Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-11 / 136. szám
1994• JÚNIUS 11., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete A bajkáli táj folklórja, legendavilága megihlette Mihail Bulgakovot is burjátok lakták, akiknek legősibb törzse még Dzsingisz kán birodalmának megalapítása előtt a Bajkál környékén élt. Van egy olyan legenda is, hogy az Amerikába vándorolt indiánok valahonnan a Bajkál mellől származnak. Csodálatos ennek a vidéknek a folklórja, a legenda világa is. Bulgakov nem véletlenül merített belőle A Mester és Margarita című regényében. Jegyzeteit előveszi és felolvassa: „O mily csodás, szép tengerünk, a Bajkál / Mint himbálják hullámai a sajkát, / Hej, bar- buzin-szél kavard a vizet / Utunk messzire immár nem vezet...” □ Ha végez, mit kezd agrár-közgazdász diplomájával? — Néhány barátommal vállalkozunk, ökoturizmust szervezünk, főleg keletre. A turistáknak van egy jelentős rétege, akiknek egyrészt nincs sok pénze, másrészt őket nem a városok kirakatai, a hotelek komfort- fokozatai érdeklik, hanem az emberek, a szokások, a természet. □ Az egyetem mennyire tűri fotókirándulásait? — Nemcsak tűrik, segítik is. Sokat köszönhetek többek között Kresz Albertnek, az egyetemi fotókörvezetőjének. Bajkáli képeimből már rendeztem kiállítást, most pedig az a kollekció látható az egyetemen, amelyet a Gal- ga mentén készítettünk. Ez néprajzi, szociológiai feladat volt, én magam egy családnál éltem, akik zöldségtermelők, fóliázok. Megörökítettem hétköznapjaikat és ünnepeiket. Társaim a népviseleteket, a temetőket fotózták. Országjáró útra indul az anyag. Szabó Zoltán tehetséges, kincseivel jól sáfárkodik. Jó utakra indul, s vállalja az úton levés gyönyörűségei mellett a gyötrelmeket is. a menetlevelét először állítják ki. A büfében előreengedik, a boltot kinyitják neki, ha zárva van is. Soron kívül tankolhatnak. Bármilyen hosszú a sor, senki sem szól egy szót sem, sőt baráti biztatásokat kapnak. — Nyáron szeretnék visszamenni, és a táj, a természet nyári színeit, fényeit, árnyait, hangulatait megörökíteni. Ezzel kész és kerek lesz az anyag: albumba, kiállításra való. □ Úgy tudom, a hűségesebb, a pontosabb fotózás érdekében az ELTE antropológiai szakára is beiratkozott. — Igen. Fontosnak tartom, hogy az igazit örökítsem meg. Ma sokféle nép él azon a vidéken, de eredetileg nomád állattenyésztő Szabó Zoltán felvételei Képek a Bajkál körüli útról Zágoni Erzsébet „Északon nem azt mondják, hogy út. Északon azt mondják — az útvonal. Szeretettel beszélnek róla és méltósággal, ahogy a szívükhöz közel álló emberről. Hát hogyne! Hiszen ha nincsen ez az útvonal, megdermed a tagja, kialusznak a tüzek, elhallgatnak a gépek, elmennek az emberek” (Jurij Tyeljakov: Az útvonal) Bajkál-körüli útjáról érkezett haza a minap egy székesfehérvári ifjú, Szabó Zoltán, a gödöllői egyetem diákja. A szibériai tó rajongója ezúttal szerelme téli, tavaszba forduló arcát tanulmányozta, fotózta. Már harmadszor leste meg ezt a félelmetes és lenyűgöző természeti csodát, a világ legmélyebb, legrejtelmesebb tavát, amit a környékén élők tengerként tisztelnek, félnek. Hatszáznegyven kilométer hosszú, 1940 méter mély, partjait magas hegyláncok övezik. Vize rendkívül tiszta, átlátszó, inni lehet belőle. Egyik élőlénye az omyl nevű hal, amely csak ott található, miként a nyerpa, az édesvízi fóka. A tó fő táplálója a Szelenga, vizét az Angara viszi a Jenyiszejbe. Háromnégy hónapig jég borítja. — Akkor is megpróbálnak átkelni rajta a teherautók, ha zajlik, s előfordul, hogy nem sikerül... — meséli az ifjú, aki barátaival hol gyalog, hol vonaton, hol más járműre szállva tették meg útjukat, amelynek egyik célja, hogy fotókat készítsenek az ott élőkről s a természetről. Az idegennel, az úton levővel nagy tisztelettel bánnak. Aki például téli útra indul, annak Már nem tudnak szívből kacagni Minden tisztelete a kéttámaszú tartóké, de a szíve csücske a növényeké Hogy is van? ...nekem nősz nagyra szentem... Hát, bizony Túri Andrea nem édesapja-édes- anyja szeme láttára cseperedett fel, hanem idegen bácsik és nénik egyengették útják, kísérték nyomon kisgyermekkori fejlődését, kamaszlánnyá, majd nővé válását. Debrecenben született, de — hagyjuk az okokat — több intézetben megfordult. Legutóbb nővérénél lakott Pesten, de a garzonban, különösen ahogy megszületett a kisbaba, nagyon össze kellett volna szorulniuk. Húgának is már két gyereke van. Andrea — s ezt ő maga mondta — nagyon kivételezett helyzetben van itt, a Gyi- viben, ugyanis külön szobát kapott — életében talán először. Ez egy kicsit szimbólum is, hiszen meg kell tanulnia a teljes önállóságot. Anyagi gondjai nincsenek, elég a zsebpénz. Meg nem is nagy igényű. Elsőéves a mezőgazdasági főiskolán, s hogy tanulmányai során a pénzügyi zavart lehetőleg soha ne ismerje, a Kádár-alapítvány kuratóriuma jóvoltából hozzájutott egy havi ötezer forintos ösztöndíjhoz, melyet addig kap, míg tanulmányait be nem fejezi. Sőt, arra is ígérete van, hogy megragadnak minden lehetőséget, hogy hamarosan megemelhessék az összeget. Meg is érdemli — ezt persze nem tőle tudom —, mert szorgalmas, mindig segítőkész. Az intézetben is bármikor hozzáfordulhatnak a kisebbek. A mezőgazdasági szakközépiskolában végzett, s bár egyelőre Túri Andrea Balázs Attila felvétele gépész, s így minden tisztelete a kéttámaszú tartóké és az inerciáé, de szíve csücske a növényeké. Asztalán a gyönyörű gombóc alakra formált épp virágzó egynyárit a barátjától kapta, mint ahogy a zsebdögöt is (így kínálták egy cse- csebecsésnél a tenyérbe simuló zöld puha- plüss vízilovat). De haragszik arra, aki ezt a nevet találta adni a valóban kedves kabalának. Mert távol áll tőle minden, ami nyers, durva. Pedig az élet nemigen kímélte. Vannak, akik erre mintegy bosszúból viszontagresszióval avagy depresszióval válaszolnak, vagy ellenkezőleg, megtelnek szelídséggel, lelki reb- benésekkel. Andrea ilyen. Hálás minden szóért, mely nekiTogalmazódik, minden mozdulatért, mely érte van. Nagyon szereti az intézetben neki „megadatott” felnőtteket, akiknek még akkor is szomorú-fáradt a szemük, ha nagyot kacagnak. De nem tudnak igazán szívből kacagni. De hogy is lehetne ütőerüket felvágott, otthonról kidobott, vagy bűnöző- útón elindult tizenévesek között?... Miközben mesél, megpróbálom magam az ő és sorstársai életébe „átképzelni”. Megborzongok, ha belegondolok, milyen lehet család nélkül, szeretetteljes, de valójában mégis vadidegen felnőttek között, mesterségesen teremtett környezetben élni? Adtak enni, inni, biztonságot teremtettek, s még valakinek biztosan az ölében is akadt egy hely a szöszke kislányfej számára, ha pityeregni kezdett. De a kapcsolatokban nagy jelentősége van a kicsiny dolgoknak. Mert erőssé egy kapcsolat attól lesz. Hogy megkérdezzük, nem szűk-e az új cipő, nem ment- e el az orrod előtt a busz... S azt sem szabad elfelejteni, melyik a másik kedvenc párnája, amellyel szeret aludni, még ha az a legel- nyűttebb is. Andrea sok mindent megtanulhatott, például megbecsülni a kis dolgok nagyságát. Meg kínkeservek árán egy csomó minden mást. RITMUS Kazettán a Psyche Nyíregyháza (KM) — A pillanat virága címmel jelent meg a napokban a Psyche együttes kazettája az Aréna Kiadó gondozásában. — Ez már egy országosan is terjesztett zenei anyag, s ezzel együtt jár az is, hogy az Aréna magára vállalta a reklámtevékenységet — magyarázza Túrosán András, a Psyche együttes billentyűse. — Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert a korábban megjelent kazettánk magánkiadás volt, s csak itt Nyíregyházán lehetett kapni. Az Aréna Kiadó egy budapesti fesztivál után keresett meg bennünket, s felajánlotta, hogy kiadja a kazettát, terjeszti, klipet csinál a reklámhoz, s szervezi a koncerteket különböző klubokban. — Elkészült a videoklip is a Túl művelt hozzám című számunkhoz. Az Open Doorsban készültek a felvételek, s főleg a kábeltévéken — ATV, Szív TV, TV4 — látható majd, ugyanis az Aréna ezekkel a csatornákkal áll szerződésben. A Magyar Televízió ^nűsoraiban is feltűnhet a klip, de nem mint a megjelent zenei anyag reklámja, mert az nagyon sokba kerülne. Az Open Doors mellett egyébként nagyon sokat segített nekünk a Union Trade nyíregyházi képviselete is. A kazetta borítólapja Illusztráció fi Mennyiben különbözik ez a kazetta a magánkiadástól? — Az új kazettán 12 dal található. Ebből nyolc dal olyan, amely megtalálható volt a magánkiadású kazettán is. A négy új dal címe: Túl művelt hozzám, Kártyavár, Elmúlt egy érzés, A pillanat virága. A magánkiadást nagyon sokan nem ismerik, így mindenképpen A pillanat virágát tekinthetjük az első kazettánknak. □ Lesz-e újabb kazetta? — A szerződés az Arénával egy anyagra szólt, amellyel a kiadó öt évig rendelkezik. Ha más kaidó keres meg bennünket, amely jobb lehetőségeket ajánl, köthetünk vele szerződést. □ Mi lesz az együttes nyári programja? — Egy-két fellépés még elképzelhető júniusban, de most már mi is a szabadságra helyezzük a hangsúlyt, hiszen a klubélet is leáll a nyári hónapokban. Augusztusban szerepelünk majd Budapesten a hajógyári szigeten, illetve nem hiányozhatunk az EFOTT-ról sem. MIÉNK A SZÓ Beregi kirándulás Egy szép tavaszi, májusi napon a szatmári és a beregi tájakra kirándultunk Mándokról. Megtekintettük a tákosi és a csarodai templomot, majd Tarpára utaztunk, ahol a szárazmalom kötötte le figyelmünket. Ezután felkerestük a szatmárcsekei temetőt, s megnéztük Kölcsey Ferenc sírját. Kirándulásunk végén a túristvándi vízimalmot kerestük fel. Nekem legjobban a tarpai szárazmalom tetszett, hiszen alaposabban megnézhettük a szerkezetet. Megmutatták, hol kell beönteni a búzát, s hol jön ki a liszt. Lázár Attila 3. a. Mándok
