbá­torban a hónap második csü­törtökjén az önkormányzat Családsegítő Központjában; Csengerben szintén a polgár- mesteri hivatalban, a hónap harmadik csütörtökjén 10-14 óráig tart ügyfélszolgálatot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Egyelőre még csak tervezik, hogy Mátészalkán is nyitnak fiókot, ha meglesznek hozzá a feltételek. Talán jövő­re megvalósítható ez az elkép­zelés. As Bizonyítvány Dankó Mihály M aga a jelenség egész évben jel­lemző, de most tan­év végén halmozottan csú­csosodik ki. Szerencsére ed­dig még nem adtak hirt a mé­diák tragédiákról, de az el­tűnt gyerekeknél egyik visz- szatérő indok ilyenkor a nem túl jól sikerült bizonyítvány. Manapság, egyes peda­gógus ismerőseim szerint kétfajta szülő létezik. Egyik tábor szinte semmit sem tö­rődik csemetéje iskolai elő­menetelével. A munka, az egyéb elfoglaltság leköti, nem érkezik megbeszélni a napi gondokat. Legfeljebb időnként előveszi fia ellen­őrzőjét, s megdicséri, — vagy, ami gyakoribb—jól elnáspágolja. A másik társaságba tar­tozók, szerencsére ők van­nak többen, rendszeresen érdeklődnek gyermekeik után. Ott vannak a szülői értekezleteken, a fogadó­órákon. Segítenek a házife­ladat megoldásában, az iskolai problémákat meg­beszélik. De, és nem lehet elmenni szó nélkül e mellett sem, létezik egy kis csoport, akik nincsenek tisztában szemük fényének képessé­geivel. Mindent elkövetnek a jó bizonyítványért. Virág, ajándék, örökös reklamá­ció, nem fogy ki a tárházuk. Szinte stresszben tartják a gyermeket, a tanárt egy­aránt. Túlzott elvárásaik, az alaptalanul magasra tett léc, aztán görcsössé, ide­gessé tesz mindenkit. Kiutat esetleg hazugság­ban, vagy súlyosabb eset­ben az elbujdosásban, ne­tán öngyilkossági kísérlet­ben látnak. Nem lehet min­denki tanár, orvos, mérnök, fő hogy tisztalelkű becsü­letes ember váljon belőle, s akkor a szülő is boldog le­het. Gyémántdiplomások Nyíregyháza (Karasz Ist­vánná) — Gyémántdip­lomás találkozóra készül­nek a volt leánykálvineum most 60 éve, 1934 júniusá­ban végzett tanítónői, akik közül többen az idők folya­mán a szükségeshez mérten valamelyik pedagógiai fő­iskolán tanári oklevelet is szereztek, és országunk sok más megyéjében is ellátták a nemzetépítő nevelői mun­kát. A pedagógiai pályára in­dító alma mater azonban itt van Nyíregyházán. A Beth­len és Búza utca sarkán áll az épületegyüttes, amely­ben diákok voltak. Ma a művészeti szakközépiskola birtokolja az épületet, él most benne, de szívesen ad otthont, szállást is az em­lékezésre visszatérő refor­mátus tanítóképző hajdani növendékeinek. Ez az épület lesz most is a június 23-án tartandó talál­kozó színhelye. A találkozó reggel 8-kor kezdődik a re­formátus templomban tar­tandó istentisztelettel. Visz- szatérve régi intézetünkbe, az ajtónál főhajtással állunk meg az előtt a márványtáb­la előtt, mely az egykori nö­vendékek szorgalmazására született. Ez az emléktábla hirdeti ettől a naptól kezdve — más kálvineumra em­lékeztető márványtábla mellett, — hogy a leánykál- vineumot sok más szeretet- intézmény mellett dr. Kiss Ferenc református lelkész, egyetemi tanár, az árvák atyja alapította. Az ő élet- felfogását hirdette tornater­münk falán egy tanító kö­vetendő üzenete is. Szol­gálat a sírig, áldozat a vérig, szeretet az égig. Ez az in­tézmény adott otthont számtalan lelkész- és hadi­árvának, ahol ingyenesen végezhették tanulmányai­kat is a polgári iskolától kezdve a tanítónői oklevél megszerzéséig. A találkozón sajnos, már csak egyetlen tanárunkat üdvözölhetjük. Dr. Romhá- nyi Gyulánét, aki egyben az osztályfőnöki tisztet is el­látja majd. A beszélgetés elején megemlékezünk az országos szeretetszövetség megalapítójáról, a már­ványban most megörökített Feri bácsiról, volt igazga­tónkról, dr. Ferenczy Ká­rolyról, elhunyt tanáraink­ról, Széli Júlia osztályfő­nökről, Nagy Vilmos peda­gógiát tanító tanárról, Tóth Ilona rajztanárról, Vikár Sándorról, Kovács Lajos­ról, a Nyulasi házaspárról, Imréről és Erzsikéről. Az osztálynévsor olvasása közben tisztelgő főhajtással állunk meg eltávozott tár­saink nevénél. Mozgássérült... ...gyermekeknek szervez tábort a Bicebóca Alapít­vány június 20-30-a között Szolnokon. A Tiszaligetben immár hatodik éve talál­koznak a mozgássérült gye­rekek. (KM) Vadászmise... ... lesz a nyírkarászi Lóré­ten június 26-án. Az egész napos rendezvény 10 óra­kor kezdődik és este erdei bállal, tábortűzzel zárul. (KM) UFO-klub... ...alakult Komorón a kö­zelmúltban. Rendezvé­nyeikre országosan ismert lÍFO-kutatókat hívnak meg és várnak minden bejelen­tést a környezetükben tör­tént, megmagyarázhatatlan­nak vélt jelenségekről. (KM) A kenyér,... ...a gabonafélék, tészták, és a rizs aránya 35 százaléka legyen az ember napi táp­lálkozásának — ajánlja egy amerikai szervezet az étren­di piramis-elv alapján. (KM) Az egészség... ...megőrzése és a példaadás céljából Csukrán Mihály újfehértói maratonista kö­zös futást szervezett a hely­beli Mályvás-kerti iskola tanulóival. (KM) » __HAZAI HOL-MI _

Next

/
Thumbnails
Contents