Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-09 / 134. szám
1994. június 9., csütörtök HÁTTÉR Túljutott a holtponton Gelse Csak azzal főzhetnek, amijük van • Kinek az érdekében cselekednek? A nyírgelsei új művelődési ház A szerző felvétele Györke László Nyírgelse (KM) — Osztani, osztozni — azaz válni — mindig nehezebb, mint a közös kalapba bedobni azt, amink van. Nyírgelse — Nyírbogát egykori társközsége — 1991. január 1-jétől önálló. A vagyonmegosztással kapcsolatos gondokkal már foglalkozott lapunk. Ezúttal a falu egyéb gondja- iról-bajairól esik szó a Földesi László polgármesterrel folytatott beszélgetés során. No, persze, és a fejlődésről, mert az sem kerülte el ezt a mintegy 1250 lelkes dél-nyírségi települést. Feltámadt 4 Egy kicsit visszakanyarodunk az egészen közeli múltba. — A nulláról indultunk — mondja a polgármester. — Lerobbant állagú középületeink voltak, tehát azzal kellett kezdeni, hogy helye legyen például a polgármesteri hivatalnak. Meg kellett teremteni a normális munkához szükséges alapfeltételeket. Ezt az épületet, amelyben most beszélgetünk, teljesen fel kellett újítani és bővíteni. Ha szinte a semmiből indultak, hogyan jutottak el odáig, hogy ma már „belakták” a 90 százalékban újnak mondható művelődési házat; októberre birtokba veszik a gyerekek az új tornatermet — mely már tető alatt van, a belső munkálatok hiányoznak még, no meg a felszerelés-berendezés? — Pályáztunk mindenre, amire lehetett, amihez hozzá tudtuk tenni a saját erőnket. Na, nem mindenkinek tetszett ez a faluban, hiszen voltak (vannak), akik jobb szerették volna, ha azt a kis pénzt szétosztják, felélik. Sokan nem értették, nem értik meg, hogy a falu talpon maradásának alapfeltétele az ön- kormányzati intézmények működőképességének biztosítása, amennyire lehet — fejlesztése. Arról nem is beszélve, hogy pályázat útján nyert pénzt csak arra a célra lehet felhasználni, amire kapja az önkormányzat. Itt van például a művelődési ház. Voltak — s talán még ma is vannak — olyan hangok, hogy mire az Gelsének, mikor olyan sokan napi megélhetési gondokkal küszködnek. (35- 40 százalékosra tehető a munkanélküliség.) Csakhogy a művház, amely sokfunkciós, hiszen azon túl, hogy a művelődést szolgálja, alkalmas családi rendezvények lebonyolítására, itt kapott helyet a Nyírbélteki Takarékszövetkezet kirendeltsége, a községi könyvtár, a körzeti megbízott, és itt biztosítottak helyet egy fíókgyógyszertámak. Vajon ezek nem kellenek a falunak? Pláne, ha hozzátesszük, hogy régi művház már életveszélyes állapotban volt. A házipatikának egyébként már csak a berendezése hiányzik és hogy feltöltsék — a többi intézmény pedig már korábban beköltözött. Tíz százalék Azt nem tudja mindenki a községben, hogy a mintegy 7 millió forintos beruházásból csupán 600 ezer forint a falu pénze, a többit különböző forrásokból „pályázta össze” az önkormányzat. Tehát még a tíz százalékába sem került annak, mint amennyit ér. A 46 milliós gázberuházásnak is mintegy felét az állam finanszírozta. Tavaly decemberben már megtörténtek az első bekötések, s ez év június végére teljesen befejezik a gázprogramot. A gelsei lakások 55-60 százaléka válik ezzel gázfűtésre alkalmassá. Hasonlóan állami támogatással építették az új iskolai tornatermet, mely nemcsak a tanintézeté, hanem az egész falué lesz, hiszen nagy érdeklődésre számot tartó események, rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. Persze, az sem tetszett a faluban mindenkinek, hogy nem a Nyírmihálydiba vezető utat látták el szilárd burkolattal, hanem a Szakoly felé vezetőt. — Egyértelmű, hogy a Mi- hálydiba vezető útra is szükség lenne — mondja Földesi László. — Csakhogy arra pályáztunk, amire lehetett. A Gelsét Szakollyal összekötő útra a két önkormányzat FMpályázatot nyert. Tehát nem használhattuk fel az elnyert pénzt más út építésére. Meg aztán a szakolyi út sem kevésbé fontos, hiszen 12 kilométerrel rövidíti le az utat Nyíregyháza felé. A községben — sajnos — jellemzővé vált szociális problémák kezelésére az önkormányzat azt a megoldást választotta, hogy lehetőségeikhez mérten támogatják a napköziseket: az étkezés térítési díjának 40 százalék vállalták át. Megvásárolták a tankönyveket, tanszereket. Persze vannak, akiket irritál, hogy például a volt társközségben többre telik. Tréningruhára például. Nekik viszont csak ennyire tellett. Nem csoda, hiszen szociális jellegű segélyekre, díjakra mintegy 2 millió 800 ezer forintot fordítanak az idén. Kié az igazság? Visszafelé az új utat próbáltam ki, hiszen már járható, csupán egy 30-40 méteres szakaszon hiányzik az aszfalt. Néhány perc alatt Szakolyban voltam. Aki naponta fog ezen az úton közlekedni, bizonyára Földesi Lászlónak ad igazat. y -y natkozó és pénzte- # / len háziasszonyok- nak, gyesen lévő kismamáknak, munkanélküli lányoknak, asszonyoknak melegen ajánlott módszer a gyors meggazdagodáshoz. Kell hozzá egy telefon, egy postai engedély, egy kis reklám és egy lihegésben profi női hang hetven forintért percenként. Ez utóbbitól, mármint a lihegéstől nem kell megijedni. Akinek kezdetben még nem megy olyan jól, az két telefonhívás között rohanjon el a boltba,aztán haza a sok cuccal, ahogy máskor is szokott. Biztosíthatom a kedves hölgyolvasót, hogy egy-egy ilyen bevásárlás után, Öntől fog lihegésórákat venni a Ciocciolina. A módszer azért is ideális az otthon tartózkodó hölgyeknek, mert telefonálás közben elvégezhetik számos házimunkájukat. Mosogatás, takarítás, portörlés, mosás közben semmi gondot nem okozhat, hogy egy ügyes szerkezettel a fülünkre akasztott kagylóba lihegjük: „Még Cumókám! Még! Még! Gyönyörű!... Te Isten!... Most...! Most...!” Aztán felsikoltunk, letesszük a kagylót és elöblögetjük a poharakat. A gyerekkel való foglalatosság közben csak azért nem ajánlott távszeretkezni, mert a baba belegőgicsélhet a kagylóba, és a hívó fél frászt kap a rémülettől, hogy hogy a mamának mindjárt orgazmusa lesz? Majd utána felhangosíthatod!” Jelzem, aki a meggazdagodásnak ezt a módszerét választja, annak állandóan Nógrádi Gábor Legyen íyiisnomos ő már telefonon át is tud gyereket csinálni. Kötés, horgolás, varroga- tás közben kifejezetten üdítő lehet egy-egy hörgő férfihanggal összesikoltani. Egy sima, egy fordított — „imádom a mungyurkádat!” — egy sima, egy fordított — „Mássz rám! Mássz rám!” — egy sima, egy fordított — „Beljebb! Feljebb!” És 25-30 coitus alatt kész a sál. Biztosíthatom kedves hölgyolvasóimat, hogy a családtagok nagy megbecsülésben fogják részesíteni, kemény és páratlan önfegyelmet követelő munkájáért, amivel jobban keres, mint két minisztériumifőtanácsos és egy akadémiai sejtkutató. Még az anyósa is rá fog szólni a gyerekre, ha az bekapcsolja a magnetofont, míg Ön telefonál. „Robika! Halkítsd le! Nem hallod, tovább kell képeznie magát. Tanulmányoznia kell az obszcén szavak szótárát, amelynek a szókészletétől egy árvalányhaj is megmerevedne. Ezenkívül szorgalmasan tanulmányoznia kell a legkülönfélébb típusú pornófilmeket és buszon, villamoson, metrón — fejben! — memorizálni a poziturákat. Végezetül szükségesnek tartom a kedves olvasók figyelmét felhívni egy — nevezzük úgy — munkahelyi ártalomra is. A szextelefonos hölgyek olyanok, mint a humoristák: folyton röhög- tetnek, úgyhogy otthon már nincs kedvük viccelődni. Es ha életük párja megkéri őket, hogy ugyan lihegjék már ugyanazt, amit a telefonban szoktak, akkor gyakran automatikusan rávágják: hetven forint percenként, uram! Idegen Nyíregyháza (KM) — Az országok legtöbbjében az idegenforgalmat húzó ágazatnak, fontos gazdaságélénkítő tényezőnek tekintik. Ezért is lehet érdekes az a statisztika, amely a magyarországi helyzetet veszi nagyító alá, s amelyből kiderül: 1994 első negyedévében közel 7 millió külföldi látogatott Magyarországra, számuk 11 százalékkal meghaladta az előző évi azonos időszaki forgalmat. A legtöbben a jugoszláv utódállamokból és Romániából érkeztek, a látogatók fele e két országból származik. A román forgalom az előző év azonos időszaki forgalmának háromnegyedére esett vissza, a jugoszláv pedig egy negyedével emelkedett. További jelentős forgalomnövekedés tapasztalható a szovjet utódállamok esetében, közel 70 százalékkal nőtt a látogatók száma. Az év elején 2,6 millió alkalommal látogattak magyar állampolgárok külföldre, ami 16 százalékos növekedést jelent. Az osztrák, szlovén és horvát határszakaszon kismértékű visszaesés volt tapasztalható, a román szakaszon a csökkenés nagyobb mértékű volt, a szerb határszakasz forgalma ellenben 140 százalékkal haladta meg az előző év első negyedévi forgalmát. Adatvedelem és védekezés M. Magyar László A z utóbbi években nyugodtan alhatnak a magyar állam- pogárok, hiszen Alkotmány- bíróság vigyáz arra, hogy a köztársaság alapokmányának megfelelő rendeletek, törvények szülessenek, s ne érhessék hátrányos megkülönböztetések a hazánkban élőket. Az elmúlt években jó pár törvényt felülbíráltak az alkotmánybírák, s bizony több esetben is úgy döntöttek: egy-egy határozat alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság sokat tudó tagjainak jóhiszeműségét senki sem vonja kétségbe, azonban egy-két döntésükkel nem mindig ért egyet a közvélemény. Sokak számára furcsának tűnik, hogy amikor tavasz- szal az ország a választási kampány lázában égett, az Alkotmánybíróság számára az volt az egyik legfontosabb kérdés, mikor alkotmányellenes a személyi szám használata. Mint kihirdették, a néhány éve bevezetett társadalombiztosítási kártyán feltüntetett személyi szám ellentétes az alaptörvénnyel, mert az igazolványon vonalkóddal ellátott igazolványszám is szerepel. Közel két éve használjuk ezeket a kártyákat, érthetetlen, miért csak most jelentették ezt ki a bírák. Jó lenne tudni azt is, vajon hányán emelték fel a hangjukat annak érdekében, hogy sérti személyiségi jogukat a társadalombiztosítási kártyán a személyi szám és a vonalkód együttes használata. Ez a kártya valószínűleg senkit nem zavart, ám most az Alkotmánybíróság döntése értelmében több tízmillió (esetleg milliárd) forintot kell az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben levő országnak fordítania egy újabb nyomtatvány elkészítésére. Nehezen elfogadható az az indoklás, hogy a személyi szám használata azért alkotmányellenes a kártyán, mert nehezen ellenőrizhető, hogy ki, mire, használja fel a személyes adatokat. Ha az Alkotmánybíróság ennyire őrködik a személyes adatok védelme felett, akkor vajon az miért nem volt alkotmányellenes, amikor a választási kampány kellős közepén hazánkban szinte valamennyi édesanya, feleség névre szóló levelet kapott a magyar miniszterelnöktől. Az alkotmánybírák is emberek, ők is tévedhetnek. Vajon őket olyankor ki bírálja felül? Akikben két vágy él Kovács Éva j-T- ét vágy él az em- berekben — mond- IL ta Göncz Árpád köztársasági elnök azon a sajtótájékoztatón, amelyen a választások utáni helyzet értékelése volt a fő téma, s amelyen elsősorban a különféle pártok leköszönő képviselői és a győztes pártok vezetői voltak jelen. A vágyak egyike az egyes néprétegek között az utóbbi években megnövekedett különbség eltüntetése, illetve csökkentése. Nem titok, mostanra — sajnos —, két táborra szakadt az ország. Vannak egészen szegények, akik napi megélhetési gondokkal küszködnek, akik a fillérekkel bíbelődnek, s léteznek korábban csak a nyugati filmekből ismert mértékű hazai gazdagok. Mit gazdagok! Dúsgazdagok, akiknek ma már nem hogy itthon, de a legtávolabbi országokban is mindenre futja, akiknek semmi sem drága. Ok nyaralnak Mauritius szigetén, vadászni mennek Afrikába, mint a régi nagyok, szobalányt meg inast tartanak, ők járnak a bécsi Operabálba, ők az utolsó években megszaporodott többszörös milliomosok. A másik vágy —folytatta a köztársasági elnök —, hogy csökkenjen a különbség hazánk keleti és nyugati régiója között. Mert ahogyan az egyes társadalmi csoportok, úgy egyes országrészek is igencsak eltérő adottságokkal rendelkeznek, s amíg a nyugati részeken jól fizetett ausztriai munkák között válogathatnak az emberek, s egy-egy zsíros üzlet kedvéért akár hetente Bécsbe is kiugrónak, addig itt, a keleti végeken kereseti lehetőség szinte alig kínálkozik, a legmagasabb mértékű a munkanélküliség, sorra zárnak be a kisebb-na- gyobb üzemek. A két vágy teljesítése nem tartozik a könnyű feladatok közé. Lényege sem az, hogy mostantól egyforma legyen az ország, ne legyenek nálunk gazdagok. Sokkal inkább az, hogy ha lehet, kevesebben legyenek azok, akik igazán szegények. Az országrészek közötti különbségek eltörlése, megszüntetése sem egyszerű dolog, hiszen erre az utóbbi években is történtek lépések, melyek mint látjuk, mégsem bizonyultak elegendőnek. A választások eredményét, a szocialisták fergeteges győzelmét még sokan, sokféleképpen fogják elemezni, megpróbálják értékelni, s ki-ki szájaíze szerint magyarázza majd a történteket. Egyet azonban senkinek sem lenne szabad elfelejtenie: a választópolgárok voksaikkal vágyaikat fogalmazták meg, s öntötték szavak helyett szavazatokba azt. A győztesek, a befutók, a kormányt alakítók ezért (sem) vállalnak könnyű feladatot... Emhéhéé
