Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-04 / 104. szám

1994. május 4., szerda KULTÚRA Premier 1824-ben Felföldi Oszkár Nyíregyháza — Százhet­ven éve mutatták be a bécsi klasszikus, de Németor­szágban született lángelme, Beethoven nagy opuszát, mely merőben új hangot és légkört teremtett a zenében. A világhírű IX. szimfóniá­ról van szó, melynek a pre­mierje 1824. május 7-én volt. Beethoven 1792-ben az osztrák fővárosban telepe­dett le. Mozart ekkor már nem élt, így Haydn-nek lett a tanítványa. Szorgalma révén tőle vette át Mozart szellemiségét. Személyes hangjára az 1800-as évek­ben talált rá. A „fülében tanyázó démon” is ebben az időben adta jelét „létezésé­nek". Az ideges, folyton válto­zó egyéniség kerülte a sza­lonok társaságát, csak a partitúrák tömegét tartotta fontosnak dolgozószobája szögletében. — Hagyjunk magunk után valamit — gondolhatta a géniusz, ami­kor elkezdte komponálni a szimfóniák sorozatát. 1800 és 1812 között nyolc darab­bal készült el. A legismer­tebbek: az Eroica (III.), a Sors (V.), a VI., a VII. már előlegezték a kilencedik sö­tét hangulatait. A hatalmas képességű alkotó ezután tizenkét évre elhallgatott e műfajban. Nem a kifáradás jeleit kell keresnünk ebben, hanem inkább az erőgyűjtés mo­mentumait. A scherzo fő témájának tényleges vázla­tát egy 1815-ből keltezett füzetében találjuk. 1817- ben jegyezte fel az I-H. tétel dallamait, de a Missa So- lemnis miséje annyira lekö­tötte, hogy csak 1822 nya­rán nyúlt újra az örömódá­hoz. Sok gondot okozott a finálé. Két esztendő gyötrő­dése után 1824 februárjá­ban mégis pontot tett mun­kája végére. A premier napján 1824. május 7-én lépett utoljára a közönség elé. Lángra ka­pott az isteni szikra, meg­született az egyetemes ze­netörténet egyik mérföld­köve, hangokban testesült meg Beethoven küzdelme a világgal, a magánnyal, a szenvedésekkel. A „kilen­cedik” az önvallomás szim­fóniája. A legnagyobb, amit ember magáról elmondhat szavak nélkül. Monumen- ' talitásával túlmutatott a klasszicizmuson, s válha­tott a romantika előfutá­rává. Tehetséges tanulók Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi 13. Számú Általános Iskola a napokban immár harmad­ízben rendezte meg a me­gyeszékhely cigány tanu­lóinak kulturális, szaktárgyi és sport vetélkedőjét. A kulturális seregszemlén mintegy másfélszáz kisdiák mutatta be a „tudományát” a különböző művészeti ka­tegóriákban. A versmondók közül első helyen végzett Káka Judit, a nyíregyházi 22. Számú Általános Iskolából. A leg­jobb prózamondónak járó díjat Káka Tímea, a Kert­városi Iskola tanulója ve­hette át. Szólóénekben a legsikeresebben Balogh Anikó, a rendező iskola ver­senyzője szerepelt. Cigány­táncban a „huszonkettes” színeiben fellépett csoport szerezte meg az első helyet. Diszkótáncban a legügye­sebben „mozgott” Páter Krisztián, a Bem József Általános Iskola tanulója. Gazdára talált az egyéb kategória díja is, melyet egy dramatizált mese be­mutatásával a „tizenhár- mas” színjátszói érdemel­tek ki. A megyei pedagó­giai intézet különdíjának Szász Judit örvendezhetett, aki szintén a Huszár-telepi suli tehetséges diákjai kö­rébe tartozik. A 22. Számú Általános Iskola tánc- és énekegyüt­tese a bemutató egyik jelenetében Balázs Attila felvétele Táncház... ...A nyíregyházi Élelmi- szeripari Szakmunkáskép­ző Intézetben táncházat rendeznek május 5-én 19 órától. (KM) Speciális... ...nevelés. A nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskolában szakmai tanács­kozást tartanak az autista gyerekek intézményes ne­veléséről május 5-én 9.30- tól. (KM) Játszóházat... ...tartanak május 4-én 14 órától a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtárban. (KM) A Szegedi Színház... ...operatársulata három be­mutatóval készül az új évadra. Bizet Carmenját, De Falla A rövid élet és Puccini Pillangókisasszony című operáit láthatja majd a közönség. (MTI) Omega koncert... ...A legendás együttes Az igazi választás címmel ad koncertet szeptember 3-án, a Népstadionban.. (MTI) Irány London — tanulni! Áldozni kell az idegennyelv-tudásért • Az angolok nem barátságtalanok Ismeretlen Hitchcock-filmek Kállai János Nyíregyháza (KM) — Mond­hatnánk: már bejáródtak a kerekek, ezért a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium szervezte tíznapos, angliai tanulmányút (áprilisban), akár rutintúrának is számít­hatna. De annak, aki most tette a lábát először a ködös Albion földjére, nyilvánva­lóan más a véleménye. — Harminc vasváris és tíz kölcseys diákkal vágtunk neki a nem kis erőpróbát jelentő, buszos utazásnak — kezdi az élménybeszámolót Bergmann Lászlóné, a Vasvári tanára, aki nem először vitt csoportot kül­honi nyelvtanulásra. Öt éjsza­kát töltöttünk a buszon, de — mint ahogyan a gyerekek is megfogalmazták — megérte! O Gondolom, még így is, hogy nem repülővel mentek, alaposan bele kellett nyúlni a zsebbe. Mennyibe került a tíz­napos, nyelvtanfolyammal egybekötött Európa-látoga- tás? Mi volt az úticél? — Londonban szállásoltunk be — meséli Pongor Adrienn, a Kölcsey elsőosztályos diák­ja Nemzetközi kurzus Családoknál laktunk, kettesé­vel, úgyhogy nem éreztük tel­jesen kiszolgáltatva magunkat az idegen és nagyobbrészt tel­jesen ismeretlen környezet­nek. A Goldsmith’s College el­nevezésű főiskola English Masters School-jának a tanfo­lyamát látogattuk. Ez a suli nemzetközi kurzusokat indít, így együtt tanultuk az angolt japánokkal, franciákkal, ola­szokkal. — Tényleg, eléggé drága A vasváris-kölcseys diákcsoport a doveri vár előtt Amatőr felvétel volt az egész — jegyzi meg Bacsóka Csilla, a Vasvári gi- mi másodikos, angol nyelvta­gozatos tanulója. Közel har­minchétezer forint volt maga az út, plusz a zsebpénz. A vég­összeg kb. hatvanezerre kere­kedett ki. Persze, ha beszá­mítjuk, hogy nemcsak Anglia fért bele a programba, hanem Párizs, Brüsszel és Köln, ak­kor mindjárt nem annyira hát- borzongató a dolog. □ És mi volt a tanulással? Gyarapodtak a gyerekek vala­melyest a tudásban a röpke öt nap alatt? — Egy hét alatt tizenkét, in­tenzív nyelvi foglalkozáson vettek részt a diákjaink — tájékoztat Nagy Ildikó tanárnő a Kölcseyből. Helyzetbe hozva Tudom, ez kevésnek tűnik, de az elsődleges cél nem az isko­lapadokban való biflázás volt, hanem a minél színesebb programok szervezése, a gye­rekek nyelvi helyzetbe hozása. Hogy „élő-eleven” angolokkal találkozzanak, beszélgessenek velük, ismerkedjenek az or­szág nevezetességeivel, kultú­rájával, hétköznapjaival. — Hát — folytatja Csilla mosolyogva —, programok­ban nem volt hiány! London­ban megnéztük az őrségváltást a Buckingham Palace-nál, a Tower-ben a koronaékszere­ket, Madame Tussaud panop­tikumát, a British Múzeum egyiptomi, görög és római kincseit. Bejártuk az angol ri- viérát. Brighton, Dover, Hast­ings, a tengerpart... Stonehenge kövei Örökre szép emlék marad! A feszített menetrend ellenére eljutottunk Grrenwich-be, a Canterbury székesegyházba és nem maradt ki a döbbenetes hatású, ősi kőtömeg, a Stone­henge sem. A kötelező láto­gatásokkal jól össze tudtuk egyeztetni a szabad óráinkat, így tényleg volt alkalmunk szituációba — gyakran nem épp könnyűbe — kerülnünk. Gyakoroltuk, használtuk a nyelvet. Ezért érte meg! — Hazafelé sem unatkoz­tunk — teszi hozzá Bergman- né tanárnő, aki az útimarsall szerepét vállalta a tíz nap alatt. A francia fővárosra egy nap jutott, és még ráadásként be­kukkantottunk Brüsszelbe és Köjnbe. Összességében, s ez koránt­sem csak az én véleményem, sikeres nyelvi „expedíciót” tudhatunk magunk mögött. Úgyhogy, a jövőben sem fo­gunk lemondani az ilyesmiről. Már körvonalazódik egy újabb program. Ezúttal Wales-t cé­loztuk meg. Remélem „elta­láljuk.” London (MTI) — Alfred Hitchcock két, ismeretlenül el­temetett filmje kerül hamaro­san forgalomba videón Nagy- Britanniában és Amerikában, ötven évvel azután, hogy a brit kormány betiltotta őket. A fil­meket eleve a Churchill-kor- mány tájékoztatási minisztéri­uma rendelte meg, a nácik el­leni propaganda céljára. Hitchcock a 26 perces „Bon Voyage” (Jó utat!) és a 31 per­ces „Aventure Malgache” (A Malgache-kaland) című film­jét francia nyelven készítette el, hogy a tekercseket Fran­ciaország németek megszállta részébe csempészhessék, az ellenállás harcosainak szóra­koztatására és okulására. Ám a brit miniszteriális il­letékesek olyan sötétnek, bo­rúsnak, sőt, felkavarónak, a háború szempontjából pedig cinikusnak minősítették az alkotásokat, hogy nem ajánlot­ták a bemutatást. Hitchcock felháborodott, szerette volna maga forgalmazni a két filmet, de nem járt sikerrel, mert a brit kormány 1944-ben elkobozta a tekercseket, és azok azóta is egy archívum polcán porosod­tak. A Brit Filmintézet és a New York-i Milestone Film and Video vállalat most közös vállalkozásban restaurálta az ismeretlen Hitchcock-filme- ket. A Milestone cég szóvivő­je szerint a filmek teljes fegy­verzetben mutatják Hitchcock tehetségét és képességeit, an­nak dacára, hogy nagyon so­vány költségvetésből dolgo­zott. A világháborús brit hiva­talnokokat az zavarhatta meg, hogy a két alkotás a későbbi „film noir” — az érdes, ener­gikus cselekményszövés és a realista párbeszédek — stílu­sának talán első példája, és va­lóban semmi köze a hurrápro- paganda-műfajhoz. A Jó utat! egy brit repülőről szól, aki német fogolytáborból szökik egy lengyel fogollyal együtt, és ez utóbbiról kiderül, hogy kém. A Malgache kaland hőse egy francia ügyvéd, aki honfitársait menekíti. A fil­meket Nagy-Britanniában for­gatták, menekült francia szí­nészekkel. Európa szerepe az oktatásban Budapest (MTI) — A kor­mány elkötelezett a nyugati orientáció mellett. A sikeres integráció eléréséhez azonban szükséges a kelet- és nyugat­európai régió kölcsönös meg­ismertetése, amely a több év­tizedes elzártság miatt eddig nem valósulhatott meg. Ebben jelentős segítséget nyújthat az oktatás — mondta Kelemen András külügyi államtitkár a nemrég lezajlott „Európa az oktatásban” című nemzetközi kollégium megnyitóján. Hoz­zátette: az új történelmi kor kezdetén már megindultak azok a magyarországi moder­nizációs folyamatok, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy az ország felzárkózzék Európához. Kelet- és Nyugat- Európa kölcsönös megis­merését hangsúlyozta Hans Beck, az Európai Közösségek Bizottsága budapesti delegá­ciójának vezetője. Véleménye szerint az egységes és erős Eu­rópára a nacionalizmus erő­södése miatt is szükség van, ám Kelet-Európa kapcsolódá­sa nem okozhatja az Európa Unió felhígulását. Magyarországnak 1989-ben volt lehetősége először szoro­sabb együttműködésre az Eu­rópai Közösségekkel, amikor a meghirdetett Phare-program keretében megkezdődött a Tempus — felsőoktatási cse­reprogram — szervezése. Az EK-val történt 1992-es ideig­lenes kereskedelmi megálla­podást követően hazánk részt vett a segélyprogramokban. Az európai megállapodás, egy részről a Magyar Köztársaság, más részről az Európai Kö­zösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szól, amely 1994. február 1- jén lépett életbe. A magyar felsőoktatás szín­vonala nem marad el a nyugat­európaitól, ez nemcsak ma­gyar megállapítás, hanem ezt tükrözik az OECD, az Európa Tanács, az Európai Közösség és az UNESCO jelentései is. A tanulók és a tanárok felké­szültsége jó, viszont a felsőok­tatás struktúrája nem felel meg a mai követelményeknek. A külföldi minták segíthetnek az oktatás átalakításában, de a megoldás nem azok átvétele, hanem tapasztalataik alkalma­zása. A konferencia résztvevői tervbe vették az Európai Kép­zés Nemzetközi Központja Magyarországi Tagozatának megalakítását, amely már szeptembertől regionális köz­pontként működne. . 11 <|J V w "'wm. Neheztelés Budapest (MTI) — Előze­tes egyeztetés nélkül jelent meg egy művelődési mi­niszteri rendelet, amely szorgalmazza a Tankerü­leti Oktatási Központok megyei hivatalainak létre­hozását. Erről Szállási Ist­vánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitká­ra szólt a napokban tartott sajtótájékoztatón. Nehez­ményezte, hogy a Művelő­dési és Közoktatási Mi­nisztérium tervezetéről csak az újságból értesült. A hír szerint a tárca meg­állapodást kötne az egy­házi iskolákkal, amelyben nemcsak azok normatív tá­mogatását biztosítaná, ha­nem az Önkormányzati is­koláknak járó fenntartást kiegészítő anyagi segítsé­get is. .................................................. M gir ü v ■ H,""kor ______________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents