Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-06 / 106. szám
! 994. május 6., péntek KÖZÉLET Lobbizni a megye felzárkóztatásáért Tizenöt párt és egy független jelölt programismertetője és vitája a Kelet-Magyarország szerdai pódiumán Balogh Géza, Balogh József Nyíregyháza (KM) — Finiséhez érkezett a választási küzdelem, vasárnap,az urnák előtt dönt mindenki arról: kire, melyik párt programjára adja szavazatát, s kit szeretne látni az elkövetkező négy esztendőben a kormányrúd mellett. Bár sok alkalom volt már a választási kampány ideje alatt arra, hogy olvasónk megismerhessék a pártok programjait, a Kelet-Magyarország még egy lehetőséget teremtett a bemutatkozásra: május 4-én szerdán egy asztalhoz invitálta a területi listát állító pártok listavezetőit, képviselőit, velük szembe az érdeklődő választókat, hogy tartsanak még egy program- ismertetőt. Erről az eseményről szól ez a beszámoló. A pártok abban a sorrenben mondták el programjukat, ahogyan a területi választási bizottság kisorsolta helyüket a szavazólapon. Hiányzik a 2-es sorszám alatt lévő Magyarországi Zöld Párt, képviselőjük nem élt a felkínált lehetőséggel, élt viszont Gunyecz István, akit — mint Nyíregyháza egyetlen független jelöltjét — meghívtuk a programismertetésre. A munka becsülete Oláh Gábor, a MSZDP megyei elnöke azt emelte ki: már attól nyertesnek érzi magát az évekig szétzilált párt, hogy itt lehet. A több mint száz évvel ezelőtt alakult párt alapelvei nem változtak, aktuálisak maradtak sajnos a mai napig. Jel- szószerűen biztonságosabb jelent és jövőt, gazdasági fellendülést, esélyegyenlőséget szeretne elérni a párt minden területen. Vissza kívánják adni a munka és a munkás becsületét, szándékuk együttműködni minden demokratikus erővel, s szeretnék, ha a megye híd lenne hazánk és a szomszédos országok között. Végh Csaba, a Kiegyezés Kisgazdapárt képviselőjelöltje egyéni programját ismertette, abból is főleg a gazdasági tennivalókat, lehetőségeket emelte ki. Programját két csoportra osztotta, egy rövid, illetve egy hosszabb távú tervcsomagra. Szerinte társadalmi megállapodásokra van szükség a szak- szervezetekkel, s a munkaadókkal. A gazdasági reformot adócsökkentéssel kellene kezdeni, a jelentősebb beruházásoknál adókedvezményeket sürgetett. Kiemelt feladatként jelölte meg a privatizáció szigorúbb ellenőrzését, a korrupció elleni keményebb fellépést. Bartha László, az SZDSZ képviselőjelöltje legfontosabb célul azt jelölte meg, legyen végre társadalmi béke, társadalmi megegyezés, csak ez a feltétele a gazdaság stabilizálásának. Fontos, hogy mindenki tudja: mit kell vállalni az országért, s mit kap érte cserébe. Ehhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd. A fő figyelmet a gazdaság rendbetételére kell fordítani, mert enélkül nincs jobb egészségügy, szociálpolitika, oktatás, kultúra, s olyan szabályozókat kell alkotni, amelyek már a termelés megkezdésekor garantálják, hogy a terméket el is lehet majd adni. Visszahívhatóságot Hoványi Ferenc, a Független Kisgazdapárt megyei főtitkára így foglalta össze pártja programját: Soha többet népnyúzó politikát. Kiállt a Kossuth-i alapon nyugvó, képviselőket érintő visszahívhatóság, az új Alkotmány megalkotása, s az emberségesebb nyugdíjrendszer mellett. Szerinte a köztársasági elnököt a népnek kell megválasztania, s halaszthatatlanul fontosnak tartotta a keresztény erkölcsökön nyugvó oktatást. A párt agrárpolitikájának lényege: magyar föld ne kerülhessen idegen tulajdonba, védeni a magyar árukat. Mádi László, a Fidesz megyei elnöke pártja céljai között említette a polgári demokratikus ország kialakítását, s okulva a hibákból, olyan pragmatikus gazdaságpolitika kialakítását látja elengedhetetlennek, mely szakértelmen alapul, s képes fellendíteni a gazdaságot. Ehhez stabil nemzetközi tekintéllyel bíró kormányra van szükség. A Fidesz programjában a gazdaságpolitika, az oktatás s az elmaradott térségek felzárkóztatása kapott prioritást. Megyénkben ez az infrastruktúra fejlesztése, a gazdasági diplomácia kialakítása, a gazdasági kapcsolatok élénkítése, a területfejlesztési tervek összehangolása árán hajtható végre. A kivezető út Szőllősiné Fitos Éva, a Munkáspárt megyei elnöke szerint pártja nem akar visszarendeződést, azt viszont leszögezte, hogy a kialakuló kapitalista viszonyokat egy baloldali korrekció alá kell vonni. Állította, hogy az államnak nem szabad kivonulni az élet minden területéről, s egy olyan parlamentet sürgetett, ahol a dolgozó embereket is képviselik. Nagyon fontos feladat a munkanélküliség csökkentése, meg kell akadályozni, hogy a külföldiek magyar földet vehessenek, hogy nagybirtokok alakuljanak ki, végezetül egy független, semleges Magyarországot kívánt. Balogh Zoltán, a Vállalkozók Pártjának szándékából azt emelte ki, hogy gazdasági szakembereket szeretnének a parlamentbe küldeni, ők találják meg mostani helyzetünkből a kivezető utat. A munkahelyteremtést a munkaidőalap csökkentésével, a lakásépítés beindításával képzelik el. Elengedhetetlennek tartják a környező országok kormányaival a beszélő viszony kialakítását, a piacok rendbetételét, az adózásban pedig az adózó polgárok számát és nem az adót kívánják növelni. Az autópályát innen indítanák Gyöngyös felé, s kiszámítható gazdasági törvényeket szeretnének, hogy tervezhető legyen a gazdaság. Sum Ferenc, a Köztársaság Párt képviselőjelöltje úgy határozta meg pártját, hogy az egy ideológiamentes, választási programpárt. Ők tízmillió egyén gyakorlatias pártja akarnak lenne. Programjuk kész, ha kormányközeibe kerülnek, nyomban cselekedni tudnak. Szerintük két-három év alatt tíz-tizenkét százalékra lehetne mérsékelni az inflációt, öt-hat százalékra a munkanélküliséget, s az adósságot is harmadára tudnák csökkenteni rövid idő alatt. Az alacsony nyugdíjak emelését azonnal megkezdenék, ha rajtuk múlna. Társadalmi békét Dr. Baja Ferenc, az MSZP megyei listavezetője azzal kezdte, hogy 1994-ben a kormányváltás mozdítja ki a válságból az országot. A vegyes tulajdonú, szociális piacgazdaság irányába kell haladni az országnak. A privatizációt a parlament ellenőrzése alá kell vonni. A Szocialista Párt országépítő programot dolgozott ki, melynek megvalósításához társadalmi béke kell. Ehhez le kell zárni a múltat, s békében kell élni szomszédainkkal, másképp nem fogad be bennünket Európa. Az itthoni társadalmi békéhez szociális paktumra, s generációs megállapodásra van szükség, mert egyik nemzedék sem kaphat kiemelt feltételeket. Demcsák József, a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselője leszögezte, a híresztelésekkel ellentétben a MIÉP egyáltalán nem szélsőséges párt, de nyomban hozzá tette, ha az igazság kimondása szélsőség, akkor vállalják az iménti jelzőt. Ők hittel, haza- fisággal készülnek a választásokra, s hiteles személyekkel. Kiemelte, a hazafíság nem hatalom, hanem a belső erő kérdése. Megjegyezte, a program önmagában egyébként sem sokat jelent, ha nincsenek mögötte hiteles személyek, módszerek, eszközök. Megmenteni a jót Asztalos János, az NDSZ megyei listavezetője az általa megélt három történelmi fordulót (1945, 1956, 1989) idézte fel, amelyekben az volt a közös, hogy a nép mindig elhitte: mostantól az övé lesz az ország. Egyik alkalommal sem sikerült, s ez az ország ma sem érzi jól magát, mert — mint 1945 és 56 után — most is elővettünk egy idegen sémát, s abba próbáljuk belegyömöszölni az országot, ami idegen tőle. A nemzeti demokraták szeretnék megmenteni a szocializmusból, ami mindenkinek jó volt, és a kapitalizmusból, ami mindenkinek jó. Csonka Zoltán, az Agrár- szövetséget pragmatikus polgári, modernizációs pártként jellemezte, mely felvállalja a vidéki emberek érdekképviseletét, s a felmerülő kérdésekre a szakemberek fejével adják meg a választ. Sajátjuknak tekintik az agrárhagyományokat, a többségi demokrácia hívei, s arra törekednek, hogy megteremtődjön egy normális gazdasági működés feltétel- rendszere. Azt ígérte, ha az Agrárszövetség kormánypozícióba jut, két éven belül eléri a mezőgazdaság az 1988-as szintet, az agrárexport pedig öt éven belül megduplázódik. Dr. Szilágy iné Császár Terézia, a KDNP megyei listavezetője azt az óhaját fejezte ki, hogy pártja a korábbinál lényegesebb nagyobb súllyal vehet majd részt a választások utáni koalícióban. Párbeszédre szólította azokat, akik bejutnak majd a parlamentbe, hogy együtt lobbizzanak a megye felzárkóztatásáért. A gazdaság élénkülését, a privatizáció folytatását, széles tulajdonosi réteg kialakítását, igazságos közteherviselést szeretne a párt elérni, amit a vagyonadó bevezetésével, az áfa csökkentésével tartanak kivitelezhetőnek. Hatalom helyett ország Dr. Takács Péter, az MDF megyei elnöke azzal kezdte, amikor a Fórum kormányra került, tudták a tízmillió magyarral együtt, hogy nem csupán kormány-, hanem rendszerváltó feladatra is vállalkoztak, s el kellett nyerni a másik ötmillió, a határokon túli magyarok szimpátiáját is. Megjegyezte, az MDF-nek sohasem a hatalom volt a fontos, hanem az ország. Ennek a szellemében tevékenykedett az elmúlt négy évben is, s az elkövetkező időkben is az az egyik legfontosabb feladat, hogy az egész társadalom működésének biztonságát garantálja a mindenkori kormány. Dr. Kiss Tibor, az Egyesült Kisgazda Párt megyei listavezetője arról beszélt, hogy a megye képviselőjelöltjei a kampány során érzékeltették e régió elmaradottságát, s egyöntetűen ígérték közreműködésüket a felzárkóztatáshoz. Ezért szorgalmazott egy olyan megállapodást, hogy azok a képviselőjelöltek, akik a parlamentbe kerülnek, egy megyéért lobbizó csoportot hozzanak létre, s elsősorban a vidék, s csak másodlagosan a párt érdekeiért hallassák szavukat. Pártja parlamenti frakciójáról azt mondta el, hogy a legtöbb elképzelést nekik sikerült végrehajtani, bár mint egy koalíció tagja, nem mindig tudták az eredeti megfogalmazás szerint ígéretüket teljesíteni. Gunyecz István, aki egyedüli függetlop jelölt a városban, szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a megye- székhelyen működő pártok korteskedése igen korrekt volt eddig. Elmondta, ő azért indult a választásokon, hogy többet mosolyogjanak az emberek a városban. Erre igazán akkor lesz okuk, ha csökken a munkanélküliség, megszűnik a szegénység,, A mezőgazdaságról A pártok, s a jelöltek programismertetőit követő vitában egyértelműen megfogalmazódott, manapság nálunk a mezőgazdaság gondjai foglalkoztatják leginkább az embereket. A nézőtérről kérdezők ennek megfelelően főleg a kisgazdapártokat, az MDF-et, s az Agrárszövetséget faggatták, de kapott kérdést a Fidesz, s a Munkáspárt is. Mindegyik kérdésre, válaszra sajnos nem térhetünk ki részletesen, így csupán a legnagyobb vitákat kavaró mozzanatokat emeljük most ki. Az első kérdés a Munkáspártot szólította meg: miért nem akkor sürgették a semlegességet, a függetlenséget, amikor a szovjet tankok még Magyarországon voltak. Nemigen volt mód a tiltakozásra, hangzott a válasz, hiszen a vörös hadsereg a nagyhatalmak háború utáni megegyezése értelmében tartózkodott az országban, mint ahogy a franciák, angolok, amerikaiak Németországban. Miért hagyta a kormány, hogy szétverjék a jól működő termelőszövetkezeteket? — hangzott a következő kérdés, s azt követően másról már nem is igen volt szó, csak a mező- gazdaság, a vidék gondjairól. Az MDF-es Takács Péterrel — aki másfél óra eltéltével többedmagával egy tévévitára sietett — időközben helyet cserélő dr. Szilassy Géza a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseit idézte válaszában, melyben az állt, hogy a nyolcvanas években a szövetkezeteknek már negyven százaléka működésképtelenné vált, bizonyítva, hogy a kolhoz típusú szövetkezetek életképtelenek. Egyetlen járható út volt, erre szavazott kilencvenben a választók többsége is: a szövetkezeti tulajdont vissza kell adni a magántulajdonba. Az Agrárszövetséget képviselő Csonka Zoltán nyomban replikázott. Először is azt emelte ki, hogy a szövetkezet korábban is osztatlan magán- tulajdon volt, s azzal igyekezett cáfolni a nyolcvanas évek csődjét, hogy például 1988- ban, az utolsó „békeévben” több mint két és fél milliárd dollárexportja volt az ágazatnak, ma pedig még búzából is behozatalra szorulunk. KépviselőFkötelesség Bekapcsolódott a vitába a független kisgazdákat képviselő Hoványi Ferenc, valamint az egyesült kisgazdákat képviselő dr. Kiss Tibor is. Hoványi Ferenc szerint annak, hogy jó néhány településünkön mind a mai napig nincs még jóváhagyott földalap, az a magyarázata: a régi rendszer hívei szabotálják a földosztást. Sajnos, az ÉM megyei irodái nem tudnak sokat tenni, így aztán a földre éhes, de kiszolgáltatott embereknek a kisgazdák jelentik az egyetlen segítséget. Kiss Tibor sok mindenben egyetértett e helyzetmegítéléssel, majd később egy újabb témában nyitott vitát azzal a megjegyzésével, hogy szépszép a pártérdek, de a jövendő Szekeres Tibor felvételei képviselőknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy honnan indultak, hogy melyik megyét képviselik. A vitában — több programpont között — a részt vevők tökéletesen egyetértettek abban, hogy a jövendő parlamentben minden képviselőnknek kötelessége lesz lobbizni Beregért, Szabolcsért, Szatmárért. Pártok képviselői a KM pódiumán Érdeklődők a hallgatók soraiban
