Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

1994. június 16., csütörtök HAZAI HOL-MI Mesterfogások Kováts Dénes Y y a építkezni, vagy i—J felújítani akarsz, JL JL légy résen, mert a mesterek dupla nullát érnek —fakadt ki, s adott „atyai” jó tanácsot egyik ismerő­söm. Nyilván keserű tapasz­talatai mondatták vele ezt az általános érvényű megál­lapítást, jóllehet, talán ma­ga is tudja: azért ez min­denkire nem érvényes. Szá­mos példa bizonyítja ugyan­is azt, hogy rá lehet találni olyan szakemberekre, akik tisztességgel, becsülettel eleget tesznek afelkérésnek, gondosan ügyelnek arra, milyen munkát adnak ki kezükből. Persze ismerősömnek is lehet igaza, nemcsak saját, de mások tapasztalatai is szép számmal mutatják az élősködők, kontárok, a meg­rendelőt átverni akarók (vagy azt meg is tevők) létét. Mert ugye, amikor a „mester" elvállalja a mun­kát, és az irányártól erősen eltávolodott számlát akar benyújtani, amikor egy hét után lehullik a frissen fel­rakott csempe, leválik a padlószőnyeg szegélye, (és még sorolhatnánk a példá­kat) akkor ugyancsak mér­gelődik a gazda, aki talán kényszerhelyzetben is volt „szakembere” kiválasztá­sánál. Mert mondjuk a jó­hírű csak sokára vállalta volna a munkát, vagy egyáltalán nem, de az idő sürgetett, akkor a felbuk- kanónak, a váratlan lehető­ségnek is örül. Ha az örömbe üröm ve­gyül, ha az italt, a pluszt pénzt várja, kéri a szakem­ber, ráadásul előre, akkor könnyen kelti másoknak is rossz hírét, hisz keserű ta­pasztalataink alapján haj­lamosak vagyunk az álta­lánosításra. Talán ezért lenne jó, — vajon utópia? — ha ki-ki a maga szak­területén (legyen bár kőmű­ves, hivatalnok, boltos vagy autószerelő, orvos vagy pe­dagógus) minden megtenne annak érdekében, hogy ál­tala, munkája nyomán ne csak önmaga, de szakma­belijei is elismerést vívhas­sanak ki ahelyett, hogy a fent említett értékelésben részesüljenek. Mindenféle Nyári táborokat... ...szerveznek Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban. Július 4-9-e között napkö­zis régésztábor: július 11-15., július 18-22. kö­zött a hagyományos pa­raszti kismesterségekkel és népi játékokkal ismerked­hetnek meg a gyerekek. Beiratkozás... ...A nulladik és első évfo­lyamosok beiratkozása jú­nius 20-án 8-12 óráig lesz a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban. (KM) Dedikál... ...a Benkó Dixiland vasár­nap délután fél 3-tól a Sós­tói Múzeumfaluban, ahol koncertjére a fél 4-től elő- zenekarként játszó nyíregy­házi Texas együttes után kerül sor. (KM) Tábort... ...indít lovaglás és népi kézművesség iránt érdek­lődő iskolás gyerekek ré­szére a Sóstói Lovasklub a Múzeumfaluban június 20- tól 3 héten át 1 hetes turnu­sokban, később pedig au­gusztusban. (KM) Kacagó kabaré... ...lesz június 16-án, 19 órától a Váci Mihály Városi Művelődési Házban, Nyír­egyházán. (KM) Mozi KRÚDY MOZI: Sivatagi lavina. Előadások kezdete: 16,18,20 óra. BÉKE MOZI: Tombstone — A halott város. Előadá­sok kezdete: 16, 18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: Egy asszony illata. Előadá­sok kezdete: 18 és 20 óra. KABALÁS AUTÓSMO­ZI: Sok hűhó semmiért. Előadás kezdete: 21 óra. Kiállítások A nyíregyházi tanárképző főiskola kerengőjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rajztanárok kiál­lítását tekinthetik meg az érdeklődők. Szepesi Béla grafikus- művész alkotásaiból ren­dezett kiállítás június 24-ig látható a Szarvas utcai KPVDSZ Művelődési Ház­ban. Az 1994-es Sóstói Nem­zetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep anyagából összeállított ki­állítást augusztus 30-ig te­kinthetik meg a tárlatláto­gatók a Városi Galériában. A nyírbátori minorita templomban Prokop Péter festőművész kiállítása jú­lius elsejéig tekinthető meg. A vásárosnaményi mű­velődési központban Bara­csiné Molnár Ibolya fest­ményeit tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyanitt a ki­állító teremben Pálfy István művei láthatók június 20- áig. A mátészalkai Szat­mári Múzeumban Rodolfó emlékkiállítás és Kelemen Tibor képeinek tárlata várja a látogatókat. A Start Vál­lalat 81 dol­gozójának, akik az önkéntes véradás­ra jelentkeztek június else­jén. Mint azt a véradóállomá­son hallottuk: külön örül­nek annak, hogy a vállalat vezetése nemcsak lehetővé tette a véradásszervezést, hanem minden segítséget is megadott az életmentő vér begyűjtéséhez. Lóháton a Tisza mentén Díjugratás Bátorral • A szakemberek a tenyésztés tisztaságára is vigyáznak Dankó Mihály w/.WAwmvwmv/msww.v/AvjM’.v.vH.v.'.v.v.v.'.vAv.mwwMv.™ Nyíregyháza (KM) —A ma­gyarok életében mindig is fontos szerepet játszott a ló. S mára újra felfedeztük az ember egyik legrégebbi négylábú társát. Nem vélet­len tehát, hogy országos és megyei szinten különféle egyesületek, szövetségek jönnek létre, melyek a te­nyésztés tisztasága felett őr­ködnek. — Ez év elején alakítottuk meg a Nyírségi Lótenyésztő Egyesületet a Nyíregyháza és környéke lószerető és lótartó gazdáival közösen — kezdi a bemutatást Iváncsik Sándor az egyesület elnöke. — Tagjaink száma 60, s körülbelül 180- 200 az az állomány, ami hoz­zánk tartozik. Amíg nem ala­kult meg szervezetünk a kör­nyék gazdái nem tartoztak se­hova. Mindenki tette a dolgát csak úgy a maga szakállára. Szívósak Különösen akkor vált szük­ségessé az összefogás, amikor a korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági lótartó monopóliumokat felváltották a magán gazdák, és egyre töb­ben kezdtek hobbiból vagy hi­vatásszerűen az állattartásba. Az egyesület céljai közt szere­pel, hogy a tenyésztésből mi­nél értékesebb, színvonala­sabb egyedek kerüljenek ki. A szakember azt is elmond­ta, ők elsősorban az ízig-vérig szabolcsinak számító kisbéri félvérek tartására koncentrál­nak, hiszen valamikor ezekből került ki a huszárlovak ki­lencven százaléka. Magának a fajtának meghatározó ténye­zője a telivérezettség. Jellem­zőik még: szívósak, aránylag igénytelenek, viszont elegán­sak, jó mozgásúak, kocsi- és ugrólóként egyaránt használ­hatók. A pedigrével rendelke­zők (törzskönyvezett) állatok iránt élénk a külföldi érdek­lődés is, vagyis jó piaci áru. A fajtatisztaság miatt fontos, hogy kiszűrjék az un. „zug­méneket”, emellett az sem mindegy, milyen tulajdonsá­got és adottságot örökölnek a születendő kiscsikók. — Tagjaink, akik szeretik, és tenni is akarnak ezekért a kedves négylábúakért, első­sorban tenyész- és sportlo­vakat nevelnek — folytatja az elnök. — Be kell ismerni, nem igen gazdagodnak meg rajta. Valamennyiünket egyfajta ősi imádat, megszállottság hajtja. Mi nem vagyunk kupecek, ha valaki „nullára” ki tud jönni, az már eredmény. Lószemle Az egyesület nem tétlenkedett az elmúlt pár hónap alatt sem. Májusban rendeztek egy or­szágos tenyészszemlét, a már említett kisbéri és a sport tí­pusú magyar félvér fajták szá­mára. A szemlén szigorú zsűri ítélte oda a felvezetett száz ló közül, a küllem és egyéb szempontok alapján kiválasz­tott legszebb állatoknak a dí­jakat. S ha a kanca megfelelt a követelményeknek, s csikója születik, a gazdája 15 ezer fo­rint támogatást kap az ál­lamtól. Részt vettek Nagyhalász várossá avatásának ünnepsé­gén is, ahol felvonulást, fo­gathajtó és díjugrató versenyt tartottak. Terveikben szerepel egy területi lovasnapok, a Nyírségi Ősz keretében pedig egy meghívásos verseny szer­vezése. A nyáron egy három­napos és egy egyhetes Tisza- túrát indítanak. Lóháton és hintóval vehetnek részt az ér­deklődők a folyó vonalát kö­vető kiránduláson. A bátrab­bak számára, a városban és környékén, több helyen te­remtettek lovagolási lehető­séget. — S hogy lesz egy 34 éves kőfaragóból lótenyésztő? Gyerekkoromból hoztam ma­gammal a ló szeretetét. Iga­zából mégis akkor kezdődött, amikor hat éve a hároméves kisfiam kapott a nagyapjától egy csikót ajándékba. Ezt fel­neveltük, eladtuk, mára 16 da­rabra gyarapodott az állo­mány. Már sporteredményeket is elértünk, én fogathajtásban , a fiam a kedvenccel, a „Bátor­ral” díjugratásban. Az álla­tokkal való foglalatosság ki­tölti a szabad időnket. Edzeni kell! Jólesik megpihenni a nehéz egésznapi munka után, de a hét vége is természetesen a tanyán telik el. Különben is a ló nem olyan műit a motor vagy az autó, állandóan edze­ni, trenírozni kell, mert csak akkor számíthat az ember eredményre — fejezi be Iván­csik Sándor. Búcsúzáskor még megjegy­zi: Szeretné, ha három, négy év múlva beérne munkájuk gyümölcse, s országosan is je­gyeznék a szabolcsiakat, mint tenyésztőket, mint sportolókat egyaránt. Amit a csónakázásról tudni kell Nyíregyháza (KM — DM) — A kirándulók, a pihenni vá­gyók kedvenc nyári elfog­laltsága a csónakázás. Sokan szerveznek a Tiszán is kü­lönböző távú kajaktúrákat. Sajnos, bebizonyosodott: a víz veszélyes üzem, s a vizen járóknak ismerni és be is kell tartani a az idevonat­kozó szabályokat. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az elmúlt év végén rendeletben szabályozta a víziközlekedés rendjét — tudtuk meg Magyar András­tól, a megyei Közlekedési Felügyelet közúti, vasúti osz­tályvezetőjétől. Ebben ponto­san rögzítettek több fogalmat. így például, csónaknak minő­sül minden olyan vízijármű, melynek testhossza a 6,2 mé­tert, vagy motorteljesítménye a 4 kilowattot, vagy a névleges vitorla felülete a 10 négyzet- métert nem éri el. Az ettől nagyobb vízi járművekre a ha­józási hatóságtól — esetünk­ben a Borsod-Abaúj-Zemlén megyei felügyelőségtől — en­gedélyt kell kérni, ahol nyil­vántartásba veszik, vagyis le­vizsgáztatják a vízijárművet. Viszont ezek vezetése kisha­jóvezetői engedélyhez kötött. A megyénkben az érdeklődők részére a felügyelőség és az autóklub szervez tanfolyamot és vizsgáztatást. Mivel a tavainkon, folyó­inkon elsősorban a csónak a legelterjedtebb, érdemes tudni ki vezetheti ezeket a jármű­veket. A csónak „kapitánya” — minden külön vizsga nélkül — csak az lehet, aki betöltötte a 14. életévét, tud úszni és a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik. Fontos tudnivaló még: a csónaknak „felúszó” (a víznél könnyebb) anyagból, vagy légszekrényesen kell készülni, hogy boruláskor a víz színén maradjon. Tartozékai, melyet a hatósá­gok ellenőriznek: személyen­ként egy mentőöv, evezők, 5 méteres kikötőkötél, egy sza- poly (vízmérő), elsősegély csomag és mentőgyűrű. Barátnők a börtön fokán Balázs Attila felvétele Játékpark Gyarmaton Fehérgyarmat (M. K.) — A fehérgyarmati Hadház utcai óvoda szülői munka- közössége, illetve az óvo­dapedagógusok minden követ megmozgattak, hogy javítsák létfeltételeiket. Alapítványt hoztak létre. Pénzt gyűjtöttek, majd faanyagot vásároltak. Megtervezték a játékpar­kot, ahol a nyarat eltölt- hetik a gyerekekkel. A fából készült „gyermek­vasúton” utazhatnak is a gyerekek. A következő ígéret: őszre minden elké­szül. Mindenki abban re­ménykedik, használhatják még az idei jó időben a fe­hérgyarmati kis óvodások játékparkjukat Gyakorlás párosban Szekeres Tibor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents