Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

1994. június 11., szombat Nem látni a fától az erdőtörvényt Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — La­punk csütörtöki számában ad­tuk hírül: kárpótoltaké lett a sóstói erdőből az anyás cse­csemőotthon mögötti kilenc hektárnyi terület. A hatvan­három licitáló — akiknek osz­tatlan tulajdonába került — megegyezett egymás között: ezer forintot adtak aranyko­ronájáért. Megoszlanak a vélemények a városban: sokan úgy gondol­ják, nem lett volna szabad a város tüdejét is magántulaj­donba adni, mások viszont bosszankodnak: a fenébe, ilyen olcsón én is vettem volna belőle! (Hajói számolunk, ak­kor ugyanis több, mint 300 négyszögöl jut egy-egy tulaj­donosnak, s fejenként alig ke­rült többe ezer forintnál.) Sveda Béla, a megyei kár- rendezési hivatal vezetője kér­désünkre elmondta: a területet — ami egyébként nem tájvé­delmi körzet — az erdőgazda­ság jelölte ki, a hivatal pedig csak olyan területet bocsátott árverezésre, amit előzőleg ki­jelöltek. Egyébként a bockere- ki és a lónyai erdőből is kerül­tek magántulajdonba terüle­tek, ugyancsak licit útján. — Nyíregyházán is ki kel­lett jelölnünk meghatározott aranykorona értékű területet kárpótlásra. — tájékoztatott Koppány Tamás, a FEFAG területrendezési főelőadója — Mivel az erdőgazdaságnak itt csak erdeje van, nem volt vá­lasztás: erdőt kellett kijelöl­nünk. Körülbelül nyolcvan aranykoronáról van ebben az esetben szó. □ Mi lesz a terület további sorsa? — Erdő lesz továbbra is, csak nem állami, hanem ma­gántulajdonban. Az erdőtör­vény vonatkozik rá, ha meg akarják változtatni a művelési ágat a tulajdonosok, csak az erdőfelügyelőség engedélyé­vel tehetik. A tulajdonosoknak kötelességük a törvényben előírtak szerint gazdálkodni. Ha nem teszik, kötelezik rá őket. A szakmai felügyeletet továbbra is az erdőfelügyelő­ség gyakorolja. □ Nem kelt el túlságosan olcsón a kilenc hektár? — Attól függ. Az árverés lefolyásából adódik, mennyi­be kerül egy aranykorona. Öt­száz forintért is keltek el területek, nem is kevés! □ Az a furcsa, hogy ilyen könnyen megegyezés született. Senki nem volt a licitálók között, aki—mint oly gyakran megesik — nem ment bele az alkuba? — Nem szólt bele senki. A FEFAG még 1992-ben kijelöl­te a területet, a továbbiakban semmi beleszólása nem volt. Sokan keresnek meg azzal: nem volt benne az újságban, hogy a sóstói erdőre is lehet li­citálni. A Magyar Közlönyben benne volt. A cél a munkaadói oldal megerősítése Budapest (ISB - D. Zs.) — A kamarai törvény következmé­nyeként Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szö­vetség néven fog működni az MGK a továbbiakban — dön­tötték el pénteki közgyűlésü­kön a küldöttek. Az új név használatát az te­szi lehetővé, hogy a Mun­kaadók Országos Szövetsége — amely 1991 óta a kamará­val kötött megállapodás alap­ján eddig is ellátta a MGK munkáltatói érdekképviseleti feladatait — május 26-i köz­gyűlésén úgy határozott, egye­sül a kamarával — jelentette ki Orbán István, elnök. Az „új” szervezet ezzel kívánja jelezni elhatárolódását a kö­zeljövőben felálló közjogi ka­maráktól, s kinyilvánítani, hogy ezentúl kizárólag érdek- képviseleti funkciókat lát el. A szövetség állásfoglalást tett közzé a kormány és a szo­ciális partnerek között kö­tendő gazdasági-szociális pak­tumról. E szerint üdvözlik a pártoknak azt a kezdeménye­zését, hogy a válságkezelésbe az eddigieknél nagyobb mér­tékben kívánják bevonni a szociális partnereket. A meg­kötendő paktumot keretmegál­lapodásnak tekinti a szövet­ség, amelyet többszintű és többmenetes tárgyalássorozat­nak kell megelőznie. A mun­kaadói oldal megerősítése ér­dekében a közgyűlés felkérte az MGK szakmai és területi szövetségeit, dolgozzanak ki javaslatokat a megállapodás témaköreire, küldjenek szak­értőket a tárgyalásokra és te­gyenek indítványokat a meg­állapodások betartását biztosí­tó garanciákra. Az elnökség által beterjesz­tett módosított költségvetést a közgyűlés nem fogadta el, s nem adta hozzájárulását hitel- felvételhez. A módosítást az tette szükségessé, hogy a je­lenlegi számítások szerinti 301 millió forintos éves ki­adással szemben mindössze 207 millió forint bevételre szá­míthat a kamara. Mivel az esetlegesen befolyó tagdíjak (50 millió forint) sem fedez­nék a kiadásokat, valószínű, hogy a vagyon egy részét kell pénzzé tenni. Az új költségve­tés kidolgozására július 31-ig kapott időt az elnökség. Kényszervállalkozók a mezőgazdaságban Nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást kérnek az ágazati szaktanácsadók Nyéki Zsolt Budapest (ISB) — Közép- Kelet-Európában egyedülálló módon őrizte meg Magyaror­szág mezőgazdasága exportőri pozícióját, a további sikerhez azonban elengedhetetlen a szaktanácsadói hálózat gyors kiépítése — szögezték le azon a konferencián, amelyet az ál­lamilag támogatott mezőgaz­dasági szaktanácsadás eddigi tapasztalatait érintve rendez­tek meg tegnap a Földműve­lésügyi Minisztériumban. Tragikus következmények­kel járna az az új agrárkoncep­ció, amely a hagyományosan működő termelőszövetkezetek támogatását, megerősítését cé­lozza meg. Ezt állította Dr. Raskó György, az FM köz- igazgatási államtitkára, aki bevezetőjét egyfajta gazda­ságpolitikai búcsúüzenetnek szánta. A mezőgazdasági ter­melést vállalkozói alapon se­gítő szaktanácsadók és a szol­gáltatásaikat igénybe vevő gazdák előtt átfogó képet adott a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a közeljövő lehe­tőségeiről. Ebből kiderült: ha­zánknak továbbra is exportori­entált élelmiszergazdasággal kell rendelkeznie, ebben tar- dícionális és komparatív elő­nyök is a segítségünkre lehet­nek. A makrogazdasági kör­nyezet és folyamatok elemzé­sét követően a gazdálko­dás szerkezeti átalakításának irányvonalát a saját erőből életképessé váló magángazda­ságok kialakulásában jelölte meg. A tartósan működőképes magángazdaságok pedig nem nélkülözhetik a fejlett mező- gazdasággal rendelkező orszá­gok mintájára létrehozott szaktanácsadói szolgáltatáso­kat sem. Példaként Dániát em­lítette, ahol 42 ezer főállású mezőgazdasági termelő mun­káját 21 ezer regisztrált szak- tanácsadó segíti. A ma még gyenge pénzügyi alapokkal rendelkező gazdák azonban a termeléshez közvet­lenül szükséges anyagokra, eszközökre is nehezen áldoz­nak anyagiakat. A parlament 1992. végén fogadta el a föld­művelésügyi alapról szóló törvényt, mely rendelkezett a mezőgazdasági szaktanácsa­dásról is, s amelyben pénza­lapot különített el a szakta­nácsadás költségeinek állami támogatására. A magyar me­zőgazdaságban 700 magasan kvalifikált szakember foglal­kozik vállalkozói alapon szak- tanácsadással, de a falugazdá­szokkal együtt jelenleg mint­egy 1500 agrár- és kertészmér­nök, állatorvos, üzemgazdász, jogász segíti az önállósodó ter­melők munkáját. Legfontosabb feladatok kö­zé tartozik a tanfolyamok megszervezése, a gazdák át­illetve továbbképzése. Az or­szág különböző pontjairól előadásra felkért szaktanácsa­dók beszámolóiból kiderült: a mezőgazdasági vállalkozók közül sokan kényszervállalko­zók, akik alapvető tudással sem rendelkeznek a termelés­ben, de az ágazatban hosszabb időt eltöltőknek is szükségük van az új alapfogalmak elsa­játítására. A konferencia nyújtotta lehetőségeket és a minisztéri­um befolyásos munkatársai­nak jelenlétét a szaktanácsadó cégek képviselői ügyesen használták ki egy kis lobbizás­ra. Javaslataik szerint (hivat­kozva a kockázati tényezők csökkentésére) a különböző hitelek folyósításakor kötele­zővé kellene tenni a szakta­nácsadói szolgáltatások igény- bevételét. Egy másik javaslat arra vonatkozott, hogy a szak- tanácsadás támogatottsága kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú területeken 100, a töb­bi területen 80 százalékosra emelkedjen, legalább a kezde­ti időszakban, amíg a szolgál­tatás elterjedtté nem válik. Ezt követően az FM Szaktanács- adási Osztályának vezetője elemezte az eddig beérkezett szaktanácsadási szerződések technikai hiányosságait. A komplex szolgáltatásra külföl­di példát hozva javasolta a fa­lusi turizmus szempontjainak figyelembe vételét. Ez is része lehet a falufejlesztés program­jának. Munkabeszüntetés A húsipari dolgozók az ebédlőben ülnek, tilta­koznak a kevésnek tartott fizetésük miatt Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - N. L.) — Pénteken délelőtt arról kaptunk hírt, hogy Nyír­egyházán, a húsipari válla­latnál beszüntették a mun­kát a dolgozók és bérköve­teléssel álltak elő. Mi és miért történt valójában? — ezt kérdeztük két illetékes­től. Szabó Anna szakszerve­zeti titkár elmondta, hogy a dolgozók reggel rendben kezdték a műszakot. Ké­sőbb felvették a fizetésüket, s azt tapasztalták, hogy ke­vesebbet kaptak mint a ko­rábbi hónapokban. A mun­kaadó főleg az időközben előforduló minőségi ki­fogásokra hivatkozva utal­tatott ki kevesebb bért. A dolgozók ezt az indokot nem fogadták el és bő egy órán keresztül szüneteltet­ték a munkát. Aztán vissza­mentek dolgozni, sőt vál­lalták, hogy a kiesést a mű­szak meghosszabbításával pótolják. Dr. Halmos Tamás, a fel­számoló Hextra Kft. képvi­selője arról tájékoztatott, hogy a korábbi hónapokban a termelés csökkent, in­dokolatlan bérnövekedést tapasztaltak. Szerinte a de­monstráció a pénteki is­meretek szerint jogtalan és meggondolatlan lépés volt. Ám tárgyalnak és az ügyet törvényes keretek között kivizsgálják. A felszámoló szeretné, ha a dolgozók a jövőben nem szegnék meg a sztrájktörvényt, s az ügyet jogszerűen, igazságosan zárhatnák le. Letették... ...a hivatali esküt Szabad György, az Országgyűlés elnöke előtt azok a bírák, akik az ügynöktörvény ha­tálya alá tartozó szemé­lyek ellenőrzését végzik majd. (MTI) Torgyán... ...József szerint fennáll a veszélye annak, hogy a mostani választások ered­ményeként a még erősebb végrehajtó hatalom mellett még erősebb parlamenti diktatúra alakulhasson ki. (MTI) A Magyar... ...Nemzeti Bank a jövőben is csak olyan mértékben igazítja ki időnként a fo­rint árfolyamát, amennyire a nyugat-európainál gyor­sabb mértékű magyarorszá­gi infláció azt indokolja. (MTI) Néhány napon... ...belül levélben figyelmez­teti a Pénzügymisztérium azokat a pártokat, amelyek elmulasztották az elszá­molást a választási kam­pányra kapott pénzzel, mi­után ennek határideje jú­nius 7-én lejárt. (MTI) A Gazdasági... ...Kamara küldöttközgyű­lése úgy foglalt állást, hogy a kormány és a szociális partnerek között tervezett megállapodásokat az Ér­dekegyeztető Tanács kere­tei között kell megkötni. Egyúttal szorgalmazták a tárgyalások azonnali meg­kezdését. (MTI) Pénz az oktatásra Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Kétnapos kihelye­zett elnökségi ülést tartott csütörtökön és pénteken Nyíregyházán a Főiskolai Gazdasági Igazgatók taná­csa — az egészségügyi szekció kezdeményezésére, melynek elnöke Hunyadi Károlyné, a DOTE Nyír­egyházi Egészségügyi Fő­iskolájának gazdasági ve­zetője. A téma: a felsőfokú oktatás finanszírozása, el­osztás, gazdálkodás volt. A tanácskozáson a finan­szírozás legújabb modelljét vitatták meg. Jelen volt a megbeszéléseken Aradi Zsolt a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője, s Végvári Imre professzor, akinek vezetésével — a holland felsőoktatási ta­pasztalatokon alapuló — modell készült, Török Im­re az egyetemi gazdasági igazgatók kamarájának el­nöke és Temessi Tiborné, a Főiskolai Gazdasági Igaz­gatók tanácsának elnöke. Az eszmecserék a finan­szírozásban érintett három — egészségügyi, tanárkép­ző és mezőgazdasági — főiskolán felváltva zajlot­tak. A tanácskozáson elhang­zott: az utóbbi három-négy évben ugyan nagyon sok lehetőség nyílt a felsőok­tatási intézmények számára a fejlesztésre (világbanki támogatás, Tempus, FE- FA), ezek működtetésének költségeit viszont nem vál­lalta fel az állam. Elhang­zott továbbá: a felsőoktatás finanszírozásáról szóló tör­vény előkészítésébe a gya­korló gazdasági szakembe­reket is be kell vonni, hi­szen egészen más az elmé­let, mint a gyakorlat, a vég­rehajtás. A törvény beveze­tése előtt pedig 2-3 intéz­ményben a modellt ki kell próbálni, hogy véleményt mondhassanak róla a szak­emberek. .MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL­f'”"’ .........'"! Ml’'!1' J--1- -l-l.-V-_.JL......,........U......................................................J. I Baleset Szerencsére csak egy könnyebb sérültje volt annak a balesetnek, melyben két gépkocsi ütközött egymással Nyíregyházán, a Sóstói úton Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents