Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-13 / 137. szám
1994. június 13., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Folytatódik a gázprogram Üzleti alapon kezelik a rendszert • 160 településen harmincezer bekötés Hajdúszoboszló (KM) — Sok mindennel vádolható a leköszönő, tehát már elő* zőnek tekintendő kabinet, de azzal, hogy nem tett a térség felzárkóztatásáért, aligha. Amennyire félő volt, hogy a kihelyezett kormányülésen elhangzottak megmaradnak az ígéretek szintjén, annyira öröm volt tapasztalni né* hány, már-már akuttnak tűnő probléma elmozdulását a holtpontról. Mint az energiaellátás. Hogy áll most a gázprogram a hamarosan életbe lépő gáztörvény ismeretében? Erről beszélgettünk Máté Imrével, a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. főosztályvezetőjével. — Július 25-től életbe lépő jogszabály a tulajdonviszonyokat érintetlenül hagyja, vagyis — és ez Szabolcs szempontjából sem mellékes — a jelentős állami támogatással létesült rendszerek maradnak önkormányzati, kft. vagy Tigáz-tulajdonban és viszonyaik üzleti alapon rendezhetők. □ A fejlesztés és üzemeltetés feladatait tekintve milyen szerepet tölt be a Tigáz? Bérleti szerződésben — A műszaki háttér kialakításában vállalunk szerepet. A gázellátási tanulmánytervek zömét társaságunk dolgozói térítés nélkül készítették el, de mi végezzük többek között az engedélyeztetéseket, fölül- vizsgálatokat és a átvételt, illetve üzemeltetjük az elkészült rendszereket. A szabolcsi részen ez döntő mértékben bérleti szerződés keretei között történik. A képződött nyereségből üzemeltetési díjat fizetünk, bár a jelenlegi gázárak mellett néhány évig ez nem számottevő. □ Hogy működik a bérleti rendszer? — Mi vesszük, majd eladjuk a gázt és elvégzünk minden fenntartási munkát. Egy kivétellel: a rendszer felújítására nem vállalkozunk. Az érték- csökkenést ugyanis mi nem számolhatjuk el, csak a tulajdonos, vagyis az önkormányzat. Ott viszont nem képződik ilyen alap, mivel ahhoz kevés a bérleti díj. A kör bezárul. És ezt a problémát nem oldja fel a gáztörvény sem. Szerencse, hogy a most lefektetett rendszerek felújítása majd húsz, harminc év múlva esedékes, de a rávaló felhalmozását, netán forgatását valamikor el kellene kezdeni. □ Korábban egyes önkormányzatok részéről felvetődött > Í.S5X» Röviden Nagyecseden... ...befejeződött a gázvezeték-hálózat megépítése. A rendszer műszaki átadására 13-án hétfőn kerül sor, ami után a fogyasztó bekapcsolások munkálatai következnek. (KM) 2 millió... ...fogyasztót lát el az OKGT keretében kialakult gázvertikum az öt regionális gázszolgáltatóval és a Fővárosi Gázmüvekkel együttesen. (KM) A szezonalitás... ...áthidalására tavaly év végéig három földalatti gáztároló épült ki mintegy évi kétmilliárd köbméter kapacitással. (KM) SZABOLCS-SZATMAR-BEREG megye Bekapcsolási adatok a rendszerek értékesítése is. Mit lehet ez ügyben tenni? — Annyit nem érnek, mint amennyiért el akarták adni őket. Továbbá: az Állami Fejlesztési Intézet ragaszkodik ahhoz, hogy ha a támogatásukkal kiépült rendszert akarunk a tulajdonunkba venni akkor az állami hozzájárulás felét visszaigényli. Ezért, ismerve a nagyságrendeket, nekünk több milliárd forintot azonnal ki kellett volna fizetnünk. Erre nekünk a háttérfejlesztések mellett nincs lehetőségünk. Maradt tehát az üzemeltetés, és ha van nyereség, osztozunk. Ez jelenleg egy-másfél százaléka a gázforgalomnak. □ És az önkormányzatok általi üzemeltetés? — Erre még nem profi gáz- szolgáltató sehol nem kapott engedélyt. A gáz veszélyes üzem, aminek szigorú műszaki, pénzügyi és szakember-feltételei vannak. Ezt a gáztörvény is megerősíti. Sőt. Kimondja: az lehet gázszolgáltató, aki többek között az ellátandó terület egyéves forgalmának huszonöt százalékát pénzben elő tudja teremteni. Osztozni a nyereségen □ Ehhez az elhatározás valóban kevés. — A feladat ellátását bírni kell. Géppel, emberrel, komoly hírközlési rendszerrel, kiszolgáló egységekkel. Csak a szabolcs-szatmári részen apránként több száz milliót fektettünk kiszolgáló létesítményekbe: a nyíregyházi kirendeltséget bővítettük, Mátészalkán elkészíttetünk egy telFektetik a vezetéket Harasztosi Pál felvétele jesen új objektumot, Kisvárdán pedig nemrég kezdtünk hozzá egy új beruházás megvalósításához. □ Hogy alakultak a tavalyi bekapcsolások? — Körülbelül 160 település került a gázszolgáltatásba, és a új bekapcsolások megközelítették a harmincezret, ezáltal az összes háztartási fogyasztó száma elérte a nyolcvanezret a megyében. Legolcsóbb itt □ Mikor tetőzött a program? — Nagyjából 1992-93-ban, amikor az ÁFI a rendelkezésére álló alapból mintegy öt- milliárdot fektetett a térség gázellátásának fejlesztésébe vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez azt jelenti, hogy a megyében eddig megvalósított fejlesztések hozzávetőlegesen ötvenszázalékos állami hozzájárulással valósultak meg. Lehetne úgy is fogalmazni, — természetesen idézőjelek között —, hogy sehol olyan olcsón nem lehetett az országban gázhoz jutni, mint Szabolcs-Szatmárban. □ Folytatódik a fejlesztés a térségben? — A program további ütemének két iránya van. Az egyik a fogyasztók számának növelése a már bekapcsolt településeken mindaddig, amíg telítődik a fogyasztói létszám. Ez tapasztalataink szerint három év alatt megy végbe, és annak az állapotnak felel meg, amikor a meglévő lakásszám 65-70 százaléka bekapcsolódott már a gázfelhasználásba. A fejlesztés másik vonala a megye még ellátatlan területei felé irányul. Például a Felső- Tisza vidéke, Kölese, Mérk, Vállaj és környéke, ahol most folynak a beruházás munkálatai, de már jelentősen lecsökkent támogatás mellett. Az ÁFI 30 százaléknál nagyobb hozzájárulást. □ Ez nyilván megnehezíti a szervezést? — A lakosságtól 40-50 ezer forintnál több hozzájárulást nem lehet elvárni. Döntő kérdéssé vált tehát további források előteremtése. Ezt is figyelembe véve azért hamarosan alig lesz gázszolgáltatás szempontjából ellátatlan települése a megyének. Továbbá, az idén is számolhatunk 20-30 ezres fogyasztói bekötésre, ami a hazai arányokat tekintve újabb jelentős lépés a fejlődésben. Közös fejlesztés érdekközösségből Társulás Borsod-Abaúj-Zemplén és a rétköziek között Ibrány (KM - R. J.) — A fejlesztési programok egyre többször mondanak ellent a közigazgatási határok logikájának és ezzel új együttműködési lehetőségeket teremtenek szomszédos megyék települései között. Ahogy a távközlés területén volt rá példa, hogy megyénk egy városa a szomszédos Hajdú-Bihar szerveződésében kereste a számára leginkább kézenfekvő megoldást, úgy most a gázhálózat kiépítésében a rétközi városok és falvak találtak partnerekre egy Borsodból induló nagyszabású fejlesztés keretén belül. A több mint hétmilliárdos nagyságrendű hálózatépítéshez a kormány támogatást ad, továbbá garanciát is vállal az igénybevett hitelek visszafizetésére. A borsodi indítású fejlesztés szabolcsi részleteiről Berencsi Béla Ibrány polgár- mestere tájékoztatta lapunkat. — Már 1993-ban megépült a KEVÍZ generálkivitelezésében az óránként 20 köbméteres teljesítményű gázátadó. Erre csatlakozik Borsod több mint húsz települése Cigánd gesztorsága mellett. Jelenleg a Tiszán átvezető szakaszon folyik a munka. A szabad kapacitás felhasználásához ibrányi gesztorsággal hét szabolcsi település — Balsa, Búj, Gáva- vencsellő, Ibrány, Nagyhalász, Paszab, Tiszabercel — 50 millió forint hozzájárulást kap a borsodi önkormányzatoktól. Jelenleg folyik a megállapodás részleteinek kimunkálása. — Ez a megoldás tűnt a legközelebbi és legolcsóbb megoldásnak. A támogatások mértéke számításaink szerint meghaladhatja a 40 százalékot, és szeptember 15-re a területrész gázhálózatának kiépítése befejeződik. — Gázszolgáltatás iránti érdeklődésre jellemző, hogy a hálózatra 70-80 százalékos rákötési igény mutatkozik a lakosság részéről. — Külön örömünkre szolgál, de gondolom valamennyi érintett település önkormányzata számára is, hogy az együttműködés teljes egyetértésben, konfliktushoz vezető viták nélkül valósul meg. Élet és életmód Réti János jalamikori tanulmá- 1 / nyaim során, egy szo- V ciológiai ihletésű szemináriumon megkérdezték tőlünk hallgatóktól: adva van egy tanár vagy egy mérnök és adva van egy szakmunkás, betanított munkás vagy segédmunkás, a társadalmi tagozódásban melyikük van följebb a másiknál? Nosza lett is találgatás, hiszen a kérdés pikantériáját az adta, hogy abban a berendezkedésben hangzott el, amelyikben a munkás- osztály volt uralmon, következésképp az uralkodó ideológiát szó szerint értelmezve a munkás, mint az uralkodó osztály tagja felette állt az értelmiségi rétegben helyet foglalónak. De a kérdés éppen a fo- góssága végett hangzott el, hiszen az a fajta, vagyis szó szerinti értelmezése az eszmének szerencsére már akkor is túlhaladottnak számított, és tudtuk, hogy a társadalmi tagozódásban mégis a mérnök van feljebb, csak azt nem, hogy miért, illetve hogyan. És akkor tanárunk rávezetett bennünket, hogy a társadalmi rétegződés értelmezhető nagyon is egyértelmű külső jegyek alapján, ami az életmódban válik megfoghatóvá leginkább, és ebben a minősítésben már más a munkás és más a mérnök megítélése. De ugyanezt vezethettük volna le főváros és vidék, illetve város és falu összehasonlításában, és mindig az életmódbeli különbség döntött volna, sajnos az utóbbiak rovására. Pedig hirdettük ezen eltérések fokozatos kiegyenlítését. Es valóban: döntően az életmód különbözőségei miatt van ég és föld a Budapesten és mondjuk Kisvárdán lakók között, sokkal nagyobb mint van például a rómaiak és genovaiak között. Az ottani életmód-eltérések sokkal kevésbé szem- betűnőek, mint, ami nálunk kialakult talán a monarchia kétpólusú berendezkedésével kezdődően. Mert bizony nem mindegy, hogy az ember milyen feltételek között éli le az életét, és azok hogyan állíthatók arányba a másutt tapasztalható lehetőségekkel. Annak idején, amikor megkezdődött intézményesített nyugatjárásunk, talán azért is láttuk oly szembetűnőnek az ottani életszínvonalat, mert nem tapasztaltunk akkora eltéréseket ember és ember, család és család életvitelében. Az életmód változásának alapja mindenekelőtt a sokat emlegetett infrastruktúra, vagyis az úthálózat, a víz- és csatornarendszer, a távközlés és az energiaszolgáltatás fejlesztése. Mert az bárki által összemérhető, milyen utakon közlekedünk, tudunk-e telefonálni, mivel fűtünk és mennyire komfortosak a lakásaink. Mindez azért gondolandó tovább ezekben a hónapokban, években, mert a feltételek javulása még nem jelenti az életmód különbségeinek teljes kiegyenlítődését. y -r gyanis ha a megvál- / / tozó lehetőség nem V-/ párosul az emberekben növekvő érdeklődéssel, ha ehhez nem tudunk szinte egyenként tanulást, tudást, felkészültséget, kultúrát, viselkedéskultúrát társítani, akkor a térségek, megyék, városok, falvak, emberek betagozódásában nem kerülünk feljebb. Hiába lesz M3-asunk, telefonunk és gázunk. Torz gázár-rendszer Oktatni a takarékos fogyasztásra Budapest (MTI) — Örömteli, hogy az elmúlt két esztendő során az országos gázhálózat óriási fejlődésen ment át, ám tudatosítani kellene a felhasználókban, hogy záros határidőn belül Magyarországon valós piaci árakat kell bevezetni — jelentette ki Hajdú István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakértője egy, a gázhálózat fejlesztésével foglalkozó tanácskozáson. A jelenlegi torz gáz-árrendszer tovább nem tartható, szükséges egy alaposan átgondolt kompenzációval egybekötött tarifarendezés. A szakemberek többsége úgy vélekedett: 1996-ra legalább a duplájára kellene emelni az árat álhoz, hogy az ellátók minimálisan az önfinanszírozás szintjére jussanak el. Ha különböző egyéb tényezőket — beruházási, fejlesztési költségek — is figyelembe veszik, akkor még ennél is nagyobb áremelésre volna szükség. A magyar gázipar tevékenysége összességében ráfizetéses — jelentette ki Papp István, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság főenergetikusa. Érdemleges, számottevő eredményt az iparág a jelenlegi helyzetben képtelen produkálni, hiszen nincs miből finanszíroznia a fejlesztéseket. A szakértők felhívták a figyelmet: az eddig aránylag olcsónak számító gázellátás miatt egyfajta pazarlás is kialakult. Szükség volna arra, hogy nem csupán a gazdálkodóknak, hanem a lakosság széles rétegeit érintően is — már az általános iskolától kezdve — oktassák a takarékos energia- gazdálkodás módszereit. Igen hasznos lenne, hogy a Nyugat-Európában már mindennapos gyakorlattá vált módszert, a takarékos berendezések, beszerzését és üzemeltetését, valamilyen formában állami dotációban részesítsék. Ma ellentmondásos és igazságtalan, hogy a kisfogyasztó lényegében minimális támogatást kap az államtól, míg, aki a villája kertjében lévő medencéje vizét gázzal melegíti, az lényegesen nagyobb hozzájárulást élvez.
