Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. JUNIUS 11., SZOMBAT A múltba süllyedt hősi idő Az 1994. évi Érem és Kisplasztikái Szimpozion • Más-más művészi felfogás HAGYOMÁNY árhol is jelennek meg Eu­rópában, nem kerülhetik el a feltűnést. A tájékozatlan szemlélő kosztümös kaland­film szereplőinek vélheti a száz-kétszáz évvel ezelőtti, vagy még régebbi ka­tonai egyenruhákban pompázó ura­kat. Legfeljebb azzal kelthetnek gya­nút, hogy egykor egymással ellensé­gekként szemben álló hadfiak pará­déznak békés egyetértésben. Nos, az idén hazánkban, Veszprém­ben tartotta soros közgyűlését a történelmi hagyományőrző egyesü­letek európai szövetsége. Egyrészt azért, mert a 13 tagállam között most Magyarország következett az ABC- ben, másrészt ezzel is elismerték a veszprémi lovasklub hagyományőrző huszárjainak múlt évi páratlan tel­jesítményét. Amikor a lipcsei csata év­fordulójára Veszprémből lóháton tet­ték meg a több mint ezer kilométeres távolságot. Az Európa Unió közgyűlésének zsúfolt programja közben sikerült néhány mondatot váltani David Chandlerrel, a szövetség elnökével és Friedrich A. Nachazellel, az Európa Unió főtitkárával. Mindketten hangsúlyozták, hogy a hagyomány- őrzők szövetsége politikamentes szer­vezet, a tagegyesületek „szponzorai” a legtöbb országban a hadügyi vagy honvédelmi minisztériumok. Ma ti­zenhárom állam 102 hagyományőrző szervezete alkotja az Európa Uniót, körülbelül húszezer aktív résztvevő­vel. Tagként a jogi személyiségű és Békés egymás mellett élésben Héthelyi Gyöngyvér felvétele % egyenruhás szervezeteket fogadják el, a civileket támogatóként tartják nyil­ván. A hagyományőrzés íratlan köve­telményei közé tartozik, hogy a fel­idézett kor harcosait a klasszikus ka­tonai erények, a személyes bátorság, hősiesség, bajtársiasság, ügyesség jellemezze. Ezért is tartják nagy becs­ben a huszárokat. Ugyanakkor sajá­tos történelemírásuk megállt az első világháborúnál, a hagyományőrzők közé nincs esélye bekerülnie annak, aki az emberek tömeges irtására rend­szeresített fegyverek iránt érez nosz­talgiát. David Chandler ma nyugdíjas tör­ténész professzor, több mint 33 évig tanított a Brit Királyi Katonai Aka­démián. A történelmi hagyomány- őrzők egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az európai népek annyi évszázados ellenségeskedés után job­ban megismerjék egymás történelmét. S bár az elnök úrnak eddig 28 könyve jelent meg Napóleonról, kutatásainak magyar vonatkozásai is vannak. Bu­dapesten búvárkodott a Rákóczi-sza- badságharc dokumentumai között, sikerült találkoznia a fejedelem egyik késői leszármazottjával is. ÁGYRÓL ÁGYRA N os, Tony Curtis egyik nyilat­kozata utalás lehet arra is, hogy a monogámia nemcsak forró, hanem hideg is lehet. A Van aki forrón szereti című híres filmben együtt játszott Marilyn Monroe-val és — a bizonyára sokak által irigyelt je­lenetről —amikor csókolóznia kellett szépséges partnernőjével, így véle­kedett: „Marilyn f Mintha Hitlert kel­lett volna megcsókolnom. ” De hivat­kozhatunk egy másik, jól ismert ame­rikai színészre is; Michael Doüglas, az Elemi ösztön szexmaratonjáról le- lombozóan nyilatkozott: „Rettene­tesen fárasztó volt. Először is nem volt könnyű dolog az összhang megte­remtése Sharonnal. Mikor ezek a sorok íródnak, íródtak, még folyik a munka a sóstói művésztelepen, de már látni, mi lesz és milyen lesz az idei kiállítási anyag. Az öntés műveletét külön szakemberek végzik, a távoli múltba süly- lyedt az a hősi idő, mikor maguk a művé­szek végezték — és tanulták Györfi Sán­dortól — a nem könnyű fizikai munkákat. Az alkotásokat tekintve, azok szép számá­val és a minőséggel meg lehetünk elégedve. A nyolc (meg két helyi) szobrász alkotói felfogása természetesen más és más, és tar­tozunk a város és megye közönségének az­zal, hogy pár szó erejéig bemutassuk őket, másrészt érdemes is megismerkedni velük. ARABIAN, Harry Bulgáriából jött, de tulajdonképpen örmény. Családja 1915- ben menekült Törökországból a népirtás elől. Ez annyiban fontos, hogy művészetére a múlt erősen rányomta a bélyegét. Külön­ben Burgaszban lakik. Ott tanult — a fő­iskolát Szófiában végezte —, ott volt első önálló kiállítása, s ott áll első köztéri em­lékműve is. Művei komor és nyomott hangulatot árasztanak. Csaknem kizárólag kisplasztikát készített, de azok mívesek. A „Dudás” ereje végét járja, az önarckép jellegű „Fej” egy sérült, bepólyázott fej, a Talicskás kínlódik. A „Sarkantyú” pedig úgy van megfogalmazva, mint egy önálló forma. Ez a műve annyiban jellemző mű­vészetére, hogy jelzi, elsődlegesen a formá­ban gondolkozik. CASTELL, Josep művészként nevének katalán változatát használja. Dél-Fran- ciaországból jött, nemcsak hazájában, de nemzetközileg is ismert név. Avignonban végezte a főiskolát, 1970-ben ott volt az első önálló kiállítása is. Köztéri alkotásai száma a mozaikok nélkül kb. 11, köztük a Hamburgban lévő „Kezek íve”, a* világ legnagyobb, 40 tonnás, 5 m magas ön­töttvas szobra. Odahaza három atelier-t vezet: szobrász, festő- és mozaikiskolát. Érmet Sóstón készített először, egy tucat­nyi szép és változatos darabból álló soroza­tot, köztük a hatrészes „Éremfá”-val. Az először készített dombormőveire is, mint az érmekre jellemző, hogy távolról em­lékeztetnek valami valós dologra, de a néző fantáziájára van bízva, minek értelmezi. Esztétikájának éppen a kreativitás a jel­szava, de ez a nézőre is vonatkozik, minek érti a barázdákat, vonulatokat, árkokat, ritmusokat. Szeret külön­böző anyagokat össze­hozni, s a vasat hagyja rozsdásodni. Rilkével mondhatná, új utakat akar, melyen ritkán jár valaki. GÁSPAROVÁ-ILLE- SOVÁ, Gabriela isme­rősünk, 1983-ban már dolgozott Sóstón. Akkor hazatérve még folytatta a sóstói élményeinek feldol­gozását. Több önálló kiál­lítása is volt Pozsonyban, Prágában és Bukarestben. Részt vett a mostani FI- DEM-en is. Ravennában ezüstérmet nyert. Mo­numentális alkotásai kö­zül ki lehet emelni az atomerőmű előcsarno­kában lévő 10 m kő-alu- minium-bronz dekorá­cióját, melyen mintegy a teremtés folyamatát jelzi érzékenyen, ízléssel. Sóstói érmei a tölgyekről, a májusi illatáradatról, a tóról beszélnek, két beszédes domborműve a diszkó és a dühöngő hangulatát idézi, szellemesen. Másszor egyes tárgyak beszédét igyekszik megszólaltatni. HORVÁTH Anna nevét és kis terrakot- K táit nálunk sokan ismerhetik az ukrán határ innenső oldalán. Érettségi után mint „ipari szobrász” dolgozott 15 évig, lénye­gében autodidakta. Szövetségi tag 1959 óta. Önálló kiállításai 1974-ben és 1984- ben voltak. Emlékszobája Beregszászon a járási hivatalban látogatható. Főleg ke­rámiával foglalkozik, megbízást nagyon sokat kapott, de nem tartja nagyon szá­mon. Közülük néhány: Nagyszőllős, stáci­ók a templomban, Makkosjánosi kulturház és csárda, Kijev 3x11/2 m pannó a Borkós­tolóban, Ungvár szállodafal stb. Kezdetben sima nyúlánk leegyszerűsített figurákat készített, majd egyre jobban a népi témák felé fordult, és mint szenvedélyes szerel­mese szülőföldjének, főleg beregi vonatko­zású portréknak, életképeknek szentelte tehetségét. Sóstón is népi fogalmazású életképeket készített bájosan naív fogal­mazásban érmeken elmesélve, Zsuzsan­náról s véneiről, vagy Putifárnéról. KÓTAI József az Iparművészeti Főisko­lán végzett és tulajdonképpen ötvös. Szép ötvösmunka az a két Szent Eligiusz kom­pozíció is, melyeket itt készített. Az ötvö­sök védőszentjét két tölgyfa közt lebegve ábrázolja püspöki ornátusban attribútu­maival, a kehellyel és ötvöskalapáccsal, míg alattuk a földi zónában az öntők dolgoz­nak. Különben 1980-ban ezüstszobrokkal szerepelt első önálló kiállításán a Csók Galériában, s rendszeres kiállító. Balázs Attila felvételei Szabó Gábor: Ági RÉVÉSZ Napsugár először van Sóstón. Valójában grafikusként végzett a főiskolán, de amellett az érem mindig is vonzotta. Témáját tekintve mintha csak a növény­világ érdekelné, valójában nála ez csak ürügy, hogy azokon keresztül elmondja, amit közölni akar az életről, a sorsról. Hár­mas érmét így kell áttételesen értelmez­nünk. Kisplasztikáinak is a mondanivaló­ja a befelé fordulás, a belső érzésvilág fon­tosságának a hangsúlyozása. SZÁBÓ Gábor ez alkalommal harmad­szor jött a művésztelepre. Mióta utoljára itt járt 1988 óta számos önálló kiállítása volt és nem kevés köztéri alkotásai is felál­lításra kerültek. Nyugodt, kiegyensúlyo­zott, emberközpontú művészet a sajátja, melyet a klasszikus szépség utáni vágy késztet az alkotásra. Az idén úgy kilenc ér­met készített, táncosnők, melyek vonalve­zetés tisztaságával tűnnek ki. Sisakja, mé­zeskalácsai egy nagyobb, későbbi sorozat részei. ZSIN Judit 1989-ben szintén dolgozott már Sóstón. A Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára, jelenleg a Fészek Klub­ban van kiállítása..Tagja az Európai Aka­démiának, s ez évben is első díjat nyert, úgy hogy innen Nápolyba megy a díj át­vételére. Sóstón egy 6 részes Assisi Szt. Ferenc sorozatot alkotott, továbbá Művé­szeti iskola címen egy sokfigurás, színpad- szerűen megfogalmazott kompozíciót és egyéb figurálisokat. Művészete érzékeny és gazdag plasztikai értékekben és szépsé­gekben. A művésztelepen dolgozott még Zagyva László a szakközépiskolától, de minthogy nem idegen, csak ezért nem esik róla, s művészetéről szó. Josep Castell: A Föld anyasága Elek Emil felvétele Koroknay Gyula Zsin Judit: Szent Ferenc életéből Harry Arabian: Alom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents