Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994. június 1., szerda GAZDASAG Kelet-Magyarország f j Akiknek a füle jutott Napkor (KM - GB) — Amint lehetőség nyílt rá, elkezdték sütni négy éve a napkori ter­melőszövetkezetben a „rántott békát”, azaz hozzáláttak a vagyon ütemes nevesítéséhez és tulajdonba adásához. A le­hetőségeket azonnal kihasz­nálók, a határozott elképzelés­sel rendelkezők sorban vették birtokukba a „békacombokat”: gyümölcsöst, gépeket, majd — a sokáig stabil nagyüzem első komolyabb gazdasági megbillenésekor — az állatál­lományt. A mára végérvényesen térd­re rogyott szövetkezet tagsá­gának egy jelentős része azon­ban — mint megannyi Puskás Gábor — későn futott. Valódi értékek helyett, így nekik már csak a „béka füle”, azaz a fel­számolás sorsára jutott gaz­daság vezetőinek őszinte saj­nálkozása jutott. A napokban lezajlott maratoni közgyűlésen is elhangzott: a még kézben lévő vagyonjegyek egy fabat­kát sem érnek. — Sajnos, e közgyűlés szo­morú feladata, hogy a szö­vetkezetünk bíróság által ki­mondott felszámolását tudo­másul vegye —jelentette be a gazdaság éttermében össze­gyűlt, mintegy kétszázötven tag előtt a gyűlést levezető Tómba Miklós. A napkori felszámolás ügye már évek óta húzódik. A megyei bíróság végül, ez év március 28-án kelt határoza­tában kimondta a Kossuth Mg Szövetkezet felszámolását, amellyel a nyíregyházi Tízek Felszámoló Kft.-t bízta meg. — Mi azt nem vizsgáljuk miért jutott ide a szövetkezet — kezdi a felszámolóbiztos, Molnár László —, nekünk csupán a felszámolás végre­hajtása a feladatunk. Az, hogy az adós szö­vetkezet vagyonát a lehető legjobb áron és nyilvánosan értékesítsük. Azt azonban tudniuk kell, hogy nincs olyan vagyontárgya a szövetke­zetnek, amelyen ne lenne már banki teher! A hallgatóság egyember- ként szisszen fel, ám még ko­ránt sincs vége a rossz hírek­nek. — A dolgozói létszámot is fokozatosan el kell bocsáta­nunk. Legutoljára kerül sor a könyvelésen dolgozók és a vagyon őrzését végzők elen­gedésére. A nyilvános érté­kesítést inkább többször meg­hirdettünk, de a hivatalos ér­tékbecslés 80 százaléka alatt nem akarjuk eladni a vagyont. A vagyon említésére kissé feszültebbé válik a légkör a teremben. Pontosan ezért ül itt ugyanis a legtöbb ember. Már­mint a nem ritkán több száz­ezer forintról szóló vagyonje­gye miatt, amit állítólag már csak egy dologra használhat fel: „kitapétézhatja vele a kis szobát”. — A vagyonjegyekkel kap­csolatban — hangzanak to­vább az egyre könyörtelenebb tények — levél érkezett 428 tag aláírásával, hogy adjunk érte nekik is valamit. El kell mondjam, hogy 227 millió kö­telezettsége áll fenn a szövet­kezetnek. Vele szemben áll a vagyona, amelyik ha nyilván­tartási értékén kelne is el, ak­kor sem fedezné a tartozáso­kat. Itt nincs már olyan va­gyontárgy, aminek az értéke­sítéséből befolyt összeget ne a hitelezők követelésére kellene fordítani. A vagyonjegyekre tehát nem, hogy osztani nem tudunk semmit, hanem azok teljesen értéktelen papírdara­bokká változtak. Ez a kijelentés, ha tartalma nem is imeretlen már a szö­vetkezeti tagok előtt, azért mellbevág mindenkit. Több ember szavakban önti indu­latát. Megdöbbentett a téesz ek­kora tartozása — mondja zak­latott hangon egy érintett nap­kori asszony —, már sokkal hamarabb össze kellett volna hívni a közgyűlést, amikor még lehetett volna valamit tenni a vagyonjegyek ügyé­ben. Az emberek nem hajlandók elmenni közös megegyezéssel a szövetkezetből, és számí­tanak a végkielégítésre is, amit köteles a felszámoló biztosí­tani! — A közös megegyezéssel történő távozásra a téesz ko­rábbi vezetői beszélték rá an­nak idején az embereket — szólal fel Tóth Jánosné — azért, hogy úgymond jobban járjanak, mivel így hamarabb kaptak munkanélküli-segélyt. Most arra leszek kíváncsi, hogy a szövetkezeti vezetőket is közös megegyezéssel küldi- e el majd a felszámolóbiztos, vagy felmond nekik, és kifi­zeti a nagy fizetések után járó nagy végkielégítést? Molnár László válaszként egy lapról felolvassa a fize­téseket — amelyek zöme 5-10 ezer között van, a második legmagasabb az elnöké: 20 ezer forint — majd hozzá te­szi: ha a dolgozó önszántából nem megy el (és ezt a munka törvénykönyve lehetőséget ad), a felszámoló kénytelen neki felmondani. — Igen rosszul esik — áll föl egy idősebb aszony, Holló Jánosné — a fél életüket itt ledolgozó nyugdíjasoknak, akik mikor lehetett tényleg nem vettünk ki vagyonje­gyünkre se szarvasmarhát, se sertést, se gépet, hogy most a végén kiderül: már semmit sem ér a vagyonjegyünk, vele az életünk. Arra adjanak vá­laszt, hogyan lett akkora adós­sága a tsz-nek, hogy ide jutott, s vele mi is. A felszámolóbiztos közli, hogy nem tudja orvosolni a lehetőséget régebben elmu­lasztók baját. Az ő kötelessége csupán 6 hónapra visszamenő­leg megvizsgálni a szövetke­zet által megkötött értéke­sítési, bérleti szerződések tar­talmát. — A közös megegyezést az elődöm íratta alá az embe­rekkel, s nem én — szólal fel Lipták Béla, a két éve meg­választott ebök, elébe vágva a bajok okait részletesen elemző saját későbbi beszámolójának — a csőd már ’91-ben felve­tődött, amikor még csak 130 millió volt az adósság. Elő­dömnek sikerült minket ismét fizetőképesnek minősíttetni, ami szerintem nagy baj volt, mert az akkor már kínlódó lo­vat, le kellett voba lőni, hogy újjá születhessen. Az állatállo­mány kiosztásánál mindenki szabadon dönthetett, visz-e belőle, vagy nem. Azok a vagyonjegytulajdonosok, akik vittek, s akik most a hangula­tot keltik, azért egész jó kár­pótlást kaptak a szövetke­zettől. Megállt a termelés-visszaesés Budapest (MTI) — Az első negyedévi adatokból követ­keztethetően a magyar gumi­ipari vállalatoknál megállni látszik a termelés visszaesése, s remélhetőleg az idei év már a stabilizálódás esztendeje lesz — mondta László Géza elnök a Gumiipari Szövetség köz­gyűlésén. A statisztikák szerint a ter­meléscsökkenés mértéke 1993-ban — 1990-hez képest — csaknem 40 százalékos volt: 1990-ben az ágazat ter­melési értéke még 19,6 mil­liárd forint volt, taValy vi­szont már csak 11,5 milliárd forint. Kisebb mértékben mérsék­lődött az ágazat exportja: a négy évvel ezelőtti 8,8 mil­liárd forintról tavaly 7,4 mil- liárdra csökkent a kivitel. Sokkal nagyobb ütemben nőtt az import, az 1990. évi 4 mil­liárd forintos behozatal 12,2 milliárd forintra nőtt, és már csaknen azonos a hazai ter­melési értékkel. A szövetség csak azzal a feltétellel támogatja az új gu­miabroncsokra kivetendő ter­mékdíj bevezetését, amennyi­ben az abból befolyó pénzt kizárólag a hulladék feldolgo­zására fordítják, és ha a gu­miabroncs árába beépítendő termékdíj mértéke nem lesz aránytalanul magas. Kudarc­ként könyvelik el, hogy min­den próbálkozás ellenére ed­dig nem sikerült a hulladék gumiabroncs importját megfé­kezni. A gumiipari ágazatot is érin­ti a július elsejétől életbe lépő új méregrendelet, amely sze­rint minden mérgezőnek mi­nősített anyagot a vállalko­zásoknak felhasználás előtt meg kell vizsgáltatniuk. Közel 400 milliós beruházás Győrött Győr (MTI) — Megérkeztek az első gépek a Győri Keksz Kft.-hez, s ezzel csaknem 400 millió forint értékű kapacitás- bővítő beruházás kezdődött a brit érdekeltségű cégnél. A győri gyár teljesítőképességé­nek 40 százalékos növeléséről a tavalyi eredmények nyomán döntött a tulajdonos United Biscuits, 1993-ban ugyanis bebizonyosodott, hogy a nem­zetközi vállalatcsoport egyik legeredményesebben működő tagja a győri gyár. Termékeik a korábbiaknál jobb minőség­ben, új csomagolásban jelen­tek meg a piacon, s e változá­sok nyomán a győri keksz iránt nőtt a kereslet. A most induló beruházás el­ső lépcsőjében az alapanyagok előkészítését korszerűsítik. A liszt kezelésére és adagolására szolgáló nagy pontosságú berendezéseket állítanak mun­kába, amelyeknek fontos sze­A nyíregyházi King Kft. a nyári szezonban kilencféle üdítőitalt kínál partnereinek Elek Emil felvétele Csikólegelő Tiszaadony (KM) — A kancatartók gondján eny­híthet, de vállalkozásként is figyelemre méltó az a kez­deményezés, amellyel a ti- szaadonyi mezőgazdasági szövetkezet állt elő. Neve­zetesen, hogy saját legelő­jén fogad egyéni tenyésztők tulajdonában lévő csikókat a legeltetési idényre. — Ezzel a lótenyésztők­nek arra a sarkalatos prob­lémájára szeretne a szövet­kezet gyógyírt nyújtani — mondta el Novotni Péter lótenyésztési felügyelő —, hogy a választás után sokuknak nem áll módjuk­ban a csikókat egészséges környezetben, jó legelőn, csikóménesben fölnevelni. Köztudott ugyanis, hogy a legelőn való mozgás ked­vező hatással van az izom- zat, az ízületek, a légző­szervek kialakulására, a csikó csak a ménesben ta­nulhatja meg, fogadhatja el a szociális rangsort és ösz- szességében összhasonlít- hatatlanul egészségesebb, edzettebb és fejlettebb ál­lattá válik, mint az, amelyik istállóban, netán jászolhoz kötve nő fel. A tiszaadonyiak június 5- től szeptember 30-ig váiják legelőjükre — egy méltá­nyos szolgáltatási díj fejé­ben — az 1-2 éves kanca és heréit, illetve a választási méncsikókat. Vállalják azt is, a helyi Pócsik Zsigmond irányítása mellett, hogy a jó gazda gondosságával ab- rakolják és figyelemmel kísérik fejlődésüket. Finn üzleti kapcsolat Nyíregyháza (KM) — Képviselet létesítésére, ter­mékek közös gyártására, üzleti partnerek bővítésére a Primom megyei alapít­vány meghívására finn üzletemberek érkeztek hét­főn Nyíregyházára. A skandinávok az in­kubátorház konferenciater­mében videóképes bemu­tatót tartottak Finnország­ról, majd az üzleti aján­lataikról szóltak. Ezek kö­zött szerepelt többek között hulladékgyűjtő, fogorvosi berendezések, mini kom­bájnok eladása, bútorok és lakóházak közös gyártása, valamint a megyénkből zöldség-gyümölcs felvásár­lás. Gyorshírek Kuvait... ...naponta 200 ezer hordó­val kevesebb olajat fog ex­portálni az idei év második felében, mert megnövek­szik hazai finomítási szük­séglete. (MTI) Nyereséggel... ...zárta az elmúlt évet a Fővárosi Gázművek Rt., amely 1992-ben nullszal­dós volt, 1993-ban 28,5 millió forint adózás előtti nyereséget ért el. (MH) A kínai... ...kormány rövidesen en­gedélyezni fogja külföldi befektetőknek, hogy vásá­repük van abban, hogy a kek­szek minősége mindig egyen­letes legyen. Üzembe helyezik azt a gyár­tósort, amely ebben az ipar­ágban a legkorszerűbbnek tekinthető a világon. A gépek az ősszel kezdik meg a ter­melést. Tőzsde! Index (ideiglenes) május 31-én: 1555,45 (-11,82) Hivatalos árfolyamok m Érvényben: 1994. május 31. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,25 74,77 73,92 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 34032 346,98 343,64 Német márka 61,70 62.90 62,39 Angol font 153,14 156,14 154,64 Norvég korona 14324 1432 1439 Ausztrál dollár 74,81 76,15., 7531 : Olasz lírai 1000) 63,64 64,86 6435 Belga frank(IOO) 299,91 305,41 302,98 Osztrák sc410O) 877,46 894,16 887,07 Dán korona 15,76 16,06 1591 Port esc.(lOO) 59,19 60,33 59,97 Finn márka 18,72 19,06 18,85 Spanyol pes.( 100) 74,88 76,34 75,63 Francia frank 18,05 1839 1834 Svájci frank 72,40 73,72 7330 Holland fonni 55,05 56.09 55,63 Svéd korona 13,10 , 1334 13,16 írfont 150,42 15332' 15IJ6 USA dollár 101,51 10331 10237 Japán jen (100) 97,25 99,11 97,91 ECU 118,82 121,06 120,01

Next

/
Thumbnails
Contents